Torpedók / Tengeralattjáró elleni rakéták

[molnibalage]

Az eddig 1Hz alatt elvégzett tengeri méréseket pedig sajnos egyetlen kézen meg lehet számolni...

Hoo..
Ok

Az eddig 1Hz alatt elvégzett tengeri méréseket pedig sajnos egyetlen kézen meg lehet számolni...

Nehéz mérni? A teljes hangteljesítménynek hány százalékát jelenti ez a spektrum átlagos esetben a fent posztolt zónákban?

 

[molnibalage]

Cifu

Amit én olvasgattam ezekről, ott huzalvezérlésűnek írják őket, saját végfázis nélkül.
szélroham
VA-111 Shkval

A komplex VA-111 "Shkval" komplex Torpedo M-5
Alapinformációk
típus Nagy sebességű víz alatti rakéta
Az állam Szovjetunió Ukrajna

paraméterek
súly 2700 kg
hossz 8 m
átmérő 533,4 mm
Harci egység 210 kg
Műszaki adatok
sebesség 300 km / h
távolság 13 km
mélység 30 m
VA-111 "Shkval"
Vízfelszíni célok ellen használhatóak, 6 méteres mélységben halad, 30 méter mélyről indítható.
Nukleáris és hagyományos harci résszel is használják. Viszont csak 13 km-re úszik el.

Számomra ez a fegyver tipikus "első csapás" fegyvernek tűnik. pl. egy tengó beúszik egy USA hordozó csoport közelébe és oda indít jó pár ilyen torpedót.
Mivel nagyon gyors, így előbb talál célba, mint ahogyan az indító tengeralattjárót ki tudnák lőni.
Azért egy hagyományos torpedó max. 30 m/s-el repeszt, ez meg kb. 90 m/s-el. (A max sebességét 370 km/h-ra adják meg)

Ez egy gyors nukibummra jó szerintem, másra nemigen.

A 30 m/s költői túlzás. A '80-as években az torpedók talán 45 csomót tudtak, de akkor hatótávolságuk borzalmasan lecsökkent, huzalvezérléssel ezért az utazó fázisban - amikor a célpont nem is tudja talán, hogy lőttek már rá - 20-25 csomóval, ha mennek és ha az ellen észleli a torpot és gyorsít, akkor gyorsít a torepdó is. A 30 m/s az 108 km/h, ami 58 csomó. Az, hogy egyes mai torpoknál megadnak ennyit azért azt fenntartással kezelném. Egy vadászgéphez hasonlóan azért megnézném a sebesség-idő profilt is...

 

[dudi]

Ez egy gyors nukibummra jó szerintem, másra nemigen.

A 30 m/s költői túlzás. A '80-as években az torpedók talán 45 csomót tudtak, de akkor hatótávolságuk borzalmasan lecsökkent, huzalvezérléssel ezért az utazó fázisban - amikor a célpont nem is tudja talán, hogy lőttek már rá - 20-25 csomóval, ha mennek és ha az ellen észleli a torpot és gyorsít, akkor gyorsít a torepdó is. A 30 m/s az 108 km/h, ami 58 csomó. Az, hogy egyes mai torpoknál megadnak ennyit azért azt fenntartással kezelném. Egy vadászgéphez hasonlóan azért megnézném a sebesség-idő profilt is...

Szerintem meg inkább arra jó ez,hogyha sikerült egy bármilyen kötelék közelébe férkőznie a tengeralattjárónak akkor ezzel lőjön utat magának miután kilőtte a legfontosabb célpontot vagy célpontokat.

 

[fip7]

molnibalage

Egyértelmű, hogy a sebességgel arányosan vissza esik a torpedók lőtávolsága.
Én feltételeztem egy modern torpedót amely csak 10 km-re lévő célra lenne indítva.
De a lényeg így is látszik. Ez a cucc egy első csapás fegyver. Nagy háborúban természetesen atom fejjel.

 

[Cifu]

Amit én olvasgattam ezekről, ott huzalvezérlésűnek írják őket, saját végfázis nélkül.

Nem tudom, hogy oldják meg a huzalvezérlést, de biztos ügyesek, ha sikerült...

Számomra ez a fegyver tipikus "első csapás" fegyvernek tűnik. pl. egy tengó beúszik egy USA hordozó csoport közelébe és oda indít jó pár ilyen torpedót.

Nem fog beúszni egy CBG közelébe, ahhoz túl hangosak, elkapnák, mielőtt odaérne. Inkább lefekszik a tengerfenékre valami felvonulási út közelében, és reménykedik, hogy indítási távon belől úsznak el.

Mivel nagyon gyors, így előbb talál célba, mint ahogyan az indító tengeralattjárót ki tudnák lőni.
Azért egy hagyományos torpedó max. 30 m/s-el repeszt, ez meg kb. 90 m/s-el. (A max sebességét 370 km/h-ra adják meg)

Ne legyenek illúzióid, ha valaki torpedót indít egy CBG-től max. 7-10km-re, annak kakukkoltak. Amikor a VA-111 hadrendbe állt, az US NAVY standard nehéz torpedója az Mk.48 volt. Sacc per kábé az Akula / Sierra II. / Typhoon megjelenéséig az Mk.48 lenullázta a szovjet tengókat, nem véletlenül jelentek meg az Akula-k orrán a 3-3 dedikált csaliindítő cső a torpedóvetőcsövek felett. A szovjeteknek nem volt jobb megoldásuk az Mk.48-ak ellen, mint az aktív csalik használata, de az aktív csali ugyebár vetőcsőből indítható, így ha 6 vetőcsöved van, és ebből 2-3-at beáldozol a csaliknak (márpedig szükség lehet rá), akkor marad 2-3 vetőcsöved a torpedók / robotrepülőgépek számára. Az US NAVY válasza erre (és más problémákra) az Mk.48 ADCAP lett...

A nagy sebesség annak szól, hogy ha elindítják, akkor a célpont nem tud megfelelő ellentevékenységet végezni a rövid idő miatt. Ne feled, hogy az első generáció állítólag mindössze 7-8km-es hatótávolsággal bírt. Legyen 90m/s, 5km-ről indítva kevesebb, mint egy perc kell, hogy elérje a célpontot. Kitérő manőver, menekülés, stb. aligha játszik ilyen szituációban.

Az 1980-as években az US NAVY elkezdett egy hard-kill anti-torpedo rendszert fejleszteni, kvázi egy torpedo-elhárító torpedót. A hidegháború vége megakadályozta, hogy befejezzék a munkát, ezért a fiókba került a program. Az utóbbi években csendben újra elővették a dolgot, személyes véleményem szerint a Gotland-féle fiaskó után rájöttek, hogy a D/E tengók által jelentett veszélyre nincsenek rendesen felkészülve, és nem tudnak megfelelő választ adni a helyzetre. Beismerni nem ismerhetik be, hogy a CBG-k rohadt sérülékenyek, de nekiálltak az aktív védőtorpedó megoldást befejezni, és úgy tudom, jelenleg is folyamatosan építik be a hordozókra. Más hajóegységeken is fel-feltűnik, de úgy tűnik minden egység nem kapja meg. Erre lehet erről többet olvasni.

 

[molnibalage]

Szerintem meg inkább arra jó ez,hogyha sikerült egy bármilyen kötelék közelébe férkőznie a tengeralattjárónak akkor ezzel lőjön utat magának miután kilőtte a legfontosabb célpontot vagy célpontokat.

Mi az, hogy utat lőjön magának? A CBG/CSG helijén nem fogja lefutni. A Skval haladási vektora a legjobb támpont arra, hogy akkor hol is keresd a rosszfiút... Ja, meg a P-3/P-8-at se felejtsók el...

A Gotlandos gyakorlatok jók, csak valahogy egy esetet leszámítva soha nem írták meg azt, hogy ha valóban indítanának is torpot akkor hogyan lépne meg a hajó. Egy CSG ellen a feladat az, hogy áthámozza magát a külső gyűrűn és indítsot úgy torpot, hogy ne hallja meg senki az indítást és olyan későn vegyék észre a torpokat, hogy a célpontot el is érje. Mert az is tud ám repeszteni ha kell. Bár az mindig is érdekelt, hogy egy 100 ezer tonnás CVN mennyi idő alatt gyorsít mondjuk 10 csomóról 30-ra...

 

[Cifu]

A másik ami eszembe jutott, hogy egy torpedó hangja jóval "magasabb", mint egy hajóé. (freki)
Ilyen közelségből (10 km) nem tudja a két hangot a szonár elszeparálni?
Meg ugye ez egy rakéta torpedó , lehet hogy teljesen más hangja van mint egy hajónak vagy egy hagyományos torpedónak.

A másik oldalról viszont egy gázbuborékot hoz létre, tehát tuti, hogy alaposan megváltoztatja a hang terjedését a környező vízben.

Én úgy tudom, hogy a hagyományos torpedók esetében a tengó megsüketül abba az irányba, amelyikbe torpedó van. Ez egyben azt is jelenti, hogy az ellenséges torpedóindításnál is elvesztik a tengó hangját, cserébe viszont az indítás hangja alapján megállapítható a helyzete. Ajánlom figyelmedbe a Cold Waters c. játékot, ott a legtöbb ilyen dolgot igyekeztek lemodellezni.

 

[molnibalage]

Ne legyenek illúzióid, ha valaki torpedót indít egy CBG-től max. 7-10km-re, annak kakukkoltak.

Kb., de ez akár 15 km is lehet.

Amikor a VA-111 hadrendbe állt, az US NAVY standard nehéz torpedója az Mk.48 volt. Sacc per kábé az Akula / Sierra II. / Typhoon megjelenéséig az Mk.48 lenullázta a szovjet tengókat, nem véletlenül jelentek meg az Akula-k orrán a 3-3 dedikált csaliindítő cső a torpedóvetőcsövek felett. A szovjeteknek nem volt jobb megoldásuk az Mk.48-ak ellen, mint az aktív csalik használata, de az aktív csali ugyebár vetőcsőből indítható, így ha 6 vetőcsöved van, és ebből 2-3-at beáldozol a csaliknak (márpedig szükség lehet rá), akkor marad 2-3 vetőcsöved a torpedók / robotrepülőgépek számára. Az US NAVY válasza erre (és más problémákra) az Mk.48 ADCAP lett...

Nem értem a logikai kapcsolatot. Miért pont az Mk.48 nullázta le őket? Ha dedikált a csali indító cső - azok nem kisebbek? - akkor az hogyan csökkenti az indítható igazi torpedót?

Az 1980-as években az US NAVY elkezdett egy hard-kill anti-torpedo rendszert fejleszteni, kvázi egy torpedo-elhárító torpedót. A hidegháború vége megakadályozta, hogy befejezzék a munkát, ezért a fiókba került a program. Az utóbbi években csendben újra elővették a dolgot, személyes véleményem szerint a Gotland-féle fiaskó után rájöttek, hogy a D/E tengók által jelentett veszélyre nincsenek rendesen felkészülve, és nem tudnak megfelelő választ adni a helyzetre. Beismerni nem ismerhetik be, hogy a CBG-k rohadt sérülékenyek, de nekiálltak az aktív védőtorpedó megoldást befejezni, és úgy tudom, jelenleg is folyamatosan építik be a hordozókra. Más hajóegységeken is fel-feltűnik, de úgy tűnik minden egység nem kapja meg. Erre lehet erről többet olvasni.

Soha nem értettem, hogy miért nincs ilyen redszer. A '70-es évek óta radarral képesek lelőni egy rakétával egy másik rakéta méretű célt. A torpedóknál mi a nehéz abban, hogy egy torpedó eltaláljon egy másikat...? Zajos és arról is visszaverődik a zaj aktív szonárral. Telitalálat nem is kell. Akkor mit a nehézség? Mert erről nem mesélt nekem még senki én meg nem kutattam utána soha...

 

[molnibalage]

A másik oldalról viszont egy gázbuborékot hoz létre, tehát tuti, hogy alaposan megváltoztatja a hang terjedését a környező vízben.

Én úgy tudom, hogy a hagyományos torpedók esetében a tengó megsüketül abba az irányba, amelyikbe torpedó van. Ez egyben azt is jelenti, hogy az ellenséges torpedóindításnál is elvesztik a tengó hangját, cserébe viszont az indítás hangja alapján megállapítható a helyzete. Ajánlom figyelmedbe a Cold Waters c. játékot, ott a legtöbb ilyen dolgot igyekeztek lemodellezni.

A Dangeros Waters az modellezte? Az egy HC szim szerűség volt - soha nem toltam, csak videót láttam - de a Cold Waters az nekem RTS-nek tűnik, ahol a műszereket nem kezeled, csak afféle parancsnoki modellezés van.

 

[Cifu]

A Gotlandos gyakorlatok jók, csak valahogy egy esetet leszámítva soha nem írták meg azt, hogy ha valóban indítanának is torpot akkor hogyan lépne meg a hajó. Egy CSG ellen a feladat az, hogy áthámozza magát a külső gyűrűn és indítsot úgy torpot, hogy ne hallja meg senki az indítást és olyan későn vegyék észre a torpokat, hogy a célpontot el is érje. Mert az is tud ám repeszteni ha kell. Bár az mindig is érdekelt, hogy egy 100 ezer tonnás CVN mennyi idő alatt gyorsít mondjuk 10 csomóról 30-ra...

Azért ezt a játékot ketten játszák.
Megvannak a támadóknál is a játékszerek. Például a modern tengóknál elvárás a "kiúsztatás" opciója a vetőcsőből. Ez sokkal csendesebb, mint a sűrített levegős kivetés, de cserébe csak nagyon kis sebességnél vagy álló tengónál lehet kivitelezni. Az is lehetséges opció, hogy a tengó 20-30km-re a céltól fekszik a tengerágyon, kiúsztatja a torpedóját, amely kis és csendes sebességgel (10-15 csomó) jut el a harci zónába, és csak ott kapcsol teljes sebességre. Így az indító tengót felderíteni sacc per kábé csak fenékpásztázó aktív szonárral lehet...

 

[dudi]

Mi az, hogy utat lőjön magának? A CBG/CSG helijén nem fogja lefutni. A Skval haladási vektora a legjobb támpont arra, hogy akkor hol is keresd a rosszfiút... Ja, meg a P-3/P-8-at se felejtsók el...

A Gotlandos gyakorlatok jók, csak valahogy egy esetet leszámítva soha nem írták meg azt, hogy ha valóban indítanának is torpot akkor hogyan lépne meg a hajó. Egy CSG ellen a feladat az, hogy áthámozza magát a külső gyűrűn és indítsot úgy torpot, hogy ne hallja meg senki az indítást és olyan későn vegyék észre a torpokat, hogy a célpontot el is érje. Mert az is tud ám repeszteni ha kell. Bár az mindig is érdekelt, hogy egy 100 ezer tonnás CVN mennyi idő alatt gyorsít mondjuk 10 csomóról 30-ra...

Valahogy bekerül a hajókötelék közepébe(mind1,hogy hogyan ott van indítási pozícióban).Indítja a torpedóit a legfontosabb célpontra,ekkor felfedezik,hogy ott van ha más nem aktív szonárral.Innentől kezdve csak az az eseélye a tengeralattjárónak,hogy ki tudja használni azt a zajálcát amit a süllyedő hajók okoznak az meg annál hatékonyabb minél több hajó süllyed.És pont ezért gondolom azt,hogy ezeket a gyors torpedókat a menekülés során kell arra használni,hogy minél több hajó kapjon találatot hisz ezek ellen a nagy sebesség miatt alig alig lehet védekezni .

 

[molnibalage]

Valahogy bekerül a hajókötelék közepébe(mind1,hogy hogyan ott van indítási pozícióban).Indítja a torpedóit a legfontosabb célpontra,ekkor felfedezik,hogy ott van ha más nem aktív szonárral.Innentől kezdve csak az az eseélye a tengeralattjárónak,hogy ki tudja használni azt a zajálcát amit a süllyedő hajók okoznak az meg annál hatékonyabb minél több hajó süllyed.És pont ezért gondolom azt,hogy ezeket a gyors torpedókat a menekülés során kell arra használni,hogy minél több hajó kapjon találatot hisz ezek ellen a nagy sebesség miatt alig alig lehet védekezni .

De hogyan, ha nem önirányítók? Akkor több célra körkörösen az életben nem tüzelsz.

 

[molnibalage]

Azért ezt a játékot ketten játszák.
Megvannak a támadóknál is a játékszerek. Például a modern tengóknál elvárás a "kiúsztatás" opciója a vetőcsőből. Ez sokkal csendesebb, mint a sűrített levegős kivetés, de cserébe csak nagyon kis sebességnél vagy álló tengónál lehet kivitelezni. Az is lehetséges opció, hogy a tengó 20-30km-re a céltól fekszik a tengerágyon, kiúsztatja a torpedóját, amely kis és csendes sebességgel (10-15 csomó) jut el a harci zónába, és csak ott kapcsol teljes sebességre. Így az indító tengót felderíteni sacc per kábé csak fenékpásztázó aktív szonárral lehet...

Csak a CSG-nek meg kell tenni azt szívességet, hogy akkor éppen ússzon közel oda, ahol ül a tengerfenéken a tengó. Ja, akkor elkerüljük ezeket a helyeket. Ok, area deinal képessége lesz így a tengónak, csak az életben nem süllyeszt el így semmit...

 

[dudi]

De hogyan, ha nem önirányítók? Akkor több célra körkörösen az életben nem tüzelsz.

Nem kell körkörösen tüzelni elég csak abba az irányba amerre mész.Semeddig nem tart az előtted lévő 60 fokot belőni,az jobbra balra 30 fok.Egyenesen kártékony minden irányba tüzelni hisz neked az a lényeg hogy amerre mész legyen nagy zaj ne pedig mögötted.

 

[dudi]

Csak a CSG-nek meg kell tenni azt szívességet, hogy akkor éppen ússzon közel oda, ahol ül a tengerfenéken a tengó. Ja, akkor elkerüljük ezeket a helyeket. Ok, area deinal képessége lesz így a tengónak, csak az életben nem süllyeszt el így semmit...

Azért vannak helyek amiket nem nagyon tudsz elkerülnpl a Földközi-tengernek csak kettő ki és bejárata van meg azt sem tiltja semmi,hogy több tengeralattjárót alkalmazz a valószínű útvonal mentén.

 

[Cifu]

Kb., de ez akár 15 km is lehet.

Ez az indítási pont és a torpedó célponttal való találkozási távolsága közötti pont közötti távolság. Normális helyzetben ilyenkor akár hajó, akár tengó vagy, azonnal hátatfordítasz a torpedónak, és menekülsz előle... Ami miatt az adott távolság nőni fog. Ha csak 20 csomóval is távolodik, egy perc alatt a célpont akkor is 600 métert tehet meg. 30 csomónál már 900 métert...

Nem értem a logikai kapcsolatot. Miért pont az Mk.48 nullázta le őket?

Az Mk.48 nagyon fejlett torpedó volt, lehetett passzív és aktív módban indítani, huzalnélküli és huzalvezérléssel, sőt, már a Mod.2 változattól (ha jól emlékszem) mód volt arra, hogy ezeket kombinálják, vagyis megtehették azt, hogy ha passzív módban elvesztette a célpontot a torpedó, akkor aktív módba kapcsoljon, vagy például huzalvezérléssel indították, de ha valamiért huzalt kell vágni, a torpedó mehet tovább önirányító módban.

Nézd úgy, hogy a tengeralattjáró-hadviselésben az Mk.48 volt az AIM-120...

Ha dedikált a csali indító cső - azok nem kisebbek? - akkor az hogyan csökkenti az indítható igazi torpedót?

Teve van egypupú
Van olyan csali, amit csak kidobsz, és zavar (pl. buborékokat generál, és elmaradva a tengó mögött "leárnyékolja" a tengót a passzív szonár elől, illetve egy "falat" képez az aktív szonár számára). Az aktív csali olyan, mint egy torpedó, amely pont olyan zajt generál, mint az őt indító tengó. Úgy is szokták használni, hogy megy a tengó X sebességgel, majd indít egy csalit, és közben ő leállítja a hajócsavarját - a csali meg megy tovább. Az őt követő ellenarc pedig azt látja, hogy a célpont tengó azonos sebességgel és iránnyal halad tovább...

A legtöbb esetben sima vetőcsőből indítják az aktív csalikat, de az Akula-osztályon, illetve a Borej-osztálynál az orron van összesen hat cső, amik direkt aktív csalik számára vannak használva. Nem lehet őket a tengeren újratölteni, csak kikötőben, de lényegében ezzel tehermentesítették a sima torpedóvetőcsöveket a csalik részéről..

A Borej-osztály metszete, az első három Borej ugye Akula II. / III. orrot kapott, de a későbbi Borej-II. osztálynál is megmaradtak a csalivető csövek​

A K-295 jelzésű Akula építés közben, látható a 2x3 csali-vetőcső. Minden vetőcsőben 2-2 csali van egymás mögött, így egy Akula / Borej 12 aktív csalival bír​

Soha nem értettem, hogy miért nincs ilyen redszer. A '70-es évek óta radarral képesek lelőni egy rakétával egy másik rakéta méretű célt. A torpedóknál mi a nehéz abban, hogy egy torpedó eltaláljon egy másikat...? Zajos és arról is visszaverődik a zaj aktív szonárral. Telitalálat nem is kell. Akkor mit a nehézség? Mert erről nem mesélt nekem még senki én meg nem kutattam utána soha...

Elvi szinten semmi, gyakorlatilag úgy tudom volt is olyan taktika, mely szerint huzalvezérlésű torpedóval véded magad úgy, hogy elé vezérled a torpedót, és amikor közel van egymáshoz a kettő, aktíválod a sajátod robbanótöltetét. A szovjet / orosz oldalon az RBU vetők is használhatóak ilyen célból, illetve később megjelent dedikáltan egy olyan rendszer, ami kvázi vizibombákkal szórja meg a beérkező torpedó előre kiszámolt útját. Ez olcsóbb, mint egy önvezető torpedó, lássuk be.

Bevallom amúgy nem tudom, miért nem foglalkoztak vele előtte. Nekem úgy tűnik, hogy a passzív védelmi rendszerekben megbíztak...

 

[Törölt tag 1945]

... Amikor a VA-111 hadrendbe állt, az US NAVY standard nehéz torpedója az Mk.48 volt. Sacc per kábé az Akula / Sierra II. / Typhoon megjelenéséig az Mk.48 lenullázta a szovjet tengókat ...

Amúgy is akartam egy sorozatot az Amcsi és Szovjet hidegháborús 533mm-es tengo elleni torpedókról, és úgy látom hogy lesz mit megvitatni.
A közvélekedéssel szemben, amúgy mindkét oldal kapitányai abszolút alkalmatlannak ítélték a torpedóikat valós tengo ellenfél ellen, szinte az egész hidegháború alatt.
(ennek eklatáns példája, hogy igazi bevetésen egy angol kapitány is inkább az egyenesen-futó II.VH-s torpedóval intézte el a Belgránót)

 

[Cifu]

Csak a CSG-nek meg kell tenni azt szívességet, hogy akkor éppen ússzon közel oda, ahol ül a tengerfenéken a tengó. Ja, akkor elkerüljük ezeket a helyeket. Ok, area deinal képessége lesz így a tengónak, csak az életben nem süllyeszt el így semmit...

Az általam felvázolt forgatókönyvet a svédek találták ki a Torpedo-2000 kapcsán. Svédország például a Balti-tengeren játékos, ahol ez a forgatókönyv simán elképzelhető, ahogy az összes sekély ill. "choke" pontos helyen. Vörös-tenger, Boszporusz, Giblaltár, Perzsa-öböl, Tajvani-szoros, stb... hogy kerülöd el ezeket a helyeket?

 

[dudi]

Nem lehet,hogy csak egész egyszerűen senki nem akart a Dreadnought csapdájába esni?Ugy a Dreadnoughtig a brit flottának sk hajó előnye volt a világgal szemben viszont a Dreadnoughttól már csak egy hajó volt az előny.Itt ugyan ez működik kicsit másképpen mert ha csinálsz egy ilyen torpedó megsemmisítő eszközt ami valóban hatékony azzal a saját vadásztengó flottádat is lekukázod,hisz ha te képes vagy rá akkor más is.Molni írta,hogy elméletileg már régóta adott ehez a technológia tehát ez nem lehetetlen dolog csak szándék kérdése.

 

[Cifu]

Amúgy is akartam egy sorozatot az Amcsi és Szovjet hidegháborús 533mm-es tengo elleni torpedókról, és úgy látom hogy lesz mit megvitatni.
A közvélekedéssel szemben, amúgy mindkét oldal kapitányai abszolút alkalmatlannak ítélték a torpedóikat valós tengo ellenfél ellen, szinte az egész hidegháború alatt.
(ennek eklatáns példája, hogy igazi bevetésen egy angol kapitány is inkább az egyenesen-futó II.VH-s torpedóval intézte el a Belgránót)

Támogatom!
Az Mk.48 sem volt az elején tökéletes, de a korábbi torpedókkal szemben ennek már volt némi értelme tengó ellen indítani.
A briteknél tegyük hozzá, hogy náluk szörnyen körülményesen haladt a torpedó-fejlesztés, aminek az lett a vége, ami...