Mindig az első először a kulturális identitás kialakítása, hogy a helyiek palócnak érezzék magukat. Ezt szolgálja Belaruszban is az orosz helyett a belarusz nyelv, Ukrajnában az orosz helyett az ukrán nyelv erőltetése. Palócföld esetében nehezebb dolguk van: nincs önálló palóc nyelv. Nade, születtek tanulmányok, doktori disszertációk stb., hogy igenis létezik a palóc nyelv. Ezekre később hivatkozni lehet, ki lehet találni korábban nem létező múltat is hozzá. A kiejtés amúgy is jellegzetesen eltér az irodalmi magyartól, van néhány helyi tájszó, lehet hozzá átvenni a szlovákból további szavakat, szóval mesterségesen lehet kreálni hozzá nyelvet is.
Aztán jön a gazdasági indok. Magyarország az elmúlt évtizedekben kereken magasról leszarta Észak-Magyarországot, ezeket a megyéket érintette a rendszerváltozás is a legsúlyosabban és azóta is az ország legmostohábban kezelt megyéi.
Innen alapból adódik, hogy az EU ezen kezdeményezését felkarolja Szlovákia, és arra törekszik, hogy ezeknek a megyéknek, például Nógrádnak jobb gazdasági feltételeket biztosítson, mint Magyarország. Már most is sok helyi vállalkozó Szlovákiába jegyezteti be vállalkozását, és szlovák rendszámú autóval jár, igen, Magyaroszágon. Aztán kezd elterjedni a szlovák nyelv, szlovák feliratok Salgótarjánban, majd egyre több szlovák szó keveredik a helyi magyar nyelvbe: készül a palóc nyelv.
Aztán egy megfelelő pillanatban, mondjuk egy NATO-Oroszo. háború esetén, Szlovákia - mint NATO partner - bevonul "segítő céllal" mondjuk rendfenntartónak címezve, és támogadja a terület autonómiáját.
Aztán lesz belőlünk egy Donyeck, csak éppen a területet nem Oroszo. szakítja le ezen esetben, hanem az EU nemzetpusztító kultúramásító támogatásai által ennek megágyazva Szlovákia, amely hülye lenne nem kihasználni a megfelelő pillanatban adódó lehetőséget.
ingyen is osztogathatnák a legalja között
