Összefoglaló a légvédelmi eszközök működéséről...

R

Rommel28

Active Member
2010. április 19.
115
54
28
Grat, jó lett.

Akkor néhány cucc a majdani upgrade 1-hez.

1.Néhol még vannak helyesírási hibák, meg valahol találtam egy befejezetlen/értelmetlen mondatot.(majd megkeresem)

2. Majd írjátok bele, hogy a beaming nem ér semmit az AESA-val szemben.

3. RCS csökkentés- felderítés összefüggésnél általában a negyedik hatványt veszik figyelembe. Tehát, ha egy gép RCS-ét az eredeti 10000-ére csökkented, a felderíthetőség távolsága csak a 10-ére csökken. (remélem érthető)

4. A legmodernebb rakétákat elég nehéz túlterhelni manőverekkel. Az AIM-9X elvileg 50G-t is kibír, bár ezután léggé lelassul, mert a hajtómű csak 6 másodpercet ég.(TErmészetesen a repülő villanypóznák méretükből adódóan nem viselnek el ilyen terhelést)

5. A G-ruha működhet vízzel is, az osztrákok ilyet használnak(Libelle G-ruha). Én úgy tudtam, hogy negatív G-terhelés esetén is működik, de ilyenkor pl a felsőtestet szorítja el. Vagy én tévedek vagy ti.

Kb ennyi. A fentebb leírtakat nem fricskának szántam, még mielőtt valaki nekem esik. És még egyszer Grat.
 
Még nem olvastam de előre is grat molni és köszönjük!

Egy kérésem lehetne? Háttér nélkül is fel tudnád rakni az anyagot? Így eszi a tonert, meg nehezebben is olvasható. copy+paste müködik csak szétszedi a formázást, adobe professionalal meg jelenleg nem rendelkezek...
 
<i>1.Néhol még vannak helyesírási hibák, meg valahol találtam egy befejezetlen/értelmetlen mondatot.(majd megkeresem)</i>

Jöhet a lista, más is átnézi. Kíváncsi vagyok, hogy ki mennyi hibát talál. Aztán felrakom az újat és mehet a játék. Találd meg a 10 különbéget! :)

<i>2. Majd írjátok bele, hogy a beaming nem ér semmit az AESA-val szemben.</i>

Ez biztos? Ez miből következik? Még, ha eltérő frekin is mennek a mondulok a földháttérben repülésnél a doppler eltolódás attól még ugyanúgy probléma.

<i>3. RCS csökkentés- felderítés összefüggésnél általában a negyedik hatványt veszik figyelembe. Tehát, ha egy gép RCS-ét az eredeti 10000-ére csökkented, a felderíthetőség távolsága csak a 10-ére csökken. (remélem érthető)</i>

Erre van valami magyarázat? Nem kötözködés, de miért pont 4-dik?

<i>4. A legmodernebb rakétákat elég nehéz túlterhelni manőverekkel. Az AIM-9X elvileg 50G-t is kibír, bár ezután léggé lelassul, mert a hajtómű csak 6 másodpercet ég.(TErmészetesen a repülő villanypóznák méretükből adódóan nem viselnek el ilyen terhelést)</i>

Mi értesz "villanypóznák" alatt? A mai légiharc rakétáknál csak az a kérdés szerintem, hogy megéri -e 50G-vel fordulni és lassulni és, hogy a sok G-hez van -e elég kormányerő is. Érdekes, hogy az X verzérsíkjai és szárnyai jóval kisebbek, mint az M-nek. A TVC az elején nagyon ütős lehet, de mikor már lassabb a rakéta, akkor hibába a hatalmax. max. G, ha nincs hozzár kormányerő. Ezekről semmiféle referencia nincs sajnos, csak spekulálni tudok.

<i>5. A G-ruha működhet vízzel is, az osztrákok ilyet használnak(Libelle G-ruha). Én úgy tudtam, hogy negatív G-terhelés esetén is működik, de ilyenkor pl a felsőtestet szorítja el. Vagy én tévedek vagy ti.</i>

A vizet beleírtam, bár a Libellénél - ha jól értem - akkor maga a túlterhelés működteti a szerkezetet. A levegősnél meg kell hozzá kompresszor vagy fúvó (sűrített levegő). Hogy a víznél van -e szivattyús változat, azt nem tudom. Mintha a Harrier pilóták ilyennel bírtak volna 30 éve, de ez nagyon távoli emlékfoszlány.
 
Molni: A kérdéseidre majd később válaszolok, lehet hogy csak holnap.

Viszont nekem lenne egy kérdésem: Pontosan micsoda is ez a kritikus állásszög? A youtube tele van olyan videókkal, amikor a gépek felszállás után a földre merőlegesen emelkednek. De a gépeknél ennél jóval kisebb értékek vannak megadva. Ki tudnál okosítani ebben a témában? Kösz.
 
A bólintási szög és állásszög nem ugyanaz. A bólintási szög a földhöz képesti szög. Tehát a gép a földhöz képest függőlegesen emelkedik, akkor a bólintási szöge az 90 fok, de az állsszöge az nagyon nem.

http://www.youtube.com/watch?v=wm61Klbq9j8

A gép a földdel nagyjából párhuzamosan halad, az orra mégis felfele néz.

http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%81ll%C3%A1ssz%C3%B6g

Így már szerintem összekombinálható.
 
<i>3. RCS csökkentés- felderítés összefüggésnél általában a negyedik hatványt veszik figyelembe. Tehát, ha egy gép RCS-ét az eredeti 10000-ére csökkented, a felderíthetőség távolsága csak a 10-ére csökken. (remélem érthető)

Erre van valami magyarázat? Nem kötözködés, de miért pont 4-dik?</i>

Igen, több helyen olvastam már, de most sajnos nem jut eszembe h hol találkoztam vele. És azt sem tudom h miért így van. A fizikában sok összefüggés négyzetes vagy gyökös, így nem tartom valószínűtlennek ezt a négyzetes összefüggést sem. :)

De kedvedért kutakodom majd:)
 
Phoenix: Ez nem négyzetes. A négyzet a 2. hatvány, ez pedig 4.hatvány, tehát a négyzet négyzete. (Ha így gondoltad, akkor nem szóltam)
Én azt hiszem valamelyik AS-ben olvastam.
 
Rommel!

http://eki.sze.hu/ejegyzet/ejegyzet/zvikli/kt1103.htm
http://www.cavalloni.hu/2000_3/repuleselmelet2.htm

A lényeg dióhéjban:
Alap esetben a szárny alatt kisebb a levegő sebessége mint a szárny felett, viszont a nyomás pont fordítottan alakul a szárny alatt nagyobb a nyomás, mint felette, ezért van felhajtóerő, mert a nagyobb nyomás felfelé emeli a szárnyat és vele együtt a repülőgépet is, ilyenkor a gép szárnyának a felső felületén áramló levegő tiszta örvénymentes egy darabig majd egy ponton túl örvényessé válik, a tiszta áramláson van felhajtóerő az örvényesen azonban nincs, mivel itt már visszaáramlás is történik, vagyis nem lesz nagyobb a sebessége, mint a szárny alatti. Amikor növeled az állásszöget az a pont amikor a levegő örvényes lesz egyre előrébb vándorol és a szárny feletti nyomás növekszik. Amikor a szárny alsó és felső felülete közötti nyomáskülönbség túl kicsi lesz a szárny már nem termel akkora felhajtóerőt amely a repülőgép fenntartásához elegendő, ilyenkor a szárny/gép átesik (szélsőséges estben zuhanni kezd). Kritikus állásszög az a szög, amikor a szárnyon a levegő áramláshoz képest az addigi viszonylag tiszta áramláshoz képest olyan örvényekkel teli áramlás keletkezik, amely hatására, nem termelődik már elég felhajtóerő rajta, ekkor a szárny szakszóval átesik. A kritikus állásszög nem állandó, hanem sebességfüggő. Pl a B737 repülőgépen az erre figyelmeztető rendszer egyszerűen a gép levegőhöz viszonyított sebességét hasonlítja össze az állásszöggel, adott sebességhez tartozik egy adott szög, ha ezt a gép megközelíti, akkor különböző védelmi intézkedések kezdenek működni automatikusan (kormányrázás, orrsegédszárny automatikus vészkibocsájtása). Természetesen ha nagyon finom rendszert szeretnénk akkor figyelembe kellene venni a repülési magasságot és a gép tömegét is de ez már feleslegesen bonyolult rendszert eredményezne.

TG
 
repülési magasság helyett inkább a levegő sürüségét. Ezen felül hőmérsékletet... és az egész csodája, hogy a jelenlegi korban is csak nagyjából lehet számolni, a szélcsatorna megkerülhetetlen.
 
Fade!

igazad lenne, de jelen pillanatban a repülőgép műszerei magassági és hőmérséklet adatokat mérnek (a sebességen kívül), a levegő sűrűségét még nem.

TG
 
jogos... node elméletben....

persze az egész téma gyönyörű és valós időben számolhatatlan (nem valós időben is.)
 
Ha kicsit megkésve is, de gratu a munkáért Molni! :D

Egy megjegyzés, inkább vitaalap egy unalmas délutánhoz, mint adott esetben beleirandó dolog:

-A gépágyúk terén érdekesség, hogy ugye a jelenleg fejlesztés végén / sorozatgyártás elején járó F-35 esetén a B és C verzió nem rendelkezik beépített gépágyúval. Szintén csak érdekesség, hogy bár a gépágyú fontosságát emlegetik folyton a vietnami légi harcokban, a gépágyúval amúgy rendelkező (sőt, eredetileg ez volt a fő fegyverzetük!) F-8 Crusader gépek a 18 elért légi győzelemből mindössze 3-at értek el gépágyúval, a többi 15-öt Sidewinder rakétával lőtték le. Lehet, hogy a gépágyú létszükséglete mégis kissé túlzás volna?
 
molni

biztos,hogy a PDF-ben szereplő képen egy Block 52 kabinja van???Én úgy tudom,hogy a Block 52-esek már három nagy méretű kijelzővel készülnek nem pedig kettő kicsivel.
 
Block 50/52-ből is van már több változat. CCIP előtti, új MFD-s, stb. Bár a Block 52-sem pontos jelzés önmagában. A fotó több éves egy régebbi Block 52-es gépről.


A legtöbb F-16 Block 50/52 a nagyvilágban így néz ki. A lengyel gépek is.

http://htka.hu/2010/11/04/a-raytheon-mfd-i-kerulnek-a-block-30-as-f-16-osokba/
 
Röviden, valószínűleg ilyen vagy hasonló méretű HSI display-jel rendelkező széria gép valószínűleg nincsenek is a Block 60 gépeket leszámítva. Mondjuk arról is inkább grafikák, min fotók vannak...
 
A régi változathoz voltak egy progival visszajáthaszó filmek mellékelve. Van rá igény? Vagy forgassak velük magyarázó videók? Vagy töltsem fel mindkettőt?
 
A 28. oldalon az F14-es fotó látványos, de a törzse alatt mintha egy LGB feje lenne látható, ami nem BVR konfigurációt sejtet.
 
Válasz írásához be kell jelentkezned.
Ugrás az oldal tetejére Bottom
Back