Űrhadviselés

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.

blitzkrieg

Well-Known Member
2015. február 10.
5 477
5 493
113
pl. az amivel a topikot kezdted, de nem ül benne ember :D pl.

...a filmben sem 1000 drónt irányitottak közvetlenül, egyen-egyenként, nyilván a feladatvégrehajtást mind önnállóan végzi figyelembe véve a környezetét és a többi "társait".
:)

Ez melyik film?
 

ZeiG

Well-Known Member
2017. április 4.
373
1 413
93
"A 1,4 megatonnás töltetet 400 kilométeres magasságban hozták működésbe, és a detonációt követően kialakult mesterséges sugárzási övön több műhold is áthaladt, három teljesen működésképtelenné vált, másik három – köztük a legendás Telstar-1 – részben meghibásodott, a sugárzás például a napelemeiket károsította. A sugárzás még négy hónappal később is olyan erős volt, hogy az első emberes űrrepüléseken, azaz a Mercury programon dolgozó NASA-kutatók komolyan aggódtak az úttörő űrhajósok egészségéért."
Bővebben:
https://index.hu/tudomany/2017/06/1...ofitalhatunk_a_legdurvabb_atomrobbantasokbol/

 

Veér István

Well-Known Member
2011. február 14.
3 063
5 823
113
Brian WEEDEN
Current and Future Trends in Chinese Counterspace Capabilities Proliferation Papers, No. 62, November 2020

Forrás (PDF, 44 odal):
https://www.ifri.org/en/publication...urrent-and-future-trends-chinese-counterspace



China is in the midst of a long-term effort to develop a world-class space program with a strong military and national security component.

Since 2015, Chinese official and unofficial writings have increasingly emphasized the importance of space warfare, including for offensive and coercive uses. In parallel, China has engaged in a significant and dedicated effort to develop a wide array of destructive and non-destructive offensive counterspace capabilities since the early 2000s, some of which are – or soon will become – operational.

This study explores the multiple areas of Chinese counterspace capability developments, from co-orbital rendezvous operations to direct ascent antisatellite interceptors and electronic and cyber warfare. It summarizes what is known about current programs, offers estimates regarding the unique characteristics of each capability area and how advanced Chinese capabilities are in each field.

While China’s search for a large array of counterspace capabilities is not unique, it could both directly and indirectly affect U.S. and European strategic interests and thus has vast implications for transatlantic security.

Table of Contents
INTRODUCTION.................................................................................11
COUNTERSPACE POLICY, DOCTRINE AND ORGANIZATION............15
CHINESE COUNTERSPACE EFFORTS.................................................17
Co-orbital ASAT......................................................................................18
Direct Ascent ASAT................................................................................23
Electronic Warfare.................................................................................28
Directed Energy.....................................................................................30
Cyber......................................................................................................33
Space Situational Awareness...............................................................34I
MPLICATIONS FOR EUROPE AND TRANSATLANTIC SECURITY.....39

 
  • Tetszik
Reactions: Cifu

hendrick

Well-Known Member
2018. június 30.
651
854
93
In order to assemble enough computing power to do machine learning in space, you need to put a lot of small computers in low Earth orbit and then link them up. Over the next two years, a DARPA program called Blackjack will attempt to prove out concepts that could be used to build a self-organizing orbital mesh network.

Jövőre a Space Development Agency 20 műholdat bocsájt fel adattovábbításra és további nyolcat rakéták követésére. 2024-ig további 150-et bocsájtanak fel.

New computer chip architectures, perhaps mimicking the human brain, could accelerate the creation of an orbiting machine-learning network, said Jeff Sheehey, chief engineer of NASA’s Space Technology Mission Directorate. His agency is building processors that are “100 times better” than the radiation-hardened ones that power today’s spacecraft. “We’re also looking at neuromorphic processors,” he said, chips that function less like conventional integrated circuits and more like the synapses of the human brain. More intelligent systems will be necessary if humanity is to build a sustained presence in space, he said. It’s “going to require a lot of assets to be in place that may not have humans tending them for long periods of time.

Cikk. Apropó. Link.
 
  • Tetszik
Reactions: arbalest and Cifu

Mackensen

Well-Known Member
Szerkesztőségi tag
Moderátor
2010. május 3.
20 141
9 701
113
Jó kérdés,hogy kinek mi a valós képessége e téren. @Cifu talán tudna valami irányadót mondani
Elég ha csak felületesen rákeresel. Az amerikai műhold napi 500 méters süllyedt és mikor lelőtték úgy tudom, hogy 200 km alatt volt, ami a legoptimistább esetben is a LEO pálya alsó határa. Az amerikaiak ezzel inkább azt bizonyították, hogy képesek hatékony rakétaelhárításra.
A kínaiak meg bő 800+ km magasságból szedték le a célműholdat, ami valódi ASAT képesség.
Alég ha csak a fizikai méreteit veted össze a két rakétának.
 

Negan

Well-Known Member
2019. november 30.
6 866
8 422
113
Elég ha csak felületesen rákeresel. Az amerikai műhold napi 500 méters süllyedt és mikor lelőtték úgy tudom, hogy 200 km alatt volt, ami a legoptimistább esetben is a LEO pálya alsó határa. Az amerikaiak ezzel inkább azt bizonyították, hogy képesek hatékony rakétaelhárításra.
A kínaiak meg bő 800+ km magasságból szedték le a célműholdat, ami valódi ASAT képesség.
Alég ha csak a fizikai méreteit veted össze a két rakétának.
Ez önmagában nem jelent túl sokat.Az eredeti ASAT rakéta egy kis rakéta volt,amit egy F15 inditott.
Nem értek hozzá,de a képesség amcsi részről hajó szinten jelen van valamilyen mértékben.Hoy ez mekkora mérték,azt nem tudom megitélni.
 

Cifu

Well-Known Member
2010. július 12.
2 791
9 093
113
Elég ha csak felületesen rákeresel. Az amerikai műhold napi 500 méters süllyedt és mikor lelőtték úgy tudom, hogy 200 km alatt volt, ami a legoptimistább esetben is a LEO pálya alsó határa. Az amerikaiak ezzel inkább azt bizonyították, hogy képesek hatékony rakétaelhárításra.
A kínaiak meg bő 800+ km magasságból szedték le a célműholdat, ami valódi ASAT képesség.
Alég ha csak a fizikai méreteit veted össze a két rakétának.

For the Record: Az SM-3 Block IIA esetén az elfogási pályacsúcs 1050km lehet, legalábbis papíron (ideális eset, amikor közvetlenül az indító jármű felett repül el a cél).
ABM midcourse vagy ASAT ilyen szempontból lényegtelen, tehát ha te egy ballisztikus rakétát el tudsz fogni 1000km magasságban, akkor egy műholdat is el tudsz. Ugye a Block IIA kapcsán a cél, hogy IRBM rakétát akár pályacsúcson is el tudjon kapni, ICBM-et (amelyeknek a pályacsúcsa inkább 1500-1600 km körül van) csak Apogee előtt és után. Vagyis szvsz az SM-3 Block IIA-t is beírhatjuk a teljes értékű LEO elfogási képességhez. A legnagyobb előnye, hogy az indító jármű ugye a tengeren oda mehet kis túlzással, ahova szeretné, tehát könnyebb megfelelő indítási helyzetbe hozni az ASAT rakétát.

Ez azért fontos tényező, mert hiába kisebb egy SM-3 a kínai szárazföldi indítású ASAT rakétánál, utóbbinak sokkal több Delta-V-re van szüksége ahhoz, hogy egy keringési pálya terén távolabbi célt elkapjon. Ilyen formán nem csak a pályacsúcs számít, de a paraméter-távolság is.

Ezzel együtt én személy szerint úgy vélem, hogy az ilyen tengeri vagy szárazföldi-indítású, rakéta-bázisú ASAT megoldások afféle szemfényvesztés kategóriájába tartoznak. Ez a múlt. Persze politikai / marketing / propaganda okokból célszerű vele foglalkozni, lásd Indiai ASAT tesztek és programok.
A jelen inkább a mini- és nanoműholdak, azon belül a szuicid hajlammal bíró megoldások.

Ugye ilyen téren az orosz Cosmos 2452 "megfigyelőműhold" és az USA 245 kémműhold esete, ami nagyobb publicitást kapott.


150km látszólag hatalmas távolság, de valójában igen közeli űrbéli viszonylatok között, és onnan közelebb menni relatíve könnyű, ha van kellő delta-V tartaléka a műholdnak. Maga a manőver nem annyira egyszerű, de valójában egyáltalán nem ördöngösség végrehajtani, a kérdés nagyjából az, hogy mennyi idő lesz, amíg reagál rá a "célműhold". Amennyire tudjuk, jelenleg nincs egy általános kommunikációs vagy kémműholdon a közvetlen környezetet megfigyelő szenzor. Azt, hogy valami veszélyforrás keresztezi-e a pályáját, csak Földi megfigyeléssel, általában radarral követve deríthetik ki. A lag tényező pedig jelentős, mert ha észre is veszik azt, hogy a másik műhold mire készül, akkor még mindig utasítást kell adni a műholdnak, hogy változtassa meg a pályáját, lehetőleg tervezetten, nehogy esetleg elveszítsék közben a kapcsolatot. A fentieket nézve 150km-es szinkronpálya-távolságból ütközési pontra jutni gyakorlatilag olyan 20-30 perc lehet. A relatív sebességkülönbség kicsi (ezért nem ideális a szinkronpályáról indított elfogás), de azért már pár tíz m/s is elég lehet ahhoz, hogy súlyosan megrongálja a célműholdat (elég például egy napelemtáblát összetörnie).

Ha a költségtényezőt is nézzük, egy dedikált 3U vagy 6U méretű "elfogó-műhold" raj sokkal olcsóbb, mint egy ASAT rakétarendszer. Ráadásul lehetséges akár MEO / GEO pályán keringő műholdak elfogása is, ha az elfogó-műholdat eredetileg megfelelő pályára állították. Ez az, amire földi indítású ASAT csak akkor képes, ha eleve kellő teljesítményű indítórakétával épült (az eddigi ASAT rendszerek itt véreztek el)...