M
Űrkutatás
- Téma indítója Luthero
- Indítva
JóTalán a túlfűtött véleménynyilvánítás előtt esetleg értelmezni is kéne, hogy mit írtam és miről szólt a berakott kép.
Arról, hogy a média Katie Boumant tette meg az esemény arcának, olyan jelzőket aggatva rá, ami egy kissé túlzás, miközben egy másik fickó (és 198 másik résztvevő), aki talán még nagyobb részt vállalt a sikeres eredmény létrejöttében, meg sincs megemlítve.
Mond az a jelző valamit, hogy pozitív diszkrimináció? Én erre reflektáltam.
Hogy te ezt nem tudod túlfűtöttség nélkül értelmezni, az már nem az én bajom...
Attól, hogy eddig úgy tapasztaltuk, hogy minden anyagi dolognak van tömege, még nem következik, hogy ennek így is KELL lennie.
Sehol senki sem írja, hogy nem létezhetnek fénynél gyorsabb dolgok. (amúgy mihez képest?) Azt mondja ki az E= mc2, Hogy semmi sem GYORSULHAT fénysebesség fölé. Ami fénysebességnél gyorsabbnak keletkezett, az maradhat. Ezt nevezzük tachionnak. Ilyet eddig senki se látott, de nincs olyan törvény, ami kizárná.
Mivel a fekete lyukak eseményhorizontján túl nem észlelünk, az ottani fizikát se tudjuk górcső alá venni.
Attól, hogy az eseményhorizonton inneni világban a fénysebesség nem léphető át, nem jelenti azt, hogy ez igaz az eseményhorizonton túlra is.
A relativitáselmélet szerint a külső szemlélő számára a fénysebességgel haladó objektum, vagy esemény egyetlen pillanatában van megmerevedve.
A klasszikus példa szerint a tekintetünkre merőlegesen elhaladó vonatkocsiban a labdáját pontosan fel-le pattogtató ember mozdulatsora a sebességgel arányban egyre jobban elnyúlik. A labda számára mindig pontosan a padlóra merőlegesen fog pattogni, miközben mi ezt a mozgást egy sinusgörbeként érzékeljük.
Ahogy gyorsul a vonat, számunkra a pályagörbe egyre nyújtottabb lesz.
A fénysebességet elérő vonaton a labda mozgásának sinus hulláma számunkra kiegyenesedik.
Az egyébként folyamatosan pattogó labda ekkor számunkra mozdulatlanná válik.
Ez az idődilatáció.
A Lorenz-kontrakcio szerint a fénysebességhez közeli sebességgel haladó vonatunk mozgás irányába vett hossza az álló helyzethez képestihez rövidebb és a sebesség növekedésével tovább rövidül.
Ezzel kapcsolatban van, hogy c fénysebességhez közeli nagyságú körmozgás esetén a kör kerülete az alaphelyzeti 2r.π-nél kisebb lesz, a fénysebességű körmozgásnál pedig ez az érték nulla lesz.
Nagy sebességeknél a mozgás irányában a távolság a fent említett Lorenz kontrakció miatt lerövidül. Mivel a körmozgásnál a sugárra mindig merőleges az elmozdulás, így az r sugár nem fog változni, rövidebb lesz viszont a kerület.
Az idő dilatáció miatt, amilyen mértékben csökken a kerület, olyan mértékben lesz rövidebb a körülforgás ideje is, ezért a sebesség állandó marad.
Namost, ha a fotonok fénysebességgel keringenek az eseményhorizonton, akkor számunkra az egy "befagyott" kép.
Attól, hogy az eseményhorizonton inneni világban a fénysebesség nem léphető át, nem jelenti azt, hogy ez igaz az eseményhorizonton túlra is.
A relativitáselmélet szerint a külső szemlélő számára a fénysebességgel haladó objektum, vagy esemény egyetlen pillanatában van megmerevedve.
A klasszikus példa szerint a tekintetünkre merőlegesen elhaladó vonatkocsiban a labdáját pontosan fel-le pattogtató ember mozdulatsora a sebességgel arányban egyre jobban elnyúlik. A labda számára mindig pontosan a padlóra merőlegesen fog pattogni, miközben mi ezt a mozgást egy sinusgörbeként érzékeljük.
Ahogy gyorsul a vonat, számunkra a pályagörbe egyre nyújtottabb lesz.
A fénysebességet elérő vonaton a labda mozgásának sinus hulláma számunkra kiegyenesedik.
Az egyébként folyamatosan pattogó labda ekkor számunkra mozdulatlanná válik.
Ez az idődilatáció.
A Lorenz-kontrakcio szerint a fénysebességhez közeli sebességgel haladó vonatunk mozgás irányába vett hossza az álló helyzethez képestihez rövidebb és a sebesség növekedésével tovább rövidül.
Ezzel kapcsolatban van, hogy c fénysebességhez közeli nagyságú körmozgás esetén a kör kerülete az alaphelyzeti 2r.π-nél kisebb lesz, a fénysebességű körmozgásnál pedig ez az érték nulla lesz.
Nagy sebességeknél a mozgás irányában a távolság a fent említett Lorenz kontrakció miatt lerövidül. Mivel a körmozgásnál a sugárra mindig merőleges az elmozdulás, így az r sugár nem fog változni, rövidebb lesz viszont a kerület.
Az idő dilatáció miatt, amilyen mértékben csökken a kerület, olyan mértékben lesz rövidebb a körülforgás ideje is, ezért a sebesség állandó marad.
Namost, ha a fotonok fénysebességgel keringenek az eseményhorizonton, akkor számunkra az egy "befagyott" kép.
Állítólag annak idején az SZKP KB határozatban kimondta, hogy a világegyetem végtelen, akkor pedig úgy is kell lennie.
Ma repült először ... most már a Mrija a múlté ....
https://index.hu/techtud/2019/04/13/levegobe_emelkedett_a_vilag_legnagyobb_repulogepe/
"Felszállt a világ legnagyobb repülőgépe, a Stratolaunch, számolt be a Verge. Az ikertörzsű repülőgépmonstrumot hat hajtómű emelte a levegőbe, a gépről lehetőség lesz majd teherszállító rakéták indítására alacsony földi pályára. A műholdak levegőből történő pályára állítása mellett – már amennyiben alacsony pályáról van szó – nagyon sok érvet felsorakoztattak már a szakértők. Az egyik ilyen a védettség az időjárástól, amely a földi indításnál komoly késéseket eredményezhet.
A repülő a kaliforniai Mojave-sivatagban szállt fel szombaton délután (helyi idő szerint délelőtt 10 órakor) az első útja a tervek szerint néhány órán át fog tartani. A 226 tonnás gép 117 méteres szárny fesztávolsággal bír, összehasonításként egy Airbus A380 szárny fesztávolsága 80 méter körül alakul.
Három hónapja még rossz hírek érkeztek a Stratolaunch háza tájáról, ugyanis több mint 50 alkalmazottukat elbocsájtották, és lefújták a saját hordozórakéták fejlesztését célzó projektjüket. A megbicsaklás a hírek szerint annak volt köszönhető, hogy meghalt a céget alapító Paul Allen, a Microsoft társalapítója. "
"A Proxima b a Proxima Centauri lakható zónájában kering, ez azt jelenti, hogy felszínén elvileg jelen lehet folyékony állapotban a víz. Azt nem tudni, hogy a bolygón kialakulhatott-e az élet. Az egyik probléma az, hogy az égitest kötött tengelyforgású lehet: egyik oldalát folyamatosan megvilágíthatja csillaga, így ezen a felén állandó forróság, míg a másik oldalán örök fagy alakulhatott ki.
A becslések alapján a most kimutatott exobolygó minimum hat földtömegű, "
http://faktor.hu/faktor-fold-szer-bolygora-bukkanhattak-proxima-centauri-korul?source=hirkereso
A becslések alapján a most kimutatott exobolygó minimum hat földtömegű, "
http://faktor.hu/faktor-fold-szer-bolygora-bukkanhattak-proxima-centauri-korul?source=hirkereso
M
molnibalage
Guest
Ez csak anyagi veszteség. A lényeg, hogy a leszállás sikerült.
Szösszenet.
Azt meg lehagytam, hogy ez a legközelebbi csillag - most és kb 4,24 fényévre, mert kering a közvetlen tömegközpont körül is -, és ráadásul bolygók is vannak körülette, tehát a Nap vörös óriássá való változása előtt [ most úgy prognosztizálják, hogy a Mars is benne lenne átmérőileg]t, lehetne átmeneti hely tovább induláshoz.
Szemléltetésképpen:
Nem helyes a napok méreti ábrázolása /tré/, de a távolság jó is lehet:
Az meg kell jegyeznem, hogy a /tudtommal/ Naprendszerük keringési síkja talán 30 fokkal / ? /eltér a Tejút síkjától, erre a szomszédra meg a jó öreg derékszögben tekintünk. Ott sem lehetett eseménytelen a családösszetartozás.
Oda kellene eljutni, de előtte itt a Föld tengerfeneke, meg a többi bolygó & holdjai. Még van időnk, csak el ne csesszük!