Űrkutatás

[Capslock27]

Onnan számíthatjuk majd az orosz űripar(nak nem a felívelését, hanem) a gödörből kikukucskását, hogy Rogozin nyomtalanul eltünik.

.
.
Sajnos a Nauka körül sokasodnak a problémák, ez már a VKD-51űrséta előtt is érződött. Most olyan új hirek kezdtek terjengeni, hogy az európai robotkar (ERA) aktiválására nem lesz lehetőség a következő személyzetcsere előtt.
.
Megpróbáltak egy kommunikációs tesztet jan.23-án az ERA adatbuszával, de ez valószinűleg nem sikerült, februárban újra neki kell futni, kérdés, akkor fog-e menni. Igy az ERA aktiváció az Expedition67 küldetés tagjaira marad, március végétől. Mármint ha minden jól megy.

 

[joker]

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

3. féltől származó sütik elfogadása

 

[ladagrant]

Onnan számíthatjuk majd az orosz űripar(nak nem a felívelését, hanem) a gödörből kikukucskását, hogy Rogozin nyomtalanul eltünik.

Az oroszoktól már azt is nagy teljesítménynek tartanám ha sikerülne lecserélni a Szojuzt az Orelre.
Miért nem rúgják ki Rogozint és számolják fel a korrupciót az űriparban? Azt a kevés pénzt hatékonyan is felhasználhatnák.

 

[gacsat]

Az oroszoktól már azt is nagy teljesítménynek tartanám ha sikerülne lecserélni a Szojuzt az Orelre.
Miért nem rúgják ki Rogozint és számolják fel a korrupciót az űriparban? Azt a kevés pénzt hatékonyan is felhasználhatnák.

Rogozin Putyi haverja. Érinthetetlen.

 

[Allesmor Obranna]

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

3. féltől származó sütik elfogadása

 

[Törölt tag]

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

3. féltől származó sütik elfogadása

Ezt a marhaságot ki találta ki? (Tudom-tudom, koncepció, csak eszetlen)
Ehhez miért kellene függőlegesen indítani az egész miskulanciát? Miért nem lehetne az orrára rászerelni a 2. fokozatot? Mert így a légellenállást növeli, de legalább nem mennek a hajtóművei - ellentétben az eredeti SS-nek.

 

[Zaphod Beeblebrox]

@Nemerson nem tudom mire vélni az orosz űrprogramok kapcsán elhangzott megannyi különböző ígérettel támasztott optimizmusodat.

Az orosz elemzők is egyre kritikusabbak a folyamatos túligérgetés és a rendszeres alúlteljesítések kapcsán, miközben rendszerszintű korrupció burjánzik a szektorban.

ÐоÑмоÑ, гниÑÑий изнÑÑÑи: РоÑÑÐ¸Ñ ÑÑÐ¾Ð´Ð¸Ñ Ñ Ð¾ÑбиÑÑ

ÐÐ¾Ñ Ð¿Ð¾ÑмоÑÑиÑÑ Ð½Ð° Ð½Ð°Ñ ÑÑÑÑкий коÑÐ¼Ð¾Ñ â ÑоÑоÑо! Ðа ÑаÑкÑаÑенной под ÑоÑÐ»Ð¾Ð¼Ñ ÑакеÑе неÑеÑÑÑ Ð¿Ð¾ оÑбиÑе акÑÑиÑа ÐеÑеÑилÑд в Ð¾Ð±Ð½Ð¸Ð¼ÐºÑ Ñ ÑобоÑом ФедоÑом, коÑÐ°Ð±Ð»Ñ Â«ÐÑел» ÑоÑÐ¸Ñ ÐºÐ¾Ð³Ñи на ÐÑнÑ...

www.mk.ru

Az USA-Ban és Kínában is nagy erőkkel fejlesztik az újrahasználható hordozóképességet, még az EU is elindúlt és van látható terv.

Rogozin meg beígér mindent ami eszébe jut. (Ugye most ha jól számolok kb 3 rakéta 2 személy-teherszállító kapszula, új űrállomás az ISS-el párhuzamosan , holdprogram/holdbázis, nukleáris űrvontató, tengeri indítóplatform, ja persze az Angara leszállóképessége van beigérve) lehet kihagytam valamit...

mivel azonban Putyinnak nem különösebben a szívügye az űrkutatás ezért még a forrásaik is csökkennek.

De 2030-ig minden ígéret szerint megépül.. aha

 

[Cifu]

Ezt a marhaságot ki találta ki? (Tudom-tudom, koncepció, csak eszetlen)
Ehhez miért kellene függőlegesen indítani az egész miskulanciát? Miért nem lehetne az orrára rászerelni a 2. fokozatot? Mert így a légellenállást növeli, de legalább nem mennek a hajtóművei - ellentétben az eredeti SS-nek.

Ez az űrrepülőgép fejlesztésének nagyjából a első-másfeledik fordulója volt.

A cél az, hogy teljesen újra felhasználható rendszert építsenek ki, bármi áron. Mivel egy fokozatú rendszerekben (Singe Stage To Orbit, SSTO) nem volt meg a kellő bizodalom, így két megoldás versengett, az egyik, hogy ledobható üzemanyag-tartályokkal repülnek (ezzel viszont sérül a teljesen újrahasznosíthatóság álma), vagy pedig a gyorsító fokozatot valahogy visszahozzák. Az 1960-as évek végéről beszélünk, és a pilóta központú NASA-ról van szó. Maxime Fagett, a NASA egyik legbefolyásosabb mérnöke pedig egyes szárnyú, kis felhajtóerejű, "egyszerű" megoldást akart, amit a DC-3 tervvel vázolt fel. Nagyjából ez volt fő csapásiránynak tekinthető.

A függőleges indítás logikus volt: gázturbinás sugárhajtóművekkel a teljesen feltöltött, több ezer tonnás járművet felemelni egy kifutóról, az ehhez elég erős futóművel ellátni, stb. nagyjából reménytelen vállalkozás. Elég erős rakétahajtóműveket már tudtak építeni, tehát ez volt a leglogikusabb fejlesztési irány. A rakétahajtóművekkel induló rendszer hozzávetőleg 80 km magasra és Mach 8-10 sebességre gyorsította a második fokozatot, amely ez után levált, és egyedül ment tovább, immár tisztán vákuumra optimalizált hajtóművekkel. Az első fokozat pedig visszatért, vagy tisztán siklógépként, vagy az első tervek többségében 4-6 gázturbinás sugárhajtóművel, amelyek elég erősek voltak ahhoz, hogy a már üres repülőgéptestet biztonságosan, irányítottan, repülőgépként visszahozzák.

Ezt a koncepcionális tervet (ami a legközelebb volt, hogy megvalósuljon) az kaszálta el, hogy az USAF megkövetelte, hogy a Vandenberg légitámaszpontról indulva poláris (észak-dél) keringési pályára tudjon indítani műholdat, majd vissza tudjon térni. Ehhez cirka 2500 km-es un. Cross-range (nem tudom mi a jó magyar szakszó, átsiklási távolság?) lenne szükséges. Az alapvetően kicsi felhajtóerőre (ez által kis méretű hővédelmet igénylő) épülő megoldások azonban csak ennek nagyjából ötödével bírtak, ami amúgy elégséges is lett volna a NASA igényeinek.

A másik nagy csapás pedig az, hogy igazából nem egy, hanem két teljes értékű járműfejlesztésről lenne szó, hiszen az első fokozat is nagy magasságú, nagy sebességű repülésre, hővédelemmel bíró fejlesztésről szólt. Így a NASA Holdprogramhoz kiépített mindkét hatalmas tervező-fejlesztő bázisának (JSC és Marshall) lenne feladata.

 

[Capslock27]

@Nemerson nem tudom mire vélni az orosz űrprogramok kapcsán elhangzott megannyi különböző ígérettel támasztott optimizmusodat.

Az orosz elemzők is egyre kritikusabbak a folyamatos túligérgetés és a rendszeres alúlteljesítések kapcsán

.
Erre jó példa ez a szerencsétlen Nauka-Prichal téma. Eredetileg anno ugye az is felmerült, hogy a Prichal azért megy fel az ISS-re, mert majd eköré szerveződik a majdani új orosz űrállomás alapja, és később leválasztódnak az ISS-ről. Ez a verzió később eltűnt a napirendről, miután kiderült, hogy a Prichalt súlyos tervezési hiányosságokkal épitették. Eredetileg a gyártó RKK Energia erősen optimista, 30 éves élettartamot akart meghatározni, de a Roszkozmosz technikai átvevő bizottsága erről már eleve hallani sem akart, igy végül csak 15 év lett a kompromisszumos egyezség, de ebbe egyelőre nem számitották bele a Földön töltött éveket, igy a pontos tervezett élettartam egy kicsit homályos maradt. Ekkor már nem volt szó ISS-ről leválasztásról, viszont úgy voltak vele, hogy az ISS kb 10 évét azért bőven megoldja.
A fellövésre felkészités során elvégzett dinamikus terheléses teszteken, amik a Proton út során várható vibrációs terhelést hivatottak szimulálni, a Prichal tesztpéldánya megbukott, és fatális mértékűnek minősitett repedések keletkeztek rajta, főként a felszerelt Kurs antenna rögzitési pontjai körül, de kisebbek máshol is. Az egészet már nem tudták áttervezni, de egy kapkodós rögtönzéssel a Kurs 4AO-VKA antennát leszedhetőre áttervezték, és az igy a modul belsejében utazott fel, megszüntetve az egyik sérülékeny pontot az eredeti antennakoncepcióval. Most áll össze, hogy ezért volt a VKD-51 űrséta egyik, korábban nem tervezett feladata a Kurs felszerelése.
A vibrációs teszten való megbukás másik biztonsági következménye az lett, hogy a tervezett élettartamot 10 évre csökkentették. Kérdéses lett továbbá, hogy a Prichal igy alkalmas-e strukturálisan minden portja kiszolgálására egyszerre, valószinűleg nem, de mivel arra jutottak, hogy újabb modulok már nem mennek az ISS-re, igy a Prichal ilyen kihasználhatósága valójában már nem szempont.
Azután a Prichal kapcsán kiderült, hogy mégis számolni kell a Földön töltött évekkel, igy aktuálisan inkább 9 évvel számolnak, vagy még óvatosabban fogalmazva, hogy 2029-ig kitart a Prichal.
.
Igy azután már fel se merül, hogy a Prichallal Szojuz és Progress dokkolásokon kivül bármit kezdjenek, viszont elkezdtek tervezni egy "új Prichalt", azt kommunikálva, hogy ez magában foglalja az első modul épitésekor szerzett tapasztalatokat. Az "új Prichal" a 2022-es új ISS utáni hatmodulos orosz űrállomásterv központja lesz. Fontos módositás, hogy a modul falát az elégtelennek bizonyult 4-ről 6 mm-re növelik, de még fontosabb, hogy egy új rácsszerkezetes merevitést kap, amitől a súlynövekedést elfogadható szinten tartva mégis nagyon jelentős strukturális javulást várnak.

 

[Törölt tag]

Ez az űrrepülőgép fejlesztésének nagyjából a első-másfeledik fordulója volt.

A cél az, hogy teljesen újra felhasználható rendszert építsenek ki, bármi áron. Mivel egy fokozatú rendszerekben (Singe Stage To Orbit, SSTO) nem volt meg a kellő bizodalom, így két megoldás versengett, az egyik, hogy ledobható üzemanyag-tartályokkal repülnek (ezzel viszont sérül a teljesen újrahasznosíthatóság álma), vagy pedig a gyorsító fokozatot valahogy visszahozzák. Az 1960-as évek végéről beszélünk, és a pilóta központú NASA-ról van szó. Maxime Fagett, a NASA egyik legbefolyásosabb mérnöke pedig egyes szárnyú, kis felhajtóerejű, "egyszerű" megoldást akart, amit a DC-3 tervvel vázolt fel. Nagyjából ez volt fő csapásiránynak tekinthető.

A függőleges indítás logikus volt: gázturbinás sugárhajtóművekkel a teljesen feltöltött, több ezer tonnás járművet felemelni egy kifutóról, az ehhez elég erős futóművel ellátni, stb. nagyjából reménytelen vállalkozás. Elég erős rakétahajtóműveket már tudtak építeni, tehát ez volt a leglogikusabb fejlesztési irány. A rakétahajtóművekkel induló rendszer hozzávetőleg 80 km magasra és Mach 8-10 sebességre gyorsította a második fokozatot, amely ez után levált, és egyedül ment tovább, immár tisztán vákuumra optimalizált hajtóművekkel. Az első fokozat pedig visszatért, vagy tisztán siklógépként, vagy az első tervek többségében 4-6 gázturbinás sugárhajtóművel, amelyek elég erősek voltak ahhoz, hogy a már üres repülőgéptestet biztonságosan, irányítottan, repülőgépként visszahozzák.

Ezt a koncepcionális tervet (ami a legközelebb volt, hogy megvalósuljon) az kaszálta el, hogy az USAF megkövetelte, hogy a Vandenberg légitámaszpontról indulva poláris (észak-dél) keringési pályára tudjon indítani műholdat, majd vissza tudjon térni. Ehhez cirka 2500 km-es un. Cross-range (nem tudom mi a jó magyar szakszó, átsiklási távolság?) lenne szükséges. Az alapvetően kicsi felhajtóerőre (ez által kis méretű hővédelmet igénylő) épülő megoldások azonban csak ennek nagyjából ötödével bírtak, ami amúgy elégséges is lett volna a NASA igényeinek.

A másik nagy csapás pedig az, hogy igazából nem egy, hanem két teljes értékű járműfejlesztésről lenne szó, hiszen az első fokozat is nagy magasságú, nagy sebességű repülésre, hővédelemmel bíró fejlesztésről szólt. Így a NASA Holdprogramhoz kiépített mindkét hatalmas tervező-fejlesztő bázisának (JSC és Marshall) lenne feladata.

Ok, de hogyan jutottak arra a "ragyogó" ötletre hogy az egyiket a másik hátára tegyék? Így dupla akkora homlokfelületet kellett feltolni 80km magasba...
Na mindegy, nem véletlenül maradt a fiókban ez a terv...

 

[Nemerson]

@Nemerson nem tudom mire vélni az orosz űrprogramok kapcsán elhangzott megannyi különböző ígérettel támasztott optimizmusodat.

Az orosz elemzők is egyre kritikusabbak a folyamatos túligérgetés és a rendszeres alúlteljesítések kapcsán, miközben rendszerszintű korrupció burjánzik a szektorban.

ÐоÑмоÑ, гниÑÑий изнÑÑÑи: РоÑÑÐ¸Ñ ÑÑÐ¾Ð´Ð¸Ñ Ñ Ð¾ÑбиÑÑ

ÐÐ¾Ñ Ð¿Ð¾ÑмоÑÑиÑÑ Ð½Ð° Ð½Ð°Ñ ÑÑÑÑкий коÑÐ¼Ð¾Ñ â ÑоÑоÑо! Ðа ÑаÑкÑаÑенной под ÑоÑÐ»Ð¾Ð¼Ñ ÑакеÑе неÑеÑÑÑ Ð¿Ð¾ оÑбиÑе акÑÑиÑа ÐеÑеÑилÑд в Ð¾Ð±Ð½Ð¸Ð¼ÐºÑ Ñ ÑобоÑом ФедоÑом, коÑÐ°Ð±Ð»Ñ Â«ÐÑел» ÑоÑÐ¸Ñ ÐºÐ¾Ð³Ñи на ÐÑнÑ...

www.mk.ru

Az USA-Ban és Kínában is nagy erőkkel fejlesztik az újrahasználható hordozóképességet, még az EU is elindúlt és van látható terv.

Rogozin meg beígér mindent ami eszébe jut. (Ugye most ha jól számolok kb 3 rakéta 2 személy-teherszállító kapszula, új űrállomás az ISS-el párhuzamosan , holdprogram/holdbázis, nukleáris űrvontató, tengeri indítóplatform, ja persze az Angara leszállóképessége van beigérve) lehet kihagytam valamit...

mivel azonban Putyinnak nem különösebben a szívügye az űrkutatás ezért még a forrásaik is csökkennek.

De 2030-ig minden ígéret szerint megépül.. aha

Kell valaki aki ellensúlyozza a sok Pesszimiskát. Ahogy én látom haladnak a programjaik és a határidők nem túlzóak. Majd 5 év múlva meglátjuk kinek lesz igaza.

 

[Allesmor Obranna]

Ez az űrrepülőgép fejlesztésének nagyjából a első-másfeledik fordulója volt.

A cél az, hogy teljesen újra felhasználható rendszert építsenek ki, bármi áron. Mivel egy fokozatú rendszerekben (Singe Stage To Orbit, SSTO) nem volt meg a kellő bizodalom, így két megoldás versengett, az egyik, hogy ledobható üzemanyag-tartályokkal repülnek (ezzel viszont sérül a teljesen újrahasznosíthatóság álma), vagy pedig a gyorsító fokozatot valahogy visszahozzák. Az 1960-as évek végéről beszélünk, és a pilóta központú NASA-ról van szó. Maxime Fagett, a NASA egyik legbefolyásosabb mérnöke pedig egyes szárnyú, kis felhajtóerejű, "egyszerű" megoldást akart, amit a DC-3 tervvel vázolt fel. Nagyjából ez volt fő csapásiránynak tekinthető.

A függőleges indítás logikus volt: gázturbinás sugárhajtóművekkel a teljesen feltöltött, több ezer tonnás járművet felemelni egy kifutóról, az ehhez elég erős futóművel ellátni, stb. nagyjából reménytelen vállalkozás. Elég erős rakétahajtóműveket már tudtak építeni, tehát ez volt a leglogikusabb fejlesztési irány. A rakétahajtóművekkel induló rendszer hozzávetőleg 80 km magasra és Mach 8-10 sebességre gyorsította a második fokozatot, amely ez után levált, és egyedül ment tovább, immár tisztán vákuumra optimalizált hajtóművekkel. Az első fokozat pedig visszatért, vagy tisztán siklógépként, vagy az első tervek többségében 4-6 gázturbinás sugárhajtóművel, amelyek elég erősek voltak ahhoz, hogy a már üres repülőgéptestet biztonságosan, irányítottan, repülőgépként visszahozzák.

Ezt a koncepcionális tervet (ami a legközelebb volt, hogy megvalósuljon) az kaszálta el, hogy az USAF megkövetelte, hogy a Vandenberg légitámaszpontról indulva poláris (észak-dél) keringési pályára tudjon indítani műholdat, majd vissza tudjon térni. Ehhez cirka 2500 km-es un. Cross-range (nem tudom mi a jó magyar szakszó, átsiklási távolság?) lenne szükséges. Az alapvetően kicsi felhajtóerőre (ez által kis méretű hővédelmet igénylő) épülő megoldások azonban csak ennek nagyjából ötödével bírtak, ami amúgy elégséges is lett volna a NASA igényeinek.

A másik nagy csapás pedig az, hogy igazából nem egy, hanem két teljes értékű járműfejlesztésről lenne szó, hiszen az első fokozat is nagy magasságú, nagy sebességű repülésre, hővédelemmel bíró fejlesztésről szólt. Így a NASA Holdprogramhoz kiépített mindkét hatalmas tervező-fejlesztő bázisának (JSC és Marshall) lenne feladata.

Érdekes ez a festmény. Az épp leváló "orbiter" kilépő gázlángja a vákuumnak megfelelően szétterjed, de a hordozó platformé nem. Sőt, az enyhén még össze is tart, mint a földi startnál szokás.
Ez így nem korrekt szerintem.

 

[Törölt tag]

Érdekes ez a festmény. Az épp leváló "orbiter" kilépő gázlángja a vákuumnak megfelelően szétterjed, de a hordozó platformé nem. Sőt, az enyhén még össze is tart, mint a földi startnál szokás.
Ez így nem korrekt szerintem.

Szerintem azt akarja ábrázolni, hogy már nem megy a hajtóműve a hordozónak.

 

[ladagrant]

Kell valaki aki ellensúlyozza a sok Pesszimiskát. Ahogy én látom haladnak a programjaik és a határidők nem túlzóak. Majd 5 év múlva meglátjuk kinek lesz igaza.

Hasonlítsuk össze az 5 évvel ezelőtti terveket a ma megvalósultakkal. Jó alapot ad a jövőre nézve.

 

[gacsat]

Hasonlítsuk össze az 5 évvel ezelőtti terveket a ma megvalósultakkal. Jó alapot ad a jövőre nézve.

A 25 évvel ezelőttieket a ma se kész Angarával meg a Vosztocsníjjal. Viszont az árát kétszer is ellopták.

 

[Wilson]

Az ukrán Szics-2-30 műhold nem érte el a normál orientációt, és nem kap áramellátást......

A Juzsnoje SDO hivatalos közleménye a Szics-2-1 műhold ("Szics-2-30") állapotáról

2022. január 13-án kijevi idő szerint 18:51:58-kor a Falcon 9 hordozórakéta az ukrán Szics-2-1 földi távérzékelő műholdat a tervezett pályára juttatta a klaszter indítás eredményeként.

Az űrhajó leválasztása után kapcsolatot létesítettek vele, és olyan telemetriai információkat kaptak, amelyek megerősítették a fedélzeti berendezések működőképességét.

A klaszterindítás sajátosságaihoz kapcsolódó számos külső tényező nem tette lehetővé, stabil kommunikációt alakítsanak ki az űreszközzel, és biztosítsák a rendszeres tájékozódás időben történő felépítését. A tájolás továbbra is olyan maradt, hogy csak a Földről visszavert napsugárzás, vagy a rövid, kellően alacsony szögben érkező közvetlen sugárzás érje el a napelemes tömb munkafelületeit. E tényezők együttesen negatív hatást gyakoroltak a műhold energiamérlegére.

A műhold fejlesztésének és létrehozásának szakaszában alkalmazott mérnöki megoldások és működési algoritmusok lehetővé tették a Sich-2-1 számára, hogy újraindítsa magát és energiatakarékos üzemmódban helyreállítsa teljesítményét.

Az ezt követő kommunikációs kapcsolatok eredményei szerint a fedélzeti berendezésekben nem észleltek hibát.

Az űreszköz pályamozgásának dinamikájának modellezése a külső tényezők figyelembevételével (az űreszköz kölcsönhatása a Föld mágneses terével, a gravitációval és az aerodinamikai hatásokkal) arra enged következtetni, hogy 1-2 hónapon belül az űreszköz helyzete kedvezővé válik az elektromos energia "felhalmozásához", ami majd a megfelelő orientációt eredményezi.

A Nemzeti Űrhajóirányítási és Tesztközpont szakemberei a Yuzhnoye SDO szakembereivel együtt biztosítják a kommunikációt az űreszközzel, és elemzik a telemetriai információkat a repülési tesztek folytatásának előkészítése érdekében.

Colonelcassad

Megjegyzés: Már az évtizedekkel ezelőtti első űrhajók is, amelyeknek SOA-ja is volt, képesek voltak önállóan pozitív egyensúlyt biztosítani. A SOA hiánya kettős kudarcot vagy nem működő BPO-t jelent. 1-2 hónapos negatív egyenleg legalább egy lemerült akkumulátort jelent.

A műhold nem rendelkezett egy védelmi üzemmóddal automatikus naporientációval?

A szöveg teljesen hardcore. Fejjel lefelé vagy 90 fokban repül?

 

[Nemerson]

A Szojuz-5 rakéta repülési mintapéldányának gyártása az elkövetkező hetekben kezdődik

Изготовление летного образца ракеты "Союз-5" начнется в ближайшие недели

В первом квартале на испытания в ЦНИИмаш в Королев планируется направить два бака - один окислительный и один горючего

tass.ru

 

[Cifu]

A SzojuJjz-5 rakéta repülési mintapéldányának gyártása az elkövetkező hetekben kezdődik

Изготовление летного образца ракеты "Союз-5" начнется в ближайшие недели

В первом квартале на испытания в ЦНИИмаш в Королев планируется направить два бака - один окислительный и один горючего

tass.ru

A részletek a linkelt hírből:

Dimirij Baranov, a Progressz Rakéta- és Űrközpont vezérigazgatója úgy fogalmazott, hogy "Úgy gondolom, hogy az elkövetkezendő hetekben, nem hónapokban, elkezdjük gyártani az első repülési példányt".

Baranov szintén elmondta, hogy az első negyedévben szándékoznak elküldeni két tartályt (egy-egy oxidáló- és üzemanyag-tartályt) tesztelésre a Koroljovba, a CNIIMas-ba. Ezek a gyártás különböző fázisaiban vannak. A második negyedévben egy negyedik tartályt is elküldenek majd Koroljovba.

"Nyárra meg fogjuk kapni az összes teszteredményt, elkezdhetjük az építést, és az év végén megkezdődhetnek a hajtómű tesztek." tette hozzá.

Jelenleg ugye az a terv, hogy 2023-ban indul majd a Szojuz-5 először a világűrbe...

 

[Bleroka]

@Nemerson nem tudom mire vélni az orosz űrprogramok kapcsán elhangzott megannyi különböző ígérettel támasztott optimizmusodat.

Az orosz elemzők is egyre kritikusabbak a folyamatos túligérgetés és a rendszeres alúlteljesítések kapcsán, miközben rendszerszintű korrupció burjánzik a szektorban.

ÐоÑмоÑ, гниÑÑий изнÑÑÑи: РоÑÑÐ¸Ñ ÑÑÐ¾Ð´Ð¸Ñ Ñ Ð¾ÑбиÑÑ

ÐÐ¾Ñ Ð¿Ð¾ÑмоÑÑиÑÑ Ð½Ð° Ð½Ð°Ñ ÑÑÑÑкий коÑÐ¼Ð¾Ñ â ÑоÑоÑо! Ðа ÑаÑкÑаÑенной под ÑоÑÐ»Ð¾Ð¼Ñ ÑакеÑе неÑеÑÑÑ Ð¿Ð¾ оÑбиÑе акÑÑиÑа ÐеÑеÑилÑд в Ð¾Ð±Ð½Ð¸Ð¼ÐºÑ Ñ ÑобоÑом ФедоÑом, коÑÐ°Ð±Ð»Ñ Â«ÐÑел» ÑоÑÐ¸Ñ ÐºÐ¾Ð³Ñи на ÐÑнÑ...

www.mk.ru

Az USA-Ban és Kínában is nagy erőkkel fejlesztik az újrahasználható hordozóképességet, még az EU is elindúlt és van látható terv.

Rogozin meg beígér mindent ami eszébe jut. (Ugye most ha jól számolok kb 3 rakéta 2 személy-teherszállító kapszula, új űrállomás az ISS-el párhuzamosan , holdprogram/holdbázis, nukleáris űrvontató, tengeri indítóplatform, ja persze az Angara leszállóképessége van beigérve) lehet kihagytam valamit...

mivel azonban Putyinnak nem különösebben a szívügye az űrkutatás ezért még a forrásaik is csökkennek.

De 2030-ig minden ígéret szerint megépül.. aha

Fontos megemlíteni a Szojuz MSZ-09 esetét,ami miután 2018-ban összecsatlakozott az ISS-el,kicsit lukasnak bizonyult,és a légnyomás csökkenés az ISS—t,és a rajta tartózkodó űrhajósokat is veszélybe sodorta.

A Roszkoszmosz Rogozin értő vezetésével kivizsgálta az esetet,és természetesen nem az oroszok hibáztak a Szojuz építése során,hanem a fedélzeten tartózkodó amerikai űrhajósok fúrták meg az orosz űripar remekművét hogy hamarabb vége legyen a küldetésnek mert szerelmi bánata volt,trombózis miatt lelkileg összeomlott az amerikai űrhajós satöbbi.

Ha valaha baleset éri a Nemzetközi Űrállomást az az oroszok valamelyik moduljában fog keletkezni.

 

[gacsat]

2022.01.28

TASS

A szakemberek a Fregat-SBU felső fokozatának az Amur rakétával való felhasználásának lehetőségét vizsgálják​

Szekciók : Űrhajózás , Új fejlesztések

1115

0



0

A felső szakasz "Frigate" elrendezése.

A kép forrása: © Marina Lysseva/TASS

2025 végén lesz készen az indulásra.

Moszkva, január 27. /TASZ/. Jelenleg mérlegelik a szakemberek az új Fregat-SBU felső fokozat (RB) használatát az ígéretes Amur metánhordozórakéta részeként. Erről a TASS-nak számoltak be az NPO sajtószolgálatán. S. A. Lavochkina (a Roszkoszmosz része).

"Foglalják annak lehetőségét, hogy a Fregat-SBU RB-t az ígéretes Amur hordozórakéta részeként használják fel, amely cseppfolyósított gázt használ majd üzemanyagként" - szögezte le a sajtószolgálat.

Az új Szojuz-5 hordozórakétához készül a Fregat-SBU felső fokozat. Amint arról korábban beszámoltunk a TASS-nak az NPO sajtószolgálatában. S. A. Lavochkin, 2025 végén lesz kész az indulásra. A projektet azért fejlesztik, mert az új nyomásfokozó alapját képező Fregat-SB üzemanyag nem elegendő a Szojuz-5 potenciál kiaknázásához. Ez különbözni fog a kidobott tartályblokk megnövekedett méretétől, ami kétszer annyi üzemanyagot tesz lehetővé.

2020 októberében a Roskosmos és az RCC Progress szerződést írt alá egy űrrakéta-komplexum előzetes tervének kidolgozására az első orosz újrafelhasználható Amur metánrakétával. A rakéta visszaváltható első fokozatot kap, és az Amur régióban található Vosztocsnij kozmodrómról indul.