Repülő Műszaki Intézet (RMI) repülőgép fejlesztései
- Téma indítója szittya88
- Indítva
-
- Címkék
- rmi-8 x/v rmi–1 x/h repülőgépek
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Elkezdtem egy projektet, 3D-s modellt akarok készíteni a húzó-toló motorelrendezésű gépről, amit a neten szabadon elérhetővé is akarok tenni.
A sajátos kialakítás miatt jelentősen csökkentek a gép méretei, légellenállása, kedvezőbb lett a súlyponthelyzete, emiatt szerintem sokkal érdekesebb gép, mint amekkora figyelmet eddig kapott.
Aki rendelkezik információval esetleg segíthetne. Első problémám a meglévő forrásokkal, amelyek szinte mindegyike A Magyar Királyi Honvédség fegyverzete" (Bonhardt – Sárhidai) könyv kevés adatát ismétli, hogy már a gép méret- és tömegadatai is hibásnak tűnnek:
Szerkezeti tömeg: 2850 kg
Felszálló tömeg: 3800 kg
Max. sebesség: 800 km/h
Hatótáv: 1000 km
Repülési magasság: 11500 m
Ezen adatok legfeljebb a vegyes építésű kísérleti gépre vonatkozhatnak, a felfegyverzett gépre bizonyosan érvénytelenek, mert:
1, A Bf-109G-n alapuló szerkezet 2,85 t-nál bizonyosan „kövérebb” volt, hiszen az egymotoros G-6 üres tömege 2247 kg, amihez, ha hozzáadjuk az új DB 605A hajtóművet (azok szerelvényeivel együtt, további hűtés, légcsavar, stb..) már akkor is 3000 kg fölött járunk.
2, A bonyolultabb farok-szerkezet tömege, az orrfutó, a plusz gépágyú és a nagyobb üzemanyagtartályok tömege további tényezők. Ezek önmagukban közel 3,5 tonnára emelik az üres tömeget.
3, Mivel azonban a gép szerkezete is nagyobb a Messzerénél, így még ez is alulbecslés lehet.
4, A hatótávolság legfeljebb két póttartállyal lehetséges, hiszen a gépben a messerből kölcsönzött ülés alatti 400l-es tartály mellett a kis méretek miatt további 200-400 liter üzemanyagnál több aligha fért volna. 600 literrel a hatótáv ~450km, 800 literrel ~600km (Bf-109G-6 = 560km), két szabványos messer póttartállyal a hatótáv 900 és 1100km között lehetett volna.
A teljesen felszerelt gép becsült üres tömege két gépágyúval 4010kg, felszálló tömege így 4860kg közelébe esik.
A sajátos kialakítás miatt jelentősen csökkentek a gép méretei, légellenállása, kedvezőbb lett a súlyponthelyzete, emiatt szerintem sokkal érdekesebb gép, mint amekkora figyelmet eddig kapott.
Aki rendelkezik információval esetleg segíthetne. Első problémám a meglévő forrásokkal, amelyek szinte mindegyike A Magyar Királyi Honvédség fegyverzete" (Bonhardt – Sárhidai) könyv kevés adatát ismétli, hogy már a gép méret- és tömegadatai is hibásnak tűnnek:
Szerkezeti tömeg: 2850 kg
Felszálló tömeg: 3800 kg
Max. sebesség: 800 km/h
Hatótáv: 1000 km
Repülési magasság: 11500 m
Ezen adatok legfeljebb a vegyes építésű kísérleti gépre vonatkozhatnak, a felfegyverzett gépre bizonyosan érvénytelenek, mert:
1, A Bf-109G-n alapuló szerkezet 2,85 t-nál bizonyosan „kövérebb” volt, hiszen az egymotoros G-6 üres tömege 2247 kg, amihez, ha hozzáadjuk az új DB 605A hajtóművet (azok szerelvényeivel együtt, további hűtés, légcsavar, stb..) már akkor is 3000 kg fölött járunk.
2, A bonyolultabb farok-szerkezet tömege, az orrfutó, a plusz gépágyú és a nagyobb üzemanyagtartályok tömege további tényezők. Ezek önmagukban közel 3,5 tonnára emelik az üres tömeget.
3, Mivel azonban a gép szerkezete is nagyobb a Messzerénél, így még ez is alulbecslés lehet.
4, A hatótávolság legfeljebb két póttartállyal lehetséges, hiszen a gépben a messerből kölcsönzött ülés alatti 400l-es tartály mellett a kis méretek miatt további 200-400 liter üzemanyagnál több aligha fért volna. 600 literrel a hatótáv ~450km, 800 literrel ~600km (Bf-109G-6 = 560km), két szabványos messer póttartállyal a hatótáv 900 és 1100km között lehetett volna.
A teljesen felszerelt gép becsült üres tömege két gépágyúval 4010kg, felszálló tömege így 4860kg közelébe esik.
Szia!
Winkler László archívumában van egy rajz, miszerint a szárny sem a Bf 109 G-hez, sem a Fokker D.23-hoz (feltételezett fejlesztési előzmény) nem hasonlít. Azaz át lett szerkesztve, szélesebb lett. A futómű mellett akár el is férne még 1-2 tartály. DE! A magyar mentalitás alapján minden túl van becsülve. A gép 730-750 km/h sebességnél nem nagyon tudott volna gyorsabban menni, a hatótáv is csak a póttartályokkal lenne elérhető, ahogy mondtad, ha egyáltalán azzal lehetséges. Gondolom nem volt plusz üzemanyag tartály a szárnyban.
A Bf 109 G-ben van az üzemanyag tartály mögött egy nagyméretű 21 mm-es páncéllemez. Azt biztosan eltávolították, mert: a hátsó motor amúgy is felfogja az onnan érkező lövéseket, illetve minél előrébb akarták helyezni a súlypontot, mert orrfutós lett a gép. Az eleve kb. 120 kg könnyítés.
Az alap gépben egy gépágyú volt, egy Mk 108-as, ami a motorban volt, illetve 2 db Gebauer 8 mm-es. A 8 mm-esek könnyítenek a gépen, illetve a Mk 108-as is csak 15 kg-al nehezebb a 20 mm-esnél. A szárny alatti ágyúk csak plusz lehetőségek voltak. Fegyverzetben tehát egy Bf-109 G-6-hoz viszonyítva nem nehezült a gép.
A farokrész egyáltalán nem nehezebb a Bf-énél, ha az RMI-8 motorborítását nem számoljuk. Ezt majd később. Csökkenést ezesetben nem számolok, mert a vezérsíkok irányításához hosszabb úton kellett kormánymű. Ami biztos, hogy a jobb súlyelosztás miatt nem kellett olyan erős kapcsolat a vízszintes vezérsík és a szárny között, így a duplatörzs eleve lehetett könnyebb a szimplánál. A függőleges vezérsíknak a kétpontos rögzítés pedig sokkal stabilabb alapot ad.
Az orrfutó valószínűleg a Fokker D.23 orrfutója. Nem valami strapabíró, egy kisebb géphez lett tervezve. A súlyából levonva a Bf hátsó futóját, a tömegnövekedés nem több, vagy alig haladja meg a 120 kg-ot, tehát használtuk valamire a páncél eltávolítását. A hidraulikával nem számolok, ugyanis az a Bf-ben is van. Az új orrfutót is ez működtethette.
A szárny kissé nagyobb. Az eltérés itt kb 200-250 kg lehet
Most jöjjön a motor és a burkolata. A motor nem feltöltve kb. 750 kg, minden egyben mondjuk úgy 900 kg.
A két gép között így kb 1100 kg eltérés van számolás alapján, papíron 600. Közel kétszerese. A Bf-et papíron 900 kg-al töltik, ezt a gépet 950-el. Ha ez hibahatár, akkor visszatérhetünk a 900-hoz.
A sorozatgyártott gép így 3350 kg üresen, 4250 kg megtöltve. A töltött súly 450 kg-os növekedése valószínűleg abból származik, hogy a prototípus kettős építésű, a műfa(amiből például a szárny főszerkezetét készítették) könnyebb a fémnél. Tehát igazad lehet: a prototípus tömegadatairól lehet szó. Ebben a szárny alá függeszthető ágyúk nincsenek benne, de azzal sem haladná meg a 4400-at.
Winkler László archívumában van egy rajz, miszerint a szárny sem a Bf 109 G-hez, sem a Fokker D.23-hoz (feltételezett fejlesztési előzmény) nem hasonlít. Azaz át lett szerkesztve, szélesebb lett. A futómű mellett akár el is férne még 1-2 tartály. DE! A magyar mentalitás alapján minden túl van becsülve. A gép 730-750 km/h sebességnél nem nagyon tudott volna gyorsabban menni, a hatótáv is csak a póttartályokkal lenne elérhető, ahogy mondtad, ha egyáltalán azzal lehetséges. Gondolom nem volt plusz üzemanyag tartály a szárnyban.
A Bf 109 G-ben van az üzemanyag tartály mögött egy nagyméretű 21 mm-es páncéllemez. Azt biztosan eltávolították, mert: a hátsó motor amúgy is felfogja az onnan érkező lövéseket, illetve minél előrébb akarták helyezni a súlypontot, mert orrfutós lett a gép. Az eleve kb. 120 kg könnyítés.
Az alap gépben egy gépágyú volt, egy Mk 108-as, ami a motorban volt, illetve 2 db Gebauer 8 mm-es. A 8 mm-esek könnyítenek a gépen, illetve a Mk 108-as is csak 15 kg-al nehezebb a 20 mm-esnél. A szárny alatti ágyúk csak plusz lehetőségek voltak. Fegyverzetben tehát egy Bf-109 G-6-hoz viszonyítva nem nehezült a gép.
A farokrész egyáltalán nem nehezebb a Bf-énél, ha az RMI-8 motorborítását nem számoljuk. Ezt majd később. Csökkenést ezesetben nem számolok, mert a vezérsíkok irányításához hosszabb úton kellett kormánymű. Ami biztos, hogy a jobb súlyelosztás miatt nem kellett olyan erős kapcsolat a vízszintes vezérsík és a szárny között, így a duplatörzs eleve lehetett könnyebb a szimplánál. A függőleges vezérsíknak a kétpontos rögzítés pedig sokkal stabilabb alapot ad.
Az orrfutó valószínűleg a Fokker D.23 orrfutója. Nem valami strapabíró, egy kisebb géphez lett tervezve. A súlyából levonva a Bf hátsó futóját, a tömegnövekedés nem több, vagy alig haladja meg a 120 kg-ot, tehát használtuk valamire a páncél eltávolítását. A hidraulikával nem számolok, ugyanis az a Bf-ben is van. Az új orrfutót is ez működtethette.
A szárny kissé nagyobb. Az eltérés itt kb 200-250 kg lehet
Most jöjjön a motor és a burkolata. A motor nem feltöltve kb. 750 kg, minden egyben mondjuk úgy 900 kg.
A két gép között így kb 1100 kg eltérés van számolás alapján, papíron 600. Közel kétszerese. A Bf-et papíron 900 kg-al töltik, ezt a gépet 950-el. Ha ez hibahatár, akkor visszatérhetünk a 900-hoz.
A sorozatgyártott gép így 3350 kg üresen, 4250 kg megtöltve. A töltött súly 450 kg-os növekedése valószínűleg abból származik, hogy a prototípus kettős építésű, a műfa(amiből például a szárny főszerkezetét készítették) könnyebb a fémnél. Tehát igazad lehet: a prototípus tömegadatairól lehet szó. Ebben a szárny alá függeszthető ágyúk nincsenek benne, de azzal sem haladná meg a 4400-at.
Én is hasonló becslésre jutottam: 2.400 kg (Bf-109G) +900 kg (a második DB-603 motor kb. feltöltve) +350 kg szerkezeti többletsúly kb(+ szárny, erősebb szerkezet, stb...)
Ez az elrendezés a Weis-Manfréd féle csillagmotorral(WM-21) is jó eredményeket tudott volna, A Bf-109-nél sokkal jobb túlélő képességgel, a DB-603 motorral pedig a Do-335 Pfeil közeli sebességi paraméteri lettek volna, sokkal jobb fordulékonysággal(kisebb tömeg, és egyebek...)
Ezt a konstrukciós elrendezést annyira jónak tartom, hogy -ha rajtam múlna- a szinte biztosan szükséges további oktatógépeknek (a további Zlin-ek helyett...) a hazai gyártóktól rendelnék egy ilyen modernizált, oktató/???(
), gépet -ha lehetséges drón üzemmóddal is-, 2 db Diesel motorral és/vagy 2 db. turbóprop-pal(a svédeknek is volt ilyen hasonló típusuk benzinmotoros( SAAB-21 ) illetve sugárhajtású(SAAB-21R/RA) változatban). Kb. 5 évük lenne rá hazai cégeknek, hogy elkészítsék. Jól megindokolva Uniós pénzből is meg lehetne csinálni akár, így kb ingyen -vagy 20-30%-os önerővel lenne korszerű, piacképes, akár eladható oktató/??? (drón) profilú repülőgépünk. 
SAAB-21
SAAB-21R/RA
...csak aztán nehogy "magyarosan" eltolják
(ha esetleg eszükbe jutna vmi ilyesmi, támogatva a hazai hadi-ipart)
G
Galthran
Guest
Röviden: EZ ( RMI-8 X/V )
újratervezve modern anyag-, és gyártás-technológiára, hajtóműre, a toló/húzó légcsavaros/motor-elrendezés előnyeivel(a rep-szakmában push-pull-nak "becézett" konstrukció), benzin-motoros és légcsavaros-sugárhajtóműves változatban sok előnyt tud felmutatni a jelenlegi konstrukciókkal szemben.
A svédek is csináltak ilyen két motor-verziós modellt(toló-légcsavarosat):
benzin-motorral(DB-605B) SAAB-21:
Sok példa van arra hogy egy jó konstrukciónál ilyen többes alkalmazással/verzióval érik el a gazdaságos darabszámot, a magyar esetben pl.: oktatógép, felderítő/magassági felderítő(növelt szárnyfelület, stb...), felderítő/csapásmerő drón. (...+civil verzió darab-szám!!!)
Csak a MH sok 10-t tudna használni, +V4-ek
Nem a 8 évvel ezelőtti hozzászólásra válaszolva, de ha már épp erről olvasgatok...
Jendrassik Cs–1
hu.wikipedia.org
kepesrepules.wordpress.com
Jendrassik Cs–1
Jendrassik Cs–1 – Wikipédia
BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék Laboratóriumának honlapja
remote, lab, remotelab, remote, laboratory, távirányított mérések, BME, energetikai, gépek, jendrassik györgy, gőzturbina, steam turbine, audi, suzuki, lada, volkswagen, belső égésű, internal combustion, alternatív tüzelőanyag, alternative combustion, alternative petrol, biogas, alcohol...
remotelab.energia.bme.hu
Jendrassik György a légcsavaros gázturbina magyar úttörője
A 115 évvel ezelőtt született Jendrassik György neve a vasúttörténetben, a diesel motorgyártásban sokkal ismertebb, mint a repüléstörténetben, pedig az előbbihez hasonlóan itt is jelentős munkásság…
kepesrepules.wordpress.com
Hasonló szárnnyal, szintén 2 DB(-605AM-es 1450 LE-s) motorral készült egy magyar --pusztán a tömege miatt "éppenhogy-csak"-- nehéz-vadász proto is: RMI-8 V/X.
A tervezett mutató valóban igen jók voltak, "csak" az időzítéssel volt --ismét-- probléma:
"némi" 1944-es amcsi-bombázásos közreműködéssel kiegészüllve a "csak-német" politikai hiba, a szép-reményű típus bőven lekéste a II. V-h-t.
Korábban elkezdve, és nem a "csak-a-német-motor"-ra várva az igen jó konstrukció komolyabb szerepet játszhatott volna --kb. az oroszok Kárpátok-vonalába érkezéstől-- a légi hadműveletekben és jelentősen lassíthatta, csökkenthette volna a bombázásokat is.
A licenszben gyártott kétsoros csillagmotorra, szintén a duplázott toló-húzó-motoros (push-pull) elrendezésben ugyan némileg csökkentek volna az egyébként igen kiváló paraméterek --az ugyan könnyebb, de valamelyest nagyobb légellenállású és kisebb teljesítményű motor miatt--, de azzal is jobbak lettek volna, mint az orosz vadászok jelentős része és az amcsi/angol bombázók és a bombázó-kötelékek nagy hatósugarú kísérővadászai!
Az idő és a politika ismét összehozott egy elmulasztott lehetőséget!
Tanulni kellene ezekből! ...végre már!
A tervezett mutató valóban igen jók voltak, "csak" az időzítéssel volt --ismét-- probléma:
"némi" 1944-es amcsi-bombázásos közreműködéssel kiegészüllve a "csak-német" politikai hiba, a szép-reményű típus bőven lekéste a II. V-h-t.
Korábban elkezdve, és nem a "csak-a-német-motor"-ra várva az igen jó konstrukció komolyabb szerepet játszhatott volna --kb. az oroszok Kárpátok-vonalába érkezéstől-- a légi hadműveletekben és jelentősen lassíthatta, csökkenthette volna a bombázásokat is.
A licenszben gyártott kétsoros csillagmotorra, szintén a duplázott toló-húzó-motoros (push-pull) elrendezésben ugyan némileg csökkentek volna az egyébként igen kiváló paraméterek --az ugyan könnyebb, de valamelyest nagyobb légellenállású és kisebb teljesítményű motor miatt--, de azzal is jobbak lettek volna, mint az orosz vadászok jelentős része és az amcsi/angol bombázók és a bombázó-kötelékek nagy hatósugarú kísérővadászai!
Az idő és a politika ismét összehozott egy elmulasztott lehetőséget!
Tanulni kellene ezekből! ...végre már!
Nagyon jó ez a húzó-toló motoros, kontrarotáló légcsavaros kialakítás, főleg, ha ilyen osztott törzses a megoldás.Hasonló szárnnyal, szintén 2 DB(-605AM-es 1450 LE-s) motorral készült egy magyar --pusztán a tömege miatt "éppenhogy-csak"-- nehéz-vadász proto is: RMI-8 V/X.
A tervezett mutató valóban igen jók voltak, "csak" az időzítéssel volt --ismét-- probléma:
"némi" 1944-es amcsi-bombázásos közreműködéssel kiegészüllve a "csak-német" politikai hiba, a szép-reményű típus bőven lekéste a II. V-h-t.
Korábban elkezdve, és nem a "csak-a-német-motor"-ra várva az igen jó konstrukció komolyabb szerepet játszhatott volna --kb. az oroszok Kárpátok-vonalába érkezéstől-- a légi hadműveletekben és jelentősen lassíthatta, csökkenthette volna a bombázásokat is.
A licenszben gyártott kétsoros csillagmotorra, szintén a duplázott toló-húzó-motoros (push-pull) elrendezésben ugyan némileg csökkentek volna az egyébként igen kiváló paraméterek --az ugyan könnyebb, de valamelyest nagyobb légellenállású és kisebb teljesítményű motor miatt--, de azzal is jobbak lettek volna, mint az orosz vadászok jelentős része és az amcsi/angol bombázók és a bombázó-kötelékek nagy hatósugarú kísérővadászai!
Az idő és a politika ismét összehozott egy elmulasztott lehetőséget!
Tanulni kellene ezekből! ...végre már!
Lásd még Cessna Skymaster.
Ilyenkor ugyanis - szemben a Do-335-össel - nem kell hosszú kardántengely és a kormányfelületek is a tolólégcsavar mögé, tehát a megfúvott zónába kerülnek.
Nem pedig elé, ahol gyérül a hatásfokuk.
De a legjobb az lenne, ha mind a húzó, mind a tolólégcsavar egy-egy kontrarotáló pár lenne, azaz két motor - négy légcsavar állna rendelkezésre.