Bizonyos szempontból a transzneműség egyfajta humanizmusként van eladva, azaz arról szól, hogy toleránsnak és elfogadónak kell lennünk a transznemű emberekkel szemben, mint amilyenek, nem pedig arra kényszeríteni őket, hogy megfeleljenek a mi ideálunknak, ami a megfelelő és normális.
De ha jobban megnézzük, ez valójában az anti-humanizmus egy formája, mert az úgynevezett transznemű emberek nem fogadják el azt, amik valójában - férfiak vagy nők elcseszett biokémiával -, és szélsőséges orvosi eljárásokat és szemantikus tekervényeket követelnek, hogy "átváltozzanak" az ő lehetetlen "ideáljaikra". Ez a transzhumanizmus egy olyan formája, amely elutasítja a természetben született önmagát, mint unalmasat, kielégíthetetlent és korlátozót, és arra törekszik (sőt követeli), hogy az "ideálját" hozza létre annak, amivé az ember szeretné magát tenni... mint Michael Jackson, aki valami fehér rajzfilmnővé változtatja magát.
Az Elliott Rogers (az ártatlanokat megölő pszichopata) és a legtöbb transznemű ember mögött álló mentalitás nem sokban különbözik. Anti-humanisták és a saját önámító "ideáljaik" megszállottjai. Rogers bosszús volt, hogy a világ nem úgy látta őt, ahogy ő látta magát: A legmenőbb és legjóképűbb fickó, aki valaha élt. A transznemű emberek pedig dühösek, hogy sokan még mindig nem hajlandóak úgy látni őket, mint a dívákat, akik szeretnének lenni. (Ha a durván kövér transzvesztita Divine legalább megértette fantáziájának nevetséges voltát, és táborozott, akkor a mai társai, az establishment teljes támogatásával, teljesen híján vannak az iróniának és a humornak, és követelik, hogy a csillogás császárnőinek tekintsék őket.) Mind Rodgers, mind a transznemű emberek nem tudják elfogadni magukat olyannak, amilyenek valójában. Valami más akarnak lenni, és ami még rosszabb, azt követelik, hogy hízelegjünk nekik és erősítsük meg önámításaikat. Ironikus, hogy azok az emberek, akik nem tudják elviselni a természetesnek született önmagukat, azt követelik, hogy ne csak elviseljük, hanem ünnepeljük is a hamisan elképzelt énjüket.
A "felszarvazott" kultúrában is van ebből valami. A fehér férfiak nem tudják elfogadni "elégtelenségüket", ezért szexuálisan átélik a fekete férfiakat, akiket meghívnak, hogy szexeljenek a feleségükkel. Látva a fekete férfiakat, amint fehér feleségeikkel kefélnek, helyettesítő módon azonosulnak mind a fekete férfival, mind a fehér nővel, mint hódítóval és legyőzöttel. Transz-házasság-izmus?
Mindenesetre a humanizmus szomorú hanyatlásban van. Túlságosan unalmasnak tartják a túlzás korában.
A zeligizmus neurózisból az új normává vált.
A DNS első dekódolása megfizethetetlenül drága volt. De most már olcsó és bárki számára elérhető 200 dollárért.
A jelenben a biomérnöki tudományok még mindig a kialakulóban vannak, és a rendelkezésre álló eljárások szuperdrágák. A jövőben a génmódosítás mindenféle módja lehetséges lesz, és széles körben megfizethetővé válhat(vagy akár "emberi jognak" is tekinthető), különösen az M.I. segítségével.
Ha a civilizáció fennmarad, a jövőben a babák is így készülhetnek:
Képzeljünk el egy számítógépes üveglapot. A leendő apa megnyomja a hüvelykujját az üveg egy olyan részére, amely leolvassa az ő lenyomott DNS-ét, majd a leendő anya ugyanezt teszi.
Aztán az AI program kombinálja az "apa" és az "anya" genetikai kódjait, és különböző lehetséges kombinációkat kínál fel. (Végül is ugyanannak a férfinak és ugyanannak a nőnek minden egyes alkalommal más-más gyereke születik, amikor nemzőképes.) Aztán a számítógép "bio-fotó-vásárlást" kínál, hogy az alapkiválasztott gyermeket opcionális külső gének hozzáadásával lehessen módosítani. Tehát, ha a férfi azt akarja, hogy a gyerek jobban hasonlítson Sean Conneryre, a gyereket Connerizálják további tulajdonságokkal (amelyeket az MI biztosít). Így az apa kinézetét a Connerizációval "javítják". És ha a gyerek lány lesz, a számítógép fel tudja fűszerezni a génjeit, hogy olyan legyen, mint Patricia Neal a THE FOUNTAINHEAD-ben. A gyerek Nealizált lesz. (A néger kisbabák kinézetét Diana Ross vagy Rihanna szintetikus génjeinek hozzáadásával lehet javítani.) Az alap IQ-t is lehet növelni Newtonizálással és Einsteinizálással.
Aztán az eredményt egy akváriumban hagyják nőni és babává válni, hogy a mesterséges robot dada fejje.
Jelenleg a transzhumanizmusban annyi csodabogár van, hogy az a benyomás, hogy a géntechnológia diverzióhoz fog vezetni: Az emberek groteszk torzszülöttekké és mutánsokká válnak a jövőben. De valójában, ha választani lehet, a legtöbb ember a Szűk Ideált fogja választani. Úgy értem, a legtöbb ember, ha választhat, hogy Sean Conneryre vagy Johnny Rottenre hasonlít a fia, Connery mellett dönt. A legtöbb nő, ha választhat, hogy Patricia Nealre vagy Jeanine Garofalóra hasonlít-e a lánya, Nealt választja (vagy Donna Reedet, aki olyan csodálatos volt az IT'S A WONDERFUL LIFE-ban).
Szóval, ez lesz a nagy konvergencia, mint a nagy divergencia. Jelenleg a transznemű és transzhumanista közösségek tele vannak csodabogarakkal, csúnyákkal, dogulákkal, frankenstepfordiakkal és hasonlókkal, mert nincs meg a technológia ahhoz, hogy VALÓBAN megváltoztassuk az embereket. A lehetőségek a kozmetikai, sebészeti vagy biokémiai. De semmilyen ruha és smink, műtét vagy hormoninjekció nem képes valakit igazán megváltoztatni. Így a legtöbb férfi, aki nő akar lenni, és fordítva, csak perverz torzszülöttnek tűnik. És a legtöbb transzhumanista, aki olyan akar lenni, mint a jövő androidjai, csak úgy néz ki, mint egy STAR TREK találkozón. Az a benyomásunk, hogy a transzhumanizmus arról szól, hogy "más" és furcsa legyünk.
De tegyük fel, hogy a jövőben tényleg van olyan eszköz, amellyel alapvetően meg lehet változtatni egy embert olyanná, amilyen lenni szeretne. Tegyük fel, hogy Bruce Jenner nem csak nő akar lenni, hanem be tud menni egy dobozba, és onnan minden tekintetben teljes értékű nőként tud kisétálni. Ma hülyén néz ki, mert úgy néz ki, mint egy férfi, aki úgy akar kinézni, mint Claudia Cardinale vagy Raquel Welch. De tegyük fel, hogy tényleg átváltozhatna egy gyönyörű nővé. Akkor már nem úgy nézne ki, mint egy torzszülött, hanem mint egy igazán gyönyörű nő. Az ok, amiért a transznemű és transzhumanista világban oly sok ember torzszülöttnek tűnik, az az ellentmondás miatt van, ami aközött van, amilyenek ők és amilyenek valójában lenni szeretnének. Mivel egyelőre nincs hatékony módja annak, hogy megvalósítsák az álmaikat, ezért végül úgy néznek ki, mint a csodabogarak, mint az elfuserált munkák. Minden ultraszörnyszülött egyedi, mint a fantázia kudarca. De valójában az ultramániások nem akarnak csodabogarak lenni. Azért ultra-bolondok, mert a bohózat miatt próbálnak olyanok lenni, amilyenek nem tudnak lenni. De minél inkább próbálnak ideális fantáziájukká válni, annál inkább torzszülöttnek tűnnek, mert a valóságot fantáziává torzítják, és ez a puszta kétségbeesésük. Ez olyan, mint Michael Jackson, aki egyre ocsmányabb lett, ahogy próbálta tökéletesíteni magát. Gyakran az ultra-frizurásoknál nem a vágyott, hanem a katasztrofális személyiségüket látjuk, amely nem tudott megfelelni az álmaiknak, mert még nem létezik olyan technológia, amely teljesítené a vágyaikat. Míg a tökéletességnek és a sikernek csak egy csúcsa van, addig a tökéletlenség és a kudarcok a lejtőkön és völgyekben mindenfelé szétszóródnak. Mivel a transzneműség és a transzhumanizmus egyelőre annyi nevetséges kudarcot eredményezett, elhitetik velünk, hogy az ilyen eltérések a mozgalom ultramániásainak céljai. Valójában azonban a legtöbb ultramániás a tökéletességig akar átalakulni, és ha valóban eljön a transzhumanista pillanat, akkor meglesz a nagy konvergencia, hiszen szinte egyetlen nő sem akar majd úgy kinézni, mint Lena Dunham vagy Divine, ha Ashley Greene-re hasonlíthat, és szinte egyetlen férfi sem akar majd úgy kinézni, mint Michael Moore vagy Mack Beggs.
