Egy egy hozzászólás ugyanattól:
"Törökországtól a városban is bevethető Ejder Yalcin (Gidran)4x4 típusú páncélozott harci járművek( amelyek szó szerint ”leégtek” Szíriában) vásárlása a magyar fejlesztésű, GAMMA által tervezett , teljesen azonos feladatkörű, RDO "Komondor" jármű-család helyett, a török Ördögán-diktátor seggének politikai kinyalására...az RDO "komondor" fejlesztése megérne egy misét, hiszen a fejlesztést nagyon nem támogatták, ennek ellenére megalkottak egy olyan MWRAP-családot, ami a tesztek során kiválóan megfelelt a NATO-EU szabványoknak(lásd "Haditechnika" c. folyóirat cikkét) és mégsem támogatták a további innovációt továbbfejlesztést és/vagy a hazai gyártást, ami az önköltségek jelentős csökkenését hozta volna, ehelyett az ördögán leszopásának jeleként megvették az "Ejder Yalcin" szériát, ami csúfosan leszerepelt Szíriában...A török Nurol Makina cégegyébként nagyon fiatal, csak 2006 óta gyártanak páncélosokat és eddig csak a török és a tunéziai hadsereg rendelt e járművekből, megközelítőleg 450 darabot. Ezek mindegyike Ejder Yalçın típus, amelyek közül néhány tucat Szíriában már átesett tűzkeresztségen, rossz eredménnyel. Mind az ISIS, mind a kurd lázadók kilőttek néhány darabot. Így az Ejder Yalçın-okat ki is vonták a háborús övezetből, ugyanis a Nurol Makina átépíti őket, hogy legközelebb jobban bírják majd a harci bevetéseket. Hogy mennyibe kerül a magyar adófizetőknek ez a 250 darab török harcjármű, azt nem kötik a honpolgárok orrára, ugyanis a keretszerződés részleteit a magyar kormány 30 évre titkosította. Becslésünk szerint egy ilyen jármű, fegyverzettel együtt, nagyjából 200-250 millió forint lehet. Így, ha a honvédség lehívja a teljes kontingenst, akkor ez az üzlet nagyjából 60-70 milliárd forintba kerül majd az adófizetőknek. Épp, ezért jó lenne tudni, hogy vajon milyen szakmai szempontok szerint választották ki ezeket a török harcjárműveket? Ugyanis ilyen, vagy legalábbis nagyon hasonló, harcjárműveket a hazai ipar is elő tudna állítani, hiszen a Gamma 2012-re kifejlesztette a az általunk is próbált Komondor harcjármű családot, amelyek tudásukat tekintve teljesen ugyanolyanok, mint a most törököktől vásárolt MRAP-ok. Ebből a 60-70 milliárdból bizonyára kitelt volna 250 Komondor is, ami nagy lökést adhatott volna a hazai hadiiparnak ahhoz, hogy megcélozhassa az exportpiacokat is, ezzel új munkahelyeket is teremtve."
"Alig másfél év alatt fejlesztette ki egy magyar cég lényegében a semmiből a könnyű páncélvédettségű RDO-3221 Komondort.
A Komondor a páncélozott terepjáró harcjárművek legújabb generációjának, az MRAP-eknek a magyar verziója lehet, bár vegyvédelmi felderítő járműként kezdték meg kifejlesztését. Az MRAP lényege az aknák, pokolgépek és rajtaütésszerű támadások elleni fokozott védelem. Ezek a terepjárók az afganisztáni és iraki háborúk tömeges robbantásai miatt terjedtek el a hadseregekben.
Magyarországnak afganisztáni szerepvállalása ellenére sem voltak ilyen járművei, miközben a Néphadsereg-érából örökölt könnyű páncélozott járműveket a rendszerváltás után nagyrészt leselejtezték.A közép-európai régió országai közül a lengyelek már több saját MRAP-verziót is kifejlesztettek, hasonlóval rendelkezik Németország is, illetve az olasz Ivecónak is van páncélozott terepjárója.
A Gamma Műszaki Zrt., amely a Komondor fejlesztését jegyzi, korábban vegyi felderítő műszerek gyártása révén szerzett magának nevet. Gyakorlatilag a gombhoz varrta a kabátot, ugyanis műszereikre megvolt az igény, azonban hazai bázisjármű hiányában nem tudtak elindulni nemzetközi tendereken. A piaci rés lényegében abból adódott, hogy valamelyest hasonlóan az autógyártáshoz, van néhány nagy szereplő, amelyek ontják a járműveket, azonban nagyon drágán vállalják egyedi igények kiszolgálását. (Az autóipartól eltérően azért nem jellemző a robotizálás a harci járművek továbbra is emberi munkaerő-igényes szerkezetek.) A nagyobb piacokat persze a nagy gyárak igyekeznek maradéktalanul kiszolgálni, ám a kisebb országoknak - mint hazánk is - úgy tűnik, érdemes saját fejlesztésben gondolkodni. Egy gyorsan és rugalmasan, és nem drágábban működő gyártó pedig piacokat szerezhet. Kellett tehát egy hivatalosan könnyű-páncélvédettségű bázis jármű. A magyarok a teljesen független utat választották, szemben azzal, hogy elkötelezik magukat egy nagy külföldi vázgyártónak, hiszen ezzel lényegében kiszolgáltatnák magukat egy másik ország lobbiérdekeinek.
A Komondor megalkotásáról végül 2010-ben döntöttek és 2011-ben már első próbaútján gurult a gép. Egy ilyen ötlet nyomán a legnagyobb nehézség, persze a pénz mellett, egy kisvállalkozás számára, a fejlesztés végigmenedzselése, ugyanis 40 éve nincs hasonló komplexitású harcijármű-fejlesztés itthon. A projektben végül 70 magyar beszállító vett részt, és mint láthattuk, a kész mű igen meggyőzőre sikerült. A sötétzöld monstrumot egy reklámfilm forgatásán nézhettük meg. A Komondornak technikai hátterét illetően nem kell szégyenkeznie. Alapfelszereltséggel a gép önsúlya 13,4 tonna a négykerék-meghajtású kocsit egy 280 lóerős turbófeltöltésű motor viszi meggyőző tempóval, ha kell. Mint láthattuk egy Volvo XC90-essel nem nagyon lehet elmenekülni előle. Normál úton a maximális sebessége 90 km/h, míg nehéz terepen 40 km/h. Földúton viszont simán tiport 60 km/h felett. Fontos paraméter még a túlélőképességét illetően, hogy a négyfős személyzet szűrt légterű kabinban ül és a kocsi keréktöltő rendszert kapott, éjjellátó rendszerrel is kérhető opcionálisan. Forgalomban a "P"-s rendszámmal mozgott, külön útvonalengedély nélkül."
Az elkövető bizonyos Di Galhi. A profilja szerint a ORFK Köztársasági Őrezred nyugdíjas tagja őrnagyi fokozattal, tagja és általános gépészmérnők a Bánkin végzet 1981-ben.
