Tudomány és technika

Ennel nem tudom, van-e mar lejjebb primitivsegben:


Cambridge, MA egy kisvaros Bostonnal gyakorlatilag egybeepulve, azzal szemben, a folyo tuloldalan a Harvard varosa. A varoskozpont gyakorlatilag a Harvard tortenelmi campus kore epult, de az egesz varoska amolyan igazi kis fairy tale csoda, iszonyatosan jo hangulatu egyetemi varos, minden a Harvard meg az MIT korul forog (utobbi rogton a Harvard mellett van; amugy mindketto mar regen kiterjed Boston proper teruletere is.) Diakok mindenfele, amikor utoljara ott jartam, fenomenalis fesztivalhangulat volt hetkoznap delutan mindenhol...
Na, akkor most kepzeljuk el, hogy tegnapelott korozni kezdett itt egy kisteherauto, rajta egy hatalmas digitalis hirdetotablaval, amin vegtelenitve sorban mutogatjak a szolidaritasi nyilatkozat alairoinak a nevet, fenykepet (!) stb.
Valami elkepesztoen gusztustalan dolgokra kepes az amerikai zsido lobbi, ez az egyik, amiert irtozom toluk, mert ilyen totalisan gatlastalanok, zero moralis tartas van bennuk.
 
  • Tetszik
Reactions: enzo
Nem tud mit kezdeni Krausz Ferenc az olyan állításokkal, hogy „nem büszke [a Nobel-díjasokra] a hazájuk”, illetve azzal sem, hogy elüldözték volna őt. A Nobel-díjas fizikus erről a Mandinernek adott nagyinterjúban beszélt, reagálva az olyan állításokra, miszerint a Nobel-díjas magyarokat általában elüldözték a hazájukból. Korábbi távozása kapcsán hozzátette, akkoriban nem voltak meg a szükséges feltételek a kutatásához, ez volt az egyetlen ok, feltehetőleg nemcsak az ő esetében. „Ha azt akarjuk, hogy világszínvonalú felfedezések ne csak magyarokkal, hanem idehaza dolgozó magyarokkal szülessenek, növelni kell a ráfordított forrásokat. Ez látványosan folyamatban van. Az én időmben tíz-hússzoros különbségek voltak egy átlagos német és egy átlagos magyar kutatócsoport anyagi lehetőségei között. Mára ez két-háromszorosra csökkent, ami még mindig jelentős, azonban már megteremti a nemzetközi versenyképesség lehetőségét” – fogalmazott. Jó példaként említette a szegedi ELI-ALPS Kutatóintézetet, illetve reményei szerint a Molekuláris-Ujjlenyomat kutató Központot, amely programra egyébként a kormány 2019-ben elkülönített még húszmilliárd forintot. (Akkoriban ennek a lépésnek akadtak kritikusai is.)
 
Az egyetemi (diák)lapban jelent a héten:

This heuristic has serious consequences for the ensuing discourse. Instead of the best or most relevant ideas getting the most attention, it seems the ones with the Harvard name attached are often prioritized. Such an unnecessary overvaluing of specific perspectives limits the diversity of viewpoints and experiences contributing to collective understanding. The conversations that follow often lack authenticity.

Take, for example, a common trend we see in the media: “Harvard study says X.” But there is nothing about a study coming from our school that makes it inherently better than a study from anywhere else. Ideas in academia are governed by peer review. A study shouldn’t be valued just because it comes from Harvard.

This dynamic can inadvertently create a dangerous hierarchy, where research from so-called prestigious institutions is placed on a pedestal, overshadowing equally important work from other universities. This narrows the field of discourse by implicitly suggesting that the most valuable knowledge and insights are confined to a few institutions.

The scale of such a narrowing puts the focus on Harvard into an alarming perspective. As of 2022, Harvard has only 25,000 students across the College and all of its graduate schools; in the 2020-21 academic year, community colleges enrolled 8.9 million students. Nevertheless, community colleges are talked about in the media far less than Harvard. Do we really believe that none of these schools have students worth talking to, or events worth hearing about, over ours?


Teljes írás: https://www.thecrimson.com/column/v...2023/10/31/clark-young-harvard-too-seriously/
 
Talán ide befér.
 
A zoroszok tudománya K+F terén sehol sincsen...
(Persze atomgyalásó fejlesztésben merül ki.)
 
Kapitalizmus? :rolleyes:
Úgy sejtem, amíg nincs igazi "versenyhelyzet" - értsd komoly, a hazát érintő háború és ebből kifolyólag valódi hadigazdaság - addig a részvényeseknek és a menedzsereknek nem igazán érdeke a költséghatékony megoldások alkalmazása.
Amíg kifizetik így is, addig senki nem töri össze magát, hogy kreatív legyen.

Ide vezetett, hogy az uralkodó, döntéshozó humán rétegben mára csak improduktív "szakmák" maradtak (jogászok, közgazdászok, hr, és a mindenhez is értő - valójában meg semmihez sem - menedzserek. A műszaki réteg és a klasszikus műszaki szempontok kiszorultak a döntésből. Ami maradt, az egy torzó (pl. tervezett avulás stb.).
Az Apolló program anno milyen hatékony volt, elképesztő munkát végeztek 8 év alatt. Az ahhoz kifejlesztett menedzsment technikákat ma is oktatják. Akkor a menedzsment szolgálta a valódi, műszaki célt. Ma már ez fordítva van. Nézzük meg mennyi ideig szarakodnak ma egy komolyabb programon. Ma is meg lenne rá a tudás, de el kell tartani az azóta sokszorosára duzzadt emlegetett réteget, akiknek az éhsége is sokszorosára nőtt. Tanmese: a Boeing sztori.

És még csak most fog felnőni minden idők talán legegoistább, Tik-tok, Instagram nemzedéke. :oops:
 
Kapitalizmus? :rolleyes:
Úgy sejtem, amíg nincs igazi "versenyhelyzet" - értsd komoly, a hazát érintő háború és ebből kifolyólag valódi hadigazdaság - addig a részvényeseknek és a menedzsereknek nem igazán érdeke a költséghatékony megoldások alkalmazása.
Amíg kifizetik így is, addig senki nem töri össze magát, hogy kreatív legyen.

Ide vezetett, hogy az uralkodó, döntéshozó humán rétegben mára csak improduktív "szakmák" maradtak (jogászok, közgazdászok, hr, és a mindenhez is értő - valójában meg semmihez sem - menedzserek. A műszaki réteg és a klasszikus műszaki szempontok kiszorultak a döntésből. Ami maradt, az egy torzó (pl. tervezett avulás stb.).
Az Apolló program anno milyen hatékony volt, elképesztő munkát végeztek 8 év alatt. Az ahhoz kifejlesztett menedzsment technikákat ma is oktatják. Akkor a menedzsment szolgálta a valódi, műszaki célt. Ma már ez fordítva van. Nézzük meg mennyi ideig szarakodnak ma egy komolyabb programon. Ma is meg lenne rá a tudás, de el kell tartani az azóta sokszorosára duzzadt emlegetett réteget, akiknek az éhsége is sokszorosára nőtt. Tanmese: a Boeing sztori.

És még csak most fog felnőni minden idők talán legegoistább, Tik-tok, Instagram nemzedéke. :oops:
Kicsit itt off, de az államnak vissza kell szerezni az irányítást az innováció felett. Nem pénzt kell adnia magáncégeknek, hogy vmit fejlesszenek, akiknek csak a profit számít, hanem magának kell innoválni, lásd a fenti Apollo progi. Akkor a NASA azt lepörgette, ma egy rakétát nem tud fellőni, kivéve ha Musk vagy vmelyik techmilliárdos úgy gondolja.
A pénz így is kifolyik az amerikai büdzséből, de nem a NASAhoz, hanem magáncégekhez, csak túlárazottan kevesebbet teljesítenek. Nincs kontroll.
 
Kicsit itt off, de az államnak vissza kell szerezni az irányítást az innováció felett. Nem pénzt kell adnia magáncégeknek, hogy vmit fejlesszenek, akiknek csak a profit számít, hanem magának kell innoválni, lásd a fenti Apollo progi. Akkor a NASA azt lepörgette, ma egy rakétát nem tud fellőni, kivéve ha Musk vagy vmelyik techmilliárdos úgy gondolja.
A pénz így is kifolyik az amerikai büdzséből, de nem a NASAhoz, hanem magáncégekhez, csak túlárazottan kevesebbet teljesítenek. Nincs kontroll.
Ezzel csak az a baj, hogy nem igaz.
SpaceX kevesebb mint a TIZEDEBOL megoldotta azt, amibe a NASAnak 10x penzbol beletort a bicskaja.
Privát szféra nélkül nincsen ma már sem 'feltalálás', sem innováció.
Mas szóval az amerikai politikából kellene vaskorbaccsal kiverni a lobbistakat, kezdve a LM, Raytheon, Boeing, Northrop, Ingall etc, majd folytatvaz AIPAC, ADL és egyéb cionista parazitákkal. Egyből nem lenne korlátlan budget... Az F-35 temaban linkeltem, ahogyan Gaetz szetszedte Austint ezügyben.
 
Kicsit itt off, de az államnak vissza kell szerezni az irányítást az innováció felett. Nem pénzt kell adnia magáncégeknek, hogy vmit fejlesszenek, akiknek csak a profit számít, hanem magának kell innoválni, lásd a fenti Apollo progi. Akkor a NASA azt lepörgette, ma egy rakétát nem tud fellőni, kivéve ha Musk vagy vmelyik techmilliárdos úgy gondolja.
A pénz így is kifolyik az amerikai büdzséből, de nem a NASAhoz, hanem magáncégekhez, csak túlárazottan kevesebbet teljesítenek. Nincs kontroll.
Atlas,Delta es Saturn raketakat is magáncégek csinálták
 
Az a kamionos rendszámfelismerő funkció?
Akár. Ma már rutinfeladat ilyesmi AI alkalmazásr írni; egy sima jel/tablafelismerot 99.97% accuracyra tanitottam be két hét alatt úgy, hogy nulláról megírtam az egészet, deep neural networkkel együtt (értsd az egészet Pythonban, mert ahhoz készen adott a tf.keras és hasonló libraryk, kb rutinfeladat).
Ráadásul ez az egész szinte ugyanaz a method, azaz ha linkelsz egy datasetet, amin dronok kepe van, par nap alatt betanitom arra is, csak a datat kell rendesen, alaposan előkészíteni, meg majd a NN layerekkel játszani kicsit.
 
SpaceX kevesebb mint a TIZEDEBOL megoldotta azt, amibe a NASAnak 10x penzbol beletort a bicskaja.
Mi is Musk végzettsége? :cool:
Amellett, hogy pénzgyáros, csak ott van benne a gépészmérnök. És mint olyan, mindig egy kicsit másképp látja a dolgokat, mint egy papírbaszó.
Megnézném a mérnök-menedzser-jogász foglalkoztatási-, fizetési arányt a SpaceX-nél kontra pl. Boeing.
 
  • Hűha
Reactions: Kim Philby
Ezzel csak az a baj, hogy nem igaz.
SpaceX kevesebb mint a TIZEDEBOL megoldotta azt, amibe a NASAnak 10x penzbol beletort a bicskaja.
Privát szféra nélkül nincsen ma már sem 'feltalálás', sem innováció.
Mas szóval az amerikai politikából kellene vaskorbaccsal kiverni a lobbistakat, kezdve a LM, Raytheon, Boeing, Northrop, Ingall etc, majd folytatvaz AIPAC, ADL és egyéb cionista parazitákkal. Egyből nem lenne korlátlan budget... Az F-35 temaban linkeltem, ahogyan Gaetz szetszedte Austint ezügyben.
Egy privát cégnek csak a a rövid távú profitot hozó innováció éri meg. Másban nem is gondolkodnak.
Meg van pár csúcsmilliárdos és a saját hobbik. Talán Musk részben ilyen. De ő is szépen nyeli be az állami mannát, bár ellenben másokkal vmit le is tesz az asztalra. Nem azzal van gond, hogy magáncégeket is be kell vonni. Ahogy fent írták hiányzik a központi irányelv, akarat, menedzsment, ami ezt irányítja, számonkéri, "bünteti -jutalmazza", helyes irányban tartja.

Egyszerűbb egy miniszteriumból csak a pénzt utalni vkinek, mint egy rendszert működtetni. Így max, a végén széttárja a kezét, hát a legjobb cégeknek sem sikerül megoldani, vagy csak horribilis áron. Meg akarja úszni az allamapparátus, főleg azok irányítói a melót. Sőt ha sokat utalnak vissza is jut, amiből a Bahamákon nyaralhatnak és még stresszelni sem kell. Bár eredmény nincs, vagy csekély de az mind1.
 
A hadi felhasználású számítástechnikai hardwerek nagyon sokkal le vannak maradva a a civil piactól (nézd meg mit kap most az F-35 úgy, hogy amit leváltanak is az egyik legnagyobb teljesítményű rendszer volt a katonai repülésben az adott kategóriában) simán elképzelhető, hogy a régi hardweren nem fut el az új softwer.

Bár azt tegyük hozzá, hogy a civil hardwernek nem is kell olyan extrém körülmények közt működnie mint egy PUMA tornya ahol van egy 30mm-es gépágyú lövésenként vagy 2-3 tonna reakcióerővel (ez marhára nem könnyen megoldható feladat). Ez csak a gépágyú, de ott van még az időjárás és még 1000 olyan extrém igénybevételi tényező amilyen nincs a civil szférában.
Volt egy videó a T-14 hardwereinek tesztjéről érdemes rákeresned.
Én ezen mindig csodálkoztam, hogy ezt hogyan képesek még 2020-as években is letolni a kormányok torkán.
 
  • Tetszik
Reactions: Kim Philby
Én ezen mindig csodálkoztam, hogy ezt hogyan képesek még 2020-as években is letolni a kormányok torkán.
FYI a mil spec cuccoknal meg egy lepessel rosszabb a space spec field: a SpaceX elott az urbe tenyleg csak nagyon kiprobalt cuccokat kuldtek, ezert aztan altalaban minimum 20 evvel jart a csucstechnologia mogott a space industry hajozo felszerelese...
 
  • Tetszik
Reactions: Kim Philby