Vontatott és önjáró lövegek, lőszerek

Nincs gyűjtőtopik, ezért ide.
Szépen látszik a tüzérség szórása...
És az is, hogy 1-2 lövés alapján nem lehet megmondani, hogy hol van a szórásküzéppont.

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
Partról lövik, fix TÁS-ból?
Mert akkor ezzel a sűrűséggel a második "Lerakodás" takarja a célt csapódó gyújtóval, minimum - repeszekkel.
Ugye van a "Pont" cél, van a " Front" cél (...stb...) a tüzéreknél.....
Itt ha jól látom " Front"-célt lövetnek.
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed
Eurosatory2022 - EXCALIBUR ARMY: Prototype of self-propelled howitzer MORANA. Modern artillery system on the Tatra Force 8x8 chassis has a 155 mm cannon with a barrel length of 52 calibres installed in an armoured turret. It is a fully automated artillery system.

FVHss3qXEAAoeMx
Ha a cseheknek van ilyenjük, akkor kár volt CAESAR-t venni...
 
  • Tetszik
Reactions: Kim Philby
2-2-600x450.jpg


Ez nem lehet egy beburkolt EVA?
Esélyes, de ez megint egy parasztvakítás (megszokhattuk már az EA-tól.. :cool: )
Csak felesleges plusz súly az alvázra.
Mondjuk erősen kamuszaga van a képnek. Valahogy nem áll össze a dolog. Az EVAnak a terhelés miatt ugyebár van hidraulikus talpazat. Plusz a hátsó 2 tengely közel került egymáshoz, hogy a lövések ütésének terhelését minél jobban szétossza a 2 tengely között. Ehhez képest az EA iterációja esetén széthúzták egymástól a 2 tengelyt, illetve a terheléshez hozzáadtak még többszáz kilót, a borítással.
Nem is értem, hogy minek kellen
Sosem tudok elmenni a 8x8-as EVA mellett anélkül, hogy meg ne csodálnám az egyszerűségét. Ennél egy épeszű beszerzőnek nem is kellhet több.
 
El tudná valaki magyarázni az orosz tüzérségi eszkozok betű szám jelzések logikáját?
Jó kérdés...
Van olyan katyvasz náluk hogy hihetetlen.
Példa: 2SZ19 - MSZTA.
2SZ33-is MSzta, sőtt az 1K17-is MSzta..., de van még 2Sz7 is ami szintén MSZTA, de a 2SZ9 már NONA....
Bele sem akarok mélyedni.
Olyan a rendszerük mint egy nőnek a gondolkodása, menstruáció idején.
 
El tudná valaki magyarázni az orosz tüzérségi eszkozok betű szám jelzések logikáját?
Jó kérdés...
Van olyan katyvasz náluk hogy hihetetlen.
Példa: 2SZ19 - MSZTA.
2SZ33-is MSzta, sőtt az 1K17-is MSzta..., de van még 2Sz7 is ami szintén MSZTA, de a 2SZ9 már NONA....
Bele sem akarok mélyedni.
Olyan a rendszerük mint egy nőnek a gondolkodása, menstruáció idején.
Nagy vonalakban talán megy, de teljes felelősséget én sem vállalok értük. A tüzérségi eszközökhöz általában 1960 óta a 2-vel kezdődő GRAU számozás van hozzárendelve és ezen belül vannak alkategóriák mint 2Axx, 2Bxx, 2Szxx stb. Adott eszköz jelölésében az Sz az az önjáró verziót jelöli, mint szamohodnij, ám az A-hoz már jóval több eszköz tartozik bele a gépágyúktól kezdve (pl 2A42) a harckocsiágyúkon át (pl. a 125 millis 2A46) egészen a vontatott tüzérségig, mint a 2A36 Giacint-B. Viszont, hogy csavarjunk az egészen maguknál a tüzérségi lövegeknél és pct ágyúknál van B utótag is mint a Mszta-B, Giacint-B vagy Szprut-B, ahol a B a vontatott státuszt (oroszul bukszirujemij) jelöli. Hasonlóan az Sz pedig az önjárót, lásd Giacint-Sz, Mszta-Sz stb. Viszont számozásban a B előtag az aknavetőköz tartozik, ám ha azok önjáróak (lásd. 2Sz31 Vena) akkor már 2Szxx-ként szerepelnek. Az utolsó két számtag pedig általában időrendet követ a hadrendbe állás ideje alapján. Így lett az, hogy a Gvozgyika 2Sz1, az Akacija 2Sz3, a Pion 2Sz7 stb. egészen mondjuk a 2Sz35 Koalicija-SzV-ig. Esetleg ha nem simán M-el jelölt modernizációról van szó (pl 2Sz19M/M2), hanem külön alváltozatról, akkor kaphatnak még külön számozást, mint a 2Sz33 Mszta-SzM2 (2A79 kódjelű új ágyúval) vagy a 2Sz34 Hoszta esetében, ahol meg a Gvozgyika 122 millis szeretetcsomagja helyett egy 120 millis aknavetőt pakoltak be.

Amúgy ha már GRAU számozás, az 1-es előtag a rádióelektronikai, lokátor, célmegjelölő és egyéb eszközöket jelöli, és így lett a Mszta alapú lézerfegyvernek 1K17 a jelölése. 3-as előtag a tüzérségi és harckocsilőszereket, rakétákat stb jelöli (lásd 3M22 Cirkon) és így megy ez szépen tovább. Az AK-12-től kezdve (6P70M) a hiperszonikus Avangardig (15Ju71) minden egyes rendszernek megvan a saját besorolása, amit az 1-től 17-ig terjedő előtagom lefednek. Sajátosan orosz az összeállítása az igaz, de amint elkapja az ember a fonalat (illetve az oroszos gondolkodást) kb magyjából úrrá tud lenni a káoszon.
 
Nagy vonalakban talán megy, de teljes felelősséget én sem vállalok értük. A tüzérségi eszközökhöz általában 1960 óta a 2-vel kezdődő GRAU számozás van hozzárendelve és ezen belül vannak alkategóriák mint 2Axx, 2Bxx, 2Szxx stb. Adott eszköz jelölésében az Sz az az önjáró verziót jelöli, mint szamohodnij, ám az A-hoz már jóval több eszköz tartozik bele a gépágyúktól kezdve (pl 2A42) a harckocsiágyúkon át (pl. a 125 millis 2A46) egészen a vontatott tüzérségig, mint a 2A36 Giacint-B. Viszont, hogy csavarjunk az egészen maguknál a tüzérségi lövegeknél és pct ágyúknál van B utótag is mint a Mszta-B, Giacint-B vagy Szprut-B, ahol a B a vontatott státuszt (oroszul bukszirujemij) jelöli. Hasonlóan az Sz pedig az önjárót, lásd Giacint-Sz, Mszta-Sz stb. Viszont számozásban a B előtag az aknavetőköz tartozik, ám ha azok önjáróak (lásd. 2Sz31 Vena) akkor már 2Szxx-ként szerepelnek. Az utolsó két számtag pedig általában időrendet követ a hadrendbe állás ideje alapján. Így lett az, hogy a Gvozgyika 2Sz1, az Akacija 2Sz3, a Pion 2Sz7 stb. egészen mondjuk a 2Sz35 Koalicija-SzV-ig. Esetleg ha nem simán M-el jelölt modernizációról van szó (pl 2Sz19M/M2), hanem külön alváltozatról, akkor kaphatnak még külön számozást, mint a 2Sz33 Mszta-SzM2 (2A79 kódjelű új ágyúval) vagy a 2Sz34 Hoszta esetében, ahol meg a Gvozgyika 122 millis szeretetcsomagja helyett egy 120 millis aknavetőt pakoltak be.

Amúgy ha már GRAU számozás, az 1-es előtag a rádióelektronikai, lokátor, célmegjelölő és egyéb eszközöket jelöli, és így lett a Mszta alapú lézerfegyvernek 1K17 a jelölése. 3-as előtag a tüzérségi és harckocsilőszereket, rakétákat stb jelöli (lásd 3M22 Cirkon) és így megy ez szépen tovább. Az AK-12-től kezdve (6P70M) a hiperszonikus Avangardig (15Ju71) minden egyes rendszernek megvan a saját besorolása, amit az 1-től 17-ig terjedő előtagom lefednek. Sajátosan orosz az összeállítása az igaz, de amint elkapja az ember a fonalat (illetve az oroszos gondolkodást) kb magyjából úrrá tud lenni a káoszon.
Ez nállam olyan perverzió mint a pedofília.....aki fejből leköveti agyon kell lőni :D
 
Nagy vonalakban talán megy, de teljes felelősséget én sem vállalok értük. A tüzérségi eszközökhöz általában 1960 óta a 2-vel kezdődő GRAU számozás van hozzárendelve és ezen belül vannak alkategóriák mint 2Axx, 2Bxx, 2Szxx stb. Adott eszköz jelölésében az Sz az az önjáró verziót jelöli, mint szamohodnij, ám az A-hoz már jóval több eszköz tartozik bele a gépágyúktól kezdve (pl 2A42) a harckocsiágyúkon át (pl. a 125 millis 2A46) egészen a vontatott tüzérségig, mint a 2A36 Giacint-B. Viszont, hogy csavarjunk az egészen maguknál a tüzérségi lövegeknél és pct ágyúknál van B utótag is mint a Mszta-B, Giacint-B vagy Szprut-B, ahol a B a vontatott státuszt (oroszul bukszirujemij) jelöli. Hasonlóan az Sz pedig az önjárót, lásd Giacint-Sz, Mszta-Sz stb. Viszont számozásban a B előtag az aknavetőköz tartozik, ám ha azok önjáróak (lásd. 2Sz31 Vena) akkor már 2Szxx-ként szerepelnek. Az utolsó két számtag pedig általában időrendet követ a hadrendbe állás ideje alapján. Így lett az, hogy a Gvozgyika 2Sz1, az Akacija 2Sz3, a Pion 2Sz7 stb. egészen mondjuk a 2Sz35 Koalicija-SzV-ig. Esetleg ha nem simán M-el jelölt modernizációról van szó (pl 2Sz19M/M2), hanem külön alváltozatról, akkor kaphatnak még külön számozást, mint a 2Sz33 Mszta-SzM2 (2A79 kódjelű új ágyúval) vagy a 2Sz34 Hoszta esetében, ahol meg a Gvozgyika 122 millis szeretetcsomagja helyett egy 120 millis aknavetőt pakoltak be.

Amúgy ha már GRAU számozás, az 1-es előtag a rádióelektronikai, lokátor, célmegjelölő és egyéb eszközöket jelöli, és így lett a Mszta alapú lézerfegyvernek 1K17 a jelölése. 3-as előtag a tüzérségi és harckocsilőszereket, rakétákat stb jelöli (lásd 3M22 Cirkon) és így megy ez szépen tovább. Az AK-12-től kezdve (6P70M) a hiperszonikus Avangardig (15Ju71) minden egyes rendszernek megvan a saját besorolása, amit az 1-től 17-ig terjedő előtagom lefednek. Sajátosan orosz az összeállítása az igaz, de amint elkapja az ember a fonalat (illetve az oroszos gondolkodást) kb magyjából úrrá tud lenni a káoszon.
Én kb. ott adtam fel, amikor 2K11 utódja a 9K37 lett. A történelem ismerete nélkül esélytelen megérteni a rendszer "logikáját".
 
Nagy vonalakban talán megy, de teljes felelősséget én sem vállalok értük. A tüzérségi eszközökhöz általában 1960 óta a 2-vel kezdődő GRAU számozás van hozzárendelve és ezen belül vannak alkategóriák mint 2Axx, 2Bxx, 2Szxx stb. Adott eszköz jelölésében az Sz az az önjáró verziót jelöli, mint szamohodnij, ám az A-hoz már jóval több eszköz tartozik bele a gépágyúktól kezdve (pl 2A42) a harckocsiágyúkon át (pl. a 125 millis 2A46) egészen a vontatott tüzérségig, mint a 2A36 Giacint-B. Viszont, hogy csavarjunk az egészen maguknál a tüzérségi lövegeknél és pct ágyúknál van B utótag is mint a Mszta-B, Giacint-B vagy Szprut-B, ahol a B a vontatott státuszt (oroszul bukszirujemij) jelöli. Hasonlóan az Sz pedig az önjárót, lásd Giacint-Sz, Mszta-Sz stb. Viszont számozásban a B előtag az aknavetőköz tartozik, ám ha azok önjáróak (lásd. 2Sz31 Vena) akkor már 2Szxx-ként szerepelnek. Az utolsó két számtag pedig általában időrendet követ a hadrendbe állás ideje alapján. Így lett az, hogy a Gvozgyika 2Sz1, az Akacija 2Sz3, a Pion 2Sz7 stb. egészen mondjuk a 2Sz35 Koalicija-SzV-ig. Esetleg ha nem simán M-el jelölt modernizációról van szó (pl 2Sz19M/M2), hanem külön alváltozatról, akkor kaphatnak még külön számozást, mint a 2Sz33 Mszta-SzM2 (2A79 kódjelű új ágyúval) vagy a 2Sz34 Hoszta esetében, ahol meg a Gvozgyika 122 millis szeretetcsomagja helyett egy 120 millis aknavetőt pakoltak be.

Amúgy ha már GRAU számozás, az 1-es előtag a rádióelektronikai, lokátor, célmegjelölő és egyéb eszközöket jelöli, és így lett a Mszta alapú lézerfegyvernek 1K17 a jelölése. 3-as előtag a tüzérségi és harckocsilőszereket, rakétákat stb jelöli (lásd 3M22 Cirkon) és így megy ez szépen tovább. Az AK-12-től kezdve (6P70M) a hiperszonikus Avangardig (15Ju71) minden egyes rendszernek megvan a saját besorolása, amit az 1-től 17-ig terjedő előtagom lefednek. Sajátosan orosz az összeállítása az igaz, de amint elkapja az ember a fonalat (illetve az oroszos gondolkodást) kb magyjából úrrá tud lenni a káoszon.
Szép!
Köszi! :confused:
 
Van néhány alapvető ballisztikai kérdésem a hagyományos lövegekkel kapcsolatban:

1.) Milyen konkrét, számszerűsíthető összefüggés van a lövegcső hossza és a lövedék kezdősebessége, valamint lőtávolsága között?
Pl. ha azonos űrméretben, azonos lövedéket, azonos kivetőtöltettel azonos szögben tüzel egy 20-szoros és egy 25-szörös űrmérethosszúságú löveg, akkor miben és mennyiben fog megváltozni a két kilőtt lövedék útja?

2.) Ugyanez másképp: Mennyiben módosítja a kivetőtöltet/lőportöltet nagysága a lövedék ballisztikáját? Milyen határok között mozog a minimálisan és maximálisan felhasználható lőportöltet aránya, illetve mennyisége ugyanannál a lövegnél?

3.) Ugyanazon képlet szerint változnak a fentebbi adatok bármely űrméretnél (88 mm-től akár 406 mm-ig), vagy ahány űrméret, annyi képlet? (Ha feltételezzük, hogy a gránátok formája és sűrűsége azonos, csak a mérete különbözik.)
 
Van néhány alapvető ballisztikai kérdésem a hagyományos lövegekkel kapcsolatban:

1.) Milyen konkrét, számszerűsíthető összefüggés van a lövegcső hossza és a lövedék kezdősebessége, valamint lőtávolsága között?
Pl. ha azonos űrméretben, azonos lövedéket, azonos kivetőtöltettel azonos szögben tüzel egy 20-szoros és egy 25-szörös űrmérethosszúságú löveg, akkor miben és mennyiben fog megváltozni a két kilőtt lövedék útja?

2.) Ugyanez másképp: Mennyiben módosítja a kivetőtöltet/lőportöltet nagysága a lövedék ballisztikáját? Milyen határok között mozog a minimálisan és maximálisan felhasználható lőportöltet aránya, illetve mennyisége ugyanannál a lövegnél?

3.) Ugyanazon képlet szerint változnak a fentebbi adatok bármely űrméretnél (88 mm-től akár 406 mm-ig), vagy ahány űrméret, annyi képlet? (Ha feltételezzük, hogy a gránátok formája és sűrűsége azonos, csak a mérete különbözik.)
milyen az a szög? és mi a kezdősebesség (géne pár adat) hogy tudni lehessen mikor ér el a gránát hangsebesség alatti sebességet. (ha elér) valami konkrét ?
 
milyen az a szög? és mi a kezdősebesség (géne pár adat) hogy tudni lehessen mikor ér el a gránát hangsebesség alatti sebességet. (ha elér) valami konkrét ?
Mondjuk legyen egy D-20-as löveg 30 fokos szögben, mellette pedig egy olyan D-20-as, aminek 1 méterrel hosszabb a csöve, ugyanúgy 30 fokban, ugyanazokkal a gránátokkal és lőportöltetekkel.

A másik esetben pedig legyen szintén két teljesen egyforma D-20-as, ugyancsak 30 fokos szög, az egyiknél a legkisebb, a másiknál a legnagyobb engedélyezett kivetőtöltettel.
 
Mondjuk legyen egy D-20-as löveg 30 fokos szögben, mellette pedig egy olyan D-20-as, aminek 1 méterrel hosszabb a csöve, ugyanúgy 30 fokban, ugyanazokkal a gránátokkal és lőportöltetekkel.

A másik esetben pedig legyen szintén két teljesen egyforma D-20-as, ugyancsak 30 fokos szög, az egyiknél a legkisebb, a másiknál a legnagyobb engedélyezett kivetőtöltettel.
ehhez löelemképző táblázat kellene @ijasz @Filter nek talán menne a nélkül is.
annyit tudok írni hogy bár megnövekedne a hatótáv de a gránát sebességén sok minden mullik. hiszen hangsebesség feletti repülés fázisába a légellenállása hatványozottan nagyobb a gránátnak. tehát ha túl gyor egy gránát (csőhossz hajítótöltet) lehet hogy a távolságnövekedés nem lessz exponenciális...
minél gyorsabb egy gránát annál nagyobb a légellenállása (ezért van az hogy különböző csőhosszhoz különböző gránátformákat alkalmaznak (alkalmaztak régen nagyon népszerű vólt ma már inkább a svájci bicskára törekednek kivétel speciállis gánátok esetében amiért manapság igen borsos árat kérnek mert pl más a gránátest formály mikoözbe pár évtizede ez nem vólt feláras sőt néha még kedvezményes is vólt de ez üzletpolitika.)
tehát előfordúlhat hogy a gránát bár nagyobb kezdősebességgel rendelkezik a jóval nagyobb légellenállásnak hála a röpálya meredekebb lessz és bár lelassúl a gránát elöbb utobb a kívánt sebességre de akkor már lehet a röpálya más szakaszába fog kerülni (imbolygás és egyebek) leszűállóág)és jelentéktelen lessz az így nyert távólság. (miközben eltérő gránátprofil kialakítása esetén drasztikus növekedés érhető el.) vagy épp más szögtartományba való tüzeléssel. (ugye egy pontot el lehet érni meredek röpályán nagy hajítótöltet mennyiséggel és laposabb röpályán kevesebb ahjítótöltettel...) mikor melyik a célravezetőbb...

ehhez lőelem képző kellene vagy nagyfokú jártasság d20 és más 152mm es tábori lövegek alkalmazása terén... a giatsint B lenne jó összehasonlítási alap.
de ahhoz tudni kellene hogy a megnövekedett hatótáv azonos gránáttal mekkora (hoszabb cső esetén) és hogy ezt hány fokos szögtartományba képes elérni.

előfordulhat pl hogy kis hajítótöltettel egy rövidebb csövű ágyú jobban muzsikál mint egy kishajítótöltetű hosszabcsövű ágyú azonos távolságon (távolság pontosság hatékonyság becsapódási szög így repeszképzés iránya)

ha felszálló ágba drasztikusabb a lassulás az azt fogja eredményezni hogy a leszálló ág is rövidebb lessz
 
  • Tetszik
Reactions: Pogány and ZeiG