Összefoglaló a légvédelmi eszközök működéséről...

@molnibalage Tudsz valamit a vontatott csalik teljesítményéről olyan rakéták ellen ahol nagyon kevés idő lenne a rakéta "eltérítésére"?

Gondolok itt egy hagyományos pl. aktív radaros rakétára (nem AESA/PESA) , ahol a rakéta radarjával való célelfogás és a találat között pár mp. van. Lenne a vontatott csalinak elég ideje érzékelni a rakéta radarjelének jellemzőit és előállítani a szükséges "csali" jelet, hogy megmentse a gépet a találattól?
Számszerűt semmit.
Viszont okkal van az F-35 gépeken 12 db (!) ilyen eszköz.
És okkal van az, hog csináltak már AESA radart AAM-hez is, a japánok pl.
De a jövő, ha engem kérdezel a kombinált IR + ARH, ilyen pl. a Stunner.

ui. A nick és avatar piszok jó. Csak nem szolgáltál anno a rendszeren?
 
Számszerűt semmit.
Viszont okkal van az F-35 gépeken 12 db (!) ilyen eszköz.
És okkal van az, hog csináltak már AESA radart AAM-hez is, a japánok pl.
De a jövő, ha engem kérdezel a kombinált IR + ARH, ilyen pl. a Stunner.

ui. A nick és avatar piszok jó. Csak nem szolgáltál anno a rendszeren?
Értem, másik kérdés, ugyanúgy a vontatott csalikról.

Ha tudod hogy vontatott csalit alkalmaz a cél, nem lenne célszerű rakétasorozatot indítani olyan ütemidővel (6-10mp), hogy ha az első rakéta a csalit találja el, a másiknak lenne lehetősége a repülőre fordulni?
 
Értem, másik kérdés, ugyanúgy a vontatott csalikról.

Ha tudod hogy vontatott csalit alkalmaz a cél, nem lenne célszerű rakétasorozatot indítani olyan ütemidővel (6-10mp), hogy ha az első rakéta a csalit találja el, a másiknak lenne lehetősége a repülőre fordulni?
Ezek már a minősített dolgok ám. A gépeket repülők mély olyan egyszerű kérdésre is kitérő választ adnak, hogy akkor milyen távolságra engedik ki és mikor a csalikat. (Ostrava B-1B pl. felé ment a kérdés.) Na, ezt VGPO zavarással vagy mással kombinálva és a forduló és doppler elhúzás és időközök olyanok, ha valaki ezeket tudná és kiposztolná, akkor igen gyorsan jönne szerinem érte a nagy fekete autó..

Az F-35 esetén ezt a döntést segíti pl. a hálózatba kötött DAS.
 
Értem, másik kérdés, ugyanúgy a vontatott csalikról.

Ha tudod hogy vontatott csalit alkalmaz a cél, nem lenne célszerű rakétasorozatot indítani olyan ütemidővel (6-10mp), hogy ha az első rakéta a csalit találja el, a másiknak lenne lehetősége a repülőre fordulni?
Így kellett volna. Ha a jugók előírás szerint mind a négy nyeva rakétát ráküldték volna a két B1esre, most az amiknak kettővel kevesebb lenne.
 
  • Vicces
Reactions: molnibalage
Így kellett volna. Ha a jugók előírás szerint mind a négy nyeva rakétát ráküldték volna a két B1esre, most az amiknak kettővel kevesebb lenne.
Khöm, szerintem nézzed már meg első körben a rendszerről szóló videót ekkora butaság leírása előtt.

  1. A Nyeva kettő rakéta csatornás, kettő rakétánál nem tud többet célra vezetni, egyidőben.
  2. A B-1B átlagos esetet nézve nem tartózkodik többet az MZ--ben, mint hogy talán kétszer tüzeljenek rá, de ebből a másodiknál elég nagy az esélye, hogy kirepül az MZ-ből.
  3. Két B-1B-re ezért egy osztály tüzelni sem tud emiatt. Főleg, ha azok 1000 km/h-val repesztenek 30 méteren.
  4. A Nyeva esetén semmi jelentősége nincs a vontatott csalinak, mert manuális rávezetéssel küzdenék le.
    Az ember simán látja, hogy van egy cél, és mögötte egy másik követi. Az ember agya zavarvédelem és a kézikerekes célkövetés.
A vonatott csali az a KUB és Sz-300PT/PSz és PM1 ellen készült. Azok erősen hardveres megközelítése és felépítése miatt azokban nem volt annyira vagy semennyire lehetőség ezek ellen tenni. A KUB rakéta indítása után, ha kivágják a csalit és teszi úgy a dolgát, ahogy akkor mivel a rakéta saját magát vezeti célra és a csali és a cél is a nyalábban van, a buta rakéta elcsapja a vontatott csalit.

Az Sz-300 esetén van manuális célkövetésre lehetőség, de mivel a SAGG az egy elfajzott SARH-t jelent, emiatt ott, hogy mit is lehet ellene tenni az már bonyásabb kérdés.

Nem értem, hogy honnan jön ez a végtelen magabiztosság, amikor a rendszerről a videó csak kb. fél éve érhető el...
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
Hát, lehet, hogy a B1es pilótája rosszul tudta, de ezt mondta.
Aviation Week and Space Technology (31 May 1999), citing Air Force officials, reported that 30 surface-to-air missiles had been fired at B-1 bombers over Yugoslavia. Of these, 10 actually locked on to the B-1s, and then were diverted.
 
Aviation Week and Space Technology (31 May 1999), citing Air Force officials, reported that 30 surface-to-air missiles had been fired at B-1 bombers over Yugoslavia. Of these, 10 actually locked on to the B-1s, and then were diverted.
KUB-okról van szó. Nem Nyevákról.
 
  • Tetszik
Reactions: endre
Miért nem így kell ahogy leírtam ? Olyan lenne mint a normandiai partra szállás, csak modern köntösben :)
Nem. Nem kell partraszállni.
Ez a USMC egyik identitási válsága, amivel nem hajlandó senki szembenézni.
A Kígyó-sziget kapcsán kifejtettem.
Ha a sziget blokád alatt van és vissza sem tud lőni és ki sem tud jönni onnan vagy oda menni, akkor well done, ennyi.

Kína egy kontinentális nagyhatalom jelenleg, de mivel tengeri kereskedelemmel van rajta a világpolitikai térképen, kezelheted Kínát úgy, mintha egy sziget lenne. Tehát, ha blokád miatt nem tud a flottája a túlélés és komoly károkozás reményében kihajózni vagy leverték, akkor magyarázzad már meg, miért kell partaszállni a kontinensen...?
 
Csapásmérőről csapásmérőre, RAF kontra USAF, GR.1 vs F-15E
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
Előbb lehet érdemes lenne a részletekbe belemenni, mielőtt még temetnénk az Armatát

Azt azért ne felejtsük el, hogy az Armata esetében az aktuális 132 darabos megrendelés nem az aktuális GPV égisze alá tartozik, hanem még a 2018-as Armiján kötötték meg mindentől szeparáltan. A GPV inkább tekinthető egyfajta sorvezetőnek, de sosem volt kizárólagos. Egyúttal várható is volt, hogy most a háborúban a békeidei beszerzési módszereket felfüggesztik (mondjuk lehet nem 6-8 hónappal a kitörés után kellett volna ezt megtenni), de ez nem jelenti azt, hogy akkor most minden megy a kukába. Kimeneteltől függetlenül teljesen logikus az, hogy majd a következő beszerzési programot a háborús veszteségek/tapasztalatok alapján később fogják újraírni, addig meg totál felesleges hosszabb távra tervezni. Mások a prioritások, mások a célok, mások az igények és pl vélhetően nem helihordozókra meg vasúti rakétakomplexumokra (tudom, hogy elkaszálták, csak példa) lesz mindennél inkább szükség.

Inkább újratervezés és a fókusz szárazföldi egységek, drónok/lézengő lőszerek meg precíziós fegyverzet irányába történő eltolódása várható. Lásd Lancet, ahol június-júliusban jelentették be a tömeges sorozatgyártás felfuttatását, aztán most meg Ugledarnál boldogtalanra is azok szállnak. Többekhez hasonlóan én is azt mondom, hogy inkább lökést ad az Armata (meg Szu-57) fejlesztésnek a háború, mivel már egyértelműen megmutatkoztak a felsőbb szintek számára is azok a hiányosságok, amiket az orosz VM/vezérkar eddig megpróbált elkendőzni. Az, hogy nincsen rá újabb szerződés még nem jelent semmit, az iráni repülő fűnyírók sem a jogi osztály beszerzési adatbázisának szerződéseiből kerültek elő. Inkább majd a gyárlátogatások részleteit lesz érdemes figyelni.

Plusz a "minden szép és minden jó" csinovnyikokat is szépen kezdik kipenderíteni, igaz még rendesen lesz ott is munka. Pl. az eddigi GPV-k arcaként emlegetett Geraszimovot érdemes megnézni, hogy mennyire eltűnt. Vele még lesznek érdekességek az év elején, de nem pozitív értelemben.
Hát, a háború kb. megmutatta, hogy erős túlzással halál felesleges volt a 4+ gen gépek legyártása, mert a 30+ éves szovjet légvédelem ellen is fűnyírózni tudnak, ahol a szintén 30+ éves Igla halálos veszély.

Ennél jobb reklámot az F-35(A) nem kaphatott volna sehol...
 
A szénné hájpolt, extra EW miatt emelt gerinccel rendelkező F-16I-t egy 50+ éves Vega csapta el.
Azért nem egy eset volt olyan hogy sikertelenül indítottak rájuk Vega és főleg az oroszok jelenése előtt buk-m2 rakétákat !
A "szénné hájpolt" gépeknek meg az volt eredménye évtizedekig ! Ellenben az orosz 4 gen gépek mind mondhatnak el ? OFAB meg UB blokk oszt csókolom
Az más dolog hogy pletyka hogy az oroszok lőtték le vagy részük is volt benne !
 
Két dolog:

Az oroszok azt gyártották, amit tudtak. A Szu-57-est még most se tudják, nincs még kész a technológia, a Szu-35Sz viszont rekord gyorsasággal kikerült a csapatokhoz és elhozta az eggyel fejlettebb technológiai színvonalat a nyolcvanas évek eleji Szu-27P-hez képet.

Az OFAB bombázás, meg UB blokkozás az az aszimmetrikus szíriai hadszíntéren volt jellemző.
Ukrajnában egy bevetésen lőtt le egy Szu-35Sz egy ukrán légicélt extrém nagy távolságú BVR légiharcban és semmisített meg ukrán légvédelmi komplexumot SEAD feladatkörben.
Nem is tudom, hogy ilyen dedikált multirole feladatot mikor hajtott végre bármelyik NATO gép, ha egyátalán volt ilyen valaha. Hiszen extrém nagy hatótávú BVR célleküzdéssel a NATO-nak még csak nem is volt dolga élesben sose.
 
Még nem volt rá időm.
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
@molnibalage

Szerinted van jövője a TVM/SAGG lérak irányítási módszernek vagy a kombinált-aktív radaros teljesen átveszi a helyét (ha van még neki)?
Stealth gépek ellen ez a vezérlés szerintem félhalottnak a csók ketegória főleg, ha vontatott csalija is van.
Kb. AESA radar kéne a zavarvédelem és kis rendelkezésre álló idő miatt, hogy a pásztázás gyors legyen.
Én az IR + mecha radarra szavazok. Mert összességében valszeg olcsóbb és rugalmasabb, mint egy tisztán AESA radaros.

Stealth gép ellen a végfázis IR a nyerő.
De minden más ellen meg feleslegesen overkill a AESA ARH.
Egy CM, ASM, ARM és drón ellen elég a mecha scan ARH.