Összefoglaló a légvédelmi eszközök működéséről...
- Téma indítója Rommel28
- Indítva
-
- Címkék
- csapásmérés a levegőből
Igen, talán ezért is FORGÓSZÁRNYAS REPÜLŐGÉP a helikopter magyar szakmai megnevezése, legalábbis aerodinamikai szempontból mindenképpen.
Merevszárnyúakra értendő ezúttal-bár ebbe is bele lehet kötni,pl az ilyen földi célok elleni erős gá-val felszerelt MiG27 variaszárnyúIgen, talán ezért is FORGÓSZÁRNYAS REPÜLŐGÉP a helikopter magyar szakmai megnevezése, legalábbis aerodinamikai szempontból mindenképpen.
M
molnibalage
Guest
Előre is elnézést ha esetleg nem a megfelelő topic;
- a repülőgépek felderíthetőségénél (külön kiemelve itt az 5. generáció tagjait) nem lehet legalábbis közeli távolságnál megoldás a repülőtest/illetve az akár nem aktívan sugárzó elektromos berendezések kisugárzásának bemerése / esetleg mágneses felderíthetősége alapján lokalizálni a gépeket?
Nyilván tűzvezetéshez nem alkalmas, de teszem azt például földi telepítésű méteres hullámhosszú radar rávezetésnél ilyen felderítő eszközökkel vajon milyen távolság az ami gyakorlatilag értelmezhető távolságról lehetővé teszi a felderítést?
(nyilván nem egy valóban effektív megoldás, mindössze elgondolkodtam a megvalósíthatóságon).
- a repülőgépek felderíthetőségénél (külön kiemelve itt az 5. generáció tagjait) nem lehet legalábbis közeli távolságnál megoldás a repülőtest/illetve az akár nem aktívan sugárzó elektromos berendezések kisugárzásának bemerése / esetleg mágneses felderíthetősége alapján lokalizálni a gépeket?
Nyilván tűzvezetéshez nem alkalmas, de teszem azt például földi telepítésű méteres hullámhosszú radar rávezetésnél ilyen felderítő eszközökkel vajon milyen távolság az ami gyakorlatilag értelmezhető távolságról lehetővé teszi a felderítést?
(nyilván nem egy valóban effektív megoldás, mindössze elgondolkodtam a megvalósíthatóságon).
No ez Hpasp szintje.
http://www.hadmernok.hu/174_18_szokreny.pdf
http://www.hadmernok.hu/191_24_szokreny.pdf
Én kb annyit értek belőle,hogy valami elektronikus izé.Legalábbis kell hozzá áram
http://www.hadmernok.hu/174_18_szokreny.pdf
http://www.hadmernok.hu/191_24_szokreny.pdf
Én kb annyit értek belőle,hogy valami elektronikus izé.Legalábbis kell hozzá áram
Én azt nem értem, hogyan kerülhetnek ilyen cikkek, mint pl. a "Külképviseletek a közösségi média térben" a hadmérnök újságba?
Megártott a Zrinyinek,hogy beolvasztották ebbe "nemes és nemzetes" képzőbe....Polgári pr-ba illene,de ez van
M
molnibalage
Guest
Hordozó retro.
Számorma megdöbbentő, hogy milyen sebességgel taxizgatnak, ilyet ma hordozón nem látok. A képminőség se gyenge. Vajon digitálisan felújították?
Számorma megdöbbentő, hogy milyen sebességgel taxizgatnak, ilyet ma hordozón nem látok. A képminőség se gyenge. Vajon digitálisan felújították?
Egyértelműen képkockánként felújított anyag. Ami nekem furcsa, hogy a felbontása a 70mm-es filmekét idézi, azonban ez a technika túl nagy lett volna egy hordozós forgatáshoz, hiszen egy 70mm-es filmnél minden nagy. A filmtekercs szélessége, hossza, a mechanika és természetesen az objektívek is. Azonban 35mm-es mozifilm formátum a minimum, csakhogy ahhoz meg túl jó az élesség. Elképzelhető, hogy a kockánkénti szkennelés során még valami élességjavító AI algoritmust is bevetettek.
http://epa.oszk.hu/02600/02694/00042/pdf/EPA02694_rtk_2006_02_zord_gabor_laszlo.pdf
Gripen végül kapot vontatott csalit?
Gripen végül kapot vontatott csalit?
Vontatott csalit nem rendszeresítette egyetlen felhasználó ország sem. (a rendszerbe integrálható lenne).. Nem rendelték még, még a svéd sem tudtommal..
M
molnibalage
Guest
A téma átfogó jellege miatt itt válaszolok.
Viszont az AIM-54 borzalmasan rossz L/D aránya és nagy homlokfelület miatt a valóság az, hogy tengerszinten indítva az AIM-54 NEZ és DLZ értéke kb. azonos vagy akár rosszabb is, mint az AIM-7M-é vagy az AIM-120B és sanszosan C-é is. Olyan brutálisan nagy a rakéta légellenállása, hogy M2.0 fölé is alig képes gyorsítani a hajtómű és ezt az igen kis sebességet (rakéta szemmel) aztán pillanatok alatt el is veszti.
Szilárd hajtóanyagok fajlagos tolóereje.
A DCS F-14 modul fejlesztésekor adták ki ezt. Az elején táblázatban, hogy melyik AIM-54 milyen hajtóanyagot használt és mekkora égésideje volt és ebből mennyi impulzus jött ki. Források is fel vannak sorolva, nem hasra csapva készült.
http://media.heatblur.se/AIM-54.pdf
Tehát az R-33/37 és AIM-54 jellegű rakéták akkor muzsikálnak jól, ha 8-10 km magasan indítják azokat, mert a hosszú hajtómű üzemidő miatt az M4.0 feletti égésvégi sebességet sokkal nagyobb magasságban érik el és iszonyatosan messzire elmennek ballisztikus közeli pályán, de kis magasságon nem muzsikálnak túl fényesen ezek. Ez azt is jelenti, hogy alacsonyan repülő cél ellen hiába loftolnak ki jó magasra a visszatérő fázis probléma, mert nagyon lelassulhatnak, kicsi a manőverezési tartalékuk. Ez HVA és CM ellen nem probléma, de vadászgépek ellen vékony lehet, ha időben jelez az RWR és van idő még manőverezni.
Nem csak a hossz, az átmérő is számít. Az AIM-54 és AIM-120 hossza (4 m vs 3,7 m) alig tér el. Csak éppen az átmérő ---> tömeg ---> hajtóanyag egészen más. Ahogy ezek összesített következménye is. Hiába kedvezőbb alapvetően az AIM-120 formája, ha annak hajtóműve 9-10 másodpercig sem üzemel, addig az AIM-54A is (asszem A) ~27 sec üzemidejű hajtóművel rendelkezett.
Viszont az AIM-54 borzalmasan rossz L/D aránya és nagy homlokfelület miatt a valóság az, hogy tengerszinten indítva az AIM-54 NEZ és DLZ értéke kb. azonos vagy akár rosszabb is, mint az AIM-7M-é vagy az AIM-120B és sanszosan C-é is. Olyan brutálisan nagy a rakéta légellenállása, hogy M2.0 fölé is alig képes gyorsítani a hajtómű és ezt az igen kis sebességet (rakéta szemmel) aztán pillanatok alatt el is veszti.
Szilárd hajtóanyagok fajlagos tolóereje.
A DCS F-14 modul fejlesztésekor adták ki ezt. Az elején táblázatban, hogy melyik AIM-54 milyen hajtóanyagot használt és mekkora égésideje volt és ebből mennyi impulzus jött ki. Források is fel vannak sorolva, nem hasra csapva készült.
http://media.heatblur.se/AIM-54.pdf
Tehát az R-33/37 és AIM-54 jellegű rakéták akkor muzsikálnak jól, ha 8-10 km magasan indítják azokat, mert a hosszú hajtómű üzemidő miatt az M4.0 feletti égésvégi sebességet sokkal nagyobb magasságban érik el és iszonyatosan messzire elmennek ballisztikus közeli pályán, de kis magasságon nem muzsikálnak túl fényesen ezek. Ez azt is jelenti, hogy alacsonyan repülő cél ellen hiába loftolnak ki jó magasra a visszatérő fázis probléma, mert nagyon lelassulhatnak, kicsi a manőverezési tartalékuk. Ez HVA és CM ellen nem probléma, de vadászgépek ellen vékony lehet, ha időben jelez az RWR és van idő még manőverezni.
A téma átfogó jellege miatt itt válaszolok.
Nem csak a hossz, az átmérő is számít. Az AIM-54 és AIM-120 hossza (4 m vs 3,7 m) alig tér el. Csak éppen az átmérő ---> tömeg ---> hajtóanyag egészen más. Ahogy ezek összesített következménye is. Hiába kedvezőbb alapvetően az AIM-120 formája, ha annak hajtóműve 9-10 másodpercig sem üzemel, addig az AIM-54A is (asszem A) ~27 sec üzemidejű hajtóművel rendelkezett.
Viszont az AIM-54 borzalmasan rossz L/D aránya és nagy homlokfelület miatt a valóság az, hogy tengerszinten indítva az AIM-54 NEZ és DLZ értéke kb. azonos vagy akár rosszabb is, mint az AIM-7M-é vagy az AIM-120B és sanszosan C-é is. Olyan brutálisan nagy a rakéta légellenállása, hogy M2.0 fölé is alig képes gyorsítani a hajtómű és ezt az igen kis sebességet (rakéta szemmel) aztán pillanatok alatt el is veszti.
Szilárd hajtóanyagok fajlagos tolóereje.
A DCS F-14 modul fejlesztésekor adták ki ezt. Az elején táblázatban, hogy melyik AIM-54 milyen hajtóanyagot használt és mekkora égésideje volt és ebből mennyi impulzus jött ki. Források is fel vannak sorolva, nem hasra csapva készült.
http://media.heatblur.se/AIM-54.pdf
Tehát az R-33/37 és AIM-54 jellegű rakéták akkor muzsikálnak jól, ha 8-10 km magasan indítják azokat, mert a hosszú hajtómű üzemidő miatt az M4.0 feletti égésvégi sebességet sokkal nagyobb magasságban érik el és iszonyatosan messzire elmennek ballisztikus közeli pályán, de kis magasságon nem muzsikálnak túl fényesen ezek. Ez azt is jelenti, hogy alacsonyan repülő cél ellen hiába loftolnak ki jó magasra a visszatérő fázis probléma, mert nagyon lelassulhatnak, kicsi a manőverezési tartalékuk. Ez HVA és CM ellen nem probléma, de vadászgépek ellen vékony lehet, ha időben jelez az RWR és van idő még manőverezni.
Ez így igaz, és tudom is, még ha ennyire "tudományosan" nem tudtam volna megfogalmazni. A hozzászólásom lényege az lett volna, hogy a PL-21-nek tulajdonított - még a meghajtása ellenére is meseszerű - 400 km-es hatótávolságot kérdőjelezzem meg. A globalsecurity.org szerint a hatótávolsága 100+ km, és más komoly oldalakon is csak 150+ km-es hatótávot írnak. Csak a kínaiak írnak 400 km-t. Csak az a ciki, hogy szerintük az egy PL-12D, más forrás szerint PL-15 volt. Ha még a típust sem tudják, akkor miért pont a hatótávolságot higgyem el?
M
molnibalage
Guest
R
rejsz felügyelő
Guest
Más topikban linkeltük már.
Számomra az a durva hogy több ezer dolláros rakettát eregetnek gyakorlatilag egy db emberre is.
Nekem meg az a durva,hhogy az ozraeliek kb 2 fillérből megoldották úgy,hogy homokot raktak a harci rész helyére.
M
molnibalage
Guest
A célpont értéke bőven megéri ezt.
Ezt lehet, hogy elégtelennek találták és csavartak rajta még egyet. Szóval azonosnak beállítani a két megoldást eléggé muris, mert a fegyvert szórását figyelembe véve a kések nagyon megnövelik a hatóterületet.