Társadalmi folyamatok

 

Rögtön visszavonná az összes nyomorult a jelentkezését.
Meg úgy lenne fair ha visszamenőleg elvennék az összes eredményüket és azokat akik súlyos sérüléseket okoztak nőknek (pl. box "meccs" közben") bíróság elé rángatnák súlyos testi sértésért.
 
Végeredményben ő berkeken belül van,mert meleg,mint a cserépkályha.
 
  • Hűha
Reactions: Kim Philby
A krokodilokkal egyetemben.
Nem, szoroz.
 
 

Minél inkább fejlődik a genetika megértése, annál nagyobb lesz a közszféra ellenállása minden olyan felvetéssel szemben, amely szerint a felnőtt embert elsősorban a természet hozza létre, és csak másodsorban a nevelés.

Ennek az ellenállásnak a megmerevedésére példa a New York Times alábbi beszámolója: Nem az apád Freudja [írta Joseph Bernstein, 2023. március 22.]. A pszichoanalízis visszatéréséről szól.

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

Ha nem tudnád, Sigmund Freud osztrák orvos volt, aki 1900 körül kidolgozta a mentális zavarok beszélgetéses terápiájának rendszerét, és ennek alátámasztására egy bonyolult metafizikai elméletet épített fel.

Freud számos gondolata és az általa használt szavak a múlt század középső évtizedeiben kerültek be a közhasználatba: "komplexek" különböző fajtái (Ödipusz, kisebbrendűségi komplex, kasztráció), "tagadás", "id", "projekció", "elfojtás", "szuperegó", "átvitel" és mások.

Ezeket a szavakat és kifejezéseket néha még mindig hallani, de korántsem annyit, mint ötven-hatvan évvel ezelőtt. Akkoriban a nyugati világban nagyszámú ember, és valószínűleg néhányan azon kívül is azt hitték, hogy Freud tudományos áttörést ért el. Úgy vélték, rájött, hogyan alakul ki a felnőtt emberi személyiség.

Tanítása szerint a legnagyobb tényező a személyiség kialakulásában a többi ember hatása, különösen a családban, gyermekkorban. A biológia alig játszott bele; a genetika még akkor is alig volt tudomány, amikor Freud írt. A természet-nevelés spektrumon Freud messze a nevelés oldalán állt.

Nem mindenkit nyűgözött le. 1967-ben, amikor Freud elméleteinek nyilvános elfogadottsága a tetőfokán állt, Vladimir Nabokov író azt mondta egy interjúalanyának, hogy

A hiszékenyek és a közönségesek továbbra is higgyék, hogy minden lelki baj gyógyítható a régi görög mítoszok mindennapos alkalmazásával a nemi szervükön. Tényleg nem érdekel.

Martin Gardner, a tudomány népszerűsítője 2000-ben írt egy legalább kétszáz éves szófordulatot. Freud helyes és eredeti volt, mondta Gardner; de ahol helyes volt, ott nem volt eredeti, és ahol eredeti volt, ott tévedett [Did Adam and Eve Have Navels?, 10. fejezet, Freud hibás álomelmélete].

Ez idő tájt, a nyolcvanas évek közepén a pszichoanalízis összeütközött az új pszichoaktív gyógyszerekkel, és rosszabbul járt az ütközésben. Az egyik kulcsfontosságú találkozás az Osheroff-ügy volt, amelyet 1987-ben rendeztek [The Rise of Evidence-Based Psychiatry, írta Daniel Barron, Scientific American, 2017. február 28.].

Ray Osheroff, aki maga is gyakorló orvos volt - vesespecialista -, a negyvenes évei elején depresszióba esett. Bejelentkezett a marylandi Chestnut Lodge nevű pszichiátriai kórházba. Az ott kapott kezelés tisztán pszichoanalitikus volt; a Chestnut Lodge nem írt fel gyógyszereket.

Amikor a több hónapos pszichoanalízis nem javított Dr. Osheroff állapotán, az édesanyja rábeszélte, hogy helyezzék át egy másik kórházba, ahol antidepresszánsokat írtak fel. Három hónap múlva már jobban volt.

Beperelte a Chestnut Lodge-ot gondatlanság és műhiba miatt, és végül 1987-ben nagy összegű kártérítést kapott. Idézet az esetről szóló egyik újsághírből:

A perben a 20. század két domináns magyarázata ütközött össze a mentális zavarokra.

Másképp fogalmazva, a természet összeütközött a neveléssel, és a természet győzött. A pszichoanalízis ezzel sokat veszített presztízséből.

Nálam már egy évtizeddel korábban elvesztette a presztízsét. Amint azt a tavaly májusi naplómban elmeséltem, a harmincas éveim elején magam is alávetettem magam a freudi analízisnek, és mélységesen le voltam nyűgözve. (És meglepődve tapasztaltam, amikor a tavalyi írás közben internetes keresést végeztem, hogy az én analitikusom 2022 májusában még mindig a szakmában volt.)

De most, a New York Times említett Bernsteinje szerint a pszichoanalízis visszatérőben van. Ő tulajdonképpen "freudaissance"-ról beszél - mintha reneszánsz lenne, érted? Idézetminta:

Országszerte, a divánokon és a képzőintézetekben, az Instagram-mémek fiókjain és a kis magazinokban a fiatalok (vagy legalábbis a fiatalosok) újra felfedezik a beszélő gyógymódot, valamint annak a bécsi orvosnak az elképzeléseit, aki a 20. század fordulóján kifejlesztette.

Miután több évtizedig az amerikai egészségügy perifériájára szorult - és 100 évvel az utolsó nagy elméleti munkájának publikálása után -, Sigmund Freud valamiféle visszatérésnek örvend.

Persze, hogy van!

Bernstein írásában olvashatunk valamiről, amit az Amerikai Pszichoanalitikus Társaságban a faji egyenlőséggel foglalkozó Holmes-bizottságnak neveznek,



amelyet 2020-ban hívott össze az Amerikai Pszichoanalitikus Egyesület, hogy megvizsgálja a rendszerszintű rasszizmust az Egyesült Államok intézményes analízisében...

A bizottság, valamint a Black Psychoanalysts Speak nevű csoport munkája és a Psychoanalysis in El Barrio című befolyásos 2016-os dokumentumfilm azzal érvelt, hogy az analízis erőteljes eszköz az eltemetett faji és osztály traumák kezelésében.
yUpU0AN.jpg


"A pszichoanalízis annak tanulmányozása, hogyan tartjuk fenn azt, hogy nem tudjuk, amit tudunk" - mondta Matthew Steinfeld [a képen], a Yale School of Medicine pszichiátria professzora. "Amerika pedig úgy szerveződik, hogy nem emlékszik arra, ami itt történt.

Ez a lelki problémáink forrása, tudod: az a dolog, amire nem akarunk emlékezni - elfojtani.

Az őslakosok lemészárlása, a rabszolgaság, a patriarchátus, Jim Crow, Emmett Till... mindezek.

De itt a gyógymód: a pszichoanalízis!

Miért nevezik magukat a woke-ok "progresszívnek"?

Progresszív? Vissza akarnak rángatni minket.
 

Minél inkább fejlődik a genetika megértése, annál nagyobb lesz a közszféra ellenállása minden olyan felvetéssel szemben, amely szerint a felnőtt embert elsősorban a természet hozza létre, és csak másodsorban a nevelés.

Ennek az ellenállásnak a megmerevedésére példa a New York Times alábbi beszámolója: Nem az apád Freudja [írta Joseph Bernstein, 2023. március 22.]. A pszichoanalízis visszatéréséről szól.

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

Ha nem tudnád, Sigmund Freud osztrák orvos volt, aki 1900 körül kidolgozta a mentális zavarok beszélgetéses terápiájának rendszerét, és ennek alátámasztására egy bonyolult metafizikai elméletet épített fel.

Freud számos gondolata és az általa használt szavak a múlt század középső évtizedeiben kerültek be a közhasználatba: "komplexek" különböző fajtái (Ödipusz, kisebbrendűségi komplex, kasztráció), "tagadás", "id", "projekció", "elfojtás", "szuperegó", "átvitel" és mások.

Ezeket a szavakat és kifejezéseket néha még mindig hallani, de korántsem annyit, mint ötven-hatvan évvel ezelőtt. Akkoriban a nyugati világban nagyszámú ember, és valószínűleg néhányan azon kívül is azt hitték, hogy Freud tudományos áttörést ért el. Úgy vélték, rájött, hogyan alakul ki a felnőtt emberi személyiség.

Tanítása szerint a legnagyobb tényező a személyiség kialakulásában a többi ember hatása, különösen a családban, gyermekkorban. A biológia alig játszott bele; a genetika még akkor is alig volt tudomány, amikor Freud írt. A természet-nevelés spektrumon Freud messze a nevelés oldalán állt.

Nem mindenkit nyűgözött le. 1967-ben, amikor Freud elméleteinek nyilvános elfogadottsága a tetőfokán állt, Vladimir Nabokov író azt mondta egy interjúalanyának, hogy



Martin Gardner, a tudomány népszerűsítője 2000-ben írt egy legalább kétszáz éves szófordulatot. Freud helyes és eredeti volt, mondta Gardner; de ahol helyes volt, ott nem volt eredeti, és ahol eredeti volt, ott tévedett [Did Adam and Eve Have Navels?, 10. fejezet, Freud hibás álomelmélete].

Ez idő tájt, a nyolcvanas évek közepén a pszichoanalízis összeütközött az új pszichoaktív gyógyszerekkel, és rosszabbul járt az ütközésben. Az egyik kulcsfontosságú találkozás az Osheroff-ügy volt, amelyet 1987-ben rendeztek [The Rise of Evidence-Based Psychiatry, írta Daniel Barron, Scientific American, 2017. február 28.].

Ray Osheroff, aki maga is gyakorló orvos volt - vesespecialista -, a negyvenes évei elején depresszióba esett. Bejelentkezett a marylandi Chestnut Lodge nevű pszichiátriai kórházba. Az ott kapott kezelés tisztán pszichoanalitikus volt; a Chestnut Lodge nem írt fel gyógyszereket.

Amikor a több hónapos pszichoanalízis nem javított Dr. Osheroff állapotán, az édesanyja rábeszélte, hogy helyezzék át egy másik kórházba, ahol antidepresszánsokat írtak fel. Három hónap múlva már jobban volt.

Beperelte a Chestnut Lodge-ot gondatlanság és műhiba miatt, és végül 1987-ben nagy összegű kártérítést kapott. Idézet az esetről szóló egyik újsághírből:



Másképp fogalmazva, a természet összeütközött a neveléssel, és a természet győzött. A pszichoanalízis ezzel sokat veszített presztízséből.

Nálam már egy évtizeddel korábban elvesztette a presztízsét. Amint azt a tavaly májusi naplómban elmeséltem, a harmincas éveim elején magam is alávetettem magam a freudi analízisnek, és mélységesen le voltam nyűgözve. (És meglepődve tapasztaltam, amikor a tavalyi írás közben internetes keresést végeztem, hogy az én analitikusom 2022 májusában még mindig a szakmában volt.)

De most, a New York Times említett Bernsteinje szerint a pszichoanalízis visszatérőben van. Ő tulajdonképpen "freudaissance"-ról beszél - mintha reneszánsz lenne, érted? Idézetminta:



Persze, hogy van!

Bernstein írásában olvashatunk valamiről, amit az Amerikai Pszichoanalitikus Társaságban a faji egyenlőséggel foglalkozó Holmes-bizottságnak neveznek,





Ez a lelki problémáink forrása, tudod: az a dolog, amire nem akarunk emlékezni - elfojtani.

Az őslakosok lemészárlása, a rabszolgaság, a patriarchátus, Jim Crow, Emmett Till... mindezek.

De itt a gyógymód: a pszichoanalízis!

Miért nevezik magukat a woke-ok "progresszívnek"?

Progresszív? Vissza akarnak rángatni minket.
Mondjuk az amerikaiak a problémák megbeszélése és megoldása helyett kipróbálták a pirulákat is, az se segített, most pedig ott tartanak, hogy nem megbeszélik, hanem megmondják a "véleményt", és kuss van. Lehet oda-vissza rugózni ezen, de az USA gondjai nem innen erednek, és nem ezen múlnak. Amúgy a gépi fordításban van legalább egy ellentétes jelentésű félrefordításokkal. (unimpressed -> le voltam nyűgözve), szóval az MI-re továbbra is csak így tegyétek fel a sorsotokat, ne pszichonaalizáltassátok vele magatok..
 
Szép új világ,milyen tuti is lesz,ha a lányaink öltözőjébe besétálhat majd egy 120 kilós afrikai bevándolró,aki ugyan férfi,de néha nőnek érzi magát?
Lehet még fokozni a nyugati életérzést?


To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
Ez igaz, de a családtámogatási rendszerrel ezt próbálták módosítani és a középosztály felé terelni a születendő gyerekeket Sztem az arányok javultak. Bár a cigányok magas szuletesszáma megmaradt de csökkenő tendencia, míg a középosztály emelkedő tendenciát mutatott. A Covid, de méginkább a háború és az azt követő gazdasági problémák most rontják a trendet, remélhetőleg csak átmenetileg. De az intézkedések és a növekvő termékenységi ráta, ami évtizedes csökkenés után fordult pluszba, mutatja,hogy jó az Irány!!