1. This site uses cookies. By continuing to use this site, you are agreeing to our use of cookies. Learn More.

UFO

Diskurzus a(z) 'Kantin' témában - fip7 által indítva @ 2013. január 16..

  1. jani22

    jani22 Well-Known Member

    Az nyilván olvastam, mivel az alapmű, mint tudjuk mindannyian. :)
     
    gergo55 and fishbed like this.
  2. mcs

    mcs Well-Known Member

    Szerintem messze a legjobb sci-fi:
    Szergej Sznyegov: Istenemberek

    Elolvasod és hinni akarsz. :D De tényleg ez a legjobb.
     
    jani22 likes this.
  3. fip7

    fip7 Well-Known Member

  4. fip7

    fip7 Well-Known Member

  5. jani22

    jani22 Well-Known Member

  6. jani22

    jani22 Well-Known Member

    Igen, ezen a stíluson szoktam "kiakadni" / :D /. A féligazságok és a beillesztett, a nézőt megfogó képsorok, igen és vannak közte - számomra - nehezebben magyarázható események kinézőek. Alapból szkeptikus vagyok effélékkel kapcsolatosan.

    Tuti, hogy sok mindent nem ért az emberiség a világűr rejtelmeiből, de ennek megmagyarázását nem a pénzt begyűjtő közösségi videómegosztótól várnám. :) :)

    De, sokszor effélékbe belenézek és mindenfélét magyaráznak az önjelölt megmondók. :)

    Legérdekesebb számomra pl. a közép-amerikai kő összetételek is.
    Az elveszett technológiák - bár az időtényező & fanatizmus sokat megmagyarázhat.

    Összegezve a véleményemet: nagyon szívesen szoktam - rendszeresen - nézni efféléket, már csak azért is, mert az inernetszolgáltatóm számítógépes TV oldalán könnyen tudok tallózni.
    De amikor elkezd az adott sorozatnál magyarázkodni a felvezető, hajlamos vagyok tovább lépni. :D

    Kétségtelen, hogy nagyon sok érdekesség van, amely megmozgatja az ember fantáziáját.

    A gond ott kezdődik, hogy még e-mellett, ezzel kapcsolatosan könyvet is hozzá olvas az ember! :D

    Zárnám a soraimat azzal, hogy a svájci, De 'nem bicskás' Niken szerin már az elmúlt pár ezer év alatt 4* genetikai beavatkozást hajtottak végbe a jelenleg népszerű kétlábúaknál, de mindezek ellenére a parsec/óra sebességű szállítóeszközt nem voltak képes létrehozni. Lehet, hogy gyenge az alapanyag. :D :D

    Holnap 13-a. Én kérek elnézést, magam miatt. :D
     
    milagro likes this.
  7. jani22

    jani22 Well-Known Member

  8. jani22

    jani22 Well-Known Member

    Ez magyar és szerintem minden benne volt a novelláiban. Intelligens elhárító rakéták, az idegeneknek a bombázás után megmaradt bázisáról az Ariel űrhajónak a kérlelhetetlenül nem módosítható pályája a Nap felé, a kapitánya utolsó szavaival.

    Bocsi nektek, de ezen magyar / Jókainak is nagyon meredek regényi voltak/ én befejezném ezen vonulatot. :)

    [​IMG]
     
    milagro likes this.
  9. fip7

    fip7 Well-Known Member

    Az egyik legérdekesebb UFO észlelés volt:
     
    ben921114 and jani22 like this.
  10. milagro

    milagro Well-Known Member

    Aminek még a hivatalos Darwin Károly féle vonalán belül is mily érdekes viták dúlnak!
    ..
    Íme a vízimajom elmélet:
    https://hu.wikipedia.org/wiki/Vízimajom-elmélet
    ..

    ..
     
  11. jani22

    jani22 Well-Known Member

  12. jani22

    jani22 Well-Known Member

    "Scott C. Waring egyike azoknak az ufóhívőknek, akik szívesen tanulmányozzák a NASA által kiadott hivatalos dokumentumokat, hátha észrevesznek valamit, amit a tudósoknak nem sikerült. Waring azonban nemcsak a bolygókról készült felvételeket vizsgálja, hanem a földi dolgokat is, és nemrég talált is valamit.

    Az ufóhívő a Google Earth szolgáltatásban Grönland területén böngészett, amikor a jéggel és vízzel borított területen egy érdekes formát vélt felfedezni: a háromszögszerű objektum szerinte túl mesterséges, hogy egyszerű, természeti képződménynek lehessen tekinteni:"

    [​IMG]

    A szkeptikusok természetesen nem hisznek Waringnek. Szerintük a férfi a közismert pszichológiai jelenség, a pareidolia miatt lát dolgokat, miközben azok valójában nincsenek a képen. A pareidolia egyik gyakori következménye az is, amikor valaki a felhőket nézve állatok alakját vagy arcát kezdi látni."

    Sajnálni lehet ezeket, mert el is hiszik amit vélni látnak és körömszakadtáig érvelnek e mellett. Ezekkel találkozik az UFO is. :D :eek:

    https://hvg.hu/tudomany/20200916_ufokutatas_ufohivo_gronland_kemrepulo_elon_musk?s=hk
     
  13. fip7

    fip7 Well-Known Member

    A sötét erdő elmélet – Az esetleges szomszédos civilizációkkal mégsem kellene ilyen reményteljesen keresnünk a kommunikációs kapcsolatot?
    Vajon egyedül vagyunk? Ha nem, akkor hol vannak a többiek? Miért nem érzékeljük őket, miért nem detektálható sehol senki? Íme az Enrico Fermi olasz fizikus által először 1950-ben felvetett Fermi-paradoxon rejtélye, amire mai napig nincs hitelesen vehető, egyértemű válasz. És ehhez a problémakörhöz kapcsolódik rögtön a Frank Drake amerikai csillagász által 1960-ban kidolgozott Drake-egyenlet, mellyel hozzávetőlegesen meghatározhatjuk az idegen civilizációk számát a galaxisunkban. Tehát azt fejezi ki grandiózus léptékre kivetítve egy formulába csomagolva, hogy valójában mennyire gyakori lehet az intelligens élet jelenléte az Univerzumban. Ennek a megbecsülésére ez a számítás: N=R*fp*ne*fl*fi*fc*L. Az egyenlet alapjában véve a szorzata a galaxisunkban a csillagok képződési sebességének, a bolygókkal rendelkező csillagok arányának, hogy ezeknek hány bolygója van általában, azok mekkora hányada lakható, a lakható bolygók mekkora hányadán alakulhat ki élet, mennyi lehet az intelligens életforma ezek közül, valamint hány alkot civilizációt és ezek a civilizációk mennyi ideig maradnak fenn, mekkora a várható élettartamuk. Amikor Drake az első SETI konferencián 1961-ben bemutatta ezt az egyenletet, az értékek nagy része többnyire ismeretlen volt. Most már vannak tudományosan igazolható, relatíve hiteles adataink néhányra közülük [1], a többi része nagyrészt találgatás [2], ezért pontatlan spekuláció bármilyen végeredmény, viszont ad számunkra egy valamennyire értékelhető támpont alapot. Ha csatoljuk az összes, lehető legrelevánsabb számadatot ebbe a képletbe, akkor átlagosan az jön ki, hogy a kozmikus szomszédságunkban legalább 20 civilizációnak kell léteznie velünk párhuzamosan. Akkor hát hol vannak, miért nem tudunk egymásról semmit az ég világon?
    Sokféle magyarázat létezik erre, amiknek a sokszínűsége abból vezethető le, hogy a Drake-egyenlet sok vélt számszerű komponense hibás a spekulatív jellege miatt. Lássuk a lehetséges opciókat a “Vajon egyedül vagyunk-e?” kérdésre. Lehetséges, hogy bár a mikrobakteriális szintű életformák nagyon gyakoriak az egész Univerzumban, ennek ellenére mi vagyunk a legelsők a saját galaxisunkban, akik az öntudatukra ébredtek és egy fejlett technológia innoválásával kijutottak a világűrbe - innentől számít hivatalosan is fejlettnek egy adott kozmikus kultúra. Elvégre a Világmindenség még csak 13,78 milliárd éves, és ha a jövőjének várható fejezeteit nézzük, elég fiatalnak számít momentán (100 milliárd év múlva már nem fognak új csillagok keletkezni és 10 billió év múlva az utolsó vöröstörpecsillagok is kihunynak). Aztán az is lehetséges második magyarázatként, hogy annyira távol vannak egymástól a csillagok, főleg a galaxisok, hogy ez súlyos technológiai gátat jelent, és nem tudta még egy civilizáció sem leküzdeni ezeket a téridős távolságokat, így a technikai probléma súlyos jellege miatt ennek a jövőben esedékes bekövetkeznie. Az is lehet, hogy már léteztek, sőt ebben is pillanatban is léteznek más, fejlett civilizációk a Tejúton belül, csak - ha magunkból indulunk ki - a technológia fejlődésével (az űrutazás kezdeti stádiumáig) mindegyikük eljutott egy halálos, kritikus pontra, és kipusztították saját magukat, már ha nem egy kozmikus méretű katasztrófa likvidálta őket, mielőtt el tudtak volna menekülni az anyabolygójukról. Vagy akár annyira ritka lehet az értelmes élet a Világmindenségben, hogy galaxisonként egy adott periódus alatt csak néhány lehet egyszerre jelen, és ők túl messzire élnek egymástól ahhoz, hogy találkozni tudjanak, vagy kommunikáljanak egymással. Ha két civilizációt több ezer fényév választ el egymástól, nagyon is lehetséges, hogy az egyik vagy mindkét kultúra kihal, mielőtt értelmes kommunikációba kezdhetnének (viszont egy már halott civilizáció jelei így is előbb-utóbb érzékelhető volna mások számára). Az is benne van a pakliban, hogy valóban léteznek mások is rajtunk kívül, ám mivel nagyon fiatal az emberi civilizáció, és az űrbe kijuttatott jeleink is mindössze 125 fényévre jutottak el, még nem találunk bizonyítékot mások létezésére, mert nem jutott el még senkihez egy jelünk se. Magyarán senki se tud még a létezésünkről. Egy másik lehetőség, hogy az emberi gondolkodók alábecsülték, az idegen élet mennyire különbözhet a Földön megszokottól. Egy idegen elme működése más okokból is túlságosan eltérő lehet ahhoz, hogy emberi lényekkel kommunikálhassanak és ezt képtelenek megkísérelni, vagy nem is áll szándékukban. (Sok ok és lehetőség van még a Fermi-paradoxon megfejtésére, mindet sajnos nincs helyem és időm felvázolni.)
     
    wolfram, jani22 and Leonidas like this.
  14. fip7

    fip7 Well-Known Member

    Aztán az is lehet, hogy teli van a Tejút földönkívüli civilizációkkal, csak mindenki szándékosan bujkál benne elővigyázatosságból, mert az intelligens élet hajlamos mások elpusztítására. A sötét erdő elmélet (Cixin Liu: A Sötét Erdő c. regényéből származik ez az elnevezés, mely a Háromtest-Trilógia 2. része) disztópikus tanai szerint minden civilizációt a saját túlélési ösztöne működtet, valamint a környezetében lévő erőforrások maximális kihasználási vágya. Ám még ha a Világmindenség felfoghatatlan nagyságát is vesszük figyelembe, a kiaknázható energiamennyisége így is véges, és mivel a jelen lévő, állandóan fejlődni és terjeszkedni akaró civilizációknak nem áll érdekükben osztozkodni ezen a többiekkel, likvidálják a fellelt civilizációkat. Ez egy nagyon agresszív és erőszakos rivalizálást jelent felfogásban konstans módon, ahol minden fejlett faj túlélést veszélyeztető konkurenciát jelent mindenkire nézve, és ahol nem akar senki mérlegelni, milyen békés egy újonnan detektált civilizáció, ezért megelőző csapásként el kell őket pusztítani. Éppen ezért egy szuicid öngóllal érne fel, ha egy civilizáció különféle módokon, akár kapcsolatkeresés céljából felhívja magára a figyelmet, sokkal inkább egy óvatos léptű vadászként kell rejtőzködve osonnia az Univerzum sűrű erdejében, nem pedig potenciális áldozatként. Ezért is eredményez ez az állandóan kiélezett helyzet egy sötét és néma csillagerdőt a galaxisunkban is, mert mindenki szándékosan rejtőzködik benne, féltve a saját létüket, és pusztán a naiv, jóhiszemű és emiatt hosszú távon életképtelen kultúrák mernek fáklyával a sötétben tapogatózni. És mindez egy logikus megoldást jelenthet a Fermi-paradoxonra, mely felteszi azt a jogos kérdést, hol van a többi civilizáció, miért nem bukkanunk egyre sem?
    Persze nem kell készpénznek venni a sötét erdő elméletet, ez is pusztán egy spekulatív, ám nyilván annál félelmetesebb levezetés. Elvégre egy fejlett földönkívüli civilizáció, aki megtanult önmagával, a technológiájával és a környezetével békében, harmóniában és megértésben élni, nem feltétlenül akar más civilizációkat likvidálni, hanem inkább mindenkivel kooperálva, egy kozmikus béke égisze alatt mindent önzetlenül felvirágoztatva tevékenykedni - amolyan Star Trek tipusú optimista felfogásban. Idealista és utópisztikus kijelentés ez, melynek a másik, disztópikus véglete a sötét erdő elmélet. A sötét erdő elmélet ellen szól az is, ha egy dominanciára törekvő, sáskahad-mentalitású civilizáció nem talál leigázható, megszállható és élősködéssel bekebelezhető területet, akkor így mint egy hibás, túl buzgó-agresszív immunrendszer, önmaga ellen fordul. Ez a konklúzió pedig borítékolhatóan megpecsételi hosszú távon a sorsát. Az esetek elsöprő többségében hamarabb omlana össze egy ilyen pusztító és militarista társadalom, minthogy nagyobb hódításba tudna kezdeni - nem csak technikailag, hanem filozófiai értelemben is. Ha pedig ez valóban így van, akkor ez az egész szituáció nem más, mint egy természetes kiválasztódással operáló kozmikus evolúció, ahol nem az erő, az ügyesség és a rátermettség számít, hanem a bölcsesség és a tudás. Tudása a múltnak, tudása az elkövetett hibáknak és persze az a bölcsesség, hogy ez a hosszú távon szuicid mentalitás az adott civilizáció pusztulását okozhatja. Ebből a perspektívából nézve mi, a Homo Sapiens civilizáció jelenleg is abban a fázisban vagyunk, hogy képtelek vagyunk felismerni a veszélyeket, jeleket. Más bolygók, holdak után ácsingózunk, mint a túlélésünk szükséges záloga egyfajta önnön átmentés révén, miközben a saját környezetünket sem vagyunk képesek megóvni, megvédeni, a saját kultúránkban sem tudunk rendet, harmóniát és virágzást biztosítani. Mert ugyebár mi történik azzal a sáskahaddal, ami szerencsésen új földhöz jut? Ugyanúgy felélik a termést, és valószínűleg előbb-utóbb balszerencséjük lesz, ami után kipusztulnak. Szóval még, ha egyszer a civilizációnk a jelenlegi társadalmi berendezkedésével át is tudja majd menteni a jövőben valahogy önmagát egy másik exobolygóra a szomszédos csillagrendszerek valamelyikében, ez nem fogja megoldani a súlyos társadalmi problémáinkat, csupán kitolja kicsit az emberiség létezési időperiódusát. Legyünk őszinték, ez a jelenlegi társadalmi rendszerünk nem kedvez az "intelligencia szintünk" esetleges, még magasabbra történő felemelkedésének.
     
    zeal, wolfram, jani22 and 2 others like this.
  15. fip7

    fip7 Well-Known Member

    Sajnos nem tudjuk, mi az igazság a sötét erdő elmélettel, a Fermi-paradoxont bár meg tudja oldani, akadnak gyenge támpontjai, amitől kevésbé lesz ez a teória hiteles. Ami biztos és ami nagyon rossz előjel, ha a saját történelmünkből indulunk ki, mindig leigáztuk azokat a gyengébb kultúrákat és civilizációkat, akikkel szembe találtuk magunkat a Földön. Szóval ha az emberiségből indulunk ki - más összehasonlítási alapunk ugyanis nincs - akkor van okunk sajnos félni.

    Kiegészítések:
    1. Tudjuk, hogy átlagosan 7 csillag képződik a galaxisunkban évente, valamint azt is, hogy gyakorlatilag minden fősorozatbeli csillagnak lehet bolygója, és valószínűleg egynél több planétája van. A mi galaxisunkban a csaknem 400 milliárd csillag közül kb. 60 miliárd a Naphoz hasonló, és 15-30%-ra becsülhető azoknak az ilyen csillagoknak az aránya, melyek lakhatósági "zöld" zónájában van(nak) bolygó(k). Ezek alapján egy 8 és 20 milliárd közötti számot kapunk végeredménynek a lakható Földhöz hasonló bolygókra vonatkozóan.
    2. Ha feltételezzük, hogy 10 milliárd "potenciális Föld 2.0” létezik, akkor ezeknek mekkora hányadán van valójában élet? Csak egyetlen példát ismerünk egy bolygón történő élet kialakulására (aztán ki tudja más szinteken mennyi létezik ezen felül) és jelenleg az a legkézenfekvőbb, ha ezen minta alapján vonjuk le a következtetéseket. Azonban ha feltételezzük, hogy a Föld a tipikus, követendő példa, akkor ezeknek a bolygóknak a 10%-án alakulhat ki az élet legalább egy milliárd évnyi periódusban. Ez azt jelentené, hogy jelen pillanatban kb. 100 millió bolygón van élet. Ezek közül, hány ad otthont intelligens lényeknek? A Földön kialakult az intelligens életforma, tehát lehetséges, hogy a legtöbb bolygón is szintén kifejlődött, viszont az is lehet, hogy az intelligencia csak egy szerencsés, spontán "véletlen". Ismétlem rendületlenül, hogy csak egy példát ismerünk jelenleg erre, valószínűleg ez a legbizonytalanabb összetevője a Drake-egyenletnek, ezt a hibaértéket egy közel 100% és a majdnem nulla közötti tartományba becsülhetjük pont az ismeretlen bizonytalanság miatt. Ezek közül az intelligens lények közül hány képes csillagközi kommunikációra? Ismét bárki találgathat. Tehát létezhet akár 20 milliárd nagyságrendnyi más civilizáció is rajtunk kívül a galaxisunkban, vagy akár egy sem. Az egyenlet utolsó tényezője arra vonatkozik, hogy mennyire életképesek ezek a civilizációk. Ha kifejlődnek, akkor egy millió évig fognak fennállni, vagy néhány évszázad alatt romba dőlnek? A mi civilizációnk viszonylag fiatal. A csillagközi kommunikációra is csupán néhány évtizede lettünk képesek és csak párszáz éve fejlődik dinamikusan a tudomány a világunkban. Mennyire lesz hosszúéletű ez az emberi civilizáció? Ez egy jó kérdés. Sajnos meglehetősen negatív jövőképünk realizálódik és rajzolódik ki az felelőtlen, mohó, profitorientált és gyakran pusztító jellemünk függvényében.
    Szöveg/szerző: Koncz Attila

    Elgondolkodtató írás :)
     
    gergo55, wolfram, jani22 and 3 others like this.
  16. jani22

    jani22 Well-Known Member

    Bocsi, még el kell olvasnom a fentebb levőt.!

    Addig is itt van a csill. értelemben időben is közeli szupernóva robbanások, amelynek nem sikerült megsemmisíteni a földi életet, /by Leonidas, fujj :( :( /

    Kellően életlen, mint a többi UFO kép.

    Az alábbi linken sok információ van, mindenképpen ajánlom és az önmérsékletet.

    :)

    https://goodethungary.blog.hu/2015/...uli_talalkozasok_a_titkos_urprogramban_2_resz


    [​IMG]
     
  17. Leonidas

    Leonidas Well-Known Member

    Már megint itt áskálódsz ellenem ? De hát mit is várhatnék egy beteg kényszerképzetes embertől. ? Mást nem. :D Te sosem fogsz békében élni ? Az áskálódás a lételemed ? :) Csak sajnálni tudlak. Szerencsétlen flótás.
     
  18. papajoe

    papajoe Well-Known Member

    Ezt nem hiszem bakker,írtam egy vödör infót,erre elszállt az egész...



    [​IMG]
     
  19. gergo55

    gergo55 Well-Known Member

    @fip7

    Azt kérdezed, hogy hol vannak??
    Hát itt.

     
  20. FilcTroll

    FilcTroll Well-Known Member

    Ezek nagyon szép okfejtések, és az a közös bennük, hogy dialektikus materialista alapokon állnak. Azaz azt feltételezik, hogy a civilizációk az emberi észlelet (érzékelés, mérés) határain belül léteznek, és az anyag egyre bonyolultabb manipulációja útján, ráadásul szükségszerűen (!) fejlődnek.

    Ugyanez igaz az élet keletkezésének és az értelem létezésének dilemmájára is. Az élet ezen elméletek szerint bizonyos fizikai körülmények között, véletlenül jön létre, és az értelem, az én-tudat egy bizonyos összetettségi szint eredménye, amikor a mennyiség átcsap minőségbe.

    Tényleg nem trollkodásból mondom, de ez a nézőpont színtiszta marxista antropomorfizáció.
     
    milagro and jani22 like this.

Ezen oldal megosztása