Gondolom, azzal nem mondok újat, hogy Oroszország egy nagy ország, ahol vannak bizony távolságok. Ez eddig oké, csakhogy az USA is nagy ország, oda mégse kell ennyi felszálláshoz betankolt keró. Hol van akkor a különbség? Nos, amíg az USAF igencsak jól el van látva légiutántöltő gépekkel, nomeg a gyárai is közelebb vannak a legtöbb célállomáshoz, addig az oroszoknál egy Il-78-as bevetés jóval ritkább, marad hát a lényegesen egyszerűbb, kevesebb kockázattal és kevesebb járulékos költséggel járó technikai leszállásos átrepülősdi. Kevésbé fárasztó, meg lehet pihenni.
De még ezekhez a repülésekhez is viszik a nagy tartályt. Meg is töltik? Valószínű igen. De ne feledjük, ilyenkor a gép azt a tartályát viszi, amit majd az új állomáshelyén is használni fog. Szóval, lehet hogy a Szu-34-esbe 12 tonnát lehet tankolni, 3000 literes a pótosa és még a levegőben is utántölthető, de vannak egyéb faktorok is, amelyek miatt a gépek a szibériai gyárból inkább tartállyal vágnak neki az európai úticéljaik felé.