"mi a nomád?"
"A nomadizmus vagy nomád pásztorkodás olyan társadalmi, gazdasági életforma, amelynek gyakorlói, a nomádok a háziállatokat szabadon legeltetve tenyésztik (rideg állattartás), és az egész közösség az állatokkal együtt vándorol.
A nomád népek régen többnyire törzsközösségekben éltek, ezekre használhatjuk a nomád törzsek elnevezést is. Az ókorban és a középkorban volt jellemző ez az életmód, de a világ néhány pontján ma is gyakorolják. A nomád szó eredete a „legeltetni” igével összefüggő görög nomasz („pásztor”).
A szó eredeti görög jelentésének jobban megfelelő hazai szakirodalmi használat mellett, a nomád életmód vagy nomadizmus kifejezést gyakran alkalmazzák egyszerűen a vándorlás értelmében is, ezenkívül sokszor a peripatetikus fogalommal is összevonják. Így használja általában a nyugat-európai szakirodalom is, a nomádok közé sorolva például a hagyományos peripatetikus vándorlást folytató romákat vagy a Dél-Afrikai zsákmányoló-gyűjtögető busmanokat, sőt még a thaiföldi úgynevezett tengeri nomád halásznépeket is. Az állataikat legeltetve vándorló népeket ugyanakkor a nyugati szakirodalom a „pásztorkodó nomádok” kifejezéssel különíti el."
Remélem így most már mindenkinek tiszta, hogy egy korábbi kommentemben nem rosszindulatból, lenézésből említettem a cigányokat, mint nomádokat, hanem egész egyszerűen azért, mert annak tekinthetők. Innen is a fogalom: "vándorcigányok".
"Ha leütsz egy ásót akárhol itt a medencében, egymásra rétegezve kerülnek elő települések, középkor, árpádkor, honfoglaló, avar, hun, szarmata, bronzkori, kőkori települések, sokszor szakadatlan használatban. Mindig nomadizáló népek éltek itt a kereszténységünk előtt,"
Isten lássa lelkem, hogy nem célom, hogy mindenbe belekössek, amit írsz, de ez sem fedi teljesen a valóságot.... nem csak lovasnépek éltek itt, /ők az alföldön főleg/, hanem illírek, pannonok, azalok, kelták, majd később germánok is. Ők mind itt éltek, majd jöttünk mi, és átvettük a helyüket.
A történelemre nem lehet úgy visszatekinteni, hogy elfogultak vagyunk, nem lehet annak lenni, még saját magunk irányába se, mert az tévútra visz az igazság helyett.
Azért mert ilyen díszített, szép művészeti, ötvös kultúrájuk volt miért ne élhettek volna jurtában ? Semmit nem tudunk a szkíta építészetről, valószínűleg nem létezett ilyen, erre lehet következtetni ebből. Bár az ötvös munka se 100%ban szkíta kútfő, ebből az információból ez derül ki:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Szkíta_művészet
"A szkíta művészet stílusát erősen befolyásolták az asszír, urartui és később a görög mesterek, akik műveik készítésekor alkalmazkodtak a szkíta igényekhez. A legkorábbi hatások Mezopotámiából származtak a Kr. e. 7. század végén, 6. század elején. A kurgánokban talált tárgyak (aranyedények, arannyal borított fokos, arany párduc) már felmutatják a szkíta állatstílus csaknem minden elemét: spirálokba csavarodó agancsú fekvő szarvas, kőszáli zerge, párduc, madárfejek. Az állatok testét nagy felületekkel ábrázolták. Ekkor még nem alakították át az egyes állatokat, később azonban előfordult, hogy a szarvasagancs kosfejben végződött.
Az ötvösmunkákon gyakran látható a világosság és a sötétség mitikus küzdelme, ami párhuzamba állítható a Szent László-legendával.
A Kr. e. 5. és 4. században a görögök hatása volt erőteljes a fekete-tengeri kikötőknek (Olbia, Pantikapainon) köszönhetően. Az ebből a korszakból származó leletek egy része egyenesen görög alkotás.
A Kr. e. 4. század végén az állatábrázolás ornamentikává alakult vagy geometrikus alakká egyszerűsödött. A következő évszázadban a szkíta művészet helyét a szarmata művészet vette át Európában. Ázsiában, az Altaj vidékén azonban a Kr. u. 2-3. századig tovább élt."
