[HÍREK] Ukrajnai fegyveres konfliktus
- Téma indítója GrGLy
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Itt viszont gaz van, nem is kicsi...
Joe Biden biztos benne, hogy megtámadják Ukrajnát az oroszok
Katonai elemző: február 20-án jöhet az invázió
A február 16-i orosz invázió lehetőségét mindig is eltúlozták, február 20-ára és az azt követő napokra kell elsősorban figyelni – mondta Michael Kofman katonai elemző, az Egyesült Államok Tengerészeti Elemző Központjának vezető kutatója.Érvelésének alátámasztására a szakértő több tényezőt is említett, külön kiemelte, hogy az orosz–belarusz hadgyakorlatok ekkor érnek véget. Korábban Belarusz védelmi osztálya kijelentette, hogy a gyakorlatok után minden orosz katona elhagyja a köztársaság területét.
https://index.hu/kulfold/2022/02/17...orszag-konfliktus-tamadas-invazio-megszallas/
ezek keszen vannak, meghogy eltuloztak 16. datumot
lenyegeben azt mondtak vegyunk ra merget, hogy akkor tamad az orosz. Persze ok inkabb nem vennenek ra merget, ahogy a 20.-ra sem. De legalabb itt mar azt irjak, hogy 20 es az azt koveto napok... esz megall, hogy mindig kepesek ujabb es ujabb datummal kijonni.de lehet abbol gondoljak: Korábban Belarusz védelmi osztálya kijelentette, hogy a gyakorlatok után minden orosz katona elhagyja a köztársaság területét. Ok ugy gondoljak, hogy ez majd Ukrajna iranyaban tortenik, marmint a Belarusz elhagyasa
Aljakszandr Lukasenka kész atomfegyvereket befogadni
A NATO szerint Oroszország nem hogy csökkentette volna, hanem növelte katonái számát az ukrán határnál. Moszkva szerint nagyon-nagyon veszélyes a helyzet.
infostart.hu
Ma delutan fent magasban 4-5000m korul repult egy sotet turboprop gep, szerintem ket motoros, csak ugy vizhangzott tole az eg. Gondoltam valami C-130 kb olyasmi volt.
Megneztem mi az, hat egy pici feher/kek Cessna vacak volt a radar szerint szegedi felszalloval, ismeretlen uticellal. Ekkorat meg nem tevedtem, eleg forgalmas errefele a legter katonai gepek teren es jol be szoktam loni a dolgokat de ezt furcsan beneztem.
.Rendesen felpörögtek az események.
Közben a britek, legeslegújabb tervek birtokába kerültek.
.
"Közben a britek, legeslegújabb tervek birtokába kerültek."
.
A klasszikus vicc:
.
Iván és Szásza futva menekülnek.
-Őrnagy elvtárs, nem birom tovább, hadd dobjam el a hátizsákot, nagyon nehéz.
-Nem lehet, Szása, abban van a haditerv!
Futnak tovább.
-Őrnagy elvtárs, összeesek, hadd dobjam el a hátizsákot, borzasztó nehéz.
-Nem lehet, Szása, abban van a haditerv!
Futnak tovább és megmenekülnek, lerogynak egy tisztáson. Szása elkezdi nézni, mi is volt a hátizsákban, amitől az olyan nehéz volt.
-Őrnagy elvtárs, de hiszen ez tele van kövekkel!!
-Az a haditerv, Szása! Mert nézd, ez itt a tüzérségünk, ezek meg itt az....
Még jó, h február csak 28 napos.Itt viszont gaz van, nem is kicsi...
Joe Biden biztos benne, hogy megtámadják Ukrajnát az oroszok
Katonai elemző: február 20-án jöhet az invázió
A február 16-i orosz invázió lehetőségét mindig is eltúlozták, február 20-ára és az azt követő napokra kell elsősorban figyelni – mondta Michael Kofman katonai elemző, az Egyesült Államok Tengerészeti Elemző Központjának vezető kutatója.
Érvelésének alátámasztására a szakértő több tényezőt is említett, külön kiemelte, hogy az orosz–belarusz hadgyakorlatok ekkor érnek véget. Korábban Belarusz védelmi osztálya kijelentette, hogy a gyakorlatok után minden orosz katona elhagyja a köztársaság területét.
https://index.hu/kulfold/2022/02/17...orszag-konfliktus-tamadas-invazio-megszallas/
ezek keszen vannak, meghogy eltuloztak 16. datumot
de lehet abbol gondoljak: Korábban Belarusz védelmi osztálya kijelentette, hogy a gyakorlatok után minden orosz katona elhagyja a köztársaság területét. Ok ugy gondoljak, hogy ez majd Ukrajna iranyaban tortenik, marmint a Belarusz elhagyasa
Itt viszont gaz van, nem is kicsi...
Joe Biden biztos benne, hogy megtámadják Ukrajnát az oroszok
Katonai elemző: február 20-án jöhet az invázió
A február 16-i orosz invázió lehetőségét mindig is eltúlozták, február 20-ára és az azt követő napokra kell elsősorban figyelni – mondta Michael Kofman katonai elemző, az Egyesült Államok Tengerészeti Elemző Központjának vezető kutatója.
Érvelésének alátámasztására a szakértő több tényezőt is említett, külön kiemelte, hogy az orosz–belarusz hadgyakorlatok ekkor érnek véget. Korábban Belarusz védelmi osztálya kijelentette, hogy a gyakorlatok után minden orosz katona elhagyja a köztársaság területét.
https://index.hu/kulfold/2022/02/17...orszag-konfliktus-tamadas-invazio-megszallas/
ezek keszen vannak, meghogy eltuloztak 16. datumot
de lehet abbol gondoljak: Korábban Belarusz védelmi osztálya kijelentette, hogy a gyakorlatok után minden orosz katona elhagyja a köztársaság területét. Ok ugy gondoljak, hogy ez majd Ukrajna iranyaban tortenik, marmint a Belarusz elhagyasa
..."csak" fűtik ismét/még "kicsit" a tőzsdét, kell a pénz a költségvetésbe, meg a titkos műveletekhez, amit a bennfentes infókkal immár nem "Soros" néven üzemelő, új filantróp-generációt "termel".
.
Kozel van am Kurszk, ez affele nepszokas lehet arrafele.javelin inditast meg nem probaltak ki ukran tankra?
de nevetek rajtuk, a kikepzesen a katonak az rpg forditva akarjak beletenni, a reszeg ukran tiszt haturol szetkurja a leparkolt miget, a tankosok egymasba hajtanak..
mekkora kaosz lehet ott...
W
Wilson
Guest
Válasz a válaszra........
Az orosz külügyminisztérium írásbeli választ tett közzé az európai biztonsági garanciákkal kapcsolatos orosz állításokra adott amerikai írásbeli válaszra.
Válasz a válaszra
2022. február 17-én az orosz külügyminisztériumba meghívott John Sullivan amerikai nagykövet az alábbi választ kapta a korábban az Orosz Föderáció és az Egyesült Államok közötti, a biztonsági garanciákról szóló orosz szerződéstervezetre adott amerikai válaszra.
A TASS közzéteszi a nyilatkozat teljes szövegét.
Általános leírás
Megjegyezzük, hogy az amerikai fél nem adott konstruktív választ az orosz fél által készített biztonsági garanciákról szóló szerződéstervezet alapvető elemeire. A NATO további bővítésének elutasítására, a "bukaresti formula" visszavonására, amely szerint "Ukrajna és Grúzia NATO-taggá válik", valamint a volt szovjet és a Szövetséghez nem tartozó országok területén katonai bázisok létesítésének elutasítására, beleértve infrastruktúrájuk katonai tevékenységekre való felhasználását, valamint a NATO katonai képességeinek - beleértve a csapásmérő képességeket is - és infrastruktúrájának visszaállítására az 1997-es állapotra, amikor a NATO-Oroszország Alapító Okiratot aláírták. Ezek a rendelkezések alapvető fontosságúak az Orosz Föderáció számára.
Figyelmen kívül hagyták az orosz javaslatok csomag jellegét, amelyekből szándékosan "kényelmes" témákat választottak ki, amelyeket viszont úgy "csavartak ki", hogy előnyöket teremtsenek az Egyesült Államok és szövetségesei számára. Ez a megközelítés, valamint az amerikai tisztviselők retorikája megerősíti a jogos kétséget afelől, hogy Washington valóban elkötelezett az európai biztonsági helyzet rendezése iránt.
Az Egyesült Államok és a NATO fokozódó katonai tevékenysége közvetlenül Oroszország határainál riasztó, miközben vörös vonalainkat és alapvető biztonsági érdekeinket, valamint Oroszország szuverén jogát azok megvédésére továbbra is figyelmen kívül hagyják. A csapatoknak az orosz terület bizonyos területeiről való kivonására vonatkozó ultimátumok, amelyeket szigorúbb szankciókkal való fenyegetés kísér, elfogadhatatlanok, és aláássák a valódi megállapodások kilátásait.
Amennyiben az amerikai fél nem hajlandó megállapodni a biztonságunkat garantáló szilárd, jogilag kötelező erejű garanciákról az USA és szövetségesei részéről, Oroszország kénytelen lesz válaszlépéseket tenni, többek között katonai és technikai jellegű intézkedésekkel.
Ukrajnáról
Nincs "orosz invázió" Ukrajnában, ahogyan azt az USA és szövetségesei tavaly ősz óta hivatalos szinten állítják, és ezért az "orosz felelősségre vonatkozó állítások az eszkalációért" nem értelmezhetők másként, mint az orosz biztonsági biztosítékokra vonatkozó javaslatok nyomására és leértékelésére tett kísérletként.
Az ebben az összefüggésben Oroszországnak az 1994-es Budapesti Memorandum szerinti kötelezettségeire való hivatkozásnak semmi köze az ukrajnai belső konfliktushoz, és nem terjed ki az ottani belső tényezőkből eredő körülményekre. Az ukrán állam területi integritásának elvesztése az ukrán államon belüli folyamatok eredménye.
Az Egyesült Államok válaszában szereplő vádak, miszerint Oroszország "megszállta a Krímet", szintén nem állják meg a helyüket. Kijevben 2014-ben államcsíny történt, amelynek felbujtói az Egyesült Államok és szövetségesei támogatásával egy olyan nacionalista állam létrehozását tűzték ki célul, amely sérti az orosz és orosz ajkú lakosság és más "nem tót" etnikai csoportok jogait. Nem meglepő, hogy ilyen helyzetben a krími nép az Oroszországgal való újraegyesítés mellett szavazott. A Krím és Szevasztopol lakossága az Oroszországi Föderációhoz való visszatérés mellett döntött, és ezzel szabad akaratnyilvánítással, az ENSZ Alapokmányában biztosított önrendelkezési jogával élt. Erőszakot vagy erőszakkal való fenyegetést nem alkalmaztak. A Krím hovatartozásának kérdése lezárult.
Amennyiben Ukrajnát felveszik a NATO-ba, fennáll a valós veszélye annak, hogy a kijevi rezsim megpróbálja majd erőszakkal "visszavenni" a Krímet, és ezzel az Egyesült Államokat és szövetségeseit a Washingtoni Szerződés 5. cikkével összhangban közvetlen fegyveres konfliktusba sodorja Oroszországgal, annak minden következményével együtt.
Az amerikai válaszban megismételt tézis, miszerint Oroszország állítólag "begyújtotta a donbászi konfliktust", tarthatatlan. Ennek okai tisztán Ukrajnán belüli jellegűek. Csak a minszki megállapodások és egy sor intézkedés végrehajtása révén oldható meg, amelyek végrehajtásának prioritását és felelősségét az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának 2202. számú határozata világosan meghatározza és egyhangúlag megerősíti, többek között az Amerikai Egyesült Államok, Franciaország és az Egyesült Királyság is. Az állásfoglalás 2. bekezdése Kijevet, Donyecket és Luhanszkot nevezi meg felekként. E dokumentumok egyike sem utal Oroszország felelősségére a donbászi konfliktusért. Oroszország az EBESZ-szel együtt közvetítő szerepet játszik a fő tárgyalási formátumban - a kontaktcsoportban -, valamint - Berlinnel és Párizzsal együtt - a normandiai formátumban, amely ajánlásokat fogalmaz meg a konfliktusban részt vevő felek számára, és ellenőrzi azok végrehajtását.
Az Ukrajna körüli helyzet de-eszkalációja érdekében a következő lépések kulcsfontosságúak. Ezek közé tartozik, hogy Kijevet egy sor intézkedés végrehajtására kényszerítik, leállítják az Ukrajnába irányuló fegyverszállításokat, kivonják az összes nyugati tanácsadót és kiképzőt Ukrajnából, megtagadják a NATO-országoktól az ukrán fegyveres erőkkel közös gyakorlatokat, és kivonják az összes, korábban Kijevnek szállított külföldi fegyvert Ukrajna területéről.
Ezzel kapcsolatban szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök az Emmanuel Macron francia elnökkel 2022. február 7-én Moszkvában folytatott megbeszéléseket követő sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy nyitottak vagyunk a párbeszédre, és arra szólítunk fel, hogy "mindenki számára stabil biztonsági feltételekről kell gondolkodni, amelyek a nemzetközi élet minden résztvevője számára egyenlőek".
Az erők konfigurációja
Megjegyezzük, hogy az orosz javaslatokra adott válaszában az USA ragaszkodik ahhoz, hogy az európai biztonsági helyzet javításában "csak az Oroszország Ukrajnával szembeni fenyegető akcióival kapcsolatos de-eszkaláció feltételei mellett lehet előrelépést elérni", ami - ha jól értjük - az orosz csapatok Ukrajna határairól való kivonásának követelését jelenti. Ugyanakkor az USA csak arra hajlandó, hogy "kölcsönös kötelezettségvállalásokról beszéljen..., hogy tartózkodik az állandó, harci feladatokat ellátó erők Ukrajna területére történő telepítésétől", és "megfontolja a hagyományos fegyveres erők kérdésének megvitatásának lehetőségét". Egyébként az amerikai fél hallgatólagosan átmegy a kétoldalú szerződéstervezet 4. cikkének (2) bekezdésében és 5. cikkének (1) bekezdésében foglalt javaslatainkon, és kijelenti, hogy "az amerikai és NATO-erők jelenlegi konfigurációja korlátozott, arányos és teljes mértékben összhangban van az Oroszország-NATO Alapító Okiratban foglalt kötelezettségekkel".
Azt az álláspontot képviseljük, hogy az Orosz Föderáció fegyveres erőinek a területén való állomásoztatása nem érinti és nem is érintheti az Amerikai Egyesült Államok alapvető érdekeit. Szeretnénk emlékeztetni arra, hogy erőink nem ukrán területen vannak.
Ezzel egyidejűleg az Egyesült Államok és szövetségesei kelet felé tolják katonai infrastruktúrájukat, és kontingenseket telepítenek az új tagok területeire. Megkerülték a KKBE-szerződés korlátozásait, és nagyon lazán értelmezték a NATO-Oroszország Alapító Okiratnak a "jelentős harci erők további állandó telepítéséről" való lemondásra vonatkozó rendelkezéseit. Az így kialakult helyzet elfogadhatatlan. Ragaszkodunk a Közép- és Kelet-Közép-Európában, Délkelet-Európában és a balti államokban állomásozó összes amerikai katonai erő és fegyverzet kivonásához. Meggyőződésünk, hogy ezekben az övezetekben a nemzeti képességek elegendőek. Készek vagyunk megvitatni ezt a témát az orosz szerződéstervezet 4. és 5. cikke alapján.
Az orosz külügyminisztérium írásbeli választ tett közzé az európai biztonsági garanciákkal kapcsolatos orosz állításokra adott amerikai írásbeli válaszra.
Válasz a válaszra
2022. február 17-én az orosz külügyminisztériumba meghívott John Sullivan amerikai nagykövet az alábbi választ kapta a korábban az Orosz Föderáció és az Egyesült Államok közötti, a biztonsági garanciákról szóló orosz szerződéstervezetre adott amerikai válaszra.
A TASS közzéteszi a nyilatkozat teljes szövegét.
Általános leírás
Megjegyezzük, hogy az amerikai fél nem adott konstruktív választ az orosz fél által készített biztonsági garanciákról szóló szerződéstervezet alapvető elemeire. A NATO további bővítésének elutasítására, a "bukaresti formula" visszavonására, amely szerint "Ukrajna és Grúzia NATO-taggá válik", valamint a volt szovjet és a Szövetséghez nem tartozó országok területén katonai bázisok létesítésének elutasítására, beleértve infrastruktúrájuk katonai tevékenységekre való felhasználását, valamint a NATO katonai képességeinek - beleértve a csapásmérő képességeket is - és infrastruktúrájának visszaállítására az 1997-es állapotra, amikor a NATO-Oroszország Alapító Okiratot aláírták. Ezek a rendelkezések alapvető fontosságúak az Orosz Föderáció számára.
Figyelmen kívül hagyták az orosz javaslatok csomag jellegét, amelyekből szándékosan "kényelmes" témákat választottak ki, amelyeket viszont úgy "csavartak ki", hogy előnyöket teremtsenek az Egyesült Államok és szövetségesei számára. Ez a megközelítés, valamint az amerikai tisztviselők retorikája megerősíti a jogos kétséget afelől, hogy Washington valóban elkötelezett az európai biztonsági helyzet rendezése iránt.
Az Egyesült Államok és a NATO fokozódó katonai tevékenysége közvetlenül Oroszország határainál riasztó, miközben vörös vonalainkat és alapvető biztonsági érdekeinket, valamint Oroszország szuverén jogát azok megvédésére továbbra is figyelmen kívül hagyják. A csapatoknak az orosz terület bizonyos területeiről való kivonására vonatkozó ultimátumok, amelyeket szigorúbb szankciókkal való fenyegetés kísér, elfogadhatatlanok, és aláássák a valódi megállapodások kilátásait.
Amennyiben az amerikai fél nem hajlandó megállapodni a biztonságunkat garantáló szilárd, jogilag kötelező erejű garanciákról az USA és szövetségesei részéről, Oroszország kénytelen lesz válaszlépéseket tenni, többek között katonai és technikai jellegű intézkedésekkel.
Ukrajnáról
Nincs "orosz invázió" Ukrajnában, ahogyan azt az USA és szövetségesei tavaly ősz óta hivatalos szinten állítják, és ezért az "orosz felelősségre vonatkozó állítások az eszkalációért" nem értelmezhetők másként, mint az orosz biztonsági biztosítékokra vonatkozó javaslatok nyomására és leértékelésére tett kísérletként.
Az ebben az összefüggésben Oroszországnak az 1994-es Budapesti Memorandum szerinti kötelezettségeire való hivatkozásnak semmi köze az ukrajnai belső konfliktushoz, és nem terjed ki az ottani belső tényezőkből eredő körülményekre. Az ukrán állam területi integritásának elvesztése az ukrán államon belüli folyamatok eredménye.
Az Egyesült Államok válaszában szereplő vádak, miszerint Oroszország "megszállta a Krímet", szintén nem állják meg a helyüket. Kijevben 2014-ben államcsíny történt, amelynek felbujtói az Egyesült Államok és szövetségesei támogatásával egy olyan nacionalista állam létrehozását tűzték ki célul, amely sérti az orosz és orosz ajkú lakosság és más "nem tót" etnikai csoportok jogait. Nem meglepő, hogy ilyen helyzetben a krími nép az Oroszországgal való újraegyesítés mellett szavazott. A Krím és Szevasztopol lakossága az Oroszországi Föderációhoz való visszatérés mellett döntött, és ezzel szabad akaratnyilvánítással, az ENSZ Alapokmányában biztosított önrendelkezési jogával élt. Erőszakot vagy erőszakkal való fenyegetést nem alkalmaztak. A Krím hovatartozásának kérdése lezárult.
Amennyiben Ukrajnát felveszik a NATO-ba, fennáll a valós veszélye annak, hogy a kijevi rezsim megpróbálja majd erőszakkal "visszavenni" a Krímet, és ezzel az Egyesült Államokat és szövetségeseit a Washingtoni Szerződés 5. cikkével összhangban közvetlen fegyveres konfliktusba sodorja Oroszországgal, annak minden következményével együtt.
Az amerikai válaszban megismételt tézis, miszerint Oroszország állítólag "begyújtotta a donbászi konfliktust", tarthatatlan. Ennek okai tisztán Ukrajnán belüli jellegűek. Csak a minszki megállapodások és egy sor intézkedés végrehajtása révén oldható meg, amelyek végrehajtásának prioritását és felelősségét az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának 2202. számú határozata világosan meghatározza és egyhangúlag megerősíti, többek között az Amerikai Egyesült Államok, Franciaország és az Egyesült Királyság is. Az állásfoglalás 2. bekezdése Kijevet, Donyecket és Luhanszkot nevezi meg felekként. E dokumentumok egyike sem utal Oroszország felelősségére a donbászi konfliktusért. Oroszország az EBESZ-szel együtt közvetítő szerepet játszik a fő tárgyalási formátumban - a kontaktcsoportban -, valamint - Berlinnel és Párizzsal együtt - a normandiai formátumban, amely ajánlásokat fogalmaz meg a konfliktusban részt vevő felek számára, és ellenőrzi azok végrehajtását.
Az Ukrajna körüli helyzet de-eszkalációja érdekében a következő lépések kulcsfontosságúak. Ezek közé tartozik, hogy Kijevet egy sor intézkedés végrehajtására kényszerítik, leállítják az Ukrajnába irányuló fegyverszállításokat, kivonják az összes nyugati tanácsadót és kiképzőt Ukrajnából, megtagadják a NATO-országoktól az ukrán fegyveres erőkkel közös gyakorlatokat, és kivonják az összes, korábban Kijevnek szállított külföldi fegyvert Ukrajna területéről.
Ezzel kapcsolatban szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök az Emmanuel Macron francia elnökkel 2022. február 7-én Moszkvában folytatott megbeszéléseket követő sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy nyitottak vagyunk a párbeszédre, és arra szólítunk fel, hogy "mindenki számára stabil biztonsági feltételekről kell gondolkodni, amelyek a nemzetközi élet minden résztvevője számára egyenlőek".
Az erők konfigurációja
Megjegyezzük, hogy az orosz javaslatokra adott válaszában az USA ragaszkodik ahhoz, hogy az európai biztonsági helyzet javításában "csak az Oroszország Ukrajnával szembeni fenyegető akcióival kapcsolatos de-eszkaláció feltételei mellett lehet előrelépést elérni", ami - ha jól értjük - az orosz csapatok Ukrajna határairól való kivonásának követelését jelenti. Ugyanakkor az USA csak arra hajlandó, hogy "kölcsönös kötelezettségvállalásokról beszéljen..., hogy tartózkodik az állandó, harci feladatokat ellátó erők Ukrajna területére történő telepítésétől", és "megfontolja a hagyományos fegyveres erők kérdésének megvitatásának lehetőségét". Egyébként az amerikai fél hallgatólagosan átmegy a kétoldalú szerződéstervezet 4. cikkének (2) bekezdésében és 5. cikkének (1) bekezdésében foglalt javaslatainkon, és kijelenti, hogy "az amerikai és NATO-erők jelenlegi konfigurációja korlátozott, arányos és teljes mértékben összhangban van az Oroszország-NATO Alapító Okiratban foglalt kötelezettségekkel".
Azt az álláspontot képviseljük, hogy az Orosz Föderáció fegyveres erőinek a területén való állomásoztatása nem érinti és nem is érintheti az Amerikai Egyesült Államok alapvető érdekeit. Szeretnénk emlékeztetni arra, hogy erőink nem ukrán területen vannak.
Ezzel egyidejűleg az Egyesült Államok és szövetségesei kelet felé tolják katonai infrastruktúrájukat, és kontingenseket telepítenek az új tagok területeire. Megkerülték a KKBE-szerződés korlátozásait, és nagyon lazán értelmezték a NATO-Oroszország Alapító Okiratnak a "jelentős harci erők további állandó telepítéséről" való lemondásra vonatkozó rendelkezéseit. Az így kialakult helyzet elfogadhatatlan. Ragaszkodunk a Közép- és Kelet-Közép-Európában, Délkelet-Európában és a balti államokban állomásozó összes amerikai katonai erő és fegyverzet kivonásához. Meggyőződésünk, hogy ezekben az övezetekben a nemzeti képességek elegendőek. Készek vagyunk megvitatni ezt a témát az orosz szerződéstervezet 4. és 5. cikke alapján.
W
Wilson
Guest
A biztonság oszthatatlanságának elve
Az Egyesült Államok válaszában nem láttunk semmilyen megerősítést arra vonatkozóan, hogy az Egyesült Államok teljes mértékben elkötelezett a biztonság oszthatatlanságának megváltoztathatatlan elvének betartása mellett. Az általános tervnek az a kijelentése, hogy az USA figyelembe veszi ezt a posztulátumot, közvetlen ellentmondásban van azzal, hogy Washington nem hajlandó feladni azt az ellenkező hatást keltő és destabilizáló politikáját, amely az orosz biztonsági érdekek rovására előnyöket teremt magának és szövetségeseinek. Ez történik annak eredményeként, hogy az Egyesült Államok által vezetett Észak-atlanti Szövetség korlátlanul végrehajtja a posztszovjet térség korlátlan geostratégiai és katonai fejlesztésének politikáját, beleértve a számunkra különösen érzékeny Ukrajna területét is. Mindez közvetlenül Oroszország határainál történik. Ily módon figyelmen kívül hagyják vörös vonalainkat és alapvető biztonsági érdekeinket, és megtagadják Oroszország elidegeníthetetlen jogát ezek védelmére. Ez számunkra természetesen elfogadhatatlan.
Emlékeztetünk arra is, hogy ez az elv szerepel az Amerikai Egyesült Államok és az Orosz Föderáció közötti, a stratégiai támadófegyverek további csökkentésére és korlátozására irányuló intézkedésekről szóló 2011. évi szerződés preambulumában, amelyet a felek tavaly februárban kivétel nélkül öt évvel meghosszabbítottak, valamint az EBESZ és az Oroszország-NATO legmagasabb szinten elfogadott alapdokumentumainak egész sorában: az 1975-ös Helsinki Záróokmány preambulumában, az 1990-es Párizsi Charta az Új Európáról, az Oroszország-NATO Alapító Okiratában és az 1990-es Helsinki Záróokmányban.
Megjegyezzük, hogy a kapott válaszban említésre kerül Washington elkötelezettsége a biztonság oszthatatlanságának koncepciója mellett. A szövegben azonban ez az államok azon jogára korlátozódik, hogy "szabadon megválaszthatják vagy megváltoztathatják biztonsági megállapodásaikat, beleértve a szövetségi szerződéseket is". Ez a szabadság nem abszolút, és csak a fele az Európai Biztonsági Chartában foglalt jól ismert formulának. Második része előírja, hogy e jog gyakorlása során nem szabad "...saját biztonságát más államok biztonságának rovására erősíteni". A NATO-tól 2022. február 10-én kapott levelet nem tekinthetjük válasznak arra a levélre, amelyet Szergej Lavrov orosz külügyminiszter 2022. január 28-án küldött Anthony Blinken amerikai külügyminiszternek ebben a kérdésben. Országos szinten kértünk választ.
A NATO "nyitott ajtók" politikája
Az USA megerősíti, hogy "határozottan támogatja" a NATO "nyitott ajtók" politikáját. Ez azonban ellentmond az alapvető EBESZ/OSZAK kötelezettségvállalásoknak, különösen annak a kötelezettségvállalásnak, hogy "saját biztonságát nem erősíti meg mások biztonságának rovására". Ez a politika nincs összhangban magának a szövetségnek az irányelveivel, amely az 1991. június 6-7-i koppenhágai NATO miniszteri találkozó végén ígéretet tett arra, hogy "nem használja ki egyoldalúan a megváltozott európai helyzetet", "nem fenyegeti más államok jogos érdekeit", és nem törekszik "elszigetelésükre", illetve "nem húz új választóvonalakat a kontinensen".
Felszólítjuk az Egyesült Államokat és a NATO-t, hogy térjenek vissza a béke és biztonság terén vállalt nemzetközi kötelezettségeik teljesítéséhez. Konkrét javaslatokat várunk a szövetség tagjaitól a NATO további keleti terjeszkedéséről való lemondás jogi rögzítésének tartalmára és formáira vonatkozóan.
A javaslatok csomagjellege
Megjegyezzük az USA hajlandóságát arra, hogy érdemben dolgozzon az egyes fegyverzetellenőrzési és kockázatcsökkentési intézkedéseken. Ennek során megjegyezzük, hogy Washingtonban végre elismertük az elmúlt években e területeken előterjesztett számos orosz javaslat és kezdeményezés érvényességét.
Ugyanakkor ismételten felhívjuk az Amerikai Egyesült Államok figyelmét arra, hogy Oroszország a biztonsági garanciákról benyújtott dokumentumaiban azt javasolta, hogy az euroatlanti térségben továbbra is kialakuló elfogadhatatlan helyzet átfogó, hosszú távú rendezését. Mindenekelőtt arról van szó, hogy stabil alapot kell teremteni a biztonsági architektúra számára egy olyan megállapodás formájában, amely szerint a NATO tartózkodik a további, Oroszország biztonságát sértő intézkedésektől. Ez számunkra továbbra is egy állandó követelmény. Ilyen szilárd alap hiányában az egymással összefüggő fegyverzetellenőrzési és katonai kockázatcsökkentési intézkedések, amelyek bizonyos területeken a katonai tevékenység visszafogását és kiszámíthatóságát biztosítják, még ha meg is lehetne állapodni róluk, hosszú távon nem lennének fenntarthatóak.
Ily módon az orosz javaslatok csomag jelleggel bírnak, és az egyes elemek elkülönítése nélkül, egészként kell őket vizsgálni.
Ebben az összefüggésben szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy Washington és Brüsszel nem adott konstruktív választ az orosz kezdeményezés általunk világosan meghatározott lényeges elemeire. Ami a fegyverzetellenőrzés kérdéseit illeti, azokat kizárólag a biztonsági garanciák problémájának megoldására irányuló átfogó, csomagban történő megközelítés általános összefüggésében tekintjük.
"Post-START" és a "biztonsági egyenlet"
Az USA felajánlja, hogy "azonnal" részt vesz a stratégiai stabilitási párbeszédben, hogy kidolgozzák a "KNW utáni intézkedéseket". Ezzel azonban az Egyesült Államok egy olyan megközelítésre próbál rögzülni, amelyről nem állapodtak meg velünk, és kizárólag a nukleáris fegyverekre összpontosít, tekintet nélkül arra, hogy ezek vagy ezek az eszközök képesek-e közvetlen fenyegetést jelenteni a másik fél nemzeti területére. Ez az egyoldalú álláspont ellentétes az Egyesült Államok és Oroszország 2021. június 16-i genfi csúcstalálkozóján elért, a StratDialogue átfogó jellegéről szóló megállapodással, amely a jövőbeni fegyverzetellenőrzési és kockázatcsökkentési intézkedések megalapozását célozza.
Oroszország továbbra is a stratégiai kérdések integrált megközelítését támogatja. Javasoljuk, hogy közösen dolgozzunk ki egy új "biztonsági egyenletet".
A javasolt koncepciónk elemeit, amelyek továbbra is teljes mértékben relevánsak, közöltük az Egyesült Államokkal, többek között a Stratdialogue üléseken és a 2021. december 17-én átadott, a koncepció tartalmáról szóló munka dokumentumban.
Nukleáris fegyverek telepítése nemzeti területen kívül
Dokumentumunkban az Egyesült Államok nem reagált az általunk javasolt intézkedések "csomag" elemére, mint például a nemzeti területre telepített nukleáris fegyverek nemzeti területre történő kivonása és a nemzeti területen kívülre történő további telepítésük mellőzése, és arra szorítkozott, hogy megemlítette, hogy a stratégiai párbeszédben foglalkozni kell a nem stratégiai nukleáris fegyverek kérdésével, tekintet nélkül a telepítési mintára vagy más, a felek biztonságát befolyásoló tényezőkre.
Szeretnénk világossá tenni, hogy javaslataink annak a problémának a megoldására irányulnak, hogy a NATO egyes nem nukleáris fegyverrel rendelkező államainak területén - az atomsorompó-szerződés megsértésével - olyan amerikai nukleáris fegyverek vannak jelen, amelyek képesek célpontokat találni orosz területen. Ez magában foglalná az ilyen fegyverek gyors európai telepítéséhez szükséges infrastruktúra felszámolását, valamint a NATO azon gyakorlatának megszüntetését, hogy a NATO nem nukleáris NATO-tagállamokat is bevonja az ilyen fegyverek használatára irányuló kiképzésekbe és gyakorlatokba. Ennek az irritáló tényezőnek az eltávolítása nélkül a nem stratégiai nukleáris fegyverekről szóló vita lehetetlen.
Az Egyesült Államok válaszában nem láttunk semmilyen megerősítést arra vonatkozóan, hogy az Egyesült Államok teljes mértékben elkötelezett a biztonság oszthatatlanságának megváltoztathatatlan elvének betartása mellett. Az általános tervnek az a kijelentése, hogy az USA figyelembe veszi ezt a posztulátumot, közvetlen ellentmondásban van azzal, hogy Washington nem hajlandó feladni azt az ellenkező hatást keltő és destabilizáló politikáját, amely az orosz biztonsági érdekek rovására előnyöket teremt magának és szövetségeseinek. Ez történik annak eredményeként, hogy az Egyesült Államok által vezetett Észak-atlanti Szövetség korlátlanul végrehajtja a posztszovjet térség korlátlan geostratégiai és katonai fejlesztésének politikáját, beleértve a számunkra különösen érzékeny Ukrajna területét is. Mindez közvetlenül Oroszország határainál történik. Ily módon figyelmen kívül hagyják vörös vonalainkat és alapvető biztonsági érdekeinket, és megtagadják Oroszország elidegeníthetetlen jogát ezek védelmére. Ez számunkra természetesen elfogadhatatlan.
Emlékeztetünk arra is, hogy ez az elv szerepel az Amerikai Egyesült Államok és az Orosz Föderáció közötti, a stratégiai támadófegyverek további csökkentésére és korlátozására irányuló intézkedésekről szóló 2011. évi szerződés preambulumában, amelyet a felek tavaly februárban kivétel nélkül öt évvel meghosszabbítottak, valamint az EBESZ és az Oroszország-NATO legmagasabb szinten elfogadott alapdokumentumainak egész sorában: az 1975-ös Helsinki Záróokmány preambulumában, az 1990-es Párizsi Charta az Új Európáról, az Oroszország-NATO Alapító Okiratában és az 1990-es Helsinki Záróokmányban.
Megjegyezzük, hogy a kapott válaszban említésre kerül Washington elkötelezettsége a biztonság oszthatatlanságának koncepciója mellett. A szövegben azonban ez az államok azon jogára korlátozódik, hogy "szabadon megválaszthatják vagy megváltoztathatják biztonsági megállapodásaikat, beleértve a szövetségi szerződéseket is". Ez a szabadság nem abszolút, és csak a fele az Európai Biztonsági Chartában foglalt jól ismert formulának. Második része előírja, hogy e jog gyakorlása során nem szabad "...saját biztonságát más államok biztonságának rovására erősíteni". A NATO-tól 2022. február 10-én kapott levelet nem tekinthetjük válasznak arra a levélre, amelyet Szergej Lavrov orosz külügyminiszter 2022. január 28-án küldött Anthony Blinken amerikai külügyminiszternek ebben a kérdésben. Országos szinten kértünk választ.
A NATO "nyitott ajtók" politikája
Az USA megerősíti, hogy "határozottan támogatja" a NATO "nyitott ajtók" politikáját. Ez azonban ellentmond az alapvető EBESZ/OSZAK kötelezettségvállalásoknak, különösen annak a kötelezettségvállalásnak, hogy "saját biztonságát nem erősíti meg mások biztonságának rovására". Ez a politika nincs összhangban magának a szövetségnek az irányelveivel, amely az 1991. június 6-7-i koppenhágai NATO miniszteri találkozó végén ígéretet tett arra, hogy "nem használja ki egyoldalúan a megváltozott európai helyzetet", "nem fenyegeti más államok jogos érdekeit", és nem törekszik "elszigetelésükre", illetve "nem húz új választóvonalakat a kontinensen".
Felszólítjuk az Egyesült Államokat és a NATO-t, hogy térjenek vissza a béke és biztonság terén vállalt nemzetközi kötelezettségeik teljesítéséhez. Konkrét javaslatokat várunk a szövetség tagjaitól a NATO további keleti terjeszkedéséről való lemondás jogi rögzítésének tartalmára és formáira vonatkozóan.
A javaslatok csomagjellege
Megjegyezzük az USA hajlandóságát arra, hogy érdemben dolgozzon az egyes fegyverzetellenőrzési és kockázatcsökkentési intézkedéseken. Ennek során megjegyezzük, hogy Washingtonban végre elismertük az elmúlt években e területeken előterjesztett számos orosz javaslat és kezdeményezés érvényességét.
Ugyanakkor ismételten felhívjuk az Amerikai Egyesült Államok figyelmét arra, hogy Oroszország a biztonsági garanciákról benyújtott dokumentumaiban azt javasolta, hogy az euroatlanti térségben továbbra is kialakuló elfogadhatatlan helyzet átfogó, hosszú távú rendezését. Mindenekelőtt arról van szó, hogy stabil alapot kell teremteni a biztonsági architektúra számára egy olyan megállapodás formájában, amely szerint a NATO tartózkodik a további, Oroszország biztonságát sértő intézkedésektől. Ez számunkra továbbra is egy állandó követelmény. Ilyen szilárd alap hiányában az egymással összefüggő fegyverzetellenőrzési és katonai kockázatcsökkentési intézkedések, amelyek bizonyos területeken a katonai tevékenység visszafogását és kiszámíthatóságát biztosítják, még ha meg is lehetne állapodni róluk, hosszú távon nem lennének fenntarthatóak.
Ily módon az orosz javaslatok csomag jelleggel bírnak, és az egyes elemek elkülönítése nélkül, egészként kell őket vizsgálni.
Ebben az összefüggésben szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy Washington és Brüsszel nem adott konstruktív választ az orosz kezdeményezés általunk világosan meghatározott lényeges elemeire. Ami a fegyverzetellenőrzés kérdéseit illeti, azokat kizárólag a biztonsági garanciák problémájának megoldására irányuló átfogó, csomagban történő megközelítés általános összefüggésében tekintjük.
"Post-START" és a "biztonsági egyenlet"
Az USA felajánlja, hogy "azonnal" részt vesz a stratégiai stabilitási párbeszédben, hogy kidolgozzák a "KNW utáni intézkedéseket". Ezzel azonban az Egyesült Államok egy olyan megközelítésre próbál rögzülni, amelyről nem állapodtak meg velünk, és kizárólag a nukleáris fegyverekre összpontosít, tekintet nélkül arra, hogy ezek vagy ezek az eszközök képesek-e közvetlen fenyegetést jelenteni a másik fél nemzeti területére. Ez az egyoldalú álláspont ellentétes az Egyesült Államok és Oroszország 2021. június 16-i genfi csúcstalálkozóján elért, a StratDialogue átfogó jellegéről szóló megállapodással, amely a jövőbeni fegyverzetellenőrzési és kockázatcsökkentési intézkedések megalapozását célozza.
Oroszország továbbra is a stratégiai kérdések integrált megközelítését támogatja. Javasoljuk, hogy közösen dolgozzunk ki egy új "biztonsági egyenletet".
A javasolt koncepciónk elemeit, amelyek továbbra is teljes mértékben relevánsak, közöltük az Egyesült Államokkal, többek között a Stratdialogue üléseken és a 2021. december 17-én átadott, a koncepció tartalmáról szóló munka dokumentumban.
Nukleáris fegyverek telepítése nemzeti területen kívül
Dokumentumunkban az Egyesült Államok nem reagált az általunk javasolt intézkedések "csomag" elemére, mint például a nemzeti területre telepített nukleáris fegyverek nemzeti területre történő kivonása és a nemzeti területen kívülre történő további telepítésük mellőzése, és arra szorítkozott, hogy megemlítette, hogy a stratégiai párbeszédben foglalkozni kell a nem stratégiai nukleáris fegyverek kérdésével, tekintet nélkül a telepítési mintára vagy más, a felek biztonságát befolyásoló tényezőkre.
Szeretnénk világossá tenni, hogy javaslataink annak a problémának a megoldására irányulnak, hogy a NATO egyes nem nukleáris fegyverrel rendelkező államainak területén - az atomsorompó-szerződés megsértésével - olyan amerikai nukleáris fegyverek vannak jelen, amelyek képesek célpontokat találni orosz területen. Ez magában foglalná az ilyen fegyverek gyors európai telepítéséhez szükséges infrastruktúra felszámolását, valamint a NATO azon gyakorlatának megszüntetését, hogy a NATO nem nukleáris NATO-tagállamokat is bevonja az ilyen fegyverek használatára irányuló kiképzésekbe és gyakorlatokba. Ennek az irritáló tényezőnek az eltávolítása nélkül a nem stratégiai nukleáris fegyverekről szóló vita lehetetlen.
W
Wilson
Guest
Közepes hatótávolságú és rövidebb hatótávolságú szárazföldi rakéták
Ezt a kérdést a stratégiai stabilitásról folytatott amerikai-orosz párbeszéd prioritásának tekintjük. Úgy véljük, hogy ez a fegyverkategória szükséges eleme annak az új biztonsági egyenletnek, amelyet Oroszországnak és az Egyesült Államoknak közösen kell kidolgoznia.
Továbbra is abból indulunk ki, hogy Oroszország "a CMD utáni" kezdeményezései relevánsak, amelyek a szárazföldi telepítésű MIRV-rakéták európai telepítésére vonatkozó kölcsönös, ellenőrizhető moratóriumon alapulnak.
Amint azt Vlagyimir Putyin orosz elnök 2020. október 26-án tett nyilatkozatában hangsúlyozta, és ezt követően többször is közölte az amerikai féllel, az orosz létesítményekkel kapcsolatos lehetséges átláthatósági intézkedések között szerepelhet annak ellenőrzése, hogy az orosz 9M729 rakéta nem található-e ott. Emlékeztetőül: Ez a lépés a jóhiszeműség megnyilvánulása, tekintettel arra, hogy a 9M729 rakéta jellemzői semmilyen módon nem mondanak ellent a korábbi INF-szerződés követelményeinek, és hogy az USA soha semmilyen bizonyítékot nem mutatott be az Oroszországgal szembeni vádak alátámasztására. Ugyanakkor az amerikai fél figyelmen kívül hagyta a szerződés érvényességi ideje alatt, 2019. január 23-án általunk szervezett önkéntes rendezvényt, amelyen a 9M729 rakéta és indítószerkezete eszközének és műszaki jellemzőinek bemutatására került sor.
Nehézbombázók és felszíni hadihajók
Megjegyezzük, hogy az amerikai fél figyelmet fordít az orosz fél azon elképzelésére, hogy további kockázatcsökkentő intézkedéseket tegyenek a nehézbombázóknak a felek nemzeti határai közelében történő repüléseivel kapcsolatban. Úgy látjuk, hogy ez a vita tárgya és a kölcsönösen elfogadható megállapodások lehetősége.
Emlékeztetünk a "csomag" javaslatunk egy ugyanilyen fontos elemére, amely a hadihajók hasonló, szintén komoly kockázatokkal járó hajóútjaira vonatkozik.
Katonai gyakorlatok és manőverek
Az Egyesült Államok nem válaszolt az orosz szerződéstervezet 4. cikkének (2) bekezdésében foglalt javaslatokra. Úgy tűnik, az amerikai fél abból indul ki, hogy a katonai feszültségek csökkenthetők a fokozott átláthatóság és további kockázatcsökkentő intézkedések révén, összhangban a bécsi dokumentum modernizálására vonatkozó nyugati javaslatokkal.
Ezt a megközelítést irreálisnak és egyoldalúnak tartjuk, amelynek célja, hogy "fényt derítsen" az Orosz Föderáció fegyveres erőinek tevékenységére. A 2011. évi bécsi dokumentum szerinti bizalom- és biztonságépítő intézkedések megfelelnek a jelenlegi helyzetnek. A megújításukról szóló vita megkezdéséhez meg kell teremteni a szükséges feltételeket. Ennek érdekében az USA-nak és szövetségeseinek fel kell hagyniuk az Oroszországgal szembeni "elszigetelés" politikájával, és konkrét gyakorlati intézkedéseket kell hozniuk a politikai-katonai helyzet de-eszkalációja érdekében, többek között a szerződéstervezetünk 4. cikkének (2) bekezdésével összhangban.
Ami a nyílt tengeren és a felette lévő légtérben bekövetkező incidensek megelőzését illeti, üdvözöljük az USA készségét a megfelelő konzultációkra. Ez a munka azonban nem helyettesítheti az Oroszország által felvetett kulcsfontosságú problémák megoldását.
Colonelcassad
Ezt a kérdést a stratégiai stabilitásról folytatott amerikai-orosz párbeszéd prioritásának tekintjük. Úgy véljük, hogy ez a fegyverkategória szükséges eleme annak az új biztonsági egyenletnek, amelyet Oroszországnak és az Egyesült Államoknak közösen kell kidolgoznia.
Továbbra is abból indulunk ki, hogy Oroszország "a CMD utáni" kezdeményezései relevánsak, amelyek a szárazföldi telepítésű MIRV-rakéták európai telepítésére vonatkozó kölcsönös, ellenőrizhető moratóriumon alapulnak.
Amint azt Vlagyimir Putyin orosz elnök 2020. október 26-án tett nyilatkozatában hangsúlyozta, és ezt követően többször is közölte az amerikai féllel, az orosz létesítményekkel kapcsolatos lehetséges átláthatósági intézkedések között szerepelhet annak ellenőrzése, hogy az orosz 9M729 rakéta nem található-e ott. Emlékeztetőül: Ez a lépés a jóhiszeműség megnyilvánulása, tekintettel arra, hogy a 9M729 rakéta jellemzői semmilyen módon nem mondanak ellent a korábbi INF-szerződés követelményeinek, és hogy az USA soha semmilyen bizonyítékot nem mutatott be az Oroszországgal szembeni vádak alátámasztására. Ugyanakkor az amerikai fél figyelmen kívül hagyta a szerződés érvényességi ideje alatt, 2019. január 23-án általunk szervezett önkéntes rendezvényt, amelyen a 9M729 rakéta és indítószerkezete eszközének és műszaki jellemzőinek bemutatására került sor.
Nehézbombázók és felszíni hadihajók
Megjegyezzük, hogy az amerikai fél figyelmet fordít az orosz fél azon elképzelésére, hogy további kockázatcsökkentő intézkedéseket tegyenek a nehézbombázóknak a felek nemzeti határai közelében történő repüléseivel kapcsolatban. Úgy látjuk, hogy ez a vita tárgya és a kölcsönösen elfogadható megállapodások lehetősége.
Emlékeztetünk a "csomag" javaslatunk egy ugyanilyen fontos elemére, amely a hadihajók hasonló, szintén komoly kockázatokkal járó hajóútjaira vonatkozik.
Katonai gyakorlatok és manőverek
Az Egyesült Államok nem válaszolt az orosz szerződéstervezet 4. cikkének (2) bekezdésében foglalt javaslatokra. Úgy tűnik, az amerikai fél abból indul ki, hogy a katonai feszültségek csökkenthetők a fokozott átláthatóság és további kockázatcsökkentő intézkedések révén, összhangban a bécsi dokumentum modernizálására vonatkozó nyugati javaslatokkal.
Ezt a megközelítést irreálisnak és egyoldalúnak tartjuk, amelynek célja, hogy "fényt derítsen" az Orosz Föderáció fegyveres erőinek tevékenységére. A 2011. évi bécsi dokumentum szerinti bizalom- és biztonságépítő intézkedések megfelelnek a jelenlegi helyzetnek. A megújításukról szóló vita megkezdéséhez meg kell teremteni a szükséges feltételeket. Ennek érdekében az USA-nak és szövetségeseinek fel kell hagyniuk az Oroszországgal szembeni "elszigetelés" politikájával, és konkrét gyakorlati intézkedéseket kell hozniuk a politikai-katonai helyzet de-eszkalációja érdekében, többek között a szerződéstervezetünk 4. cikkének (2) bekezdésével összhangban.
Ami a nyílt tengeren és a felette lévő légtérben bekövetkező incidensek megelőzését illeti, üdvözöljük az USA készségét a megfelelő konzultációkra. Ez a munka azonban nem helyettesítheti az Oroszország által felvetett kulcsfontosságú problémák megoldását.
Colonelcassad
Global Hawk. Az elmúlt napokban ugyanezen az útvonalon repültek be Ukrajnába.https://fr24.com/XCCRM/2ad9a688 itt is akad valami 15000 méteren
A tegnapi drón is onnan a tengerről szállt fel. A CVN 75 is arrafele van, de elvileg fent a horvát tengerpartnál Split mellett.https://fr24.com/XCCRM/2ad9a688 itt is akad valami 15000 méteren
Mekkora lenne, ha bejelentik, hogy feb.30.-án támadnak az oroszok!
Én nem vagyok tudósa a témának, csak akkor szoktam általában "radarozni", ha valami érdekesebb gépet látok felettem elrepülni.
Mint ahogy említetted, több katonai gép a FR24-en nem láttam, viszont a https://www.radarbox.com/@47.23526,19.71239,z8 oldalon látható volt.
De volt olyan is, amely egyiken sem jelent meg.