1. This site uses cookies. By continuing to use this site, you are agreeing to our use of cookies. Learn More.

Scramjet

Diskurzus a(z) 'Hajtóművek' témában - GrGLy által indítva @ 2013. január 5..

  1. GrGLy

    GrGLy Active Member Szerkesztőségi tag Moderátor

  2. Kuruc71

    Kuruc71 New Member

    <p class="new-blogpost-comment-notice">Komment ehhez a hírhez: Sikeres volt az X-51A utolsó repülése
    5.1 Mach = cca 5300 Km/H az az 1472 m/sec

    A masina repult ezzel a sebessegel 240 sec ig az az 240x1472 = 353 Km !!!!



    Gratula !
     
  3. dudi

    dudi Well-Known Member

    Kuruc71

     

    Lehet,hogy már nem emlékszel de itt ennél gyorsabban szaladnak a  kisnyugdíjasok két teli szatyorral a buszon egy szabad ülőhelyhez.... :D
     
  4. panoz

    panoz Well-Known Member

    Mindez szép és jó, de van előrelépés abban hogy a mach 3 és mach 5 közti szakadékot ne rakétával hidaljuk át?
     
  5. silurusglanis

    silurusglanis Well-Known Member

  6. igla

    igla New Member

    <p class="new-blogpost-comment-notice">Komment ehhez a hírhez: Sikeres volt az X-51A utolsó repülése
    Hm, elsőre az a kérdés vetődött fel bennem, hogy a rakétával elért 4,8-tól miért olyan nagy ugrás az 5,1-es érték...
    ...nyilván arról van szó, hogy ezt a magasabb értéket sokkal költséghatékonyabban éri el a gép, (és ha a hírek nem csalnak kisebb karbantartási költség mellett) ezzel a módszerrel. Talán annak kell leginkább örülnünk, hogy végre egy új technológiával kezdenek polgári alkalmazás felé kacsingatni.
    Gondoljunk bele: a Concorde gépek teljesítményét (elsősorban költséghatékonyságkérdésében ) a mai napig nem múlta felül senki a polgári légi közlekedésben.
    Ha van rá igény, lesz gép is....
     
  7. GrGLy

    GrGLy Active Member Szerkesztőségi tag Moderátor

    Szerintem itt alapvetően nem arról szólt a kísérlet, hogy el tudja-e érni az 5 Mach sebességet, hanem hogy tartósan tudja-e azt tartani. Tehát teremtettek egy olyan környezetet, amiben a scramjet működését tudják vizsgálni, viszont innentől kezdve részletkérdés, hogy mivel juttatják el a megfelelő sebességig. Gondolom a rakéta adta magát, mert egyszerű, olcsó és nem kár érte, ha bedobják a tengerbe.
     
  8. hiryu

    hiryu New Member

    khmm.... mint rákérdeznék, elolvasva  a linkelt cikket a hajtóműről.

    Ott már feszegették a kérdést, hogy egy ilyen szép kis szuperbombázó mi a fenét fog célradobni.

    Rakéta? Már magasabb szuperszonikus tartományban a külső függesztmények felmelegedése emlékeim szerint komoly gond.

    Persze belső fegyvertér: azt ki kell valahol nyitni... Reméljük a helyén is marad.

    Más azzal a szép nagy sebességgel eljut valahová a világűr határán repülve,  /hmm-anti Icbm rendszer  ellene tobábbfejleszthető?/és elindít valamit, az nagyon fog örülni annak, hogy hipersebességű közegbe kerül.  Felemelegedés leégellenállás... irányíthatóság?

    ott valaki kiszámolta hogy akár egy kis titándarab mekkorát szól ha olyan sebességgel földetér... Na igen, és a légköri fékezés?

    usw...
     
  9. Kuruc71

    Kuruc71 New Member

    Mikor a Wrigth testverek repulo klotyodeszkaja megtett ar tiz metert akkor is sokan kerdeztek hogy mire lehet ez jo.

    Amikor az elso sugarhajtomuvek elkezdtek duborogni alig par perces uzemidejukkel az akkor mar igen fejlett dugattyus motorokh melett akkor is megkerdeztek sokan minek ilyen mire lehet ez jo, jo lehet e ez valamira.

     

    Aztan kiderult hogy bizony nem hogy jo de nagyon jo lett az a dolog. Ma meg fel sem foghatjuk mire lehet majd hasznalni ezt a technikat ugy a civil mint a katonai teruleten.
     
  10. panoz

    panoz Well-Known Member

    Személy és áruszállításban látnék benne fantáziát a jövőben, de jelenleg korántsem "human rated" a jármű a szilárd fokozatú rakéta közbeiktatása miatt.
     
  11. Stealthfighter

    Stealthfighter New Member

    Azért ezzel óvatosan, mert asszem 5 évvel a Wright tesók sikere után már "drónokat" használtak felderítésre illetve feltérképezésre (egy "egyszerű" háromtengelyes giroszkóp tartotta irányban a gépet, és időzített fényképezőgépeket szereltek rá).

    Amikor Jendrassik György megépítette a Cs-1 gázturbinát 1938-ban, már tudta, hogy a németek ráteszik a kezüket, így hogy ne találják hasznosnak a projektet Cs, azaz "csónakmotor" elnevezést adott a tervnek. Akkor már tudták, hogy egy működőképes sugárhajtómű -ami ha teljesíti az elvárásokat-, elég sokrétűen használható fel. (erről bővebben itt olvashatsz: http://hu.wikipedia.org/wiki/Jendrassik_Cs%E2%80%931 )

    Eleve a tény, hogy akkora gyorsulást ennyi időn keresztül átlag ember -főleg nem a kövér amcsik-, képtelen elviselni. Szinte kivétel nélkül ájulás lenne a vége, ami igazából a repülésiszonyosoknak előny.... [​IMG]

    Inkább a futár/teherszállító/légiposta irányban látom a fantáziát. Bár ha kicsit sci-fi-zünk, akkor lehet hogy kifejlesztenek egy technológiát, ami tehetetlenségi csillapítást biztosít, így leveszi az extrém, vagy extrémen sokáig tartó terhelést az utasokról.
     
  12. Stealthfighter

    Stealthfighter New Member

    A másik:

    hiryu kolléga rámutatott a legfőbb problémára: Hogy nyitnak ajtót egy ilyen bombázón? Már csak azért, mert zsanér legyen a talpán, ami azt megtartja... meg olyan anyag kell, ami nem párolog el az extrém súrlódástól. (Kis kémia: kisebb anyaghalmaz halmazállapota könnyebben változtatható.)

    Másik: Ha már az anyagtudományok, akkor új borítás kell a rakétáknak/bombáknak, hogy a lefékeződés alatt képződő extrém hőt elviselhessék. (Mondjuk én ezt oroszosan parafával oldanám meg....ugyanis az orosz űrtechnikában valamelyik visszatérő egységen parafa külső borítást alkalmaztak, ami elégett, és megvédte az acélkonzervben ülő Ivánokat.)
     
  13. luperator

    luperator Well-Known Member

    A kamranyitás szerintem megoldható lehet(ne) a hossztengellyel párhuzamosan, bár eddig nem nagyon lehetett látni s lehet nem ok nélkül.

     

    A fegyverek borítása szerintem megoldott, ma is rendszerben vannak olyan eszközök, amelyek vagy nagy sebességgel haladnak és nem pehelysúlyúak (hajó elleni rakéták) vagy nagy sebességre gyorsulnak fel (ballisztikus rakéták töltete(i)). Persze, gyanítom még az utóbbi sem nagyon halad ekkora sebességgel, de az előbb említett esetében évek óta tart a fejlesztés, hogy a hangsebesség 5x se legyen probléma egy ilyen eszköznek.

     

    OFF

    Amint ezt megoldják, jöhetnek a sínágyúhoz is a precíziós lőszerek.[​IMG]
     
  14. Stealthfighter

    Stealthfighter New Member

    Nem láttam még olyan fegyverteret (repülőn), ami nem ezen az elven működött volna, de neked legyen igazad: majd megoldják!

    Igazából ebben az esetben -ha csak egy egyszerű sík lapról beszélünk néhány keresztben elhelyezett merevítőbordával-, akkor is nem csak a homlokfelületet éri hőterhelés. Itt a lamináris áramlás -már ami megmaradt szegényből - teljesen átveszi azt a hőt, amit a homlokfelület súrlódása generál, így a teljes darab felhevül (mindezt piszkosul gyorsan).
     
  15. Phoenix

    Phoenix Well-Known Member Szerkesztőségi tag Moderátor

  16. Stealthfighter

    Stealthfighter New Member

    Valóban!

    Itt például a kerámiabevonat lerobbantását tesztelik a földön:

    http://www.youtube.com/watch?v=8AkNZOK0hbA
     
  17. luperator

    luperator Well-Known Member

    Rosszul fogalmaztam. Úgy értettem, hogy olyan működési mechanizmust kialakítani, ami nyitáskor nem kelt plusz légellenállást. Legegyszerűbben a liftajtóval tudnám jellemezni. Tehát az ajtó nyitás esetén magába a törzsbe "nyílna".
     
  18. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    <p class="new-blogpost-comment-notice">Nem az elért sebesség abszolút értéke a fontos. A lényeges az, hogy működött a technológia. A költséghatékonyságot nemigen értem a Concorde kapacsán. Gyakorlatilag szinte csak presztízsből üzemeltették, alig vagy egyáltalán nem termeltek nyereséget. Műszaki kihívás és megvalósítás szempontjából a kor egy elképesztő csodája volt. Piaci alapon történő üzemeltetésre gyakorlatilag meg alkalmatlan volt. Alig volt olyan útvonal a világon, ami képes lett volna a gépet eltartani.
     
  19. Stealthfighter

    Stealthfighter New Member

     

    Azzal csak a helyigény a probléma tehát valahol mindenképpen kompromisszumot kell hozni, és az Oxcart program (Sr-71 Blackbird) ami az eddigi legjobb eredményt érte el ezen a téren.
     
  20. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    Ez nem egészen így van. A légiharcrakéták közül közepes magasság alatt még M1.0-M1.2 sebessséggel repülő platformról indítva sem éri el az M3.0 táját, és ez is csak igen rövid ideig áll fent. Azért az anyagoknak van hővezetése és hőkapacitása is. A hajó elleni rakéták közül tengerszinten tartósan egyik sem képes tudtommal M3.0-ra sem a hőterehelés sem a tolóerő, sem a hatótáv-sebesség optimumuma miatt. A Brahmos - Moskit - Kh-31 trióból bármelyiknek M2.2-M2.4 tája a csúcs alacsonyan. Ennél nagyobb sebességnél - ha egyáltalán képesek rá - az indítási távolság eszméletlenül kicsit lenne a hőterhelés meg fél perc után kezdene elég vicces lenni. Egy kis magasságon indított légiharcrakéta néhány másodpercet tölt el M3.0 közelében, már a fél perc is nagyságrendileg több. Ha valami úton módon nincs hűtés - márpedig hogyan lenne, hiszen a szenzornak előrelé tiszta rálátás kell - akkor azt a torlóponti hőmérsékeletet nem sokáig bírja.

    Nagy magasságban az M4.0 szaszonsan kisebb hőterhelést jelent, mint az M2.0 tengerszinten. Annyival ritkább a levegő. Elég csak megnézni azt, hogy a CAS mennyire van közel a TAS-hoz a magasság és a sebesség változásával.
     

Ezen oldal megosztása