Torpedók / Tengeralattjáró elleni rakéták

[fip7]

Cifu

Tudtommal az orosz kavitációs torpedók a Kilo osztályból is indíthatóak, ami D+E tengó, és nagyon csendes.
Szerintem egy ilyennel simán be lehet úszni egy hordozó csoport közelébe. Nem kis saját zaj van ám egy ilyen flotta köteléknél, miközben a kilo kb. 5 km/h-ig lényegében zajmentes. Akár 100 km-erekről is simán hallható egy rephordozó csoport, de 100-ról szerintem már meg is tudják különböztetni őket más hajóktól. (ma már, nem a HH alatt) E miatt hiába lassú a D+E, van ideje fölvenni a megfelelő pozíciót, főleg hogy általában a part menti vizeket védik.

Az akítv elhárító rendszereket meg akartam írni én is.
Azért ha egy Akula bemegy a hordozók közelébe akkor a torpedókkal együtt akár csalit is indíthat miközben ő megáll.
Gyakorlatilag így az ellencsapás se őt éri hanem a kiengedett csalikat. Jól ki lett ám ez találva

E mellet én is olvastam, hogy van olyan RBU amely "hard kill" rendszer. És ha jól tudom Izraelnek is van ilyen védelmi rendszere.

 

[Törölt tag 1945]

DAS BOOT* - az első igazi tengeralattjáró

Csak a második világháború legvégén készült el a Német XXI típusú tengeralattjáró.
Ez volt a világ első valódi tengeralattjárója, mivel egészen eddig jóformán csak tenger alá merülő dízel naszádokról lehetett beszélni, amik vízalatti elektromotoros sebessége és akkuinak üzemideje limitált volt.
A XXI-es azonban sznorkel csövével dízel üzemben haladhatott a víz alatt, 17 csomós sebességgel akár napokon át, persze eközben hajócsavarjai 175dB-en kavitáltak.

Mivel a típusra a háború végén az összes nagyhatalom a rátette a kezét, egyértelmű volt hogy az ellenfél jövőbeli XXI-es másolatát kell a következő ütközetben leküzdeni.

*mivel csak műkedvelője vagyok a tengeralattjáró hadviselésnek (ez ugye nem légvédelem), így a sorozatot vitaindítónak szánom.
A források a sorozat végén lesznek felsorolva.

 

[molnibalage]

Nem kell körkörösen tüzelni elég csak abba az irányba amerre mész.Semeddig nem tart az előtted lévő 60 fokot belőni,az jobbra balra 30 fok.Egyenesen kártékony minden irányba tüzelni hisz neked az a lényeg hogy amerre mész legyen nagy zaj ne pedig mögötted.

Kifejtenéd, hogy ezt minből vezetted le? Mert nem jöhet heli más irányból? Vagy nem indíthat ASROC-ot hajó...? Dudi és folyamatosan csodálkozom rajtad, hogy mennyire érdekes prekoncepiókkal állítasz fel modelleket és forgatókönyveket... A körkörös védelem nem viccből van.

Azért vannak helyek amiket nem nagyon tudsz elkerülnpl a Földközi-tengernek csak kettő ki és bejárata van meg azt sem tiltja semmi,hogy több tengeralattjárót alkalmazz a valószínű útvonal mentén.

Az ilyen helyeken semmi sem tiltja, hogy aktív szonárt használj, mert mivel az útvonalad determinált a kockázata az aktív szonarozásnak szinte semmi. Odalibben egy heli és szonarozik egyet akár akkor is, amikor a CSG 100 tmf-re van. Lásd fent. Olyan rohadt érdekes prekoncepcióid vannak, mintha a CSG védelme tökkelütött barom lenne. Ha egy tengó 100%-ban előrejelzhető csapda helyen van, akkor well done, aktív szonár és kill.

A SOSUS felépítése szerinted viccből volt olyan amilyen...?

Semmi nem tiltja csak az, hogy mennyid van. Na, mennyi Gotland szerű van? És kiknek van? És mekkora a US Navy ASW képessége? Izé... Azért filozofálgatás helyett számoljunk is, ha kérhetném...

 

[dudi]

Kifejtenéd, hogy ezt minből vezetted le? Mert nem jöhet heli más irányból? Vagy nem indíthat ASROC-ot hajó...? Dudi és folyamatosan csodálkozom rajtad, hogy mennyire érdekes prekoncepiókkal állítasz fel modelleket és forgatókönyveket... A körkörös védelem nem viccből van.


Az ilyen helyeken semmi sem tiltja, hogy aktív szonárt használj, mert mivel az útvonalad determinált a kockázata az aktív szonarozásnak szinte semmi. Odalibben egy heli és szonarozik egyet akár akkor is, amikor a CSG 100 tmf-re van. Lásd fent. Olyan rohadt érdekes prekoncepcióid vannak, mintha a CSG védelme tökkelütött barom lenne. Ha egy tengó 100%-ban előrejelzhető csapda helyen van, akkor well done, aktív szonár és kill.

A SOSUS felépítése szerinted viccből volt olyan amilyen...?

Semmi nem tiltja csak az, hogy mennyid van. Na, mennyi Gotland szerű van? És kiknek van? És mekkora a US Navy ASW képessége? Izé... Azért filozofálgatás helyett számoljunk is, ha kérhetném...

De persze jöhet heli bárhonnan itt a lányeg az,hogy a süllyedő meg a találatott kapott hajók hangja elrejtsen innentől kezdve tök mind1honnan jön a helikopter hisz elrejtenek a szétlőtt hajók.Nem a helikopter felszállást akarod megakadályozni annál is inkább mert az mindig van a levegőben így hiába lősz ki minden hajót biztosan lesz a levegőben helikopter!

Jó dolog ez az aktív szonározás csak nagyon véletlenszerű mert marha nagy területet kéne átvizsgálni egy olyan tengeralattjáró után kutatva ami talán ott sincs vagy a nagy területen belül akárhol lehet(ugye a tengeralattjáró előnyben van mert mint itt írták akár 100 mérföldről is hallható a konvoly amiről tudja a tengeralattjáró,hogy hová megy így nagyon nagy területen lehet bárhol a tengeralattjáró).Ezzel szemben a tengeralattjáró tudja hol van a konvoly hisz nagyon messziről hallatszik és azt is tudja merre jár a helikopter hisz a szonárbólyákból lehet következtetni.

 

[Törölt tag 1945]

DAS BOOT* - az első igazi tengeralattjáró

Csak a második világháború legvégén készült el a Német XXI típusú tengeralattjáró.
Ez volt a világ első valódi tengeralattjárója, mivel egészen eddig jóformán csak tenger alá merülő dízel naszádokról lehetett beszélni, amik vízalatti elektromotoros sebessége és akkuinak üzemideje limitált volt.
A XXI-es azonban sznorkel csövével dízel üzemben haladhatott a víz alatt, 17 csomós sebességgel akár napokon át, persze eközben hajócsavarjai 175dB-en kavitáltak.

Mivel a típusra a háború végén az összes nagyhatalom a rátette a kezét, egyértelmű volt hogy az ellenfél jövőbeli XXI-es másolatát kell a következő ütközetben leküzdeni.

*mivel csak műkedvelője vagyok a tengeralattjáró hadviselésnek (ez ugye nem légvédelem), így a sorozatot vitaindítónak szánom.
A források a sorozat végén lesznek felsorolva.

Mk37 mod.0

1942-ben idult az első igazi amcsi tengeralattjáró elleni amerikai torpedó kifejlesztése.

A fejlesztésen résztvevők listája tekintélyt parancsoló
- Westinghouse Electric Corp.
- Harvard Underwater Sound Laboratory
- Ordnance Research Laboratory of Pennsylvania State University

Egy felszínen haladó hajóval szemben (ami ugye csak 2D mozgást végez) egy tengeralattjáró cél 3D manőverekre is képes, és aktív szonárral való felderíthetőségét mind a felszín hullámzása, mind a tengerfenékről visszavert zavarjelek is megnehezítik.
Az Mk37 torpedó az előbb említett zavarok kiszűrésére Doppler jelfeldolgozást alkalmazott, így az álló célok (felszín, tengerfenék, zajcsapdák) helyett a mozgó célt követte.

Alapelv egy torpedónál, hogy sikeresen nagy valószínűséggel csak olyan célt támadhat, aminek maximális sebességénél 50%-al gyorsabb, ugyanis a cél az indítást észlelve azonnal maximális sebességgel kezd el menekülni.

Az előbbi alapelvből következett az Mk37 mod.0 26 csomós maximális sebessége (ezzel ugye egy 17 csomóval haladó, XXI-es cél nagy biztonsággal lekűzdhető).
A fenti sebességet 10 ezer yard maximális távolságon volt képes tartani.

Indítás előtt a giroszkópon beállították a számított találkozási irányt/távolságot és ott aktiválódott a 60kHz-es aktív doppler fej, ami a 700 yard-on belüli mozgó célokat volt képes észlelni. Amennyiben a cél a torpedó indítása után irányt változtatott (márpedig a torpedó hangját meghallva nyilván ezt tette) és kikerült a 700yard-os érzékelési zónából, a torpedó ment a levesbe...

Ez a torpedó képezte a US NAVY SSN-571 Nautilus, és SSN-578 Skate osztályainak fegyverzetét 1967-ig.

 

[molnibalage]

Ez az indítási pont és a torpedó célponttal való találkozási távolsága közötti pont közötti távolság. Normális helyzetben ilyenkor akár hajó, akár tengó vagy, azonnal hátatfordítasz a torpedónak, és menekülsz előle... Ami miatt az adott távolság nőni fog. Ha csak 20 csomóval is távolodik, egy perc alatt a célpont akkor is 600 métert tehet meg. 30 csomónál már 900 métert...

Tiszta sor.

Az Mk.48 nagyon fejlett torpedó volt, lehetett passzív és aktív módban indítani, huzalnélküli és huzalvezérléssel, sőt, már a Mod.2 változattól (ha jól emlékszem) mód volt arra, hogy ezeket kombinálják, vagyis megtehették azt, hogy ha passzív módban elvesztette a célpontot a torpedó, akkor aktív módba kapcsoljon, vagy például huzalvezérléssel indították, de ha valamiért huzalt kell vágni, a torpedó mehet tovább önirányító módban.

Nézd úgy, hogy a tengeralattjáró-hadviselésben az Mk.48 volt az AIM-120...

Ööö, én azt hittem eddig, hogy minden torpedó ilyen, csak az aktív végfázis távolsága függ a minőségtől és az, hogy a saját aktív szonarjával milyen "háttérben" képes célt követni önállóan a torp. Azt mondod, hogy az MK-48 előtt lényegében az utolsó előtti pillanatig kb. huzalozni kellett vagy tényleg végig? Mert ennek fényében kezdem érteni, hogy az argentín hajó ellen mit és miért használt az angol kapitány. Csak akkor így nézve, akkor hogy a frászba terveztek manőverező tengókat kinyírni....?

Van olyan csali, amit csak kidobsz, és zavar (pl. buborékokat generál, és elmaradva a tengó mögött "leárnyékolja" a tengót a passzív szonár elől, illetve egy "falat" képez az aktív szonár számára). Az aktív csali olyan, mint egy torpedó, amely pont olyan zajt generál, mint az őt indító tengó. Úgy is szokták használni, hogy megy a tengó X sebességgel, majd indít egy csalit, és közben ő leállítja a hajócsavarját - a csali meg megy tovább. Az őt követő ellenarc pedig azt látja, hogy a célpont tengó azonos sebességgel és iránnyal halad tovább...

Ezt tudom, csak 80-as évek beli könyv ábráján emlékeim szerint kisebb és nagyobb átmérőjű csövek voltak. Lehet, hogy rosszul emlkékszem, 20 éve nem néztem rá kb.

A legtöbb esetben sima vetőcsőből indítják az aktív csalikat, de az Akula-osztályon, illetve a Borej-osztálynál az orron van összesen hat cső, amik direkt aktív csalik számára vannak használva. Nem lehet őket a tengeren újratölteni, csak kikötőben, de lényegében ezzel tehermentesítették a sima torpedóvetőcsöveket a csalik részéről.

Elvi szinten semmi, gyakorlatilag úgy tudom volt is olyan taktika, mely szerint huzalvezérlésű torpedóval véded magad úgy, hogy elé vezérled a torpedót, és amikor közel van egymáshoz a kettő, aktíválod a sajátod robbanótöltetét. A szovjet / orosz oldalon az RBU vetők is használhatóak ilyen célból, illetve később megjelent dedikáltan egy olyan rendszer, ami kvázi vizibombákkal szórja meg a beérkező torpedó előre kiszámolt útját. Ez olcsóbb, mint egy önvezető torpedó, lássuk be.

Bevallom amúgy nem tudom, miért nem foglalkoztak vele előtte. Nekem úgy tűnik, hogy a passzív védelmi rendszerekben megbíztak...

Rgr.

 

[molnibalage]

Az általam felvázolt forgatókönyvet a svédek találták ki a Torpedo-2000 kapcsán. Svédország például a Balti-tengeren játékos, ahol ez a forgatókönyv simán elképzelhető, ahogy az összes sekély ill. "choke" pontos helyen. Vörös-tenger, Boszporusz, Giblaltár, Perzsa-öböl, Tajvani-szoros, stb... hogy kerülöd el ezeket a helyeket?

Ezeken a helyeken végig lehet szonarozni az egészet. Meg a tengónak is el kell jutni előbb oda. Viva SOSUS, csak nem kellett volna veszni hagyni...

Ezen felül 800 nm refuelled range mellett miért is kel behajózni beltengerekre? Kína és Tajvan közé melyik idióa hajózna be, ami az long range SAM HMZ-ben van már amúgy is...? A legideálisabb CSG hely Tajvan mögött keleten Kína felől nézve. A sziget maga blokkolja X magasságig a CSG követését.

Az, hogy Sivatagi Vihar alatt megtették az egy dolog, mert Irak 0 fenyegetést jelentett a Vörös-tengeren, de még az Öbölben sem nagyon volt veszély.

 

[molnibalage]

Nem lehet,hogy csak egész egyszerűen senki nem akart a Dreadnought csapdájába esni?Ugy a Dreadnoughtig a brit flottának sk hajó előnye volt a világgal szemben viszont a Dreadnoughttól már csak egy hajó volt az előny.Itt ugyan ez működik kicsit másképpen mert ha csinálsz egy ilyen torpedó megsemmisítő eszközt ami valóban hatékony azzal a saját vadásztengó flottádat is lekukázod,hisz ha te képes vagy rá akkor más is.Molni írta,hogy elméletileg már régóta adott ehez a technológia tehát ez nem lehetetlen dolog csak szándék kérdése.

Ez kb. olyan fals érv, minthogy akkor minek tettek infracsapdát repcsire...

 

[molnibalage]

De persze jöhet heli bárhonnan itt a lányeg az,hogy a süllyedő meg a találatott kapott hajók hangja elrejtsen innentől kezdve tök mind1honnan jön a helikopter hisz elrejtenek a szétlőtt hajók.Nem a helikopter felszállást akarod megakadályozni annál is inkább mert az mindig van a levegőben így hiába lősz ki minden hajót biztosan lesz a levegőben helikopter!

Jó dolog ez az aktív szonározás csak nagyon véletlenszerű mert marha nagy területet kéne átvizsgálni egy olyan tengeralattjáró után kutatva ami talán ott sincs vagy a nagy területen belül akárhol lehet(ugye a tengeralattjáró előnyben van mert mint itt írták akár 100 mérföldről is hallható a konvoly amiről tudja a tengeralattjáró,hogy hová megy így nagyon nagy területen lehet bárhol a tengeralattjáró).Ezzel szemben a tengeralattjáró tudja hol van a konvoly hisz nagyon messziről hallatszik és azt is tudja merre jár a helikopter hisz a szonárbólyákból lehet következtetni.

Ez a süllyedő hajók zaja valahogy a mániád. A hajól adott esetben előbb visszacsapnak ASROC-cal, minthogy az indított torp célba érne...

A max. 400-500 méteres mélység limitálja a lehetséges helyek számát. Meg a tengerfenék formája is. A tengó meg passzívval nem ismeri a tengerfenék pontos alakját, nincs feltérképezve. Szóval inkább "földháttérben" levés a pontos, de hogy nem ül le bárhol csak úgy a fenékre, az fix.

 

[molnibalage]

Az előbbi alapelvből következett az Mk37 mod.0 26 csomós maximális sebessége (ezzel ugye egy 17 csomóval haladó, XXI-es cél nagy biztonsággal lekűzdhető).
A fenti sebességet 10 ezer yard maximális távolságon volt képes tartani.

Indítás előtt a giroszkópon beállították a számított találkozási irányt/távolságot és ott aktiválódott a 60kHz-es aktív doppler fej, ami a 700 yard-on belüli mozgó célokat volt képes észlelni. Amennyiben a cél a torpedó indítása után irányt változtatott (márpedig a torpedó hangját meghallva nyilván ezt tette) és kikerült a 700yard-os érzékelési zónából, a torpedó ment a levesbe...

Ez a torpedó képezte a US NAVY SSN-571 Nautilus, és SSN-578 Skate osztályainak fegyverzetét 1967-ig.

Ezzel eltalálni bármilyen tengót művészet. Kb. indítottak 4-6 db-ot és lehetett reménykedni, hogy egy kellően közel lesz... De ezt is jó közelről...

 

[dudi]

Ez kb. olyan fals érv, minthogy akkor minek tettek infracsapdát repcsire...

Ez felvetés volt.

Amúgy az infracsapda messze áll attól,hogy biztos védelmet nyújtson lásd SZU-22 vs.AIM-9X.Én meg egy olyan torpedóvédelmi eszközről beszéltem ami minden torpedót semlegesít csak túlterhelni lehet(az meg szinte lehetetlen mert kevés vetőcső és torpedó van egy tengeralattjárón).

 

[Törölt tag 1945]

Mk37 mod.0

1942-ben idult az első igazi amcsi tengeralattjáró elleni amerikai torpedó kifejlesztése.

A fejlesztésen résztvevők listája tekintélyt parancsoló
- Westinghouse Electric Corp.
- Harvard Underwater Sound Laboratory
- Ordnance Research Laboratory of Pennsylvania State University

Egy felszínen haladó hajóval szemben (ami ugye csak 2D mozgást végez) egy tengeralattjáró cél 3D manőverekre is képes, és aktív szonárral való felderíthetőségét mind a felszín hullámzása, mind a tengerfenékről visszavert zavarjelek is megnehezítik.
Az Mk37 torpedó az előbb említett zavarok kiszűrésére Doppler jelfeldolgozást alkalmazott, így az álló célok (felszín, tengerfenék, zajcsapdák) helyett a mozgó célt követte.

Alapelv egy torpedónál, hogy sikeresen nagy valószínűséggel csak olyan célt támadhat, aminek maximális sebességénél 50%-al gyorsabb, ugyanis a cél az indítást észlelve azonnal maximális sebességgel kezd el menekülni.

Az előbbi alapelvből következett az Mk37 mod.0 26 csomós maximális sebessége (ezzel ugye egy 17 csomóval haladó, XXI-es cél nagy biztonsággal lekűzdhető).
A fenti sebességet 10 ezer yard maximális távolságon volt képes tartani.

Indítás előtt a giroszkópon beállították a számított találkozási irányt/távolságot és ott aktiválódott a 60kHz-es aktív doppler fej, ami a 700 yard-on belüli mozgó célokat volt képes észlelni. Amennyiben a cél a torpedó indítása után irányt változtatott (márpedig a torpedó hangját meghallva nyilván ezt tette) és kikerült a 700yard-os érzékelési zónából, a torpedó ment a levesbe...

Ez a torpedó képezte a US NAVY SSN-571 Nautilus, és SSN-578 Skate osztályainak fegyverzetét 1967-ig.

СЭТ-53 (Самонаводящаяся Электрическая Торпеда - Önrávezető elektromos torpedó)
"Енот" (mosómedve)
изделие 238 (238-as gyártmány)

Az első tengeralattjáró elleni szovjet torpedó a német G7es "Zaunkönig" másolata volt.
25kHz-en működő passzív feje 600m távolságból észlelt egy 9 csomóval haladó elektromos tengeralattjárót (175dB).
A korabeli atom-tengeralattjárók egy-helyben állva is 165dB zajt generáltak.

46kW-os villanymotorja 7.5 km távolságon tudta a 23 csomós sebességet tartani, tehát csak egy maximum 15 csomóval menekülő célt lehetett vele nagy valószínűséggel eltalálni. 462kg-os ólom akkumulátora (46 cella sorba-kötve) 82.5V feszültség mellett 570A-t adott le. A 287kg-os harci résszel rendelkezett.

A Ladoga tóban 54 indítással tesztelték, 1958-ban állt rendszerbe.

Az első generációs atom-tengeralattjárók (Nautilus, Skate, November) mindkét oldalon könnyedén kimanőverezhették ezeket a torpedókat, amik jóformán csak a XXI-es, és diesel utódai számára jelenthettek reális fenyegetést.

 

[molnibalage]

Ez felvetés volt.

Amúgy az infracsapda messze áll attól,hogy biztos védelmet nyújtson lásd SZU-22 vs.AIM-9X.Én meg egy olyan torpedóvédelmi eszközről beszéltem ami minden torpedót semlegesít csak túlterhelni lehet(az meg szinte lehetetlen mert kevés vetőcső és torpedó van egy tengeralattjárón).

Értem, hogy felvetés, de a példát rossz, mert az idézett esetben pont nem talált az AIM-9X...

 

[molnibalage]

СЭТ-53 (Самонаводящаяся Электрическая Торпеда - Önrávezető elektromos torpedó)
"Енот" (mosómedve)
изделие 238 (238-as gyártmány)

Az első tengeralattjáró elleni szovjet torpedó a német G7es "Zaunkönig" másolata volt.
25kHz-en működő passzív feje 600m távolságból észlelt egy 9 csomóval haladó elektromos tengeralattjárót (175dB).
A korabeli atom-tengeralattjárók egy-helyben állva is 165dB zajt generáltak.

Ezeket a számokat képtelen vagyok megérteni. Az, hogy kavitál a hajócsavar és hangos azt még megértem, de egy álló tengónál honnan az iszonyatos zaj?

Ez már a hangnyomásszint a tengón kívül? Akkor a gépházban micsoda zaj lehetett és mekkora hangteljesítmény szintvolt? Mert az már kb. a működő űrrakéta hajótmű hangteljesítmény szintje, ahol vizet porlasztanak be, hogy a vibráció ne károsítsa az indítóállványt. Hogyan üzemeltették a tengót és hogyan nem károsodott...?

Az első generációs atom-tengeralattjárók (Nautilus, Skate, November) mindkét oldalon könnyedén kimanőverezhették ezeket a torpedókat, amik jóformán csak a XXI-es, és diesel utódai számára jelenthettek reális fenyegetést.

A torpedók zajszintje milyen volt? Ha nem hallották meg, akkor nem manővereztek. Ha igen, akkor tényleg ez van.

Az Mk.48 újabb változatnánál szerinted az akksitechnológia változása hozta a brutális hatótáv növekedést a hh-hoz képest? Egyáltalán a mai torpedók milyen hajtásúak? Abból nincs cellás, mint a tengóknál? Vagy olyan kis méretben nem lehet megcsinálni?

 

[Törölt tag 1945]

Ezeket a számokat képtelen vagyok megérteni. Az, hogy kavitál a hajócsavar és hangos azt még megértem, de egy álló tengónál honnan az iszonyatos zaj?

Ez már a hangnyomásszint a tengón kívül? Akkor a gépházban micsoda zaj lehetett és mekkora hangteljesítmény szintvolt? Mert az már kb. a működő űrrakéta hajótmű hangteljesítmény szintje, ahol vizet porlasztanak be, hogy a vibráció ne károsítsa az indítóállványt. Hogyan üzemeltették a tengót és hogyan nem károsodott...?

Figyelem, a dB nem fejez ki mennyiséget, hanem csak annak arányát amihez viszonyítjuk.
A levegőben amihez viszonyítunk az 20µPa nyomás egy négyzetméteren, nagyjából amit egy átlag ember még meghall az a 0dB.
Mivel a vízben nem hallunk, ott az 1µPa nyomást választották alapnak (a hangforrástól 1m távolságban), így ezek a decibel értékeket átváltani 26dB kivonása után lehet.
Ami a vízben 175dB, az a levegőben csak 165 - 26 = 139dB.

 

[Törölt tag 1945]

Az Mk.48 újabb változatnánál szerinted az akksitechnológia változása hozta a brutális hatótáv növekedést a hh-hoz képest? Egyáltalán a mai torpedók milyen hajtásúak? Abból nincs cellás, mint a tengóknál? Vagy olyan kis méretben nem lehet megcsinálni?

Megyünk majd szépen sorban, amúgy Mk48-at mondani, az kb megfelel annak mintha az F-16-ost mondasz.
(F-16A vagy F-16V?) Az Mk48 ugyanis már túl van a 7. módosításán, a szolgálatának elmúlt 46 éve alatt...

 

[molnibalage]

Megyünk majd szépen sorban, amúgy Mk48-at mondani, az kb megfelel annak mintha az F-16-ost mondasz.
(F-16A vagy F-16V?) Az Mk48 ugyanis már túl van a 7. módosításán, a szolgálatának elmúlt 46 éve alatt...

Igen, pontosan erre vonoatkozott a kérdésem. A legelső Mk48-mál szó sem volt 55 csomóról és 50 km+ távolságról. Ma meg már ilyen adatokat adnak meg. Ez hogyan lehetséges? a torpedó alakja tudtommal szinte azonos. Tehát a meghajtás oldalon kellett valamit durván tolni, mert trop mérete és alakja kb. adott.

 

[molnibalage]

Figyelem, a dB nem fejez ki mennyiséget, hanem csak annak arányát amihez viszonyítjuk.
A levegőben amihez viszonyítunk az 20µPa nyomás egy négyzetméteren, nagyjából amit egy átlag ember még meghall az a 0dB.
Mivel a vízben nem hallunk, ott az 1µPa nyomást választották alapnak (a hangforrástól 1m távolságban), így ezek a decibel értékeket átváltani 26dB kivonása után lehet.
Ami a vízben 175dB, az a levegőben csak 165 - 26 = 139dB.

Ja, ezt nem tudtam, mert én eddig csak levegőakusztikával foglalkoztam, víz alattival nem. Mondjuk így is elképesztően hangos...

 

[dudi]

Ezeket a számokat képtelen vagyok megérteni. Az, hogy kavitál a hajócsavar és hangos azt még megértem, de egy álló tengónál honnan az iszonyatos zaj?

Ez már a hangnyomásszint a tengón kívül? Akkor a gépházban micsoda zaj lehetett és mekkora hangteljesítmény szintvolt? Mert az már kb. a működő űrrakéta hajótmű hangteljesítmény szintje, ahol vizet porlasztanak be, hogy a vibráció ne károsítsa az indítóállványt. Hogyan üzemeltették a tengót és hogyan nem károsodott...?


A torpedók zajszintje milyen volt? Ha nem hallották meg, akkor nem manővereztek. Ha igen, akkor tényleg ez van.

Az Mk.48 újabb változatnánál szerinted az akksitechnológia változása hozta a brutális hatótáv növekedést a hh-hoz képest? Egyáltalán a mai torpedók milyen hajtásúak? Abból nincs cellás, mint a tengóknál? Vagy olyan kis méretben nem lehet megcsinálni?

Az atomtengeralattjáróknál a reaktor hűtése okoz zajt(főleg a hűtőkörök szivattyúi) ezért nem lehetnek olyan halkak mint egy D/E tengeralattjáró ami ha mozdulatlan akkor nula zajkibocsájtása van

 

[Törölt tag 1945]

СЭТ-53 (Самонаводящаяся Электрическая Торпеда - Önrávezető elektromos torpedó)
"Енот" (mosómedve)
изделие 238 (238-as gyártmány)

Az első tengeralattjáró elleni szovjet torpedó a német G7es "Zaunkönig" másolata volt.
25kHz-en működő passzív feje 600m távolságból észlelt egy 9 csomóval haladó elektromos tengeralattjárót (175dB).
A korabeli atom-tengeralattjárók egy-helyben állva is 165dB zajt generáltak.

46kW-os villanymotorja 7.5 km távolságon tudta a 23 csomós sebességet tartani, tehát csak egy maximum 15 csomóval menekülő célt lehetett vele nagy valószínűséggel eltalálni. 462kg-os ólom akkumulátora (46 cella sorba-kötve) 82.5V feszültség mellett 570A-t adott le. A 287kg-os harci résszel rendelkezett.

A Ladoga tóban 54 indítással tesztelték, 1958-ban állt rendszerbe.

Az első generációs atom-tengeralattjárók (Nautilus, Skate, November) mindkét oldalon könnyedén kimanőverezhették ezeket a torpedókat, amik jóformán csak a XXI-es, és diesel utódai számára jelenthettek reális fenyegetést.

A SSN-585 Skipjack az első sorozatban gyártott amcsi áramvonalas atom-tengeralattjáró, ami egy propellerrel rendelkezett, így alapzaja taktikai sebességen (pár csomó) 160dB-re csökkent.

Az Mk37mod1 torpedója 1960-ban került rendszerbe.

A torpedó teste tartalmazott 10 ezer yard huzalt, a hajó vetőcsöve további 3000 yard-ot, ami lehetővé tette, hogy azt a hajóról távirányítsák a számított találkozási pont felé, illetve reagáljanak a cél manővereire.
A torpedó alap sebessége/hatótávolsága (26 csomó/10ezer yard) nem változott, továbbra is alkalmatlan volt atomtengeralattjáró elleni harcra.
Lehetővé vált egy még lassabb üzemmód (17.5 csomó), a hatótávolság 26 ezer yardra való kitolására, ekkor maximálisan 12 csomóval haladó célra tüzelhettek.