WS-10 (Shenyang, Kína)

164410014_1681411198729632_1961671526972407147_o.jpg
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed
Úgy látom, hogy az eredeti WS-10-esen a kilépő keresztmetszet a Laval profil után még külön is vezérelhető volt.
Ilyen volt az RD-33-asok legelső pár protopéldánya is, de ezt a képességet végül elhagyták.
Ez a nagy magasságban, alacsony környezeti nyomás mellett hivatott a fúvócsőből kilépő gázsugarat jobban a tolóerő vektorába koncentrálni.
Hasonló megoldás Nyugaton se terjedt el, mert csak ritka alkalmakkor lehet rendesen kihasználni, amúgy plusz egy külön szabályzást/vezérlést igénylő mechanizmus.
Az XB-70-es Valkyre hajtóművei és mintha az F-4 Phantom, F-104 Starfoghter, illetve A-5 Vigilante hajtóművének, a J79-esnek néhány alváltozata rendelkeztek hasonlóval.

De a WS-10B képét látva, a kínaiak is egyszerűsítettek a dolgon.
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed
Az AL-31F-hez képest annyi a különbség, hogy a sűrűbb osztású lamellák ott követik a fúvócső külső kontúrját, amikor a keresztmetszet változik, itt meg nem. A képen most nem látszik, de amikor a kilépő keresztmetszet a minimumon van, akkor ezek a köztes lamellák ugyanúgy állnak, mint most, így egy jókora törés van a kontúrban.
 
A bal oldali gépbe épített WS-10B fúvókáinak módosított, hosszab lamellái vannak.

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 

Kína bemutatta az orosz hajtóművek cseréjét a J-15-ös vadászgépekre​



A kínai tömegmédiában megjelent egy jelentés, amelyben bemutatták a J-15 haditengerészeti vadászrepülőgépet, amely először volt felszerelve új, hazai gyártású WS-10 hajtóművekkel.

Erről a War Zone számolt be .

Ez egy fontos fejlesztési szakasz a kínai repülőgép-hajtóművek programjában, mivel a J-15 volt a Flanker repülőgépcsalád utolsó kínai származéka, amelyet az eredeti orosz AL-31F hajtóművek hajtottak. Ez a lépés azt mutatja, hogy a kínai hadsereg teljes mértékben bízik a WS-10 hajtóművekben a haditengerészet bonyolult körülményei között, és Kína további távolodását Oroszországtól, mint motorszállítótól.

A szóban forgó képek egy riportból származnak, amelyet az állami Kínai Központi Televízió (CCTV) mutatott be a kínai J-15-ös vadászrepülőgépek állapotáról készült szélesebb körű jelentés részeként, tíz évvel azután, hogy az első repülőgép tengerre szállt.

A hangárban működő J-15 hátulnézete egyértelműen mutatja, hogy a Shenyang-Liming által kifejlesztett WS-10 motorok hajtják, amely a kínai hegyláncról Taihang néven is ismert.

Dq5pOZkVYAA_Vwu-scaled.jpg
A Shenyang-Liming WS-10 motorja a tesztelés során. Fotó: Kínai hadsereg.

Eddig az egyetlen kínai gyártmányú hajtóművekkel felszerelt J-15-ös a repülőgép prototípusa volt. Az 554-es számú , amelyet a pletykák szerint a WS-10H néven ismert motor haditengerészeti változatának tesztelésére használnak. Ugyanezt a repülőgépet később eredeti orosz AL-31F hajtóművekkel szerelték fel.

Nagyon valószínűtlennek tűnik annak lehetősége, hogy a videón látható repülőgép egy friss gyártású, mivel a sokat fejlesztett J-15B már gyártásra kerül. Ez azonban nem zárható ki teljesen, hiszen a fotón látható gép sorozatszáma ismeretlen.

Mindenesetre WS-10 hajtóműves J-15-öst még nem láttak. A Népi Felszabadító Hadsereg haditengerészetének repülőgép-hordozóira helyezett összes vadászgépet Oroszország által szállított AL-31F hajtóművekkel látták el.

Eközben a WS-10 a működési problémák és a fejlesztési késések ellenére ígéretes motornak bizonyult más kínai vadászgépek számára. A WS-10-et először 2001-ben és 2002-ben telepítettek egy J-11-es tesztvadászra, amely AL-31F-et kapott .

Végül is a WS-10 lett az első sikeres turbóventilátor-motor, amelynek gyártásában Kína kritikusan lemaradt az orosz és a nyugati versenytársak mögött.

Ennek ellenére Kína eddig vonakodott a WS-10-es meghajtású J-15-l, de az a tény, hogy a szabványos hordozó alapú vadászgépen az AL-31F-et kínai hajtóműre cserélték, azt jelzi, hogy ez a történet szinte biztosan folytatódik. Főleg, hogy egyes körökben az AL-31F hajtású J-15-öt is kritizálták az állítólagos alacsony biztonság miatt, bár több üzemi veszteség normális gyakorlat egy olyan országban, amely megteszi az első lépéseket a hordozó alapú repülés fejlesztésében.

Korábban a Skyrizon Aircraft és a Xinwei Technology Group kínai vállalatok, amelyek az Egyesült Államok Kereskedelmi Minisztériuma szerint szoros kapcsolatban állnak a kínai hadsereggel, megpróbáltak ellenőrző részesedést vásárolni az ukrán "Motor-Sich" cégben.


A Motor Sich, a Skyrizon és a Xinwei Group közötti együttműködési megállapodások alapján 2015-ben indult a konkrét projekt a repülőgép-hajtóművek fejlesztésére és egy nagy gyártóegység felépítésére a kínai Chongqing városában. Ennek keretében 2016-ban már 100 millió dollár értékben kedvezményes hitelfinanszírozásban részesült az ukrán vállalkozás, és megkezdődött egy összeszerelő üzem építése Chongqingban.

Ezt követően 2021 márciusában ismertté vált, hogy a kijevi város Sevcsenkivszkij Kerületi Bíróságának határozatával az SBU anyagai szerint a teljes ingatlankomplexumot és a Motor Sich Joint Stock részvényeinek 100%-át lefoglalták.


 
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed