Űrkutatás

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

T

Törölt tag 1586

Guest
2MASS J21265040−8140293,

Hogyan állapították meg ennek a bolygónak a keringési idejét és pályáját, amikor ma átfedéses technikával lehet csak megtalálni exobolygókat...?
Tudtommal nem csak az átfedéses (vagy más néven "tranzit" ) módszerrel lehet exobolygókat detektálni csak az a leg "érzékenyebb" módszer, ezért ezzel a módszerrel találták meg a legtöbbet.
A másik módszer amivel elég sokat találtak a csillag radiális sebesség mérési módszer (a csillag színkép doppler eletolódás változása). A módszer alapja hogy a csillag és a bolygó / bolygók a közös tömeg középpontjuk körül keringenek ezért a csillag is a földről nézve "billeg" és a színképében doppler eltolódás figyelhető meg. Ezt mérik és ebből számítják a bolygó / bolygók számát, tömegét, keringési idejét, stb...
A módszer előnye hogy akkor is ki lehet mutatni a bolygót ha annak a keringési síkja a földről nézve nem halad el a csillag előtt.
Hátránya hogy kevésbé érzékeny mint a tranzit módszer ezért leginkább csak gázóriásokat lehet így találni
 
M

molnibalage

Guest
Tudtommal nem csak az átfedéses (vagy más néven "tranzit" ) módszerrel lehet exobolygókat detektálni csak az a leg "érzékenyebb" módszer, ezért ezzel a módszerrel találták meg a legtöbbet.
A másik módszer amivel elég sokat találtak a csillag radiális sebesség mérési módszer (a csillag színkép doppler eletolódás változása). A módszer alapja hogy a csillag és a bolygó / bolygók a közös tömeg középpontjuk körül keringenek ezért a csillag is a földről nézve "billeg" és a színképében doppler eltolódás figyelhető meg. Ezt mérik és ebből számítják a bolygó / bolygók számát, tömegét, keringési idejét, stb...
A módszer előnye hogy akkor is ki lehet mutatni a bolygót ha annak a keringési síkja a földről nézve nem halad el a csillag előtt.
Hátránya hogy kevésbé érzékeny mint a tranzit módszer ezért leginkább csak gázóriásokat lehet így találni
Ok, de ha több bolygója van a csillagnak, akkor több rángatja. Ráadásul egy ennyire távol levő bolygónak is ekkora hatása van egy csillagra?
 
T

Törölt tag 1586

Guest
Ok, de ha több bolygója van a csillagnak, akkor több rángatja. Ráadásul egy ennyire távol levő bolygónak is ekkora hatása van egy csillagra?
Igen, itt kezdődnek a problémák...szétválogatni a rendszerben lévő egyes bolygók hatásait és érzékelni a távoli kisebb, hosszabb keringési idejű bolygók hatását is.
Mindenesetre a módszer működik.
 
  • Tetszik
Reactions: blitzkrieg

yrkon

Well-Known Member
2012. február 24.
816
2 169
93

fip7

Well-Known Member
2011. november 9.
19 215
60 189
113
Találtam egy számomra érdekes írást. Mekkora lehet valójában az univerzumunk?

"A kozmikus horizont mögé látva - Mekkora lehet pontosan az Univerzum kiterjedése?

A Világmindenség hatalmas. Felfoghatatlanul óriási. Sok kultúra, vallás és mai modern elképzelés próbál erre a méretre feltételezett becslést adni, hiszen ez a megfoghatatlan rejtély ősideje mozgatja már meg a fantáziánkat. Mégis mekkora lehet a Világmindenség kiterjedése? El tudjuk egyáltalán képzelni az emberi elménkkel akár csak körülbelülre ezt a gigantikus méretet, vagy beleszédülünk a szupergrandiózus matematikai leírásának a puszta leolvasásába?

A tudomány jelenlegi álláspontja szerint a megfigyelhető Univerzum a Földtől a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzásig terjed. Ez durván kerekítve 13,75 milliárd fényév távolságot fed le 1/2 átmérőben, ezt hívják a csillagászok kozmikus horizontnak. Ennél távolabb nem láthatunk, mivel az e gyepűnél távolabbi objektumok fényei hozzánk képest gyorsabban távolodnak a fény sebességénél a Világmindenség folyamatos metrikus tágulása miatt.

Midőn a kozmikus háttérsugárzás fénye kibocsátódott kb. 380 ezer évvel a létezés első pillanatát jelentő Ősrobbanás után, akkor 42 millió fényévnyire lehetett a Nagy Bumm kezdőpontjától. A Világmindenség folyamatos metrikus tágulása miatt ez a kozmikus peremvidék mostanra már több, mint 46,5 milliárd fényévre lehet tőlünk. Ezen számítások használata alapján az általunk becsült Univerzum összmérete kb. 93 milliárd fényév átmérőjű. Bár ez nagynak tűnik (és bizony az is, észveszejtően, sőt...), viszont az is lehetséges, hogy amekkora terjedelmet előbb feltételeztünk, az csupán a Kozmosz egy kis része, akárcsak annál a koncepciónál, hogy az egész Univerzum jóval nagyobb, mint amit mi megfigyelhetünk belőle. Mint ismeretes, a teljes Világmindenség az űrlátóhatárunk mögött folytatódik. Ám hogy valójában meddig tart? Tovább-e, mint 46,5 milliárd fényév sugár távolság? Nos, ez egy igen csak érdekes kérdés.

Vannak jelei annak, hogy az Univerzum jóval messzebbre kiterjed, mint amit mi a kozmikus horizonton, szakszóval Hubble-sugárban képesek vagyunk észlelni. Az biztos, hogy a Világmindenségben, amit megfigyelhetünk, relatíve meglehetősen egyenletes az anyag elrendeződése. Persze az anyag galaxisokká, a galaxisok pedig halmazokká rendeződnek, ám 300 millió fényévnél nagyobb léptékben vizsgálva ezek a galaxishalmazok véletlenszerű elrendeződésűnek tűnnek. Más szavakkal: a Kozmosz homogén és izotróp.

Hogyha az, amit detektálni tudunk belőle, az Univerzum teljes összkiterjedése volna, akkor relatíve alapjában véve mi lennénk a geometriai kiindulópontja. Mivel kb. azonos mennyiségű anyagot látunk minden irányban, ezért ezen matéria gravitációs hatása, azaz a Minkowski-tér torzulása alapvetően kiegyenlítené egymást. Ugyanakkor egy kozmikus peremvidéken levő galaxisból így a befelé néző irányokban rengeteg anyagot lehetne észlelni, míg tulajdonképpen szinte semmit a kifelé irányokban. Gravitációsan ez a határrégió a Világmindenség kiindulópontja felé húzódna. A sötét energiának köszönhetően ez az Univerzum ugyan nem "omlana reá" saját magára, viszont mindenképp azt jelentené, hogy a galaxisok a kiindulópont közelében csoportosulnának. Mivel a gravitáció a téridő görbületét jelenti, ez eltorzítaná a Világmindenség egész alakját. Valójában azonban, amit mi ténylegesen megfigyelünk az az, hogy az Univerzum lapos, tehát az előbbi felvázolt alternatíva realisztikusan nézve téves. Végtére is ez azt jelenti, hogy egy esetleges megfigyelő a kozmikus horizontunk szélén szintén homogén és izotróp Világmindenséget kell, hogy lásson minden irányban. Egy adott "lapossági limittel" ez pedig azt jelentené, hogy a teljes Univerzum legalább minimum 400-szor nagyobb, mint a megfigyelhető része. Ám akár még ennél is sokkal nagyobb lehet, sőt...

Egy újabb bizonyíték, hogy az egész Világmindenséget kitöltő kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás majdnem teljesen egyenletes hőmérséklettel rendelkezik. Vannak ugyan apró fluktuációk a kiterjedésében, de összességében a hőmérséklete kvázi azonos minden irányban. Energiaeloszlása 2,725 K hőmérsékletű feketetest-sugárzásnak felel meg, melynek maximuma a mikrohullámú frekvencia-tartományba esik: 160,4 GHz-nél (1,9 mm-es hullámhossznál) található. A helyzet az, hogy nem kellene a hőmérsékletnek kvázi homogénnek lennie. A kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás kibocsátása akkor történt, midőn az Univerzum közelítőleg 380 ezer esztendős volt. Ez azt jelenti, hogy a legjobb esetben is csak az űr bizonyos, 380 ezer fényéves sugarán belüli részei képesek csak arra, hogy elérjék a tökéletes hőmérsékleti egyenlőséget. Nagyobb távolság esetén egyszerűen nem lenne elegendő idő a régiók egymás közti információcseréjére, még a fénysebesség gyorsulásával sem. Ha megnézzük különböző irányokból a kozmikus háttérsugárzást, láthatunk eltérő területeket, amik egyszerűen nem érhették el az azonos hőmérsékletet. Egyszerűen csak túl távol voltak egymástól és mégis, ugyanaz a hőmérsékletük? Mi történt?

A fő elméleti magyarázat erre a korai infláció néven ismert. Az Ősrobbanás utáni másodperc töredékében az Univerzum belépett egy rövid, extrém mértékben gyors tágulási periódusba. Egy rövidke pillanatban az Univerzum 10^60 tényezővel tágult, mielőtt lecsökkent volna a jelenlegi tágulás mértékére. Ugyan nincs konkrét, közvetlen bizonyítékunk a korai inflációra, az elmélet azonban egybevág néhány megfigyeléssel.

Az inflációs modell szerint a megfigyelhető Univerzum durván egy kvark méretéhez volt hasonló a korai infláció előtt, majd azután egy homokszem méretével volt arányos. Ha a teljes Világmindenség kiterjedése az infláció előtt az a távolság volt, amit a fény meg tudott tenni az Ősrobbanás óta, akkor a jelenlegi Kozmosz nagyjából 10^27-szer nagyobb lehet, mint az általunk észlelhető Univerzum. Más szavakkal, összehasonlítva a megfigyelhető Világmindenséget a teljes összkiterjedésével olyan, mint ha egy homokszem méretét összehasonlítanánk a látható Kozmosz kiterjedésével. Ennél akár még nagyobb is lehet, sőt akár még kvázi-végtelen is.

Természetesen mindez azt feltételezi, hogy a Kozmosznak nincs semmilyen különlegesebb topológiája. Mivel a tér és idő tud görbülni és vetülni, elképzelhető egy olyan Univerzum, ami hurkolódik maga körül, mely térfogatra véges, ám távolságra határtalan. Képzeld el a Föld felszínének egy kozmikus verzióját. Ez egy véges terület, ám a Föld görbületének köszönhetően egy adott irányban örökké tarthat az utazásod azzal, hogy újra és újra megkerülöd a Földet. Kozmikus értelemben ez azt jelentené, hogy - gondolatban - egy tachion (v>>c) sebességével szálló űrhajót az űrön keresztül haladva egyszer csak ugyanott találná magát, ahonnan jött. Ha a Világmindenség zárt lenne, és kisebb kiterjedésű volna a kozmikus horizontja, mint a teljes összméretének az egésze, akkor okkal azt várhatnánk, hogy egy idő után ugyanazokat a galaxisokat periodikusan ismétlődve látnánk újra és újra, ahogy előre haladunk. (Hiszen ezen esetben a Világmindenség nem lapos lenne, hanem görbült, ami végül önmagába ívelne.) Végeztek korábban vizsgálatokat (http://arxiv.org/abs/astro-ph/0310233) a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás periodikus fluktuációját kutatva, ami egy ilyen zárt Univerzum effektust megmagyarázna, azonban nem találtak ilyesfajta bizonyítékot. Ha viszont a Világmindenség valóban zárt, akkor legalább 78 milliárd fényév átmérőjű kell, hogy legyen. Természetesen nincs okunk feltételezni, hogy a Kozmosz ilyen zárt topológiával rendelkezne, tehát ezeket a feltételezéseket kezeljük kellő szkepticizmussal.

Összességében a rövid válasz arra, hogy mekkora az Univerzum az az, hogy hatalmas. Valószínűleg nagyon, nagyon, nagyon hatalmas. Esetleg határtalanul végtelen.

Forrás: How Big is the Universe? -Nola Taylor Redd, SPACE.com (http://www.space.com/24073-how-big-is-the-universe.html) Contributor. 2013.12.24.
Forrásfordítás: Balog Diána
Szöveg: Koncz H. Attila"
 

misinator

Well-Known Member
2011. október 5.
4 606
12 731
113
Nem ilyen szakszerűen, de efféle gondolatok - hogy pl. hurkolódik maga körül - nekem is eszembe jutottak.
Oké. De mi van utána? S azután?
De meddig tart a végtelen?
De azután mi van?
:confused:
Na jó; inkább kapcsolom ki a gépet: Jó éjszakát!
 
  • Tetszik
Reactions: blitzkrieg and fip7

Luthero

Well-Known Member
2010. április 25.
1 688
2 392
113
Egy kis SpaceX egyveleg. (SN3)


91495316_1559919310827254_2157620616927117312_o.jpg

92306564_1559919060827279_5697528384502890496_o.jpg

91628805_1559919200827265_6267146875946663936_o.jpg

91808471_1559919490827236_6538051263831998464_o.jpg
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
50 457
84 446
113
Végül is amíg futja a rozsdamentes acélból lehet próbálkozni....
Aztán ha megunták akkor esetleg majd elkezdenek rendesen űrhajót építeni.

Fogja futni elméletileg,mert a pick upjuk is ebből készül,gondolom így akarják rentábilissé tenni pénzügyileg.
 

pöcshuszár

Well-Known Member
2019. március 21.
23 795
47 067
113
Jól értem/látom, hogy most teljesen ellentétesen végezték a tesztet?
Ez így teljesen értelmetlen volt. Hacsak nem ez volt az eredeti cél is, hogy megnézzék, hogy mennyit bír a szerkezet ridegedés mellett?
Nyilvánvalóan először a felső tartályt töltötték meg. De ez nem valós körülmény.
A palástnak nem volt megtámasztása. Ez kb. olyan, mint amikor Mekk Elek a ház megépítést a tetővel kezdte.
Ennek a módszernek okának kellett lennie! :cool:
 
  • Tetszik
Reactions: gacsat
T

Törölt tag 1586

Guest
Milyen anyagból kéne építeni?
Szerinted teljesen tévúton járva égetik a pénzt?
Nem az anyaggal van baj. (pontosabban lehet hogy az azzal is baj van...)
Szerintem szimpláb nem célravezető egy olyan bonyolult szerkezetet mint egy űrhajó jórészt a szabad ég alatt összefusizni meg nagykalapáccsal egyengetni.
mk1-hammer.jpg

Persze tudom... az Mk4 már tutira repülni fog...