SilvioD már részben válaszolt, de az általad idézett szövegemben nem véletlenül lett kiemelve vastag betűvel ez a rész.
Nos, hogy a számokat tisztán lássuk, és ezek nem fordítják ki a világot a négy sarkából és a te helyzetelemzésedet sem:
1, Az általad leírt 30% az a vírus előtt volt. Ekkor nekünk 65% volt aszem. (10 év alatt 85%-ról jött le ide.)
2, A pandémia következtében minden országban, az egyébként szigorú pénzügyi szokásokkal rendelkező országoknál is egy 10-15%-kal megugrott. Románia felment 30-ról 45-re. Mi felmentünk 65-ről 80-ra.
3, Ismét kiemelem, mikor azt mondtam, hogy teljesen különbözik a két ország gazdasági és pénzügyi háttere, ahonnét indul és az elkövetkezendő 10 évre bejelentett hadsereg modernizációs tervei, az ezekbe bevonni tervezett hazai hadipar részvételének formáival együtt.
Összegzés: Nekik bőven lenne lehetőségük eladósodni a mi szintünkre. Nincsenek források arra nézve, hogy ezt szeretnék megtenni. De azt jól látod, hogy ahogy többen is említettétek '80-as évekre (és egyébként még korábbra) visszanyúló jelenlegi helyzetben őket nem szorítja a cipő. Nálunk nagyon elvárható a vezetéstől, hogy ismét jól látható, érezhető, csökkenő pályára állítsa. A jelek szerint rövid távon nem eredményez finanszírozási összeomlást. Németország majdnem ezen a szinten van. Franciaország 100% fölé repült, ami már kezd a kezelhetetlen kategóriába átcsúszni.
Ettől külön kell kezelni, hogy ha nekünk bejön az a modell, hogy a német cégek "új otthonokat" keresnek és idehaza letelepednek, akkor akár a befektetett pénz vissza is jöhet nekünk. És külön kiemelném, hogy most letették a nagy esküt, hogy a jövőt meghatározó kutatás is jön vele. (Értsd: MI, autonóm irányítás, lézer, EW) Ebben az esetben mi jelentős könnyítést kapunk a saját modernizációnk tovább vitelére, ha ezek export képes dolgok lesznek. Ha nem jön be az export, akkor a kockázat az, hogy a hazai gyártásnál is a pénz csorogni fog kifelé az országból, miközben a román 100% államiban gondolkodik és mindent otthon akar legyártani.
Azt állítom, hogy a román modell teljesen más előnyöket és rizikó faktorokat képvisel. A nyilatkozatok alapján az eddigi tradícióikat szeretnék tovább vinni. Épp elavulófélben lévő technológiák megvásárlása, azok teljes mértékben hazai gyártása és harmadik világba az olcsó termékek árusítása. Szép álmok, de eddig igen szerény mértékben sikerült kivitelezniük azt a híres olcsó és költséghatékony exportot legatyásodott országoknak. A tudatosan olcsón beszerezhető elavult technológiájuk miatt állandósult a modernizációs igény, míg mi egy gépnél 40 évben gondolkodunk. Külön kockázati elem, hogy az amerikai politikának az utóbbi időben nagyon kitettek lettek. És elkezdtek úgy cuccokat vásárolni, hogy az alkatrészeket már nem maguknak gyártják, a fenntartási költség akár annak ellenére is nőhet egy F-16-os vagy egy Piranha esetében, hogy ha nem hozzák fel block 50/52-re, akkor a harcértéke továbbra is kérdőjeles lesz. (A Pira esetén egy rakéta integrációt vagy egy APS integrációt, vagy egy BMS-t ráterhel-e a Román államra a cég és jó eséllyel ezt a megoldást nem tudod sehova exportálni. Ha mi a Lyynxhez valami kiegészítőt összehozunk, arra minimum licence díjat kérhetünk Ausztráliától és a remélt jövőbeli rendszeresítőktől.)
Vagyis van elégethető pénzügyi kondijuk, tudnak finanszírozni egy olyan hadsereget, ami elrettentő erővel bír a mi Honvédségünkkel szemben. Három-négy használt F-16-os flotta 10 évig használva, félkész állapotra rendelt csapatszállítók és ha több ilyen dolgot csinálnak, akkor ez viszont égetheti az adósság kondijukat, csökkentheti a reál gazdaság felzárkóztatását.
Ténylegesen az a kérdés, hogy mire mi befejezzük a haderő mod... újra felállítását, addigra Románia saját magához képest és hozzánk képest jobb vagy rosszabb állapotba kerül-e? És az én állításom, hogy ebben a kérdésben mind a két oldalon (nálunk és náluk) nagyon sok nyitott kérdés van.
