Azért a 60 évvel ezelőtti tudás meg a mai a marsról /még ha általános iskolait is ír/ erős túlzás.
Inkább 40 év lesz az.
/sőt itt egy példa: Az orosz kutatók csak 1996-ban, a Csendes-óceánba zuhant Marsz–96 kísérlet, vagyis a Marsz–8 űrszonda kudarca kapcsán vallották be, hogy a korábbi leszállóegységek becsapódásának felelősei a magasságmérők voltak, amelyek mágneses érzékelői a talajban lévő igen nagy mennyiségű vasoxid miatt hibásan működtek./
Viszont igen a roveres küldetések pathfinderrel kezdődőtt ugye + pl. volt az a fix szonda ami a mars sarki területein landolt /nem rover/ és ott kapirgászott nyáron és pár cm mélyen már jeget talált /aztán a marsi tél kipurcantotta/ vagy a opportunity meg a curiosity meg a perservance sok sok újdonságot hozott mint írta + ugye a mars körül keringő műholdak. Itt tényleg van euórpai is ami szintén sokat dolgozik.
Amit én hiányolok az a 1970-es évek küldetéseinek /viking/ a tovább vitele.
Itt ellentmondó eredmények voltak a talajminták vonatkozásában. Legalábbis ez jött ki a tömeg felé infóként.
40+ éve miért nem indítottunk hasonló küldetéseket?
"A Viking szondák leszállóegységei 1976. július 20-án, majd szeptember 3-án sikerrel talajt értek a Marson, s éveken keresztül vizsgálták a felszíni viszonyokat, ám sem életnyomokat, sem szerves anyagot nem sikerült egyértelműen kimutatniuk a vörös marsi talajban. (A kísérletek nem voltak egyértelműek, volt pozitív eredményű, melyet később szervetlen jelenségekkel is meg lehetett magyarázni, és volt olyan kísérlet, mely bizonyos földi mintákkal elvégezve is negatív eredményt adott)."
Tehát itt lehetne keresgélni.
Földi viszonyok közt is van egy rakás mikroorganizmus amelyek életre kelthetőek betokozódás után. Talán a mars felszíne alatt érdemes lenne még áskálódni és további kutatásokat végezni ez irányban /mikrobiális élet/.
Arról nem is beszélve hogy ott a evolució ami ha rosszabbak a feltételek és ez mondjuk néhány 10.000,-év alatt következik be /vagy még hosszabb idő távon/ akkor alkalmazkodni tud át tud alakulni a élő anyag.
A korai mars a vízet meg a légkörét a kisebb mérete miatt veszítette el a napszél miatt /mágneses mező hamarabb megszűnt. Ez hosszabb folyamat volt nyilván miért ne változhatott / redukálódhatott volna a mikrobiális élet?
Ami még fontos a energia termelő folyamatok a marson korábban is nyilván anaerob módon mehettek végbe ezek akár most is fennmaradhattak vagy jelek amik ezt bizonyítják.
Aztán ott az a kő darab amit a 1990-es évek második felében vizsgáltak a antarktiszon találták de mikroszkóppal mikrobákra hasonlító elváltozásokat találtak benne.
/itt a fő ellenérv ez egy nagyságrenddel kisebb méret mint bármely földi legkisebb mikróba mérete, oké de ott kisebb a gravitáció is/
Ami még fontos lehet az a emberes mars küldetés.
Itt se stimmel valami.
7 + milliárd emberből kizárt hogy ne legyen 1 olyan aki vállalná a csak oda utat.
Lehetne eljuttatni lakómodulból mondjuk kettőt egy indítási ablakban majd 26 hónap múlva lehetne tudni hogy ezek sérülésmentesen ott vannak e?
Ekkor indítani még egy modult és a emberes küldetést külön.
Így emberünk 2-3 hétig biztosan dolgozhatna kutathatna a marson.
Tehát arra talál embert hogy felszereljen magára anyagot amivel másokat meg magát is megöli.
Ilyenből van több 10.000,-er most is a földön.
De nincs 1 se aki 21. századi gagarin vagy armstrong szeretne lenni.
A első ember aki más bolygóra lép ott él és dolgozik.
Mert ez amit írtam ma is megoldható lenne technikailag is pénzügyileg is.
A gond mindig a visszauttal van hogy annyi üzemenyagot nem lehet vinni illetve nagyon nagyon drága lenne a technika megépítése üzemeltetése.
Nyilván nem a 20 évesek közt kellene keresgélni.
De mondjuk egy 50+os jó egészségi állapotban lévő személy bevállalhatná.
De lehet fiatalabb is.
Yoda szerint valamiért egyik küldetést se erőltetik.
Morális szempontok itt hazugság.
Amikor most is több helyen háború van. Amikor most is van éhhalál a földön stb.
Akkor egy ember ne dönthetne így?
Ugyanmár.
