Repülő Műszaki Intézet (RMI) repülőgép fejlesztései

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

szittya88

Member
2010. október 23.
916
5
18
Valaki tudna nekem valami informaciova szolgalni az RMI sorozatu gepekrol?
Es a CS-1 es gazturbinarol szuksegem lenne nemi infora /wikis cikknel reszletesebben ha tud valaki valamit/
 

rappali_

Well-Known Member
2016. szeptember 18.
3 304
16 135
113
pkz-2-with-basket-3.jpg
008.jpg
PKZ-1, 2...amikor még nemhogy gyártani tudtunk, de elsőnek tettük ezt :)
 

gaborv

Member
2013. február 2.
141
11
18
Elkezdtem egy projektet, 3D-s modellt akarok készíteni a húzó-toló motorelrendezésű gépről, amit a neten szabadon elérhetővé is akarok tenni.
A sajátos kialakítás miatt jelentősen csökkentek a gép méretei, légellenállása, kedvezőbb lett a súlyponthelyzete, emiatt szerintem sokkal érdekesebb gép, mint amekkora figyelmet eddig kapott.

Aki rendelkezik információval esetleg segíthetne. Első problémám a meglévő forrásokkal, amelyek szinte mindegyike A Magyar Királyi Honvédség fegyverzete" (Bonhardt – Sárhidai) könyv kevés adatát ismétli, hogy már a gép méret- és tömegadatai is hibásnak tűnnek:

Szerkezeti tömeg: 2850 kg
Felszálló tömeg: 3800 kg
Max. sebesség: 800 km/h
Hatótáv: 1000 km
Repülési magasság: 11500 m

Ezen adatok legfeljebb a vegyes építésű kísérleti gépre vonatkozhatnak, a felfegyverzett gépre bizonyosan érvénytelenek, mert:

1, A Bf-109G-n alapuló szerkezet 2,85 t-nál bizonyosan „kövérebb” volt, hiszen az egymotoros G-6 üres tömege 2247 kg, amihez, ha hozzáadjuk az új DB 605A hajtóművet (azok szerelvényeivel együtt, további hűtés, légcsavar, stb..) már akkor is 3000 kg fölött járunk.
2, A bonyolultabb farok-szerkezet tömege, az orrfutó, a plusz gépágyú és a nagyobb üzemanyagtartályok tömege további tényezők. Ezek önmagukban közel 3,5 tonnára emelik az üres tömeget.
3, Mivel azonban a gép szerkezete is nagyobb a Messzerénél, így még ez is alulbecslés lehet.
4, A hatótávolság legfeljebb két póttartállyal lehetséges, hiszen a gépben a messerből kölcsönzött ülés alatti 400l-es tartály mellett a kis méretek miatt további 200-400 liter üzemanyagnál több aligha fért volna. 600 literrel a hatótáv ~450km, 800 literrel ~600km (Bf-109G-6 = 560km), két szabványos messer póttartállyal a hatótáv 900 és 1100km között lehetett volna.

A teljesen felszerelt gép becsült üres tömege két gépágyúval 4010kg, felszálló tömege így 4860kg közelébe esik.
 
  • Tetszik
Reactions: LMzek 2.0

miltaccfd

Well-Known Member
2018. augusztus 11.
192
527
93
Szia!
Winkler László archívumában van egy rajz, miszerint a szárny sem a Bf 109 G-hez, sem a Fokker D.23-hoz (feltételezett fejlesztési előzmény) nem hasonlít. Azaz át lett szerkesztve, szélesebb lett. A futómű mellett akár el is férne még 1-2 tartály. DE! A magyar mentalitás alapján minden túl van becsülve. A gép 730-750 km/h sebességnél nem nagyon tudott volna gyorsabban menni, a hatótáv is csak a póttartályokkal lenne elérhető, ahogy mondtad, ha egyáltalán azzal lehetséges. Gondolom nem volt plusz üzemanyag tartály a szárnyban.
A Bf 109 G-ben van az üzemanyag tartály mögött egy nagyméretű 21 mm-es páncéllemez. Azt biztosan eltávolították, mert: a hátsó motor amúgy is felfogja az onnan érkező lövéseket, illetve minél előrébb akarták helyezni a súlypontot, mert orrfutós lett a gép. Az eleve kb. 120 kg könnyítés.
Az alap gépben egy gépágyú volt, egy Mk 108-as, ami a motorban volt, illetve 2 db Gebauer 8 mm-es. A 8 mm-esek könnyítenek a gépen, illetve a Mk 108-as is csak 15 kg-al nehezebb a 20 mm-esnél. A szárny alatti ágyúk csak plusz lehetőségek voltak. Fegyverzetben tehát egy Bf-109 G-6-hoz viszonyítva nem nehezült a gép.
A farokrész egyáltalán nem nehezebb a Bf-énél, ha az RMI-8 motorborítását nem számoljuk. Ezt majd később. Csökkenést ezesetben nem számolok, mert a vezérsíkok irányításához hosszabb úton kellett kormánymű. Ami biztos, hogy a jobb súlyelosztás miatt nem kellett olyan erős kapcsolat a vízszintes vezérsík és a szárny között, így a duplatörzs eleve lehetett könnyebb a szimplánál. A függőleges vezérsíknak a kétpontos rögzítés pedig sokkal stabilabb alapot ad.
Az orrfutó valószínűleg a Fokker D.23 orrfutója. Nem valami strapabíró, egy kisebb géphez lett tervezve. A súlyából levonva a Bf hátsó futóját, a tömegnövekedés nem több, vagy alig haladja meg a 120 kg-ot, tehát használtuk valamire a páncél eltávolítását. A hidraulikával nem számolok, ugyanis az a Bf-ben is van. Az új orrfutót is ez működtethette.
A szárny kissé nagyobb. Az eltérés itt kb 200-250 kg lehet
Most jöjjön a motor és a burkolata. A motor nem feltöltve kb. 750 kg, minden egyben mondjuk úgy 900 kg.
A két gép között így kb 1100 kg eltérés van számolás alapján, papíron 600. Közel kétszerese. A Bf-et papíron 900 kg-al töltik, ezt a gépet 950-el. Ha ez hibahatár, akkor visszatérhetünk a 900-hoz.
A sorozatgyártott gép így 3350 kg üresen, 4250 kg megtöltve. A töltött súly 450 kg-os növekedése valószínűleg abból származik, hogy a prototípus kettős építésű, a műfa(amiből például a szárny főszerkezetét készítették) könnyebb a fémnél. Tehát igazad lehet: a prototípus tömegadatairól lehet szó. Ebben a szárny alá függeszthető ágyúk nincsenek benne, de azzal sem haladná meg a 4400-at.
 
  • Tetszik
Reactions: LMzek 2.0 and endre

LMzek 2.0

Well-Known Member
2020. április 4.
7 044
14 047
113
Szia!
Winkler László archívumában van egy rajz, miszerint a szárny sem a Bf 109 G-hez, sem a Fokker D.23-hoz (feltételezett fejlesztési előzmény) nem hasonlít. Azaz át lett szerkesztve, szélesebb lett. A futómű mellett akár el is férne még 1-2 tartály. DE! A magyar mentalitás alapján minden túl van becsülve. A gép 730-750 km/h sebességnél nem nagyon tudott volna gyorsabban menni, a hatótáv is csak a póttartályokkal lenne elérhető, ahogy mondtad, ha egyáltalán azzal lehetséges. Gondolom nem volt plusz üzemanyag tartály a szárnyban.
A Bf 109 G-ben van az üzemanyag tartály mögött egy nagyméretű 21 mm-es páncéllemez. Azt biztosan eltávolították, mert: a hátsó motor amúgy is felfogja az onnan érkező lövéseket, illetve minél előrébb akarták helyezni a súlypontot, mert orrfutós lett a gép. Az eleve kb. 120 kg könnyítés.
Az alap gépben egy gépágyú volt, egy Mk 108-as, ami a motorban volt, illetve 2 db Gebauer 8 mm-es. A 8 mm-esek könnyítenek a gépen, illetve a Mk 108-as is csak 15 kg-al nehezebb a 20 mm-esnél. A szárny alatti ágyúk csak plusz lehetőségek voltak. Fegyverzetben tehát egy Bf-109 G-6-hoz viszonyítva nem nehezült a gép.
A farokrész egyáltalán nem nehezebb a Bf-énél, ha az RMI-8 motorborítását nem számoljuk. Ezt majd később. Csökkenést ez esetben nem számolok, mert a vezérsíkok irányításához hosszabb úton kellett kormánymű. Ami biztos, hogy a jobb súlyelosztás miatt nem kellett olyan erős kapcsolat a vízszintes vezérsík és a szárny között, így a duplatörzs eleve lehetett könnyebb a szimplánál. A függőleges vezérsíknak a kétpontos rögzítés pedig sokkal stabilabb alapot ad.
Az orrfutó valószínűleg a Fokker D.23 orrfutója. Nem valami strapabíró, egy kisebb géphez lett tervezve. A súlyából levonva a Bf hátsó futóját, a tömegnövekedés nem több, vagy alig haladja meg a 120 kg-ot, tehát használtuk valamire a páncél eltávolítását. A hidraulikával nem számolok, ugyanis az a Bf-ben is van. Az új orrfutót is ez működtethette.
A szárny kissé nagyobb. Az eltérés itt kb 200-250 kg lehet
Most jöjjön a motor és a burkolata. A motor nem feltöltve kb. 750 kg, minden egyben mondjuk úgy 900 kg.
A két gép között így kb 1100 kg eltérés van számolás alapján, papíron 600. Közel kétszerese. A Bf-et papíron 900 kg-al töltik, ezt a gépet 950-el. Ha ez hibahatár, akkor visszatérhetünk a 900-hoz.
A sorozat-gyártott gép így 3350 kg üresen, 4250 kg megtöltve. A töltött súly 450 kg-os növekedése valószínűleg abból származik, hogy a prototípus kettős építésű, a műfa(amiből például a szárny főszerkezetét készítették) könnyebb a fémnél. Tehát igazad lehet: a prototípus tömegadatairól lehet szó. Ebben a szárny alá függeszthető ágyúk nincsenek benne, de azzal sem haladná meg a 4400-at.



Én is hasonló becslésre jutottam: 2.400 kg (Bf-109G) +900 kg (a második DB-603 motor kb. feltöltve) +350 kg szerkezeti többletsúly kb(+ szárny, erősebb szerkezet, stb...)
Ez az elrendezés a Weis-Manfréd féle csillagmotorral(WM-21) is jó eredményeket tudott volna, A Bf-109-nél sokkal jobb túlélő képességgel, a DB-603 motorral pedig a Do-335 Pfeil közeli sebességi paraméteri lettek volna, sokkal jobb fordulékonysággal(kisebb tömeg, és egyebek...)

makett.jpg


Ezt a konstrukciós elrendezést annyira jónak tartom, hogy -ha rajtam múlna- a szinte biztosan szükséges további oktatógépeknek (a további Zlin-ek helyett...) a hazai gyártóktól rendelnék egy ilyen modernizált, oktató/???( ;) ), gépet -ha lehetséges drón üzemmóddal is-, 2 db Diesel motorral és/vagy 2 db. turbóprop-pal(a svédeknek is volt ilyen hasonló típusuk benzinmotoros( SAAB-21 ) illetve sugárhajtású(SAAB-21R/RA) változatban). Kb. 5 évük lenne rá hazai cégeknek, hogy elkészítsék. Jól megindokolva Uniós pénzből is meg lehetne csinálni akár, így kb ingyen -vagy 20-30%-os önerővel lenne korszerű, piacképes, akár eladható oktató/??? (drón) profilú repülőgépünk. :hadonaszos:


SAAB-21

450px-Saab_J-21.svg.png

SAAB-21R/RA






...csak aztán nehogy "magyarosan" eltolják :eek: (ha esetleg eszükbe jutna vmi ilyesmi, támogatva a hazai hadi-ipart)
 

LMzek 2.0

Well-Known Member
2020. április 4.
7 044
14 047
113

Röviden: EZ ( RMI-8 X/V )


makett.jpg


újratervezve modern anyag-, és gyártás-technológiára, hajtóműre, a toló/húzó légcsavaros/motor-elrendezés előnyeivel(a rep-szakmában push-pull-nak "becézett" konstrukció), benzin-motoros és légcsavaros-sugárhajtóműves változatban sok előnyt tud felmutatni a jelenlegi konstrukciókkal szemben.
A svédek is csináltak ilyen két motor-verziós modellt(toló-légcsavarosat):


450px-Saab_J-21.svg.png
450px-Saab_J-21R.svg.png



benzin-motorral(DB-605B) SAAB-21:




J-21-Intro.jpg




1024px-Saab_A-21A-3_%28J21%29_21364_R_red_%288288262023%29.jpg


...és gázturbinával (SAAB-21R/RA)



Sok példa van arra hogy egy jó konstrukciónál ilyen többes alkalmazással/verzióval érik el a gazdaságos darabszámot, a magyar esetben pl.: oktatógép, felderítő/magassági felderítő(növelt szárnyfelület, stb...), felderítő/csapásmerő drón. (...+civil verzió darab-szám!!!)
Csak a MH sok 10-t tudna használni, +V4-ek :rolleyes:
 

Terminator

Well-Known Member
Szerkesztőségi tag
2010. április 19.
42 211
81 104
113
Nem a 8 évvel ezelőtti hozzászólásra válaszolva, de ha már épp erről olvasgatok...

Jendrassik Cs–1



 
  • Imádom
Reactions: LMzek 2.0

LMzek 2.0

Well-Known Member
2020. április 4.
7 044
14 047
113
Hasonló szárnnyal, szintén 2 DB(-605AM-es 1450 LE-s) motorral készült egy magyar --pusztán a tömege miatt "éppenhogy-csak"-- nehéz-vadász proto is: RMI-8 V/X.

MartonXV_model_pic_3.jpg



MartonXV_model_pic_1.jpg


A tervezett mutató valóban igen jók voltak, "csak" az időzítéssel volt --ismét-- probléma:
"némi" 1944-es amcsi-bombázásos közreműködéssel kiegészüllve a "csak-német" politikai hiba, a szép-reményű típus bőven lekéste a II. V-h-t.

Korábban elkezdve, és nem a "csak-a-német-motor"-ra várva az igen jó konstrukció komolyabb szerepet játszhatott volna --kb. az oroszok Kárpátok-vonalába érkezéstől-- a légi hadműveletekben és jelentősen lassíthatta, csökkenthette volna a bombázásokat is.

A licenszben gyártott kétsoros csillagmotorra, szintén a duplázott toló-húzó-motoros (push-pull) elrendezésben ugyan némileg csökkentek volna az egyébként igen kiváló paraméterek --az ugyan könnyebb, de valamelyest nagyobb légellenállású és kisebb teljesítményű motor miatt--, de azzal is jobbak lettek volna, mint az orosz vadászok jelentős része és az amcsi/angol bombázók és a bombázó-kötelékek nagy hatósugarú kísérővadászai!

Az idő és a politika ismét összehozott egy elmulasztott lehetőséget!
Tanulni kellene ezekből! ...végre már!
 
  • Szomorú
Reactions: Venom85

Allesmor Obranna

Well-Known Member
2010. április 30.
13 754
66 540
113
Hasonló szárnnyal, szintén 2 DB(-605AM-es 1450 LE-s) motorral készült egy magyar --pusztán a tömege miatt "éppenhogy-csak"-- nehéz-vadász proto is: RMI-8 V/X.

MartonXV_model_pic_3.jpg



MartonXV_model_pic_1.jpg


A tervezett mutató valóban igen jók voltak, "csak" az időzítéssel volt --ismét-- probléma:
"némi" 1944-es amcsi-bombázásos közreműködéssel kiegészüllve a "csak-német" politikai hiba, a szép-reményű típus bőven lekéste a II. V-h-t.

Korábban elkezdve, és nem a "csak-a-német-motor"-ra várva az igen jó konstrukció komolyabb szerepet játszhatott volna --kb. az oroszok Kárpátok-vonalába érkezéstől-- a légi hadműveletekben és jelentősen lassíthatta, csökkenthette volna a bombázásokat is.

A licenszben gyártott kétsoros csillagmotorra, szintén a duplázott toló-húzó-motoros (push-pull) elrendezésben ugyan némileg csökkentek volna az egyébként igen kiváló paraméterek --az ugyan könnyebb, de valamelyest nagyobb légellenállású és kisebb teljesítményű motor miatt--, de azzal is jobbak lettek volna, mint az orosz vadászok jelentős része és az amcsi/angol bombázók és a bombázó-kötelékek nagy hatósugarú kísérővadászai!

Az idő és a politika ismét összehozott egy elmulasztott lehetőséget!
Tanulni kellene ezekből! ...végre már!
Nagyon jó ez a húzó-toló motoros, kontrarotáló légcsavaros kialakítás, főleg, ha ilyen osztott törzses a megoldás.
Lásd még Cessna Skymaster.
Ilyenkor ugyanis - szemben a Do-335-össel - nem kell hosszú kardántengely és a kormányfelületek is a tolólégcsavar mögé, tehát a megfúvott zónába kerülnek.
Nem pedig elé, ahol gyérül a hatásfokuk.

De a legjobb az lenne, ha mind a húzó, mind a tolólégcsavar egy-egy kontrarotáló pár lenne, azaz két motor - négy légcsavar állna rendelkezésre.
 
  • Tetszik
Reactions: LMzek 2.0