Légvédelmi rakéta szakon végeztem, a rendszerben dolgoztam, a diplomámban nem voltak érdemjegyek. Nem igazán fotel tábornak érzem magam ezen a területen. Amíg HPASP inkább a technikai-elméleti dolgokkal foglakozik többet, én inkább a harcászati vonalat szeretem.
A HTÖ írásakor én kezdetem el a légvédelmi vonalat, amit Te tettél teljessé a többiekkel. Történt valami, ami miatt nem tudtam befejezni, pedig 600-700 oldalasra terveztem az én részemet, amivel a HTÖ több, mint 1.000 oldal felett lett volna.
Sajnos nem látjátok az egész légvédelmi rendszert át, csak egyes elemeket emeltek ki belőle, azután ebből vontok le téves következtetéseket. Harcászatilag rossz úton jártok és ezt még sokan meg is lájkolják.
A kis teherautóval nem fogod a kamiont helyettesíteni, bárhogyan is szeretnéd!
Nem veszed észre, hogy az Sz-300/400-as vonal merre fejlődik, milyen feladatoknak kell megfelelnie, amire a NASAMS 2 egyáltalán nem alkalmas.
Na, akkor kezdjük az elején.
A NASAMS elődjének, a SLAMRAAM-nak a fejlesztése a 90-es években kezdődött. A HAWK közepes hatótávolságú komplexumok kivonása után, ebben a kategóriában az USA-ban és a szövetségeseinél nem volt semmi, ami a kis hatótávolságú AVENGER és a nagy hatótávolságú PATRIOT között lett volna. Ez az új rendszer már a hálózat alapú hadviseléshez készült. Az AIM-120 AMRAAM ARH rakétát használta, amelynek max. elméleti hatótávolsága 25 km, a hatómagassága 10 km. A 20-25 km sugarú körön belüli széttelepítéssel tudták biztosítani, hogy egy kb. 50 km-es hatótávolságú komplexumot tudott kiváltani. A típus nem lett rendszeresítve költségvetési okok miatt, de jó alapja lett a NASAMS típusnak, ami már nem nagy mozgékonyságú járműre volt telepítve, hanem statikus kialakítású lett. A tűzalagység vezetési pontja max. 8 SENTINEL lokátorból és 12 indító egységből áll, amelyet eddig sohasem használtak ki. A NASAMS 2 esetén korszerűbb lokátor, Link 16 adatátvitel, elektrooptikai célfelderítés volt a fejlesztés alapja. A növelt hatótávolságú rakéták alkalmazása esetén pályakorrekciós (MCU) irányítást alkalmaznak, ugyanúgy, mint az Sz-300/400, Sz-350 típusoknál. Magyarország számára a kivonandó Kub, nyugaton pedig a HAWK alternatívája.
Tehát a lényeg: Közepes hatótávolságú kategória, széttelepíthetőség, hálózat alapú hadviselés, ARH rakéták, több, kisebb lokátor, nehezebb ellentevékenység.
Az elemeket kitelepítik személyzet nélküli működésre, csak a szervizelés és a diesel aggregátorok üzemanyag feltöltési igénye van, viszont a kiiktatásukra elég néhány diverzáns csapat, még ellenséges légierőre sincs szükség.
Volt valamikor a Sz-75 DVINA/VOLHOV közepes hatótávolságú légvédelmi rakéta komplexum. Ez a típus önmagában nem tudta ellátni a légvédelemmel szemben támasztott követelményeket, ezért megjelentek az Sz-125 NYEVA/PECSORA kishatótávolságú és az Sz-200 VEGA/ANGARA nagy hatótávolságú légvédelmi komplexumok. Ezek vegyes, réteges használatával jöttek létre az aránylag szilárd, stabil légvédelmi rakéta rendszerek.
Az Sz-300-t kezdetben a közepes hatótávolságú VOLHOV típus jóval fejlettebb változatának szánták, a megnevezésében benne is volt. 55 km-es hatótávolságú rakétáját folyamatosan fejlesztették, az irányítás is megváltozott, amelynek köszönhetően fokozatosan emelkedett a hatótávolság is, egészen 250 km-ig, amitől már közepes/nagy hatótávolságú komplexum lett. Már nem csak a VOLHOV, hanem a VEGA komplexumokat is ki tudják váltani vele.
A eredeti fő cél az volt, hogy a célcsatornák és az indítható rakéták számát többszörösére emeljék. Nőtt a rávezető lokátor pásztázási szöge 20 fokról 90 fokra. Ez nagyobb hatótávolságok esetén hatalmas légteret jelent, ez harcászatilag megfelelő, mivel egy rendszerben több komplexum (tűzalegység) van.
A megoldandó feladatok idővel nőttek, mivel már lehetőség volt a kis és közepes hatótávolságú harcászati, hadműveleti ballisztikus rakéták, illetve a 380 km-es hatótávolságú rakéták alkalmazásával az AWACS rendszerű, felderítő/zavaró és légiutántöltő repülőgépek megsemmisítésére is. Jelenleg folyik a kis, közepes, nagy hatótávolságú ARH rakéták rendszeresítése.
Drága rendszerek? Igen. A NASAMS 2 kiépítése sem lesz olcsó és részfeladatokat old meg. Az, hogy a rakéta sokáig repül, ez nem érv semmire, főleg, ha ARH típusú.
Minden feladatra meg van az optimális eszköz, ne keverjük össze őket.