Ez igy eléggé oximoron, a tudománynak nincsenek dogmái, de amúgy ja, értem mire célzol. Csak hát a tudománynak pont ez az erőssége, hogy adott teória, megfelelő bizonyítékok alátámasztásával megdönthető. A dogma meg ugye pont attól dogma, hogy kitalálták, oszt kész, nem igényel bizonyitást, cáfolatot csak el kell fogadni/hinni.
vannak viszont axiómái
Végre! Nagyon zavart, egy kényelmes kis huszárvágásnak tűnt mindig is.
A "paradogmákra" gondolok...
" A természet vizsgálatában általában nem lenne szabad axiomatikus elméletekkel operálni, ugyanis igen nagy hibalehetőséggel terheltek. Mivel egy hibás premissza minél közelebb van az elmélet alapjaihoz, annál nagyobb hibákhoz vezethet a rá épülő elmélet későbbi szakaszában, ezért az axiomatikus elméletek a valóságtól teljesen elrugaszkodottak is lehetnek, ha valamelyik axiómájuk érvénytelen. Ha a premissza maga is axióma, vagy posztulátum, amely azért maradhat téves vagy hamis, mert érvényessége, valóságtartalma pl. tekintélyi alapon nem vizsgálható, akkor az azon alapuló következtetések mindegyike, az elmélet egésze hamis, a tudomány vizsgálódási iránya, sőt, az egész világképünk is téves lehet."
Nem egészen!A "paradogmákra" gondolok...
" A természet vizsgálatában általában nem lenne szabad axiomatikus elméletekkel operálni, ugyanis igen nagy hibalehetőséggel terheltek. Mivel egy hibás premissza minél közelebb van az elmélet alapjaihoz, annál nagyobb hibákhoz vezethet a rá épülő elmélet későbbi szakaszában, ezért az axiomatikus elméletek a valóságtól teljesen elrugaszkodottak is lehetnek, ha valamelyik axiómájuk érvénytelen. Ha a premissza maga is axióma, vagy posztulátum, amely azért maradhat téves vagy hamis, mert érvényessége, valóságtartalma pl. tekintélyi alapon nem vizsgálható, akkor az azon alapuló következtetések mindegyike, az elmélet egésze hamis, a tudomány vizsgálódási iránya, sőt, az egész világképünk is téves lehet."
forrás
A dogma és az axióma között legfeljebb formai különbség van...a jelentéstartalma ugyan az.
Már bocsánat, de az anyagmegmaradást Lavoisier mar az 16. Században gyakorlatilag bizonyította. Az meg, hogy hogyan tanítják az iskolában irreleváns.
"2. Átvitt értelemben: Kötelező erejű állítás; tudományosnak tekintett, de önkényes tétel, amelyet bizonyítás nélkül fogadnak el. Olyan tan vagy vélemény, amelyhez mereven ragaszkodnak, amelyet kötelező erejűnek tartanak, vagy bizonyítékok nélkül megváltoztathatatlannak hirdetnek.
Az anyagmegmaradás törvényét az iskolában dogmaként tanítják. A magyar nyelvészetben a finnugor eredettan egyre inkább dogmává válik. Az orvostudomány dogmája szerint az ember biokémiai folyamatok és működések eredménye. A gondolkodás szerveként bemutatott agy egy pszichológiai és pszichiátriai dogma. A megfigyelés hiánya és az adatok kiértékelésének a hiánya dogmákat hoz létre."
forrás
Nem kötelező ugyan azt gondolnunk...Nem egészen!
Annyiban egyezik a két fogalom jelentése, hogy egyfajta fix kiindulási alapot értenek alatta, de amíg a dogmánál ez egy "légből kapott" valami, addig a tudomány területén az axioma megállapitott tény, vagy olyan alap igazság aminek vannak követelményei, Egyszerű, Ellentmondásmentes, Másra vissza nem vezethető, az axiómákból logikailag levezethető állítás nem mond ellent egymásnak. Az axionára épülő tétel állítása bizonyíthatóan igaz.
Axióma – Wikipédia
hu.m.wikipedia.org
Már bocsánat, de az anyagmegmaradást Lavoisier mar az 16. Században gyakorlatilag bizonyította. Az meg, hogy hogyan tanítják az iskolában irreleváns.
A másik két példa is elég gyenge lábakon áll.
Valóban nem.
t.me
t.me
t.me
ludevent.uni-nke.hu
magyarnemzet.hu
