Társadalmi folyamatok

de mit, leírja hogy nyolc nem van?
vagy le meri írni hogy a jelenlegi társadalomban vannak női és férfi szerepek?
Nem írja le; úgy tűnik módosítanom kell az álláspontomat és mégsem értek egyet a litvánokkal az indoklás kapcsán. Mondjuk ettől még redundáns és szükségtelen.
 
de mit, leírja hogy nyolc nem van?
vagy le meri írni hogy a jelenlegi társadalomban vannak női és férfi szerepek?
Leírja, h a nőket védeni kell a családon belüli erőszaktól, a nemi erőszaktól, a kényszerabortusztól és a nők elleni bármilyen nemspecifikus erőszaktól. Majd rátér arra, h mindezt társadalmi nemi alapon.
Vagyis: nő az, aki nőnek érzi magát.
És így kis mentális gimnasztikával elérhető, h ha te nem akarod felvenni a biológiai férfit, aki nőnek képzeli magát óvónéninek vagy tudom is én, rendőrnőnek, akkor nemi alapú diszkriminációt követsz el, tehát ez az erőszak egyik formája. És ismerve a hazai jogvédőket, beélesített próbaperekkel várnák a ratifikálást.

Azt hinnéd, megvéded Jucikát attól, h az alkoholista tahó Géza agyonverje, de közben kinyitod az ajtót Bélának, h kötelező legyen Évának hívni.
 
de mit, leírja hogy nyolc nem van?
vagy le meri írni hogy a jelenlegi társadalomban vannak női és férfi szerepek?
Akkor még1x:

 
 
Mi van abban az egyezményben ami ennyire szörnyű rendelkezés?

A fogalmak között nem is annyira elrejtett genderideológia, gumiszabályok tömkelege, amelyre így törvényi szintre emelve majd lehet később hivatkozni a társadalom rombolása érdekében. Ez elég messzire vezet és leginkább arra jó, hogy később visszaélésszerűen lehessen alkalmazni, lásd - cancel culture. Olvasd el.


3. cikk — Fogalommeghatározások

Ezen Egyezmény alkalmazásában:

a) „nőkkel szembeni erőszak” [violence against women]: az emberi jogok megsértéseként és a nőkkel szembeni megkülönböztetés formájaként értelmezendő; a nemi alapú erőszak mindazon cselekményei, amelyek fizikai, szexuális, pszichológiai vagy gazdasági sérelmet vagy szenvedést okoznak vagy okozhatnak a nőknek, ideértve az ilyen cselekményekkel való fenyegetést, a kényszert vagy a szabadságtól való önkényes megfosztást, akár a közéletben, akár a magánéletben fordul is az elő.

c)
„nem” [az eredeti szövegben: gender = társadalmi nem – a szerk.] : azok a társadalmilag kialakult szerepek, viselkedési formák, tevékenységek és jellegzetes tulajdonságok, amelyeket egy adott társadalom a nőkre és a férfiakra nézve megfelelőnek tekint;

d) „nőkkel szembeni nemi alapú erőszak” [gender-based violence against women]: olyan erőszak, amely egy nő ellen irányul azért, mert nő, vagy amely aránytalanul érinti a nőket;

e) „áldozat” [victim]: olyan természetes személy, aki az a. és a b. pontban meghatározott magatartás tárgya;

4. cikk — Alapjogok, egyenlőség és a megkülönböztetés tilalma


3. Ezen Egyezmény rendelkezéseinek, különösen az áldozatok jogainak védelmét szolgáló intézkedéseknek a végrehajtását a részes felek kötelesek biológiai nemen,
társadalmi nemen, származáson, bőrszínen, nyelven, valláson, politikai vagy más véleményen, nemzeti vagy társadalmi származáson, nemzeti kisebbséghez való tartozáson, vagyonon, születésen, szexuális irányultságon, nemi identitáson, életkoron, egészségi állapoton, fogyatékosságon, családi állapoton, migráns vagy menekült jogálláson vagy más jogálláson alapuló megkülönböztetés nélkül biztosítani.

A többi része amúgy teljesen rendben van, nálunk azonban semmi érdemi újdonságot nem hozna, hiszen semmi olyan új dolog nincs benne, amik már ne lennének benne több évtizede a magyar törvényekben tiltva/szabályozva/büntetve, pl. kapcsolati erőszak, nemi szervek csonkítása elleni fellépés, kényszer/gyerekházasság, zaklatás és más hasonló olyan dolgok, ami nálunk elvétve fordul elő és/vagy már keményen büntetve is van - ezek leginkább fekete-Afrika jogharmonizációjára tartozó kérdések...
 
Le a kalappal. :)
Jobban ismeri az országot mint én, mert biztos nem voltam 200 helyen itthon.
Tragikus, hogy azt tapasztalta, hogy sok magyar szerint rossz hely Magyarország. Hiába, imádunk nyavalyogni,kukackodni, panaszkodni,savanyú képet vágni mindenhez.
(Itt a fórumon is...)
 
Leírja, h a nőket védeni kell a családon belüli erőszaktól, a nemi erőszaktól, a kényszerabortusztól és a nők elleni bármilyen nemspecifikus erőszaktól. Majd rátér arra, h mindezt társadalmi nemi alapon.
Vagyis: nő az, aki nőnek érzi magát.
És így kis mentális gimnasztikával elérhető, h ha te nem akarod felvenni a biológiai férfit, aki nőnek képzeli magát óvónéninek vagy tudom is én, rendőrnőnek, akkor nemi alapú diszkriminációt követsz el, tehát ez az erőszak egyik formája. És ismerve a hazai jogvédőket, beélesített próbaperekkel várnák a ratifikálást.

Azt hinnéd, megvéded Jucikát attól, h az alkoholista tahó Géza agyonverje, de közben kinyitod az ajtót Bélának, h kötelező legyen Évának hívni.
Hát ez a gondolatmenet is erősen mentális gimnasztika volt, no offense.
 
  • Tetszik
Reactions: alali77
Nézz utána, mik mennek pl. Spanyolországban.
Írd le kérlek, hogy mit kéne látnom. Az isztambuli egyezmény f.szság abban az értelemben, hogy eleve szabályozott területet piszkál), de a gender pont értelmes alapon (relatíve) került benne elő (a gender "tudomány" nem ördögtől való és maga az egyezmény is régebbi a szivárványos f.szságná). A gender mint szociális konstrukció hasznos dolgokkal is foglalkozik, nem csak a fütyi-őrülettel.
 
  • Tetszik
Reactions: alali77
Írd le kérlek, hogy mit kéne látnom. Az isztambuli egyezmény f.szság abban az értelemben, hogy eleve szabályozott területet piszkál), de a gender pont értelmes alapon (relatíve) került benne elő (a gender "tudomány" nem ördögtől való és maga az egyezmény is régebbi a szivárványos f.szságná). A gender mint szociális konstrukció hasznos dolgokkal is foglalkozik, nem csak a fütyi-őrülettel.

Szerintem nincs benne semmi hasznos, az egész egy átideologizált terület. Na de összefoglaltattam a grokkal (mivel az nem olyan "woke", mint pl. a chatgpt)

A "gender szociális konstrukció" kifejezés egy széles körben használt elméleti állítás a társadalomtudományokban, különösen a feminista és gender studies területén. Lényege, hogy a gender (társadalmi nem) nem elsősorban biológiai adottság, hanem a társadalom, kultúra és normák által létrehozott, alakított dolog.

Alapvető különbségtétel:​

  • Biológiai nem (sex): Ez a fizikai, biológiai jellemzőkre utal (kromoszómák, hormonok, nemi szervek stb.). Általában férfi/női kategóriákba soroljuk (bár léteznek interszexuális variációk).
  • Társadalmi nem (gender): Ez a szerepekre, elvárásokra, viselkedésekre, identitásra vonatkozik, amit a társadalom társít a biológiai nemhez. Például: "a férfiak erősek és racionálisak", "a nők gondoskodók és érzelmesek" – ezek nem feltétlenül biológiaiak, hanem tanultak és kultúrafüggőek.
Azt mondani, hogy a gender szociális konstrukció, azt jelenti: ezek a szerepek és elvárások nem "természetesek" vagy örök érvényűek, hanem a társadalom "konstruálja" őket történelmileg, kulturálisan változó módon. Például:
  • Régen a rózsaszín fiúknak, a kék lányoknak volt a színe – ma fordítva.
  • Egyes kultúrákban több nemet ismernek el (pl. harmadik nem bizonyos őslakos társadalmakban).
  • A nők választójoga vagy munkavállalása évszázadokkal ezelőtt "természetellenesnek" számított, ma normális.

Fontos elméleti alap: Judith Butler performativitás-elmélete​


Judith Butler filozófus (Gender Trouble, 1990) szerint a gender nem valami, amivel születünk, hanem amit végrehajtunk (performálunk) ismétlődő cselekvéseken keresztül (pl. öltözködés, beszédmód, viselkedés). Ez nem színházi játék, hanem kényszerű ismétlés a társadalmi normák miatt – de éppen ezért változtatható is.

Kritikák és ellenvélemények​


Nem mindenki ért egyet ezzel az erős konstrukcionista nézettel:
  • Egyesek szerint a biológia erősebben befolyásolja a gender identitást és viselkedést (pl. agyi különbségek, hormonok prenatális hatása).
  • Kritikusok mondják: ha mindent szociális konstrukciónak tekintünk, akkor nehéz magyarázni a transznemű emberek belső élményét (dysphoria), ami gyakran biológiai gyökerekre utal.
  • Mások szerint a "szociális konstrukció" nem jelenti, hogy "nem valós" vagy "könnyen változtatható" – mint a pénz vagy a törvények: társadalmi találmány, de nagyon is valós hatása van az életünkre.
Összefoglalva: a kifejezés arra hívja fel a figyelmet, hogy sok, amit "férfiasnak" vagy "nőiesnek" tartunk, nem a biológiából következik közvetlenül, hanem társadalmi tanulás és normák eredménye – és ezért kritikával és változtatással alakítható az egyenlőbb világ felé. Ha mélyebben érdekel egy konkrét aspektus (pl. Butler elmélete vagy biológiai kritikák), kérdezz rá!

Egy tragikusan végződött példa, amikor megpróbálták a genderelméletet a gyakorlatban igazolni:

 
  • Tetszik
Reactions: fishbed and 2ndt
Szerintem nincs benne semmi hasznos, az egész egy átideologizált terület. Na de összefoglaltattam a grokkal (mivel az nem olyan "woke", mint pl. a chatgpt)

A "gender szociális konstrukció" kifejezés egy széles körben használt elméleti állítás a társadalomtudományokban, különösen a feminista és gender studies területén. Lényege, hogy a gender (társadalmi nem) nem elsősorban biológiai adottság, hanem a társadalom, kultúra és normák által létrehozott, alakított dolog.

Alapvető különbségtétel:​

  • Biológiai nem (sex): Ez a fizikai, biológiai jellemzőkre utal (kromoszómák, hormonok, nemi szervek stb.). Általában férfi/női kategóriákba soroljuk (bár léteznek interszexuális variációk).
  • Társadalmi nem (gender): Ez a szerepekre, elvárásokra, viselkedésekre, identitásra vonatkozik, amit a társadalom társít a biológiai nemhez. Például: "a férfiak erősek és racionálisak", "a nők gondoskodók és érzelmesek" – ezek nem feltétlenül biológiaiak, hanem tanultak és kultúrafüggőek.
Azt mondani, hogy a gender szociális konstrukció, azt jelenti: ezek a szerepek és elvárások nem "természetesek" vagy örök érvényűek, hanem a társadalom "konstruálja" őket történelmileg, kulturálisan változó módon. Például:
  • Régen a rózsaszín fiúknak, a kék lányoknak volt a színe – ma fordítva.
  • Egyes kultúrákban több nemet ismernek el (pl. harmadik nem bizonyos őslakos társadalmakban).
  • A nők választójoga vagy munkavállalása évszázadokkal ezelőtt "természetellenesnek" számított, ma normális.

Fontos elméleti alap: Judith Butler performativitás-elmélete​


Judith Butler filozófus (Gender Trouble, 1990) szerint a gender nem valami, amivel születünk, hanem amit végrehajtunk (performálunk) ismétlődő cselekvéseken keresztül (pl. öltözködés, beszédmód, viselkedés). Ez nem színházi játék, hanem kényszerű ismétlés a társadalmi normák miatt – de éppen ezért változtatható is.

Kritikák és ellenvélemények​


Nem mindenki ért egyet ezzel az erős konstrukcionista nézettel:
  • Egyesek szerint a biológia erősebben befolyásolja a gender identitást és viselkedést (pl. agyi különbségek, hormonok prenatális hatása).
  • Kritikusok mondják: ha mindent szociális konstrukciónak tekintünk, akkor nehéz magyarázni a transznemű emberek belső élményét (dysphoria), ami gyakran biológiai gyökerekre utal.
  • Mások szerint a "szociális konstrukció" nem jelenti, hogy "nem valós" vagy "könnyen változtatható" – mint a pénz vagy a törvények: társadalmi találmány, de nagyon is valós hatása van az életünkre.
Összefoglalva: a kifejezés arra hívja fel a figyelmet, hogy sok, amit "férfiasnak" vagy "nőiesnek" tartunk, nem a biológiából következik közvetlenül, hanem társadalmi tanulás és normák eredménye – és ezért kritikával és változtatással alakítható az egyenlőbb világ felé. Ha mélyebben érdekel egy konkrét aspektus (pl. Butler elmélete vagy biológiai kritikák), kérdezz rá!

Egy tragikusan végződött példa, amikor megpróbálták a genderelméletet a gyakorlatban igazolni:

Én csak arra próbáltam utalni, hogy a "gender" nem szitokszó, nagyon is valós tudomány, de nyilván nem hard science.

Pár éve egy nyugdíjassal vitáztunk gender-témában (csak a hazai kommunikációt ismerte), és pont azt mondtam neki legközelebb, amikor szóba került és arról panaszkodott, hogy miért volt magasabb a nyugdíjkorhatár férfiaknak, miközben hamarabb meghalnak....hogy látod, ezzel fogalkozik a gendertudomány többek között.

Viszont pl. nézheted a párkapcsolati erőszakot is: az elszenvedő férfiak gyakorlatilag szinte soha nem jelentik, mert strukturálisan szégyen. Visszaütni meg nem akarnak/mernek a szintén strukturális "nőt nem ütünk meg" szociális szabály miatt.

Szóval van ennek hasznos része.

AMi érdekes és amit találtam, hogy az egyezménynek lennének hasznos pontjai pl. a menedékhelyek kapcsán (ahová el tud menekülni valaki egy bántalmazó kapcsolatból). Viszont maga a bántalmazás büntetése redundáns; az egész inkább "szabványosításnak" tűnik.
 
Én csak arra próbáltam utalni, hogy a "gender" nem szitokszó, nagyon is valós tudomány, de nyilván nem hard science.

Pár éve egy nyugdíjassal vitáztunk gender-témában (csak a hazai kommunikációt ismerte), és pont azt mondtam neki legközelebb, amikor szóba került és arról panaszkodott, hogy miért volt magasabb a nyugdíjkorhatár férfiaknak, miközben hamarabb meghalnak....hogy látod, ezzel fogalkozik a gendertudomány többek között.

Viszont pl. nézheted a párkapcsolati erőszakot is: az elszenvedő férfiak gyakorlatilag szinte soha nem jelentik, mert strukturálisan szégyen. Visszaütni meg nem akarnak/mernek a szintén strukturális "nőt nem ütünk meg" szociális szabály miatt.

Szóval van ennek hasznos része.

AMi érdekes és amit találtam, hogy az egyezménynek lennének hasznos pontjai pl. a menedékhelyek kapcsán (ahová el tud menekülni valaki egy bántalmazó kapcsolatból). Viszont maga a bántalmazás büntetése redundáns; az egész inkább "szabványosításnak" tűnik.

A Társadalmi Folyamatokba lenne való, de az zárva van:


Manapság az ilyen posztmodern-feminista hablattyal azonosítják inkább a "gendertudományt", nem alaptalanul.
Ez a "strukturális erőszak" elmélet megjelenik már Butler genderelméletében, megjelenik a kritikai fajelméletben stb.
 
  • Tetszik
Reactions: 2ndt and Kim Philby
A Társadalmi Folyamatokba lenne való, de az zárva van:


Manapság az ilyen posztmodern-feminista hablattyal azonosítják inkább a "gendertudományt", nem alaptalanul.
Ez a "strukturális erőszak" elmélet megjelenik már Butler genderelméletében, megjelenik a kritikai fajelméletben stb.
Velem biztosan nem fogsz azon vitázni, hogy el lett térítve egy alapvetően hasznos tudomány, mert még hard science esetében is szétrohaszt mindent a woke, stb (a woke is el lett térítve, btw).

Strukturális alatt a szabályrendszert értettem, ami "man-made" műfaj, még ha vannak is esetenként biológiai alapjai.
 
Írd le kérlek, hogy mit kéne látnom. Az isztambuli egyezmény f.szság abban az értelemben, hogy eleve szabályozott területet piszkál), de a gender pont értelmes alapon (relatíve) került benne elő (a gender "tudomány" nem ördögtől való és maga az egyezmény is régebbi a szivárványos f.szságná). A gender mint szociális konstrukció hasznos dolgokkal is foglalkozik, nem csak a fütyi-őrülettel.
John Money a gender Mengeléje. Az elmélete 2 megnyomorított, öngyilkosságba kergetett élettel kezdődött. Az eredmény pont nem a felállított hipotézist támasztotta alá, de ez nem zavarta.
Az Isztambuli Egyezmény a gender Mein Kampf/Komm Kiáltványa (kinek mi szimpatikusabb).