Szia, dolgoztam a mezőkaszonyi Ivancso (vagy Koszino) birtoknak a jelzett időszakban. Magyarul volt kiírva az elkerített 6 ha-os terület főbejáratán, de sok belső részen is…… Nincs messze a határtól, de Nyíregyházára mindig értem jöttek az IC elé (kérték is, hogy vonattal menjek) , hogy zökkenő nélkül lépjem át a határt, és amikor kellett, haza is hoztak. Ott szórakozott az ukrán felső 10.000… A tulaj is Kb. úgy, mintha Lölő az Andikával délután 4 után lemenne egy közösségi well-nessbe, a „nép” közé, de a saját tulajdonú létesítményben. Szórta magára fürdőgatyában a vizet… Még karaoke-ztak is… Csak néztem….… A parkolóban nem volt ritka a Ferrari, de a Suzuki helyett min. Audi A4 volt. Nekem akkoriban Citroen C5 autóm volt, az ott a „személyzeti” kategóriát képviselte, szinte… Felteszek néhány képet, a neten sokkal többet is találsz. Volt pld. ott olyan, mint a „királyok csarnoka”, ahol az összes magyar király szobra állt. Az ukrán tulaj kijevi villájában is voltam, kb. olyan volt, ahogy a Janukoics palotát mutatta be korábban a média…. Az ukrán tulaj értett mindent magyarul, csak keveset beszélt. Az alkalmazottak kétnyelvűek voltak. Magyar és ukrán….vagy orosz, én nem tudom… De, amikor megtudták, hogy magyar vagyok, azonnal magyarul beszélt velem mindenki… (Mondjuk a tulaj főmérnöke is olyan ukrajnai magyar volt, aki korábban 10 évet MO-n dolgozott az építőiparban.) Nem féltek ott használni a nyelet és helyi viszonylatban jól meg is éltek… Dióhéjban egyenlőre ennyi, de belekérdezhetsz a dolgokba… Válaszolok… Mióta kitört a háború, sokat gondoltam az ottaniakra (ukrán, ruszin,vagy magyar), vajon mi van velük, vajon mikor fogják ezt a létesítményt is porig rombolni….az embereket meg megölni. Kb. az a tanulság, hogy minden diszkriminatív törvény annyit ér, amit helyben betartatnak belőle. Nyilván ez nem az átlag hely volt, de nem volt ott bűn magyarnak lenni. Rám külön büszkék voltak, mert én nyugati voltam náluk. Kb. olyan csodálattal nézett rám a tulaj is, mint az indiai elit a britekre….