Az épìtész azt tervez, amit a megrendelő kér. Csak sokan látnak egy papíron jól kinéző dizájnt, és ez alapján döntenek.A Bauhaus 20-30-as évek. Szerintem te a brutalizmusra gondolsz.
Ez azért nagyrészt a mostani építészgeneráció totális tehetségtelensége és egója okolható, függetlenül attól hogy a megrendelő is tipikusan valami hasonló modern figura, nulla szépérzékkel. Anno az építészek akiket megismertem már egyetem alatt is pontosan ezekre az élhetetlen, kubikus betonszarokra rejszoltak megállás nélkül, annyi különbséggel hogy akkor épp az atlanti falat idéző lőrés-ablakok volt a divat, fúúú, de progresszív, nincs ablak a házon, most meg az egész fal helyett ablak van.
Persze a legnemesebb anyag akkor is a beton volt, annak is a legszebb formája a csupasz, festetlen, burkolatlan látszó beton, mert az milyen cép. Lásd M4 metro ahol sikerult erre kivernie pár figurának közpénzből.
Én már akkor is olyan rosszindulatú voltam hogy feltételeztem hogy ezeket az egyszerű formákat egyszerűen a műszakisok igénytelensége szülte és sokkal egyszerűbb volt kocka házakkal és formákkal megcsinálni a rengeteg papír modellt illetve tervet, amit egyetem alatt el kellett készíteniük mint ha valamilyen összetettebb, díszített, esztétikusabb formát terveztek volna be amivel azért melózni is kellene rendesen. A kockának egy nagy ablakkal mindig ugyanaz az aránya…
Utána már csak hozzá kellett költeni egy művészi bullshitot, hogy ‘értőn, érzékeny bátorsággal nyúlt a témához nem engedve magát lebéklyózni a közízlés (pfuj!) mocsarában’ stb stb.
Jellemzően ezeknek a bölcsészeknek pardon építészeknek a legnagyobb az egója és totálisan le is szarják mi, milyen környezetben lesz és oda mi illik, ő úgyis magának állít emlékművet és úgy van vele ez a balek meg majd megépíti. Egy folyamatos klikkesedés és egymás seggének kölcsönös nyalása az egész építész szakma többnyire nagyon önhitt, és nagyon középszerű vagy éppen bántóan tehetségtelen emberekkel. Ezt termelik ki újra és újra az egyetemen. A másik építész tehetsége és ritka szepérzéke zavarja őket a legjobban.Akkor a legboldogabbak, ha előtte le is rombolhatnak valamit, külösen a nála jóval tehetségesebb építész munkáját, és szépen besimuló épületet és helyére mehet az ugyanolyan kocka - beton - üveg szaruk, amit majd körbeszopkod valami gyakornokuk a szakmai lapokban.
Azért ilyen tervezői közegben nehéz a megrendelőnek szépet létrehoznia családi ház fronton , mert nagyjából a kubizmus és a mediterránnak maszkírozott Kádár kocka között lehet választani.
Én például egy kockás papíron adtam egy alaprajzot, majd amikor az építész változtatni akart rajta megkérdeztem hogy akkor ez vagy az hogyan lesz. Ezután mindig viszatértünk a kockás papírhoz.
Egy dologban engedtem az építészt érvényesülni, lett egy félköríves rész. Ez nagy hiba volt. A tetőt háromszor kellett megcsinálni, és mindent dupla vagy tripla áron kellett venni hozzá.