Űrkutatás

Nekem most az nem tiszta hogy most egy új első fokozat volt, vagy az amelyik repült három hete?

Amelyik 3 hete repült arról azt mondta Musk, hogy nem fog repülni többet, mert azon különféle teszteket fognak végezni.
 
Állítólag a tudósok feltételezik, hogy van a naprendszerünkben egy nagyon távoli nehezen látható óriás bolygó.
Ami ami azt jelentené, hogy újra 9 bolygós lesz a naprendszerünk modellje.
Számomra ez több okból is érdekes:
1. Hogy nem látunk egy ekkora bolygót?
2. Ezek szerint mégsem tévedtek a sumerok amikor 9 bolygós naprendszer modellt véstek kőbe?
(Ugye ők a Plútót nem láthatták)
3. Nagyon nagy lehet a bolygó keringési ideje és a bolygó pályája is, hogyha mi a modern ember már/még nem láttuk a bolygót, de 6000 éve a sumerek igen.

Link:
http://www.sciencemag.org/news/2016/01/feature-astronomers-say-neptune-sized-planet-lurks-unseen-solar-system
 
@fip7
1 nincs IR sugárzása mert nagyon hideg, minimális a visszavert fény mert baromi messze van. Hogy akarnád "látni"?
2 Kérdés mit definiálsz bolygónak. definiálhatod úgy, hogy 9 legyen és akkor igazolhatod, hogy sumérek... :DDD
3 Hogy látták volna ha plutot sem? Matematikai modellek alapján valószinüsítik, mert sedna... mozgására hat.
 
Fade

1. Nem vagyok csillagász.
De ha a sokkal kisebb Plútót sikerült akkor ezt is fel kellet volna fedezni.
Vagy most a pályája olyan távoli szakaszán lehet, hogy tényleg esély sincs az észlelésére.
2. Azért egy földnél 9 szer nagyobb égi test hadd legyen már bolygó.
Lehet amikor "közeli" pályán van akkor távcsővel látható.
Gondolom a Sumerok se passzióból számoltak 9 bolygóval!
Arról nem is beszélve, hogy a maradék 8-at hogy fedezhették fel... Ez feltételezi a részükről a távcső, mint szerkezet ismeretét.
3. A Plútó meg-e között tetemes a különbség. Hiába van messzebb, nagyobb felület jóval több fényt verhet vissza.
 
A távolsággal négyzetesen csökken a fény fluxusa. Ha visszavert, akkor ennek egy töredéke jön vissza, az albedo függvényében, és onnantól újfent négyzetesen csökken a fluxus. Minél messzebb van valami, még ha tökéletes visszaverő is, akkor is a 4. hatvánnyal csökken a látszó fényessége. Ha "piszkos fagyott vízjég", akkor elég alacsony az albedója, tehát alig ver vissza valami fényt (arrafele ilyesmi szokott a tárgyak összetétele lenni).
Már a plutot is csak számítások alapján találták meg, és ezt is így találták meg. Valójában az uránuszt is így találták meg, bár azt korábban is láthatták, de nem tudták ról, hogy bolygó.

Az égbolt meglepően nagy, és egy ilyen alig látszó dolgot meg tudunk figyelni pl. a Hubble teleszkóppal, ha tudjuk hol keressük. Viszont annak olyan kicsi a látómezeje, hogy azzal teljes égbolt felmérést csinálni nem praktikus. Ráadásul a bolygók érzékeléséhez minál több ilyen felmérés kell, hogy a köztük levő különbségből azonosítani lehessen.

A sumérok ezt csak úgy láthaták, ha Enkidu és Enlil az űrhajójáról megmutatta nekik.
 
Veér István

Értem. Vagyis a földről valószínűleg ők nem láthatták.
 
Jók az ilyen elméletek, mert tetszetősek és nem lehet bizonyítani, :)

A suméroknál szokás volt, hogy sokáig uralkodtak egyes királyok. Hosszú ideig éltek,oszt össze gyűlt a sok kis fény. Vagy alapból ismerték a probléma tárgyát.

"A feljegyzések szerint, az özönvíz előtt hatalmon lévő, mennyből leszállt nyolc király összesen 241.200 éven át uralkodott."
http://magyarno.com/sumer-kiralyok-nyomaban/ :)

A dogonok meg tudták, hogy a Szíriusz kb. 50 év keringési idejű kettőscsillag. http://www.astronet.hu/tenyek-talanyok/tudomany/a-dogonok-titka-101945

Ezek ilyenek.

on:

http://www.origo.hu/tudomany/vilagur/20120618-naprendszer-furcsa-jelensegek-szokatlan-egitestek-anomaliak-a-holdak-kisbolygok.html

Rejtélyes anomália több űrszonda mozgásában
http://index.hu/tudomany/urkutatas/rejtely0311/
 
Egy 2011-es cikk

"a Tyche névvel felruházott állítólagos bolygó a Naprendszer legkülső tartományában, az úgynevezett Oort-felhőben rejtőzhet. Ez a régió egy a Naptól 50-100 000 csillagászati egységre található (egy csillagászati egység a Nap-Föld átlagos távolságát jelenti, ez megközelítőleg 150 millió kilométer). A lehetséges kilencedik bolygó Nap körüli pályája 15 000-szerese lehet a Földének, illetve 375-szöröse a Plútóénak, ami magyarázhatja, hogy eddig miért nem sikerült megpillantani. A Tyche egyébként a feltételezések szerint a Jupiter méretének négyszeresét is elérheti."
http://hvg.hu/tudomany/20110216_naprendszer_tyche_bolygo_pluto
 
Fade

1. Nem vagyok csillagász.
De ha a sokkal kisebb Plútót sikerült akkor ezt is fel kellet volna fedezni.
Vagy most a pályája olyan távoli szakaszán lehet, hogy tényleg esély sincs az észlelésére.
2. Azért egy földnél 9 szer nagyobb égi test hadd legyen már bolygó.
Lehet amikor "közeli" pályán van akkor távcsővel látható.
Gondolom a Sumerok se passzióból számoltak 9 bolygóval!
Arról nem is beszélve, hogy a maradék 8-at hogy fedezhették fel... Ez feltételezi a részükről a távcső, mint szerkezet ismeretét.
3. A Plútó meg-e között tetemes a különbség. Hiába van messzebb, nagyobb felület jóval több fényt verhet vissza.

Minél messzebb van valami, annál nagyobb távcső kell, hogy észrevedd. Viszont minél nagyobb a távcső nagyítása, annál kisebb szeletét látod veled egyszerre az égboltnak, így annál nehezebb valamit megtalálni. Egy amatőr távcsővel is beletelhet pár percbe, míg megtalálod a Vénuszt, pedig azt szabad szemmel rögtön látod amint felnézel az égre.
A Plútót is matematikai számításokkal "fedezték fel" először (a Neptunusz és az Uránusz pályáiban találtak rendellenességeket, amiből feltételezték, hogy hat rájuk egy másik bolygó gravitációja). Miután megtudták, hogy még kell legyen ott egy bolygó, aztán kezdtek utána keresni, 25 évbe telt, amíg megtalálták. Egyébként az 1930-as felfedezése után derült ki, hogy 1915-ben készített fényképeken is rajta van már, csak akkor még csillagnak hitték.
Az meg kicsit megtévesztő, hogy ha a Naprendszerünkben van valami, akkor közel van, mivel a Naprendszer 1 fényév nagyságságú, ott pedig már nagyon halványak az objektumok. A más csillagrendszerekben levő bolygókat nem közvetlen megfigyeléssel szokták azonosítani, hanem pl. a csillagjukban megfigyelhető fény intenzításának a vizsgálatával (keringése alatt kicsit kitakarja a csillagot). Nagyon sok adatot ki tudnak ebből következtetni: keringési idő, tömeg, de még akár a bolygó esetleges légkörének az összetételét is.
 
http://index.hu/tudomany/2016/01/20/csillag_alien_rejtely/

Erre kíváncsi vagyok :)

Veszekedtek egyet ET szülei, repültek a csészealjak és a sok törmelék eltakarta a csillagot. :)
Vagy az goa'uldok is a napenergiára szavaztak és befedik a csillagot panellekkel. :)
Viccet félretéve ez utóbbi akár még igaz is lehet, persze nem a goa'uldokkal.
 
Az meg kicsit megtévesztő, hogy ha a Naprendszerünkben van valami, akkor közel van, mivel a Naprendszer 1 fényév nagyságságú, ott pedig már nagyon halványak az objektumok. .

A Naprendszer határát hol húzod meg...? A Nap gravitációs hatása sincs talán ilyen messze, ahol már objektum hatása már a dominánsabb.
 
A Naprendszer legkülső határának jelenleg az Oort-felhőt tekintik.
Ennek távolsága kb. 50000-100000 CSE, az itt keringő milliónyi üstökösmagra még hat a Nap gravitációja (is)...
 
Egy 2011-es cikk

"a Tyche névvel felruházott állítólagos bolygó a Naprendszer legkülső tartományában, az úgynevezett Oort-felhőben rejtőzhet. Ez a régió egy a Naptól 50-100 000 csillagászati egységre található (egy csillagászati egység a Nap-Föld átlagos távolságát jelenti, ez megközelítőleg 150 millió kilométer). A lehetséges kilencedik bolygó Nap körüli pályája 15 000-szerese lehet a Földének, illetve 375-szöröse a Plútóénak, ami magyarázhatja, hogy eddig miért nem sikerült megpillantani. A Tyche egyébként a feltételezések szerint a Jupiter méretének négyszeresét is elérheti."
http://hvg.hu/tudomany/20110216_naprendszer_tyche_bolygo_pluto

Éppen múlt héten hallgattam egy érdekes előadást űrkutatás témában, és ott is volt szó a 9. bolygóról. A számítások szerint nagyon hosszú a keringési ideje (ezer-években mérhető), ezért ritkán kerül földközelbe, így nehéz ténylegesen is meglátni. Ráadásul nem azonos a keringési síkja sem a másik 8 Nap körüli bolygóval, hanem azoktól legalább 70-75 fokra eltér, tehát a keringésének síkja közel derékszögű a többi bolygóra - mármint a számítások szerint (amikben ugye még a tömegét is csak bizonyos határok között saccolni tudták, tehát az eredmény erősen "szórhat" a valósághoz képest).
 
Lehet a Heliopauzát is a naprendszer határának tekinteni: az a "shockwave" ahol a napszé és az intersztelláris részecskék árama egy ütközőzónát alakít ki, és amin kívül az intersztelláris részecskeáram a domináns.
 
<blockquote rel="blitzkrieg">
Az meg kicsit megtévesztő, hogy ha a Naprendszerünkben van valami, akkor közel van, mivel a Naprendszer 1 fényév nagyságságú, ott pedig már nagyon halványak az objektumok. .

A Naprendszer határát hol húzod meg...? A Nap gravitációs hatása sincs talán ilyen messze, ahol már objektum hatása már a dominánsabb.</blockquote>

Elég szubjektív, hogy hol a Naprendszer határa, de a legtöbb helyen 1-1,5 fényévet ír.
 
Valós idejű kilométer számláló a Voyager űrszondáknál.
http://voyager.jpl.nasa.gov/where/
 
http://www.origo.hu/tudomany/20160127-bolygo-csillag-bolygorendszer-tavolsag.html
 
http://index.hu/mindekozben/poszt/2016/01/30/elkepeszto_animacion_mutatja_be_a_nasa_a_ceres_torpebolygot/

Fantasztikus
https://youtu.be/nJiw2NxqoBU
 
Állítólag a tudósok feltételezik, hogy van a naprendszerünkben egy nagyon távoli nehezen látható óriás bolygó.
Ami ami azt jelentené, hogy újra 9 bolygós lesz a naprendszerünk modellje.
Számomra ez több okból is érdekes:
1. Hogy nem látunk egy ekkora bolygót?
2. Ezek szerint mégsem tévedtek a sumerok amikor 9 bolygós naprendszer modellt véstek kőbe?
(Ugye ők a Plútót nem láthatták)
3. Nagyon nagy lehet a bolygó keringési ideje és a bolygó pályája is, hogyha mi a modern ember már/még nem láttuk a bolygót, de 6000 éve a sumerek igen.

Link:
http://www.sciencemag.org/news/2016/01/feature-astronomers-say-neptune-sized-planet-lurks-unseen-solar-system

Ejjj no! Megvan a Nibiru? :DDD