Szu-75 / Su-75 Checkmate - Új orosz könnyű vadászgép (Szuhoj)

Szsz a Szu-75 kb csak azoknak az országoknak eladható, amely leszarja a nyugati embargót. Ha visszagondolunk, azok az országok, amelyek orosz katonai repülőgép beszerzők voltak mostanában, lásd Algéria, vagy Malajzia vagy lehet még sorolni, a Szu-30/35 megrendeléseiket is visszamondták, hogy ne kerüljenek embargó alá. Csak Irán meg egy két más ország miatt felesleges kifejleszteni egy könnyített 57-est -amiből érdekes, hogy bár még hadrendben sincs, de már repült a Szu-57M Bogdánnal, de régi hajtóművel.
A bemutatot mock-up kiinduló alap lehet, de szerintem pld. a beömlő nyilás eléggé változni fog. Az biztos, hogy az 57-es rendszereinek nagy részét építik bele, de a lokátortányér pld szerintem kisebb lesz. Egyébként is a fene tudja ténylegesen az 57-es rendszereit stb. kb. annyira lehetnek okosak a nyugati szakértők, mint Bill Gunston és társai a 70-es 80-as években, amikor típusleírásokat írtak az akkori orosz repülőgépekről.. Az biztos, hogy az 57-es fejlesztése elhúzódik, és nem releváns a mennyisége +4 ide-oda, amikor az F-35-ből hány százat adtak át az elmúlt években??? Oroszországot az nukleáris ütőereje védi, az 5. gen, repülőgépek kicsit úri huncutság, hacsak nem akarnak konvenciónális háborúkban harcolni, mint Ukrajna. Az biztos, hogy még van 2-3 év az első repülésig, és addig sok minden változhat a politikában, de szerintem orosz harcászati repülőgépeknek - akár orosz államköltségen - Szíria, Irán és talán 1-2 afrikai diktatúra amely célpiac lehet. (de nem véletlenül feltételes módban írtam).
 
Szsz a Szu-75 kb csak azoknak az országoknak eladható, amely leszarja a nyugati embargót. Ha visszagondolunk, azok az országok, amelyek orosz katonai repülőgép beszerzők voltak mostanában, lásd Algéria, vagy Malajzia vagy lehet még sorolni, a Szu-30/35 megrendeléseiket is visszamondták, hogy ne kerüljenek embargó alá. Csak Irán meg egy két más ország miatt felesleges kifejleszteni egy könnyített 57-est -amiből érdekes, hogy bár még hadrendben sincs, de már repült a Szu-57M Bogdánnal, de régi hajtóművel.
A bemutatot mock-up kiinduló alap lehet, de szerintem pld. a beömlő nyilás eléggé változni fog. Az biztos, hogy az 57-es rendszereinek nagy részét építik bele, de a lokátortányér pld szerintem kisebb lesz. Egyébként is a fene tudja ténylegesen az 57-es rendszereit stb. kb. annyira lehetnek okosak a nyugati szakértők, mint Bill Gunston és társai a 70-es 80-as években, amikor típusleírásokat írtak az akkori orosz repülőgépekről.. Az biztos, hogy az 57-es fejlesztése elhúzódik, és nem releváns a mennyisége +4 ide-oda, amikor az F-35-ből hány százat adtak át az elmúlt években??? Oroszországot az nukleáris ütőereje védi, az 5. gen, repülőgépek kicsit úri huncutság, hacsak nem akarnak konvenciónális háborúkban harcolni, mint Ukrajna. Az biztos, hogy még van 2-3 év az első repülésig, és addig sok minden változhat a politikában, de szerintem orosz harcászati repülőgépeknek - akár orosz államköltségen - Szíria, Irán és talán 1-2 afrikai diktatúra amely célpiac lehet. (de nem véletlenül feltételes módban írtam).

Szerintem meg amennyire csak tudják fel fogják gyorsítania fejlesztését. Meglehet év égén már repülni fog.
 
Az az elnyúló "S" lég-beömlő rengeteg helyet és súlyt pazarol el!
A jelenlegi formájában egy gyors/"ügyes" dezinfós-maszkírovkának gondolom.
Ha csak a szívócsatorna (ITT)változik --ami ezek miatt az okok miatt szinte "tuti"--, már egészen más a gép.

Saját szempontjukból jó húzás, nekem kb. ez a véleményem róla.

.
 
Hogy mi szűnt meg?
.
.
Az oroszok repülőgépek világpiaci helye. Ha megint nem érted, olvasd el újra. Kina saját lábra állt, Indiát elbukták, ki az ő piacuk? Kinek adtak el legutóbb vadászgépet és mikor? Egyiptom nem számit, az mindent is megvesz (kivéve szegény Gripen)
 
  • Tetszik
Reactions: Catles
Az az elnyúló "S" lég-beömlő rengeteg helyet és súlyt pazarol el!
A jelenlegi formájában egy gyors/"ügyes" dezinfós-maszkírovkának gondolom.
Ha csak a szívócsatorna (ITT)változik --ami ezek miatt az okok miatt szinte "tuti"--, már egészen más a gép.

Saját szempontjukból jó húzás, nekem kb. ez a véleményem róla.

.

A tervezésnél fontosabb volt a hely és a tömeg? Mik voltak a prioritasok? Máshogyan hogy kellett volna megoldani a géptörben ezt a csatorna rezonans hosszt?Ez így honnan jött?
 
A tervezésnél fontosabb volt a hely és a tömeg? Mik voltak a prioritasok? Máshogyan hogy kellett volna megoldani a géptörben ezt a csatorna rezonans hosszt?Ez így honnan jött?


Ennyi + szerkezeti tömeget --és helyet pazarló => lásd a képen-- megoldásra egyetlen jelenlegi és komolynak mondható tervezési fázisban lévő 5. gen-es típusnál sem emléxem. Bár csak segítőként ástam magam a témába egy sok-évvel ezelőtti UL gép miatt --erre a tartományra is kíváncsiskodva akkor--, pusztán"ojródinamikailag" és lopakodási okból sem látom ezt indokoltnak ebben a méretben.

Lehet, de minek? ... : ilyen bonyolultan, pazarlóan. Ekkora méretű szívócsatorna --talán-- jóval hangsebesség felett kellene, de ahhoz ebben a méret-tartományban nincs elég üzemanyag, és nyomokba sincs jele a szükséges beömlő-vezérlésnek.

Röviden összegezve --szerintem--: ez így/ebben a formában annyira-nem optimális, hogy szinte biztosan nem így/ilyen kedvezőtlen formában fog --a lég-beömlő oldal- végleges formát ölteni.

Ez lehet szándékod is, + az előzetes marketing része.
A Tempest is folyamatosan változik a tervezés ebben a fázisában, mint a legtöbb gép esetében!



U.I.: ...szerintem/tévedhetek!

.
 
Oroszországnak pont a háború miatt van szüksége arra, hogy a legígéretesebb projektjeit megtolja.

De épp arra gondolok, hogy például a tech szankciók miatt komoly gondok akadnak a fejlesztésben. Plusz anyagi is amúgy. Meg az is igaz, hogy a lehetséges vásárlókat is megtizedeli a megváltozott globálpolitikai helyzet.
 
  • Tetszik
Reactions: Catles
De épp arra gondolok, hogy például a tech szankciók miatt komoly gondok akadnak a fejlesztésben. Plusz anyagi is amúgy. Meg az is igaz, hogy a lehetséges vásárlókat is megtizedeli a megváltozott globálpolitikai helyzet.

Nekik most kell ez a cucc, és ez a lényeg.

A technikaiszankcióük pedig felpörgethetik a háttéripar kiépítését. Az oroszoknak van ha jól tudom 80 műszaki egyeteme és mindenhez van természeti erőforrás. Eddig ez a háttéripar nemtörődömség és korrupció miatt nem épült ki. Ennél nem lesz jobb alkalom, hogy ezen a helyzeten változtassanak.

Lehet, hogy a szankciók miatt Oroszország 10 évig visszaszorul mint globális hatalom, de ha ügyesek, 10 év múlva erősebbek és önállóbbak lesznek mint valaha.
 
Nekik most kell ez a cucc, és ez a lényeg.

A technikaiszankcióük pedig felpörgethetik a háttéripar kiépítését. Az oroszoknak van ha jól tudom 80 műszaki egyeteme és mindenhez van természeti erőforrás. Eddig ez a háttéripar nemtörődömség és korrupció miatt nem épült ki. Ennél nem lesz jobb alkalom, hogy ezen a helyzeten változtassanak.

Lehet, hogy a szankciók miatt Oroszország 10 évig visszaszorul mint globális hatalom, de ha ügyesek, 10 év múlva erősebbek és önállóbbak lesznek mint valaha.

Most? Épp most nem kell. A mostani konfliktus idejére ez nem készül el és nem is tudnák különösebben hasznát venni. Műszaki egyetemei meg hiába vannak, még az olajtermeléshez szükséges cuccok egy részét is külföldről szerzik be. És nincsenek képességeik a hiányzó tudást gyorsan pótolni.
 
Most? Épp most nem kell. A mostani konfliktus idejére ez nem készül el és nem is tudnák különösebben hasznát venni. Műszaki egyetemei meg hiába vannak, még az olajtermeléshez szükséges cuccok egy részét is külföldről szerzik be. És nincsenek képességeik a hiányzó tudást gyorsan pótolni.

Pont hogy most kell ők meggyorsítani.

Dehogy nincsenek. amit egyszer valaki már kitalált azt nem kell újra kitalálni, csak ellopni.
 
Nekik most kell ez a cucc, és ez a lényeg.

A technikaiszankcióük pedig felpörgethetik a háttéripar kiépítését. Az oroszoknak van ha jól tudom 80 műszaki egyeteme és mindenhez van természeti erőforrás. Eddig ez a háttéripar nemtörődömség és korrupció miatt nem épült ki. Ennél nem lesz jobb alkalom, hogy ezen a helyzeten változtassanak.

Lehet, hogy a szankciók miatt Oroszország 10 évig visszaszorul mint globális hatalom, de ha ügyesek, 10 év múlva erősebbek és önállóbbak lesznek mint valaha.
Már most azok.
 
Ennyi + szerkezeti tömeget --és helyet pazarló => lásd a képen-- megoldásra egyetlen jelenlegi és komolynak mondható tervezési fázisban lévő 5. gen-es típusnál sem emléxem. Bár csak segítőként ástam magam a témába egy sok-évvel ezelőtti UL gép miatt --erre a tartományra is kíváncsiskodva akkor--, pusztán"ojródinamikailag" és lopakodási okból sem látom ezt indokoltnak ebben a méretben.

Lehet, de minek? ... : ilyen bonyolultan, pazarlóan. Ekkora méretű szívócsatorna --talán-- jóval hangsebesség felett kellene, de ahhoz ebben a méret-tartományban nincs elég üzemanyag, és nyomokba sincs jele a szükséges beömlő-vezérlésnek.

Röviden összegezve --szerintem--: ez így/ebben a formában annyira-nem optimális, hogy szinte biztosan nem így/ilyen kedvezőtlen formában fog --a lég-beömlő oldal- végleges formát ölteni.

Ez lehet szándékod is, + az előzetes marketing része.
A Tempest is folyamatosan változik a tervezés ebben a fázisában, mint a legtöbb gép esetében!



U.I.: ...szerintem/tévedhetek!

.
Az egyhajtóműves gépeknél a lehető legkedvező szívócsatorna kialakítás az osztatlan, törzs alatt elhelyezett dizájn.
Lényegében az F-16-osnál maxolták ezt ki a lehető legjobban.
Minden más ennél csak rosszabb, úgy az állásszög, a szívócsatorna hossz, mind az alaktényező szempontjából.
Amit az Szu-75-nél látunk az az, hogy a kis homlokfelület megtartása végett a szívócsatornát bevitték a belső fegyvertér elé-fölé. Ettől viszont túl hosszú is lett és értékes belső teret vesz el.
Holott, ha a fegyverteret a törzs alatti szívócsatorna két oldalára vinnék ki, akkor a felettük levő térbe értékes többletüzemanyag és avionika kerülhetne.
Csak így a gép homlok keresztmetszete növekedne meg túlságosan.
De hát minden az alaktényezőn múlik, mert ha kövér a törzs, akkor nyújtani kell az orrot.
 
Dehogy nincsenek. amit egyszer valaki már kitalált azt nem kell újra kitalálni, csak ellopni.

A kínaiaknak nem kellett ellopni az oroszoktól a gázturbinát, megkapták tőlük. Mégsem tudták leutánozni. Most már közelítenek hozzá, bár nem tudom hol tartanak. És sok technológiával így van a világon. A nyugat nagyon előtte jár másoknak és nem lehet csak úgy ellopni. Ha a Szu-75 tartalmaz olyan techet , ami nyugati, komoly akadályt teremthet a szankciók.
 
  • Tetszik
Reactions: Catles
Most? Épp most nem kell. A mostani konfliktus idejére ez nem készül el és nem is tudnák különösebben hasznát venni. Műszaki egyetemei meg hiába vannak, még az olajtermeléshez szükséges cuccok egy részét is külföldről szerzik be. És nincsenek képességeik a hiányzó tudást gyorsan pótolni.
.
.
Szerintem is igy van, a mostani konfliktus mondjuk tart akár 5-8 évig, mint a múlt század nagyobb háborúi, de azután valahogy mindegyik végetért, tehát ezt a háborút az oroszoknak azzal a technikai tudással kell megvivni, ami most van, ill amit valami másik ország hajlandó nekik eladni.
Most az oroszoknak aktuálisan nem új Szu-75-re van szüksége, hanem arra, hogy minden erejükkel és mérnöki kapacitásukkal megpróbálják ha tudják lemásolni reverse engineering alapon a jelenlegi nyugati alaktrészeiket, és próbálni a fegyvergyártásukat életbentartani.
.
Másrészt az elektronika a Szovjetunióban is egy klasszikusan elhanyagolt terület volt, és a szovjet hadiipar állandó gyenge pontja, ami a integrált áramkörök megjelenése és a számitástechnika berobbanása után a 70-es vége, 80-as évektől már generációs hátrányba kerültek emiatt, pl a MiG-29 szép példája ennek. Ezen csak 90 után tudtak változtatni, amikor külföldi alkatrészekhez és részegységekhez kezdtek hozzáférni, pl Sextant Avionique képernyőkhöz, nyugati elektronikához és számitástechnikához. Ezzel az elmúlt 20 évben több téren látszólag újra felzárkóztak, a nyugat közelébe, de csak látszólag.
.
Az egyetem is nehéz kérdés, mert lehet akármennyi egyetem egy országban, ha az pl elavult tudást tanit, mert nincs az egyetem modern technikával felszerelve, vagy mondjuk az oktatói kar sincs fejben a XXI. sz. szinvonalon. Pl mert akik ma professzorok, egyetemi tanárok, docensek, azok a 80-90-es évek káoszában kellett (volna) magasszintű tudást összeszedni a saját tanáraiktól, hogy azután a köv generációt oktassák. És mivel Oroszországban kétes elkészültségű prototipusokat (Szu-57, T-14) leszámitva teljesen új fegyverprogram nem ment végig sorozatgyártásig, egy sem, lényegében kizárólag a Szovjetunió múltjából élnek és azokat próbálják továbbfejleszteni, igy a mérnöki szakmai rutin szinvonala is kérdéses az egyetemi évek után.
-
(Ugyanez látványosan igaz az űrhajózásra is, a 80-as évek második felében az orosz űrhajózás egy pillanatig még újra a világ legerősebbje volt, az amerikaiak éppen a Challangert siratták, közben a szovjeteknek volt űrállomásuk, űrsiklójuk, űrhajójuk, olyan űrkutató szondáik mint a Phobos I-II, vagy a Vega program a Halley üstököshöz. Azután összeomlás, és az emberi erőforrás eltűnt, és a derék utódok ott tartanak, hogy egy szovjet időkben elkezdett űrállomásmodult 15 évig tartott nekik vért izzadva befejezni. Jelenleg az orosz űrprogram az apáikról megmaradt Szojuz és Progressz űrhajók sorozatgyártásának folytatásán kivül SEMMIT nem tud felmutatni)
.
Ha nincsenek működő programokat, amikbe a fiatalok bekapcsolódnak, ott dolgozva az idősektől átveszik a tudást és a stafétabotot, akkor az a folyamat megszakad, és küzdelmes lesz újrakezdeni.
 
.
.
Szerintem is igy van, a mostani konfliktus mondjuk tart akár 5-8 évig, mint a múlt század nagyobb háborúi, de azután valahogy mindegyik végetért, tehát ezt a háborút az oroszoknak azzal a technikai tudással kell megvivni, ami most van, ill amit valami másik ország hajlandó nekik eladni.
Most az oroszoknak aktuálisan nem új Szu-75-re van szüksége, hanem arra, hogy minden erejükkel és mérnöki kapacitásukkal megpróbálják ha tudják lemásolni reverse engineering alapon a jelenlegi nyugati alaktrészeiket, és próbálni a fegyvergyártásukat életbentartani.
.
Másrészt az elektronika a Szovjetunióban is egy klasszikusan elhanyagolt terület volt, és a szovjet hadiipar állandó gyenge pontja, ami a integrált áramkörök megjelenése és a számitástechnika berobbanása után a 70-es vége, 80-as évektől már generációs hátrányba kerültek emiatt, pl a MiG-29 szép példája ennek. Ezen csak 90 után tudtak változtatni, amikor külföldi alkatrészekhez és részegységekhez kezdtek hozzáférni, pl Sextant Avionique képernyőkhöz, nyugati elektronikához és számitástechnikához. Ezzel az elmúlt 20 évben több téren látszólag újra felzárkóztak, a nyugat közelébe, de csak látszólag.
.
Az egyetem is nehéz kérdés, mert lehet akármennyi egyetem egy országban, ha az pl elavult tudást tanit, mert nincs az egyetem modern technikával felszerelve, vagy mondjuk az oktatói kar sincs fejben a XXI. sz. szinvonalon. Pl mert akik ma professzorok, egyetemi tanárok, docensek, azok a 80-90-es évek káoszában kellett (volna) magasszintű tudást összeszedni a saját tanáraiktól, hogy azután a köv generációt oktassák. És mivel Oroszországban kétes elkészültségű prototipusokat (Szu-57, T-14) leszámitva teljesen új fegyverprogram nem ment végig sorozatgyártásig, egy sem, lényegében kizárólag a Szovjetunió múltjából élnek és azokat próbálják továbbfejleszteni, igy a mérnöki szakmai rutin szinvonala is kérdéses az egyetemi évek után.
-
(Ugyanez látványosan igaz az űrhajózásra is, a 80-as évek második felében az orosz űrhajózás egy pillanatig még újra a világ legerősebbje volt, az amerikaiak éppen a Challangert siratták, közben a szovjeteknek volt űrállomásuk, űrsiklójuk, űrhajójuk, olyan űrkutató szondáik mint a Phobos I-II, vagy a Vega program a Halley üstököshöz. Azután összeomlás, és az emberi erőforrás eltűnt, és a derék utódok ott tartanak, hogy egy szovjet időkben elkezdett űrállomásmodult 15 évig tartott nekik vért izzadva befejezni. Jelenleg az orosz űrprogram az apáikról megmaradt Szojuz és Progressz űrhajók sorozatgyártásának folytatásán kivül SEMMIT nem tud felmutatni)
.
Ha nincsenek működő programokat, amikbe a fiatalok bekapcsolódnak, ott dolgozva az idősektől átveszik a tudást és a stafétabotot, akkor az a folyamat megszakad, és küzdelmes lesz újrakezdeni.

Ja, csak kirepülik az üzemidőt a technikából.
Ugyanezt szívta meg az USAF meg a NAVY a két évtizedes war on terror alatt - a sárkányok ették a repült órát, a tervezett élettartam vagy egy évtizeddel lett kevesebb a flottának. Ez az egyik oka, amiért sírtak minden új gépért (legyen az F-35 vagy F-18) meg támaszkodtak a drónokra mindinkább. A háború iszonyat terhelés a gépekre - rengeteg üzem, telepakolva hasznos teherrel.
Az oroszok ahogy nézem most egyrészt addig használnak típusokat, míg azok ki nem repülik az üzemidőt vagy le nem lövik őket (pl. Szu-24 meg Szu-25), vagy takarékoskodnak velük, mivel hosszú konfliktusra készülnek.

Vagyis új platform így is úgy is kell, és nagyjából azon a vonalon szeretnének elindulni, mint mindenki más - drón + ember vezette hi-lo mix. Bombakamion van (Szu-27 család), de annak haszna korlátozott manapság (stand off, már ha végre ellátják rendesen), viszont az LO első vonal hiányzik, mert a Szu-57 az F-22 kategóriának készült, azzal meg nem lehet elepakolni a légierőt, ahhoz túl drága.
Szóval marad az F-35 kategória, abban meg vagy saját, vagy a J-35. Vagy ezek valamilyen közösítése, ha már kooperációba kezdtek Kínával. De valamit mindenképpen gyártani kell nagyobb számban, mert a háború megeszi a gépeiket igen hamar.
 
Az egyhajtóműves gépeknél a lehető legkedvező szívócsatorna kialakítás az osztatlan, törzs alatt elhelyezett dizájn.
Lényegében az F-16-osnál maxolták ezt ki a lehető legjobban.
.
.
A szovjet Je-8-nál ők is próbálkoztak a törzs alatti beömlővel a 60-as évek elején, igaz nem osztottan, de végül elvetették, és a MiG-23-nél sem jött vissza. Hanem helyette először a MiG-23 protonál lemásolták az akkor csúcsgép Mirage-III megoldását, majd később az akkori csúcsgép F-4 Phantom megoldását másolták le szolgaian a sorozatgyártáshoz.
(a szovjeteknél gyakori hiba volt, hogy ők csak "válaszokat adtak" a nyugati fejlesztésekre, és ritkán tudták tényleg átvenni az vezetést az innovációban)