Űrhadviselés

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.

gacsat

Well-Known Member
2010. augusztus 2.
10 954
4 060
113
Nem teljesen, a szovjet ISz vadászműholdak repeszfelhőt bocsátanak ki önmegsemmisítéssel.


Egy ISz-A műhold, jobb a rakétahajtómű, körülötte a pozícionáló hajtóművek, elől a radar parabolaantennája, mögötte a hajtóanyag-tartályok,
a hengeres fémkeret a szállítóköcsi része



Apró probléma, hogy a koncepción túl sose jutottak, az USAF már az 1970-es években is távirányított műholdakkal, radarokkal és optikai érzékelőkkel "vizslatta" a szovjet műholdakat, a "begyűjtés" opció szépen hangzik, de valójában eszméletlen pazarlás lett volna (egy műhold pályára állításának tízszeres áráért ezzel játszani senkinek se tetszett).



Gondolom az X-38-ra célzol. Ott a hiperszonikus kifejezés teljesen felesleges.
Egy személyzet nélküli űrrepülőgépről van szó. Itt a lényeg, hogy irányítható, manőverezhető, és vissza is tud térni. Mellesleg relatíve nemrég nyilatkozta egy Francia tiszt, hogy a Francia katonai műholdakat idegen nemzetek űreszközei közelről megvizsgálták. Ez feltehetően amúgy az X-38-ast jelentheti...
Én azt olvastam, hogy az oroszokra gyanakodtak.
 

Roni

Well-Known Member
2010. június 30.
12 559
7 153
113
Eddig hogy hogy nem telepítettek ilyet az űrbe?
Hisz lövedékeke már egyenesen az űrből érkeznének a mi durvább lenne

Project Thor’ came to be during #Vietnam..hundreds of small projectiles from a few thousand feet, ‘Thor’ used large projectiles "rods from god" were bundled (20 feet long, 1 foot in diameter) tungsten rods, dropped from orbit, reaching a speed of up to 10X the speed of sound
 

Cifu

Well-Known Member
2010. július 12.
2 791
9 093
113
Eddig hogy hogy nem telepítettek ilyet az űrbe?
Hisz lövedékeke már egyenesen az űrből érkeznének a mi durvább lenne

A probléma ott van, hogy ahhoz, hogy a felvázolt képességgel bírjon, rohadt nehéznek kell lennie egy-egy ilyen kinetikus lövedéknek, hozzávetőleg 9 tonnásnak. A becsapódáskor felszabaduló erő nagyjából 11 kT robbanóerőnek felel meg, tehát termonukleáris robbanófejből sokkal kisebb tömeg mellett sokkal nagyobb pusztítóerőt lehetne összehozni. Szóval nagyjából csak annyi előnye lenne a termonukleáris robbanófejekhez képest, hogy az OST-t betű szerint nem sérti. Hátránya? Hát egyetlen ilyen lövedék feljuttatása a világűrbe most nagyjából 30-50 millió dollárba fájna az Egyesült Államoknak (mondjuk ha 2 lövedéket visz fel egy Falcon 9), és akkor még kell a hordozóplatform is. Aztán a világűrben kell összeszerelni az egészet. Szóval macera. A bevetés is "mókás", mert függően a pályájától simán lehet, hogy naponta csak 2-3 alkalommal halad el az indítójármű az adott célterület felett. Más szóval ha globális lefedettséget és 1 órás reakcióidőt szeretnél, akkor nagyjából 20-30 indítójárműre lenne szükséged.

Mert szerencsére nemzetközi egyezmények tiltják.
https://hu.m.wikipedia.org/wiki/Outer_Space_Treaty

Az OST tömegpusztító fegyverekre vonatkozik, ez adott esetben nem felel meg a kritériumoknak, így csak az OST szellemiségét sérti, de betű szerint nem szegi meg azt.
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
31 677
29 115
113
Nos, eddig nem volt ilyen topic, most lesz. Mert az Űrhajózás topicot nem szándékozom szétrombolni a témával, de gondolom úgy is lesz rá érdeklődés. Egy ideig. :)

Előre bocsátom, hogy az (egyik) kedvenc kis vesszőparipám....

Szóval, innen indult a kérdés, amiben értelmetlennek neveztem a Call of Duty: Infinity Warfare videójátékban prezentált légűr vadászgépeket:





Eőeőeőeő...

Először is, a ballisztikus rakéta csapásmérő fegyver. Kb. az a feladata, mint egy bombázógép légibombákkal csak éppen egyszer használatos, cserébe olcsóbb és gyorsabb.

A fent látható légűr vadász fő problémája (már feltételezve, hogy az űrvadásznak van értelme), hogy a légkörben és a világűrben is boldogulnia kell. A légkörben kellenek szárnyak (felhajtóerő), kellenek vezérsíkok (aerodinamikai kormányzás), kellene légköri oxigént használó hajtómű(vek), szívócsatorna, beömlőnyílás, és mindezt áramvonalas formában kellene megvalósítani. A világűrben az áramvonalasság teljesen felesleges, cserébe a tömeg minden, vagyis minél könnyebbnek kellene lennie a gépnek, mert ez határozza meg, hogy adott mennyiségű hajtóanyaggal mekkora pályamódosítást tud végrehajtani (delta-V). Ahhoz, hogy a világűrben manőverezzen rakétahajtóművekre lenne szükség, és a irányításhoz is azokra lenne szükség.

Ez pedig eme két dolgot szeretné egyben ötvözni. Jönnék az egy időben népszerű tengeralattjáróként is működő vadászgépek koncepciójával, amit megpróbáltak megoldani, de kiderült, hogy égtelen nagy marhaság. Na kb. ekkora szinten életképes a légűr vadászgép is. Slusszpoén, hogy a légkörből való visszatéréskor vagy brutális hővédő pajzsot kell rászerelni, vagy gigászi mennyiségű hajtóanyagot biztosítani, hogy a légkörbe lépéskor minimális legyen a felszíni súrlódás és ezáltal a felmelegedés.

A légkörben a hagyományos légköri vadászgépek oda-és-vissza verik, mert hát nem kell manőverező rakétahajtóműveket, rakétahajtóműveket meg hővédő pajzsot cipelni, és a kialakításnál csak az aerodinamikát kell figyelembe venni, a világűrbéli környezeti hatásokat nem. A világűrben a világűrre tervezett űrvadászok vernék oda meg vissza, mert nem cipelnek magukkal szárnyakat, vezérsíkokat, nincs szükség beömlőnyílásra, oxigént használó hajtóműre és hővédő pajzsra.

De még tovább megyek, a linkelt videóban a vadász "csak úgy" felugrott alacsony Föld körüli pályára (LEO).

Ahhoz, hogy legyőzd a Föld gravitációját, közel 10km/s deltaV-t kell elérj. SSTO (egy fokozattal a világűrbe) esetén, tehát ha a vadászgépedet nem egy hatalmas rakéta orráráról juttatod a világűrbe, ez jelenleg olyan 1:10 tömegarányt kíván meg az elérhető technológiákkal. Tehát ha 10 tonna a vadászgép tömege hajtóanyag nélkül (a gép üres tömege, a fegyverzet, a pilóta és a létfenntartás is ebben benne van!), akkor 100 tonna üzemanyagot kell vinni, csak, hogy eljusson alacsony Föld körüli pályára (LEO). De ez után snitt, nincs semmi tartalékod további pályamódosításra. Minden egyes kg, amivel többet akarsz felvinni, legalább 10kg plusz üzemanyagot igényel, a nagyobb tömeg miatt erősebb szerkezet kell - ördögi kör tehát.

Persze, tudom, a jövőben járunk, ahol kockacukornyi méretben tudnak 100MW-os atomreaktort megalkotni. Kb. ilyen szintű dologról beszélünk ugyanis...

De ennél is nagyobb probléma maga az űrvadász kérdésköre.

Mi is lenne eme űrvadász feladata?

Ellenséges műholdak, űrhajók, rakéták megsemmisítése? Őőőő.... de mivel is? Feltehetően irányított rakétákkal. Vagyis a feladata az lenne, hogy az ellenség közelébe jutasson el harci terhet. Csakhogy a világűrben ehhez megint nincs szükség ember vezette gépre, egyszerűen a harci fejhez egy elég nagy gyorsító fokozatot kell ragasztani. A személyzet csak problémát okoz, létfenntartás kell neki, víz, élelem, oxigén, és nem lehet túl messzire elküldeni, mert egy vadászgép vagy bombázó méretű gépben legfeljebb pár napig tartózkodhatnak a személyzet. Ez legfeljebb orbitális pályán való harchoz elég, csakhogy te kilőhetsz egy, a Föld körül keringő űrhajóra rakétát akár a Jupiter körül keringve is. Ha pedig pár napnál tovább kell a személyzetnek kibírnia, akkor már egy űrhajóról beszélünk, ami nem csak egy ülést nyújt a személyzetnek, hanem azért némi életteret is. De az nem űrvadász, hanem inkább űrkorvett. Mondjuk...

De tegyük fel, hogy vannak űrvadászok, és meg akarod védeni az űrbéli infrastruktúrát (űrhajót, űrállomást, műholdat). Ezek ellen minek vadászokat küldeni? Lőjj rájuk védelmi rakétákat, olcsóbbak, kisebbek azonos képességek terén, és nem kell amiatt aggódni, hogyan fognak visszatérni (amire az űrvadásznál azért nem árt gondolni). Lőjj rájuk lézerrel, pár száz kilométeren belül az is megteszi. Vagy lőjj az útjukba repeszfelhőz (flak lövedékek). De vadászgép? Egyszerűen nincs létjogosultsága.​

A vadászgép (bombázó, akármilyen légköri légijármű) esetében alapvetően a Föld görbülete és a terepadottságok a meghatározó tényezők, hogy telepített (vagy úszó vagy mobil) légvédelem számára elérhető - hogy a szélsőségeket mondjuk, egy a tenger felett haladó rakétát 50km-nél messzebbről nem tudnak észlelni. A világűrbéli pontvédelem (close-in weapons system, CIWS) márpedig nem küzd ilyen problémával, persze, lehet bolygók, égitestek mögé bújni, csak hát itt a "mögé" relatív fogalom. A másik probléma, hogy ott a gravitáció, ami a hajóról kilőtt elhárító lövedékeknek és rakétáknak le kell győzni, hogy a légellenállásról már ne is beszéljek. Az, hogy a mai CIWS cirka 10km-nél közelebbi célpont megsemmisítést jelent, a Földi körülményeknek köszönhetőek.

A világűrben viszont nincs (vagy LEO pályán nagyon marginális a légellenállás, a gravitáció hatása sem azonos, hiszen a lövedék delta-V-je az indító hajó delta-V-jétől függ. Egy LEO pályáról induló lövedék alapból rendelkezik 7,9km/s deltaV-vel, tehát a Föld gravitációját már nem kell legyőznie. Ha kilősz egy lövedéket, akkor annak nem kell a légellenállással és a gravitációval ebből a szempontból harcolnia. Egy olyan ágyúval, mint amilyet Gerald Bull épített (két 16" haditengerészeti tüzérségi lövegcsövet épített össze a HARP program keretében) 3 km/s deltaV-t adott egy 155kg-os lövedéknek, ha a lövedék egy kicsivel könnyebb, elérhető lenne a második kozmikus sebesség, vagyis a 11,2km/s (csak 0,3km/s2-el kevesebb, mint a HARP ágyú plusz a 7,9km/s2 LEO érték!), ez annyit tesz, hogy egy, a Föld körül keringő űrhajó vagy űrállomás lőhet ki lövedékeket a Holdra, Hold körül keringő űrhajóra, vagy akár azon is túlra (persze a viszonylag kis delta-V érték miatt a lövedéknek kerülne egy kis időbe, amíg a cél közelébe ér, és persze kellenek rá kis korrigáló hajtóművek, illetve egy érzékelő az orrába, hogy a végső fázisban elfogja a célt). De a lényeg a lőtáv, ami ugyanis ez esetben kvázi értelmetlen, de mondjuk legyen 400.000km. Kezd érthető lenni, miért nincs létjogosultsága a vadászoknak? A Föld körül keringő űrhajó nyugodtan elkezdhet lőni a vadászgépre, amelyik mondjuk a Hold felszínéről szállt fel, hogy megtámadja! Ezt persze rakétával is meg lehet csinálni, ekkora delta-V sebességhez túl nagy rakéta sem kell, a nagy hatótávú légvédelmi rakéták jók lesznek példának, 5-6 méter hosszúak, 0,3-0,5 méter körüli átmérő, 400-1200 kg tömeg. És itt most álljunk meg egy pillanatra. Ha van egy ugyanekkora rakétánk, akkor azt a Hold körüli pályáról indíthatjuk a Föld körül keringő űrhajó ellen! Akkor miért is akar az a vadászgép az Holdról a Földhöz menni? Elég csak egy rakétát indítani...​


Hogy HPASP-nak kedveskedjek, ez kb. a légvédelem vs. vadászgépek témakör - csakhogy itt nem működik az, hogy a repülőgép horizont alatt repül, így csak 150-400km-ről lehet egyáltalán észlelni a körülményektől függően, és a radar-keresztmetszetétől függ, hogy hány km-ről látják meg.

Itt jön a felderítés kérdésköre...

Nos, ez egy mókás rész. Ugyanis a célszerű az, hogy gömb alakban mindenfelé folyamatosan kémlelő műholdakkal / űrállomással / űrbázissal bírsz.

Nos, az amatőr aszteroida vadászok egy autóbusz nagyságú aszteroidát 1-2 millió km-ről észlelnek házi teleszkópokkal, a Föld légkörén keresztül. A professzionálisabb, 1,5 Gigapixel felbontású Pan-STARRS egy 45 méteres aszteroidát 20 millió km-ről észlelt:


Az ATLAS rendszer egy 10 méteres aszteroidát 4 millió kilométerről vesz észre. Ez persze a légköri torzítást is figyelembe véve. Ha az nincs, akkor egy nagyságrenddel egyszerűbb az élet. Vagyis jobb a kép minősége és ezzel a felderítés esélye...

Ez úgy ad némi képet arról, mennyire lehet bujkálni a világűrben... :)

Eddig a pontig voltam hajlandó bármit is elolvasni amit írtál!Ezennek kiátkozlak eretnekség vádjával(hogy lehet azt mondani,hogy egy X-szárnyú vagy Naboo vadász hülyeség)!!! :hadonaszos::hadonaszos::hadonaszos::hadonaszos:;)
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
31 677
29 115
113
Na de komolyrafordítva a szót.Ha eljutunk oda,hogy hadviselés az űrben akkor kelleni fog valami hajó is amivel az űrből a bolygóra rakod az inváziós erőt azt pedig meg kell védeni.Szóval ha ezt úgy képzeljük el mint egy partraszállást akkor bizony kellenek a "partraszálló" hajókat védő vadászok ha más nem a légkörben de ahhoz meg az kell,hogy az űrben is tudjon közlekedni ez a gép.
 

arcas

Well-Known Member
2013. március 20.
4 638
10 794
113
De vadászgép? Egyszerűen nincs létjogosultsága.
Ezt a témát csak most fedeztem fel...
Addig nincs csak létjogosultsága, míg valaki másnak nem lesz ilyen... btw ;) bár szerintem ilyen gépeknél - főleg az űrben - a drónoké a jövő:
 

Cifu

Well-Known Member
2010. július 12.
2 791
9 093
113
Ezt a témát csak most fedeztem fel...
Addig nincs csak létjogosultsága, míg valaki másnak nem lesz ilyen... btw ;) bár szerintem ilyen gépeknél - főleg az űrben - a drónoké a jövő:

Definiáld mi az a drón? :D
Egy rakéta, ami a célba csapódik? :)

Ha távirányítású (mint a filmben ábrázolva volt), akkor a késedelem vicc kategória lesz, másodperces, perces, akár óráknak megfelelő lagokkal. Hogy a távirányítás működjön meg kell oldani a fénynél gyorsabb kommunikáció problémáját....
 

Celebra

Well-Known Member
2017. április 7.
5 514
2 523
113
Definiáld mi az a drón? :D
Egy rakéta, ami a célba csapódik? :)

Ha távirányítású (mint a filmben ábrázolva volt), akkor a késedelem vicc kategória lesz, másodperces, perces, akár óráknak megfelelő lagokkal. Hogy a távirányítás működjön meg kell oldani a fénynél gyorsabb kommunikáció problémáját....
Elméletileg megoldva a kvantumrádióval.Mint ahogy a fénynél gyorsabb haladás is a térhajtóművel.Dehogy gyakorlatilag hogyan is kéne megcsinálni.........Aki megoldja,az megkapja a Nagy Valagrend rubintokkal ékesitett nagyonnagy keresztjét
 

arcas

Well-Known Member
2013. március 20.
4 638
10 794
113
Definiáld mi az a drón?
pl. az amivel a topikot kezdted, de nem ül benne ember :D pl.
Ha távirányítású (mint a filmben ábrázolva volt)...
...a filmben sem 1000 drónt irányitottak közvetlenül, egyen-egyenként, nyilván a feladatvégrehajtást mind önnállóan végzi figyelembe véve a környezetét és a többi "társait".
:)
 

arcas

Well-Known Member
2013. március 20.
4 638
10 794
113
Ha távirányítású (mint a filmben ábrázolva volt),
..hozzáteszem, nem a filmben látottakat szeretném magyarázni (bolygóközi vagy csillag-közi szintekben)...hanem csak mi kis Földünk környezete lebeg a szemem előtt ha a topik cimére gondolok ;)
 

Cifu

Well-Known Member
2010. július 12.
2 791
9 093
113
pl. az amivel a topikot kezdted, de nem ül benne ember :D pl.

Az érveket is elolvastad, mi a probléma a vadászgéppel? Még ha nem is vezeti ember, akkor is gyakorlatilag csak egy fokozat, ami a célpont közelébe viszi a harci töltetet. Abba már felesleges is belemenni, mi értelme van gépágyú-szerű fegyverek alkalmazásának ilyen feltételek mellett. Egy rakéta esélyesen jobb megoldás, vagy jöhet a lézer-ágyú.

Most nézd a másik oldalról:

Meg akarnak a vadászok támadni egy nagyobb hajót, nevezzük célpontnak. A célpont a támadókra indít egy-egy elfogó rakétát, aminek csak az odaútra kell a hajtóanyagot biztosítania, és a kinetikai ütközés energiája is elég lehet ahhoz, hogy a célpontot elpusztítsa (függően a környezettől, simán lehet 3-4km/s sebességkülönbség, de akár még több is). Melyik éri meg?
 

arcas

Well-Known Member
2013. március 20.
4 638
10 794
113
...Meg akarnak a vadászok támadni egy nagyobb hajót, nevezzük célpontnak. A célpont a támadókra indít egy-egy elfogó rakétát, aminek csak az odaútra kell a hajtóanyagot biztosítania, és a kinetikai ütközés energiája is elég lehet ahhoz, hogy a célpontot elpusztítsa (függően a környezettől, simán lehet 3-4km/s sebességkülönbség, de akár még több is). Melyik éri meg?
Én űrben csak lézerben gondolkodnék, továbbá gyakorlatilag egyszerű módszerekkel lehet halálos repesz-záport képezni egy érkező "fenyegetés" elé.
Elolvastam amit irtál,...igen,...ezek alapján csak a véleményemet mondtam el -már ha kiváncsi vagy rá- és nem téma szakértőjeként ;)
 

Cifu

Well-Known Member
2010. július 12.
2 791
9 093
113
Én űrben csak lézerben gondolkodnék, továbbá gyakorlatilag egyszerű módszerekkel lehet halálos repesz-záport képezni egy érkező "fenyegetés" elé.
Elolvastam amit irtál,...igen,...ezek alapján csak a véleményemet mondtam el -már ha kiváncsi vagy rá- és nem téma szakértőjeként ;)

A lézerfegyvereknél a fő probléma a fókusz. Először is a hatalmas energiát a cél felé kell valahogy tornászni, ami annyit tesz hogy tükrökkel a kiindulási hely felől a cél felé kell téríteni. A fókusznak itt azért van lényegi feladata, mert a tükör felületén ugyanakkora energiamennyiség jelentkezik, mint a célponton, vagyis célszerű NAGY tükröt használni, így nem kell attól aggódni, hogy maga a tükör elpárolog az energiától (de ettől még az aktív hűtésű tükör jól jöhet), utána ennek a tükörnek a cél felé kell téríteni az energiát, de úgy, hogy a célponton az energia a lehető legkisebb felületen realizálódjon. Ha a fókusz rossz, akkor a fegyver hatékonysága romlik, hiába van egy 1 megawattos lézered, ha a célponton 10 méteres körben éri el, akkor legfeljebb csak kicsit felmelegíti, de ha egy milliméteres pontban, akkor ott a másodperc tört része alatt keresztüléget mindent.

Mi a probléma?

Először is a fókusz. Jelenleg ott tartunk, hogy a YAL-1A esetében például 400km-en kb. fél négyzetméteres területre tudták fókuszálni a nyalábot. A YAL-1A 1MW alatti (pontosan nem tudjuk) teljesítményű lézerének ekkora területen kb. 2-4 másodperc kell, hogy átolvasszon egy fél milliméter vastag alumíniumötvözet lemezt, és alatta károkat okozzon. Ha a rakéta forog, akkor ugyanez 4-8 másodperc. Ezt úgy, hogy a légköri zavaró hatások játszanak. A becslések szerint a fókusz vákuumban egy nagyságrenddel jobb lenne, tehát 400km-ről már menne 0,05m2-re, és egy-két másodperc alatt el lehetne egy nem manőverező cél burkolatát égetni, ha az csak egy vékony aluötvözet. Tudni kell, hogy az infravörös tartomány jó részében az alumínium ötvözetei kutya jól tükröznek, így a lézer energiájának 96-99%-át visszaverik, ahelyett, hogy elnyelnék (és ettől felhevülnének). Szóval nem jó ötlet a világűrben műanyagból gyártani a rakétánk burkolatát...

Az optika minél nagyobb, annál precízebb lehet alaphangon, így a védekező űrhajó előnyben van a "vadászgéppel" szemben, hiszen nagyobb optikát tudsz rászerelni. Vagyis a védő hajó messzebbről tud nagyobb lézerrel lőni a vadászra, mint fordítva...

Másodszor a probléma a teljesítmény. Jelenleg az ilyen 20-30-40kW-os gyakorlati, és az 50-70kW-os tesztlézereket hozzák össze kisebb modulokból, un. fiber-lézerekkel. Ez azt jelenti, hogy kisebb, 2-3-4-5kW-os modulok nyalábjait kombinálják össze és fókuszálják a célpontra, hogy elérjék a kívánt hatást. Ez érthető okokból bonyolult megoldás és többek között ezért nem nagyon látjuk őket már a hadszíntéren. A kémiai lézerekkel több száz kW teljesítményt el lehet érni, csak éppen üzemanyag kell hozzá. A YAL-1A esetében hatalmas reaktorok kellettek a lézernyaláb reakciójához, és a több tonnányi üzemanyagból nagyjából 5-7 lövést tudtak leadni. Ez eléggé valószínűtlen módszer a világűrben, szóval marad az energia-bázisú lézer, ahol viszont az elérhető teljesítmény a probléma. Sakk-matt. Amíg az energia-bázisú lézerképzésben nem következik be valami hatalmas áttörés, addig a lézer ilyenformán csak kiegészítő megoldás lehet, vagy pedig nagyon nagy méretű űrhajóra van szükség hozzá - megint nem a vadászoknak ideális helyzet...
 

Cifu

Well-Known Member
2010. július 12.
2 791
9 093
113
Nézzünk egy gyakorlatiasabb megoldást:

A két sarokban a 10 tonnás "űrvadász" és az 1000 tonnás "űrfregatt"

Az előbbiből a pilóta létfenntartó rendszerei, 24 órás készletekkel és maga a pilóta legyen mondjuk 250 kg. A pilótafülke és berendezései legyenek mondjuk 150 kg. Ez abszolút minimum, adott esetben kiváltható egy irányítórendszerrel, ha drónban gondolkodsz A géptest 500 kg, a főhajtómű 50 kg, a kormányhajtóművek 50 kg. Legyen 8 tonna üzemanyagunk (metán üzemanyag és így kijön a cirka 6km/s deltaV, ez a 6km/s annyit tesz, hogy a Földről a Holdra képes lenne ~26 óra alatt megtenni az utat), marad 1 tonna hasznos terhünk a fegyverzetre és az érzékelőkre.



Az 1000 tonnás űrfregatt arányai 10 fős személyzet esetén: személyzet és lakómodul, 5 évre szükséges ellátással, növénykerttel: 150 tonna. Reaktor/hajtómű 4x (4x1200MW termikus teljesítmény, egyenként 4x 300kN tolóerő): 80 tonna, Hajtómű Radiátor-rendszer: 10 tonna. Űrhajó szerkezeti tömege: 60 tonna. Üzemanyag-mennyiség 600 tonna (nagy tolóerő / NTR esetén ~20km/s, nagy ISP esetén ~35km/s deltaV). Hasznos teher (fegyverzet és érzékelők) 100 tonna.

Vegyünk egy kevésbé csúcstechnikás megoldást, és kémiai hajtóművekkel számolunk, a hajtóművek tömege ez esetben 10 tonna körüli, egy 500kW-os mini-reaktor tömege hozzávetőleg 2-4 tonna, legyen 5 a radiátorokkal és sugárvédelemmel együtt. A fegyverzet és érzékelők tömegéből áldozzunk be 50 tonnát, tehát csak 50 tonna marad erre. A hajtóanyagból így 825 tonnánk van, de a reaktor miatt megoldható az aktív hűtés, így lehet hidrogén hajtóanyag, cirka 450-es ISP-vel, így olyan 5,7 km/s delta-V-nk van.



Na most, nekünk van egy űrvadászunk, ami 10 tonnás tömeggel bír, 1 tonna fegyverzet fér rá, és van 6km/s deltaV tartaléka. A baj annyi, hogy neki oda-vissza kell mennie, tehát számoljunk 3 km/s oda és 3 km/s vissza, ez persze nem ilyen egyszerű, hiszen fel lehet használni úgy is, hogy 5 km/s gyorsan az odaútra, és aztán 1km/s marad arra, hogy lassan visszalavírozzon az űrállomásra vagy anyahajóra. Azt már leírtuk, hogy az űrvadász "hatótávolsága" durván egy Föld-Hold út, vagyis hozzávetőleg 384'000 km. Ezt a távolságot 1 nap alatt teheti meg.

Ismét visszautalnék a lézerfegyvereknél írtakra, egy lézerágyú pár ezer, esetleg tízezer km-es, komoly technikai ugrás esetén is legfeljebb pár százezer km-es hatótávolsággal rendelkezik. Tehát szegény űrvadászt már ilyen távolságból veszély fenyegeti. Természetesen megpróbálkozhat elkerülő manőverekkel, vagyis folyamatosan véletlenszerű mozgást végez, hogy a lézer fókuszát elkerülje, de egyfelől az üzemanyagot használja e közben, másfelől a pilóta pár órányi ilyen rázógép után már valószínűleg sírva könyörögne, hogy találják már el. :)

A magasabb színvonalon az vadászokat egy hordozó-fregatt támogathatja, mondjuk visz magával 8 vadászt és marad 10 tonna az érzékelőkre és 10 tonna egy önvédelmi kinetikai vagy lézerágyúra.
Alacsonyabb színvonalon mindez úgy néz ki, hogy 4 vadász és 10 tonnás érzékelők vagy 5-5 tonna marad az önvédelemre és az érzékelőkre.

Akkor egyszerűsítsünk: vegyük ki a pilótát, így már nincs szükség visszaútra, csak arra, hogy a célponthoz odaútra kihasználhassa az üzemanyagát, és teljes, 6km/s deltaV értékét. Ennyi. Az 6km/s két dolgot jelenthet:

  • Vagy gyorsabban odaérhet.
  • Vagy plusz manővereket hajthat végre a cél elfogásához, avagy bővebben követheti a cél kitérő manővereit.
10 tonnás vadászgép helyet most vegyük egy 10 tonnás nehéz rakétát, kémiai hajtóművekkel, metán hajtóanyaggal.



Ennél legyen a rakéta tömegéből 9 tonna a hajtóanyag, és marad 1 tonna a szerkezetre valamint az érzékelőkre és az irányítórendszerre. Ez 8,5 km/s delta-V-t jelent metán hajtóanyagnál. De úgy is számolhatunk, hogy marad a 8 tonna hajtóanyag (6km/s delta-V) és a maradék tömegbe berakunk kisebb elfogó-rakétákat. Upsz...

Ha ezt le tudod skálázni 1 tonnás rakétára, távirányítású megoldásra önvédelmi célra, akkor még jobb. Most ne álljunk neki még lejjebb skálázni, de ugye lehetne.

Akkor mi szükség vadászgépre? Visz az "harci" űrfregattunk 8db 10 tonnás rakétát, a maradék 10 tonnából lesz rajta egy decens érzékelő, és marad 10 tonna egy önvédelmi lézer- vagy kinetikai-ágyúra.

Ha ugyanezt alacsonyabb technikai színvonalon csináljuk, akkor 4db 10 tonnás rakéta mellett maradhat a 10 tonnás érzékelő, vagy 2db 10 tonnás rakéta az ellenséges hadihajók ellen, 10db 1 tonnás önvédelmi rakéta, 10 tonna egy önvédelmi lézer- vagy kinetikai fegyverre és 10 tonna az érzékelőre.

A magasabb technikai színvonalú nukleáris-meghajtású számoknál a vadász-hordozó és a rakétás fregatt harcérintkezése eléggé ciki lesz, ha utóbbi elkezd kitérő manővert indítani, miután elindultak a vadászok. A vadász kénytelen lesz követni a változtatást, koptatva a deltaV-jét. A harci fregatt megteheti ezt, hiszen legfeljebb lassabban jut haza. De a vadászgépnek egy ponton túl eljön az idő, hogy nem fog tudni visszatérni az vadász-hordozó hajó pályájához. Az hordozó meg futhat a vadászai után, hogy a pilótái ne fulladjanak meg ... :)