Igen, az aktív védelmi rendszereket gondolják így leszerelni.
Azt viszont továbbra sem értem, hogy az orosz ATGM-eknek miért kell forognia, mikor az elvileg rontja a kumulatív töltetek hatékonyságát.
Amit meg még kevésbé értek, hogy a helikopterfedélzeti rakétáik közt még mindig a 130mm a legnagyobb kaliber, miközben nyugaton - de még Kínában is - a 152mm, 160mm és 178mm az uralkodó.
</blockquote>
Nem forog (illetve a forgása minimális), hanem spirálozik. Minden távirányított páncéltörő rakéta ezt csinálja, csak egyik kisbb, másik nagyobb mértékben. Ez érdemben nem befolyásolja a páncélátütő képességet.
Az oroszoknak a tandem kumulatív töltetek esetén nagyobb első töltetet alkalmaznak. Ez ERA-val szemben pazarlás, hiszen az első töltet csak ERA-t üti ki. Viszont a reaktív nélküli rétegelt páncéllal szemben jó, mert kisebb űrmérettel is megvan ugyanaz az átütés (az első töltet mélyebben készít elő a másodiknak). A Vihr és az Ataka-V átüti az 1000 mm. Ezt az oroszok úgy tűnik elégnek tartják. A kisebb űrméret előnye a jobb ballisztika, nagyobb sebesség, nagyobb hatótáv. Amúgy a 130 mm csak a helikopter fedélzeti rakétáikra gaz, a Krizantema és a Kornet 152 mm-es.
Sőt, tüzelj-és felejtsd el elven működő önirányítós cuccik sincs.
Amúgy én is ezt kérdeztem én is pár hete/hónapja - persze nyilván költői kérdésként. Főleg mivel két évtizede létező dolog, és már több gyártónak/országnak is van:
jenkik: Javelin + SRAW
svédek: BILL2+NLAW/MBTLAW (ezek mondjuk nem önirányítósak)
német-francia: PARS3LR + MBDA MPP
japán: Type01 LMAT
kína: HJ-12
De elvileg az indiai NAG is infravörös önirányítós+felülről támadós, és a dél-afrikai Mokopa rakétának is van ilyen verziója.
Sőt, a Brimstome és a Mokopa esetén még aktív radaros irányításról is beszélhetünk:
http://en.wikipedia.org/wiki/Brimstone_%28missile%29
http://en.wikipedia.org/wiki/Mokopa
A zsidók Spike rakétájával kapcsolatban bizonytalan vagyok, mert korábban azt olvastam, hogy az is felülről támadós, IR önirányításos cucc, de nemrég egy videón egyértelműen látszott kilövés után a huzal. Az MR vagy LR változatnál.</blockquote>
Az önirányításnak is megvannak a hátrányai. Az orosz távirányított rakéták olcsók. Nincs bonyolult elktronika a rakétán. Atzonos méret és tömeg mellett nagyobb lehet a hajtómű és így a sebbesség és a hatótávolság is. Mindegyik komoly előny. Ezen kívül a lézer vezérsugarast csakorlatilag lehetetlen zavarni (a hátrafelé néző vevője, illetve a kódolt csatorna miatt az Ataka-V sem igazán zavarható a rádió távirányítási mód ellenére). Majdnem teljesen érzéketlenek a füstgránátokra. A félaktív lézeres rakéta irányítását megszakítja a füst, mert nincs visszavert jel, illetve ugyenez történik az infravörös önirányítású rakétákkal, mert elvesztik a jármű körvonalát és ilyenkor jellemzően fel parancsot kapnak a saját csapatok védelme érdekében, azaz a rakéta megy a levesbe. Ezzel szemben a távirányított rakéták (még a lézeresek is) az utolsó tizedmásodpercig oda mennek, ahova a célkereszt mutat az iránító képernyőn. Akkor is ha a cél nem látható, csak az tudható, hogy a füstfelhő mögött van és nagyjából sejthető, hogy hol (illetve ismert hogy utoljára hol volt és hogyan mozgott).
Véleményem szerint a felülről támadás és az önirányítás is csak koncepció kérdése, nem több. Megvannak az előnyei és a hátrányai. Azt, hogy az oroszok nem alkalmazzák, egyáltalán nem biztos, sőt valószínűsíthető, hogy nem technikai, hanem alkalmazásbeli kérdés.
A felülről támadás két módon lehetséges. Az egyik a svéd BILL, NLAW és a TOW-2B módszere. A rakéta nagy átmérőjű és a testen belül a hossztengelyre merőleges robbanófej van elhelyezve. Ennek hátránya egyrészt hogy csak felülről képes támadni, közvetlenül nem, másrészt hogy a közelségi gyújtó érzékelőjének a megzavarásával, árnyékolással semlegesíthető, harmadrészt a nagy átmérő (lassabb, kisebb hatótávolságú).
A másik módszer, hogy a töltet előre néz, de a rakéta képes a cél fölé repülni és meredek pályán lecsapni. Ezt a Javelin, Spike, NAG, PARS3 és állítólag a HJ-12 tudja. Közös bennük az infra önirányítás. A meredek szögű lecsapásnál (a kumulatív töltetek a becsapódási szög laposodásával rohamosan vesztenek a páncélátütő képességükből, tehát minimum 45-60 fokos becsapódás szükséges) a távirányított rakéták hátra néző érzékelő nem látnák az irányító lézersugarat, nem fognák a rádiójelet (ha a zavarás ellen oldalról árnyékolt a rádió vevő).
Ezért nem támadnak felülről az orosz helikopterekről indított 130 mm-es rakéták. A Kornet elrendezésébe már beleférne egy felülről támadó variáció, viszont sokkal drágább lenne. A Kornet-EM ERA mögött 1100, ERA nélkül 1300 mm-t üt át. Ez elég brutális ahhoz, hogy ne legyen szükség felülről támadásra. Így olcsóbb.
A Spike-LR nem huzalvezérlésű, hanem infravörös önirányítású. Annyiban fejlettebb a Javelinnél, hogy egy üvegszálas huzalon visszaküldi a fejrész által látott képet, így menet közben módosítható a cél, vagy menet közben lehet célt kijelölni úgy, hogy a kilövéskor az takarásban van. De ha rögzítetted a célt, akkor ugyanúgy működik mint a többi infra önirányítású rakéta.
Ezzel a tulajdonságával a Spike LR veri az egész mezőnyt.
Ha én a magyar honvédségnek irányított páncéltörő rakétát akarnék beszerezni, akkor vennék egy csomó Metis-M-et, mert az valóban hordozható, akár egy ember által is, de ketten elvisznek 3 rakétát, meg a kilövő állványt. Fontos, hogy a Metis-M olcsó. Tandem robbanófejes. A 800-850/900-950 mm-es (ERA mögött / ERA nélkül) átütés a legtöbb mai harckocsi ellen és az összes gyalogsági harcjármű, PSZH, MRAP ellen elég. Ezen kívül a Metis-M-nek van termobár változata, ami 5-6 kg TNT hatóerővel ki tud iktatni egy fedezéket. 800-1000 m-ig elég pontos ahhoz, hogy egy ablakon bevezessék és nem csak az adott szobát takarítja ki tökéletesen, de rádönti a közfalat a mellette lévő helyiségekre is, úgyhogy egy közepes lakást egyben elintéz. 7 m sugarú körben hatásos, így egy buszt, teherautó rakteret is teljesen leamortizál. Egy indítóhoz 5 páncéltörő és 5 termobár rakétát vennék.
A komolyabb harckocsik ellen a szintén relatív olcsó, Metis-M-nél 2-szer drágább, de a Javelinhez képest fele annyiba kerülő Kornet-EM-et venném a brutálisan nagy átütő képessége, az egyszerűsége, a nagyobb hatásos lőtávja (pontosabb irányítása) miatt és amiatt, hogy ehhez is van termobár fej 10 kg TNT hatóerővel. A lézer vezérsugaras irányítás előnye, hogy nincs huzalszakadás, ami városi környezetben amúgy sűrűn előfordul. Egy indítóhoz 7 páncéltörő és 3 termobár rakétával. Ebből közepes darabszámot szereznék be.
Végül kisebb számban a drágább Spike-LR-t is beszerezném a takarásban lévő értékes célpontok ellen és azon célok ellen felülről támadó üzemmódban alkalmazva, amiket valamiért a Kornet szemből nem tud leküzdeni. A Sike-LR valamivel olcsóbb, mint a Javelin, nagyobb hatótávja, van optikai kábeles csatornája és még az átütő képessége is nagyobb.
Az egyetlen sötét ló a HJ-12. Ha azt a kínainak olcsóbban adnák és tudna közel annyit, mint a Spike, akkor megfontolandó lenne a vásárlása.
Néhány százmillió dollár ára páncéltörő rakéta vásárlása esetén már az USA, a németek és az oroszok is meggondolnák, hogy Magyarországra küldjenek-e csapatokat, a várható veszteségek miatt.
A másik módszer, hogy a töltet előre néz, de a rakéta képes a cél fölé repülni és meredek pályán lecsapni. Ezt a Javelin, Spike, NAG, PARS3 és állítólag a HJ-12 tudja. Közös bennük az infra önirányítás. A meredek szögű lecsapásnál (a kumulatív töltetek a becsapódási szög laposodásával rohamosan vesztenek a páncélátütő képességükből, tehát minimum 45-60 fokos becsapódás szükséges) a távirányított rakéták hátra néző érzékelő nem látnák az irányító lézersugarat, nem fognák a rádiójelet (ha a zavarás ellen oldalról árnyékolt a rádió vevő).
Ezért nem támadnak felülről az orosz helikopterekről indított 130 mm-es rakéták. A Kornet elrendezésébe már beleférne egy felülről támadó variáció, viszont sokkal drágább lenne. A Kornet-EM ERA mögött 1100, ERA nélkül 1300 mm-t üt át. Ez elég brutális ahhoz, hogy ne legyen szükség felülről támadásra. Így olcsóbb.
A Spike-LR nem huzalvezérlésű, hanem infravörös önirányítású. Annyiban fejlettebb a Javelinnél, hogy egy üvegszálas huzalon visszaküldi a fejrész által látott képet, így menet közben módosítható a cél, vagy menet közben lehet célt kijelölni úgy, hogy a kilövéskor az takarásban van. De ha rögzítetted a célt, akkor ugyanúgy működik mint a többi infra önirányítású rakéta.
Ezzel a tulajdonságával a Spike LR veri az egész mezőnyt.
Ha én a magyar honvédségnek irányított páncéltörő rakétát akarnék beszerezni, akkor vennék egy csomó Metis-M-et, mert az valóban hordozható, akár egy ember által is, de ketten elvisznek 3 rakétát, meg a kilövő állványt. Fontos, hogy a Metis-M olcsó. Tandem robbanófejes. A 800-850/900-950 mm-es (ERA mögött / ERA nélkül) átütés a legtöbb mai harckocsi ellen és az összes gyalogsági harcjármű, PSZH, MRAP ellen elég. Ezen kívül a Metis-M-nek van termobár változata, ami 5-6 kg TNT hatóerővel ki tud iktatni egy fedezéket. 800-1000 m-ig elég pontos ahhoz, hogy egy ablakon bevezessék és nem csak az adott szobát takarítja ki tökéletesen, de rádönti a közfalat a mellette lévő helyiségekre is, úgyhogy egy közepes lakást egyben elintéz. 7 m sugarú körben hatásos, így egy buszt, teherautó rakteret is teljesen leamortizál. Egy indítóhoz 5 páncéltörő és 5 termobár rakétát vennék.
A komolyabb harckocsik ellen a szintén relatív olcsó, Metis-M-nél 2-szer drágább, de a Javelinhez képest fele annyiba kerülő Kornet-EM-et venném a brutálisan nagy átütő képessége, az egyszerűsége, a nagyobb hatásos lőtávja (pontosabb irányítása) miatt és amiatt, hogy ehhez is van termobár fej 10 kg TNT hatóerővel. A lézer vezérsugaras irányítás előnye, hogy nincs huzalszakadás, ami városi környezetben amúgy sűrűn előfordul. Egy indítóhoz 7 páncéltörő és 3 termobár rakétával. Ebből közepes darabszámot szereznék be.
Végül kisebb számban a drágább Spike-LR-t is beszerezném a takarásban lévő értékes célpontok ellen és azon célok ellen felülről támadó üzemmódban alkalmazva, amiket valamiért a Kornet szemből nem tud leküzdeni. A Sike-LR valamivel olcsóbb, mint a Javelin, nagyobb hatótávja, van optikai kábeles csatornája és még az átütő képessége is nagyobb.
Az egyetlen sötét ló a HJ-12. Ha azt a kínainak olcsóbban adnák és tudna közel annyit, mint a Spike, akkor megfontolandó lenne a vásárlása.
Néhány százmillió dollár ára páncéltörő rakéta vásárlása esetén már az USA, a németek és az oroszok is meggondolnák, hogy Magyarországra küldjenek-e csapatokat, a várható veszteségek miatt.
Ez stimmel, de a Maljutkát kivéve mondj olcsóbb páncéltörő rakétát, ami elmegy 1,5-2 km-re, tandem a feje és legalább megközelítőleg tud ilyen átütést. Ha meg mesterlövészre vadászol 600-800-1000 m távolságban, ahol már nem megy át a falon a 12,7 mm-es lőszer (38-as tömör kisméretű téglafalon közelről sem megy át) milyen olcsóbb fegyverrel oldod meg?
A Metis-M/M1 a többi páncéltörőhöz képest olcsó és a célok értékéhez képest, amit le lehet vele küzdeni.
A HJ-73 a kínai Maljutka. Akár a kínai, akár az orosz Maljutka természetesen bármi másnál olcsóbb. Gyakorlási célra a félautomata változat ésszerűen használható. De harchelyzetben nem bohóckodnék egy olyan rakétával, ami irdatlan lassú, elméletileg 3 km-re elmegy, de a pontossága ezen a távon már igencsak kétséges, a minimális lőtávja 500 m és egy T-72B3-at már közel sem biztos, hogy le tud küzdeni szemből, torony találat esetén (a Metis-M 20 %-kal többet üt át). A rendszer horrdozhatósága nem hasonlítható össze a Metis-M-ével.
A Spike tényleg jó, csak egy Spike rendszer (1 indító, 10 rakéta) árából minimum 4 Metis-M rendszert vehetsz. Ha nem Leo-2A7, M1A2SEP és T-90AM ellen használod, akkor azért a 4 Metis indító harcértéke valószínűleg nagyobb, mint az 1 Spike-é.
A Spike tényleg jó, csak egy Spike rendszer (1 indító, 10 rakéta) árából minimum 4 Metis-M rendszert vehetsz. Ha nem Leo-2A7, M1A2SEP és T-90AM ellen használod, akkor azért a 4 Metis indító harcértéke valószínűleg nagyobb, mint az 1 Spike-é.
Hát arra amire te ajánlottad a Metis-M-et, arra ez is bőven elegendő. SACLOS irányítással nem tudom miért romlana a találati esély a távolság növedekésével. Ezeknek is lett fejlettebb harci részük ami már lekűzdi az ERA páncélzatot stb.
Most láttam videón Assadnál, gondolom ilyesmire használják ők is.
Most láttam videón Assadnál, gondolom ilyesmire használják ők is.
Azt is elolvastad róla,hogy több sorba érdemes rakni(egymás tetejére 2-3 kazetta) mert egy kazetta ereje nem elég emiatt többszöröse a tömege a jelenlegi amúgy sem kis tömegű társaihoz képest???Szóval semmi olyat nem csináltak amit ne tudna bármelyik mai rendszer ha egymásra raknak belőlük 2-3 sort.
Ott a pont. A dologban összesen annyi az újdonság, hogy apró kumulatív rudakból épül fel a reaktív lap, ezért a nyíllövedékeket jobban darabolja, ellenük némileg jobban véd. Viszont ennek az az egyik ára, hogy a kumulatív lövedékek ellen csökkent a hatékonysága (kevesebb a robbanóanyag és szétvágja a külső lapot). A másik ára, hogy egy rétegnyi ilyen is nehezebb és drágább a töltetek bélése miatt. Több réteg pedig hatványozottan nehezebb és drágább. A tandem kumulatív töltetek pedig több réteggel is elbánhatnak. Ha elég erős az első töltet sugara, akkor több réteg reaktív lapot is berobbant egymás mögött. Az már csak hab a tortán, hogy ma is létezik tripla kumulatív töltet. Egyenlőre nem is tűnik úgy, hogy Ukrajnán kívül más nekiállt volna ilyet fabrikálni, pedig a felépítése már egy ideje ismert. Az ukránok is csak mutatóba gyártottak belőle, pedig ha olyan csúcs szuper lenne, akkor most igazán nagy szükségük lenne rá.
Hihetetlen,hogy van képed a legelavultabb orosz ERA-t a legmodernebb ukránnal összehasonlítani...
Az meg akkor 2kg amikor én török szultán vagyok!Ezt a számot nyugodtan elfelejtheted!Akkor is necces lenen a 2kg ha alumínium dobozban lenne!Valamit rosszul fordítottál!
Az meg akkor 2kg amikor én török szultán vagyok!Ezt a számot nyugodtan elfelejtheted!Akkor is necces lenen a 2kg ha alumínium dobozban lenne!Valamit rosszul fordítottál!
