Néhány új elképzelés hogyan lehetne védekezni a hiiperszónikus támadó eszközök ellen
message-editor%2F1644266507342-csisdustdefense.jpg

message-editor%2F1644266590615-csismissiledefenseproject.jpg

https://csis-website-prod.s3.amazon...lication/220207_Karako_Complex_AirDefense.pdf

https://www.thedrive.com/the-war-zo...of-dust-could-help-defeat-hypersonic-missiles
 
fél szemmel követem a vitát, valaki elmondaná nekem, mert nem értek hozzá hogy mit jelent az oroszok hiperszónikus rakétarendszere? kinek van még lyen? lehet-e ellene védekezni? hány darab van az oroszoknál ilyenből?
nyilván ezek minősített információk, de mit lehet tudni?
Ezt olvasd el végig. Azaz, Olvass vissza!
 
  • Tetszik
Reactions: Pogány and brezso
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
Ma egy futóbolond kioktatott, hogy a HSM azért jó, mert az ember és rendszer ODOA loopján belül van és nincs idő megnyomni a "fire" gombot.
Magyaráztam neki, hogy mi az a full auto mód, hogyan működik a PATRIOT. Még neki állt fentebb. Egy idő után töröltem az összes okoskodását és végül bannoltam a faszba.
 
  • Tetszik
Reactions: Nagy Csaba
Ma egy futóbolond kioktatott, hogy a HSM azért jó, mert az ember és rendszer ODOA loopján belül van és nincs idő megnyomni a "fire" gombot.
Magyaráztam neki, hogy mi az a full auto mód, hogyan működik a PATRIOT. Még neki állt fentebb. Egy idő után töröltem az összes okoskodását és végül bannoltam a faszba.
Nem merném kapásból rávágni, de lehet, hogy a V2 is hiperszónikus volt.
Szóval...
 
Bocsánat a tudatlanságomért, de az új hiperszónikus fegyverek annyiban mások az eddigiektől, hogy alacsonyabban és nem tökéletes ballisztikus pályán hadnak emiatt nehezebb felderíteni és leküzdeni őket?
 
Bocsánat a tudatlanságomért, de az új hiperszónikus fegyverek annyiban mások az eddigiektől, hogy alacsonyabban és nem tökéletes ballisztikus pályán hadnak emiatt nehezebb felderíteni és leküzdeni őket?
Nenm, ezt mondja a propi.
Mert M5+ sebességgel nem repülsz tartósan 50 km alatt, mert nem bírja semmi a hőterhelést. Nem a titán sem.
Nézd meg az SR-71-est. M3.3-ra a hőterhelés korlátozta le nem a tolóerő. Ez is csak 27 km magasan tudta.

Na akkor képzeld el az M5+-t, amikor a torlóponti entalpia tudtommal sebesség négyzetével arányos és lineárisan a sűrűséggel.

50 km magasan a radahorizont meg 900 km.
A végfázisban meg a cél felé kell repülni, ami végül 25 km alatti pálya. Ott meg az elfogó rakéta is manőverezik, jobban, mint egy baszott nagy soktonnás szar

A HSM össze tudja nyomni az MZ-t, de ennyi. De egyszer majd lesz errő videó, de aki figyelt a HTÖ olvasása során és megnézni, hogy az Sz-300 rakéta vagy más mekkora sebesség és magasságnálé manőverezik, és felfogja, hogy hány km-es forduló sugara van egy HSM-nek és mekkora energiavesztesége van, akkor megértené ezt.

A drága az, hogy legyen radarod, ami alkalmas széles sebességet átfogni, stb.
De majd el lesz magyarázva a vaksebesség is egyszer.
Meg az, hogy az Sz-300V-nek miért van annyi radarja. De ez is ott van már mostz a HTÖ-ben
 
Nincs fordulási sugár. Piropatron van. Rövid időre a hűtést én is megoldom. Pl etanol vizet préselek ki pórusokon keresztül.
 
Nem merném kapásból rávágni, de lehet, hogy a V2 is hiperszónikus volt.
Szóval...
Szia,

Utazas kozben eppen-hogy hiperszonikus, becsaposkor mar nem:


V2:
Maximum speed
  • Maximum: 5,760 km/h (3,580 mph)
  • At impact: 2,880 km/h (1,790 mph)
Hangsebesseg:
MagasságHőmérsékletm/skm/h
Tengerszinten15 °C3401225
11 000–20 000 m
(a gázturbinás repülőgépek szokásos magassága,
és az első szuperszonikus utasgép repülési magassága)
−57 °C2951062
29 000 m (az X–43A repülése)−48 °C3011083
 
Nem merném kapásból rávágni, de lehet, hogy a V2 is hiperszónikus volt.
Szóval...
Jaj, ez ne beszéljünk meg sokadjára is.
A ballisztikus és másféle rakéták összehasonlításra tök céltalan.
Ennyi erővel az 5V55R is egy hiperszónikus rakéta, hiszem M6.0+ égésvégi sebessége van, de még az Sz-200 rakétája is elérte ezt.
De ezek ugye légvédelmiek.

A HSM valódi jelentéstartalma az, hogy NEM BALLISZTIKUS rakéta.
A tökök teli van a HSM hyppal, amikor bezzega mai balfasz PR alapján a Perrhing II is lehetne az,

A HSM terminológia LÉNYEGE az lenne, hogy a légkör oxigénjét hasznosító és/vagy NEM BALLISZTIKUS pályán haladó eszközről beszélünk.
Mert akkor ennyi erővel minden BM M5.0 felett HSM és csá.
Csak akkor mire fel a felszopás ugyebár manapság minden szarra?
 
Jaj, ez ne beszéljünk meg sokadjára is.
A ballisztikus és másféle rakéták összehasonlításra tök céltalan.
Ennyi erővel az 5V55R is egy hiperszónikus rakéta, hiszem M6.0+ égésvégi sebessége van, de még az Sz-200 rakétája is elérte ezt.
De ezek ugye légvédelmiek.

A HSM valódi jelentéstartalma az, hogy NEM BALLISZTIKUS rakéta.
A tökök teli van a HSM hyppal, amikor bezzega mai balfasz PR alapján a Perrhing II is lehetne az,

A HSM terminológia LÉNYEGE az lenne, hogy a légkör oxigénjét hasznosító és/vagy NEM BALLISZTIKUS pályán haladó eszközről beszélünk.
Mert akkor ennyi erővel minden BM M5.0 felett HSM és csá.
Csak akkor mire fel a felszopás ugyebár manapság minden szarra?
Részemről irónia volt. Ahogy a videóban is elhangzik, amit manapság hiperszónikus fegyverek alatt értünk az nincs közös nevezőn azokkal, amik eddig is elérték a hiperszónikus sebességet.
Utazas kozben eppen-hogy hiperszonikus, becsaposkor mar nem:
Igen, de a mondandónak nem ez volt a lényege.
 
Hypersonic speed weapons:

Brazil

14-X - a hypersonic glide vehicle mounted on a VSB-30 rocket, currently under development by Brazil.


China

DF-ZF - hypersonic glide vehicle mounted on a DF-17.


Europe

CVS401 Perseus (300 km) United Kingdom / France (under development) –stealth hypersonic cruise missile concept.


India

HGV-202F - is an hypersonic glide vehicle is being designed and developed by an Indian Defence and Space company HTNP Industries.

HTDV - hypersonic scramjet demonstration a carrier vehicle for hypersonic and long-range cruise missiles is being developed by Defence Research and Development Organisation (DRDO).

BrahMos-II (≈800–1000 km), a hypersonic missile under development as of 2011 in India and Russia.


North-Korea

Hwasong-8 - IRBM liquid rocket with a HGV load similar to DF-17.


Russia

Kh-47M2 Kinzhal - a nuclear-capable hypersonicaero-ballisticair-to-surface missile which was the first hypersonic missile used in combat.

Kh-90 (3,000–4,000 km) - a hypersonic air-to-surface cruise missile developed in 1990 by the USSR and later by Russia. This missile was designed to cruise from Mach 4 to Mach 6, eventually being able to travel at speeds lower than Mach 10–15. But this cruise-missile system did not enter service.

3M22 Zircon (>1000-1500km) - hypersonic anti-ship cruise missile.


USA

Hyfly-2 - air-launched hypersonic cruise missile first displayed at Sea Air Space 2021, developed by Boeing.

HAWC - Hypersonic Air-breathing Weapon Concept (HAWC, pronounced Hawk) - scramjet powered air-launched hypersonic cruise missile without a warhead and use its own kinetic energy upon impact to destroy the target, developed by DARPA

LRHW - Long-Range Hypersonic Weapon - surface-to-surface hypersonic missile planned for use by the United States Army and the United States Navy from 2023.

SCIFiRE - Southern Cross Integrated Flight Research Experiment - SCIFiRE is a joint program between the US Department of Defense and the Australian Department of Defence for a Mach 5 scramjet powered missile. In September 2021, the US Department of Defense awarded Preliminary Design Review contracts to Boeing, Lockheed Martin and Raytheon Missiles & Defense. Solid-rocket boosted, air-breathing, hypersonic conventional cruise missile that can be launched by existing fighter or bomber aircraft.

AGM-183 ARRW - Air-Launched Rapid Response Weapon (1600+km) - planned for use by the United States Air Force.
 
Alapvetően nem nagy zsuga hiperszónikus fegyvert csinálni. A kérdés az, hogy minek. Sokat visszatérő pont, hogy repülés közben kiszámíthatatlan. Ez részben igaz, csak a matek ott megy félre, hogy külön kell venni a cél körüli kb. 80-100km-et és a többit. A hiperszónikus sikláshoz optimált forma kompromisszumokat ad a célpont környéki repülés során.

A számolásaim és modelleim során néztem többféle repülési módot, de a végső 100-200km mindig egyenes vonalú siklás, ahol nem fogsz hatalmas manővereket előadni. Igen, valóban, egy M6-os céltárgy 200km-re gyorsan kb 100másodperc, a modern számítástechnika erre tud pályakoordinátakat elkészíteni.

Az Ukrajnában bevetett Kinzhal is elég szép egyenes pályán repült. Minél többet olvastam meg számoltam a témában, arra jutottam, hogy nagyobb volt a hájp, mint a műszaki háttér - de amikor mentek az amcsi fegyvergyártók a Szenátushoz pénzt lejmolni, ezeket annyira nem hangsúlyozták ki.

Erre lehet mondani, hogy mi van akkor, ha függőlegesen esik be, de a felesleges szócséplés helyett javaslom a HT-Összefoglaló újboli átolvasását...
 
Alapvetően nem nagy zsuga hiperszónikus fegyvert csinálni. A kérdés az, hogy minek. Sokat visszatérő pont, hogy repülés közben kiszámíthatatlan. Ez részben igaz, csak a matek ott megy félre, hogy külön kell venni a cél körüli kb. 80-100km-et és a többit. A hiperszónikus sikláshoz optimált forma kompromisszumokat ad a célpont környéki repülés során.

A számolásaim és modelleim során néztem többféle repülési módot, de a végső 100-200km mindig egyenes vonalú siklás, ahol nem fogsz hatalmas manővereket előadni. Igen, valóban, egy M6-os céltárgy 200km-re gyorsan kb 100másodperc, a modern számítástechnika erre tud pályakoordinátakat elkészíteni.

Az Ukrajnában bevetett Kinzhal is elég szép egyenes pályán repült. Minél többet olvastam meg számoltam a témában, arra jutottam, hogy nagyobb volt a hájp, mint a műszaki háttér - de amikor mentek az amcsi fegyvergyártók a Szenátushoz pénzt lejmolni, ezeket annyira nem hangsúlyozták ki.

Erre lehet mondani, hogy mi van akkor, ha függőlegesen esik be, de a felesleges szócséplés helyett javaslom a HT-Összefoglaló újboli átolvasását...
Egyszer lesz erről is videó. Csak legalább az Sz-300 ig el kene jutni előtte..
 
Alapvetően nem nagy zsuga hiperszónikus fegyvert csinálni. A kérdés az, hogy minek. Sokat visszatérő pont, hogy repülés közben kiszámíthatatlan. Ez részben igaz, csak a matek ott megy félre, hogy külön kell venni a cél körüli kb. 80-100km-et és a többit. A hiperszónikus sikláshoz optimált forma kompromisszumokat ad a célpont környéki repülés során.

A számolásaim és modelleim során néztem többféle repülési módot, de a végső 100-200km mindig egyenes vonalú siklás, ahol nem fogsz hatalmas manővereket előadni. Igen, valóban, egy M6-os céltárgy 200km-re gyorsan kb 100másodperc, a modern számítástechnika erre tud pályakoordinátakat elkészíteni.

Az Ukrajnában bevetett Kinzhal is elég szép egyenes pályán repült. Minél többet olvastam meg számoltam a témában, arra jutottam, hogy nagyobb volt a hájp, mint a műszaki háttér - de amikor mentek az amcsi fegyvergyártók a Szenátushoz pénzt lejmolni, ezeket annyira nem hangsúlyozták ki.

Erre lehet mondani, hogy mi van akkor, ha függőlegesen esik be, de a felesleges szócséplés helyett javaslom a HT-Összefoglaló újboli átolvasását...

Én még mindig nem értek ehhez. De pont találtam egy érdekes képet egy MARV-ról 1980-ból!
Advanced-Maneuvering-Reentr.png

A felső csík a MARV által végrehajtott manőver. Ez nekem elég komoly fordulónak tűnik....
 
Én még mindig nem értek ehhez. De pont találtam egy érdekes képet egy MARV-ról 1980-ból!
Advanced-Maneuvering-Reentr.png

A felső csík a MARV által végrehajtott manőver. Ez nekem elég komoly fordulónak tűnik....
Egy dimenziótlan valami, ahol a SEBESSÉG sem látszik, hogy a cél mennyire lassul le.
Ezen a képen kb. azt sem tudni, hogy mit látunk...
Amúgy továbbra is ott tartunk, hogy ahol egy támadó fegyver tud manőverezni, akkor ott egy elfogó rakéta is.
 
  • Tetszik
  • Vicces
Reactions: kamm and fishbed
Alapvetően nem nagy zsuga hiperszónikus fegyvert csinálni. A kérdés az, hogy minek. Sokat visszatérő pont, hogy repülés közben kiszámíthatatlan. Ez részben igaz, csak a matek ott megy félre, hogy külön kell venni a cél körüli kb. 80-100km-et és a többit. A hiperszónikus sikláshoz optimált forma kompromisszumokat ad a célpont környéki repülés során.
ha ennyire egyszerű akárcsak a Kinzhalhoz hasonló fegyvert létrehozni, akkor az miért nem csinálnak mások?
Ha haszontalan miért próbálkoznak?

Első csapás esetén az előrejelző rendszer az icbm-ek ellen adott, van reagálási idő.
Kinzhal lényegesen rövidebb hatótávú, de teszem azt, ha megindulna vele pár tu22m3, akkor az azért pár 500kT töltettel rendet tudna tenni. Még ha technikailag képes is rá a rendszer, el nem hiszem, hogy aktívan tudnának 100 másodperc alatt döntést hozni és védekezni.
Azért egy icbm 15-20 percénél lényegesen nehezebb lereagálni.
És úgy gondolom ezért is készülnek ezek.
De javítson ki valaki, ha tévedek.

Mondjuk amekkora retardált kretének ülnek vezető pozíciókban egy dr strangelove szintű történet is benne van a pakliban :) :)
 
ha ennyire egyszerű akárcsak a Kinzhalhoz hasonló fegyvert létrehozni, akkor az miért nem csinálnak mások?
Ha haszontalan miért próbálkoznak?

Első csapás esetén az előrejelző rendszer az icbm-ek ellen adott, van reagálási idő.
Kinzhal lényegesen rövidebb hatótávú, de teszem azt, ha megindulna vele pár tu22m3, akkor az azért pár 500kT töltettel rendet tudna tenni. Még ha technikailag képes is rá a rendszer, el nem hiszem, hogy aktívan tudnának 100 másodperc alatt döntést hozni és védekezni.
Azért egy icbm 15-20 percénél lényegesen nehezebb lereagálni.
És úgy gondolom ezért is készülnek ezek.
De javítson ki valaki, ha tévedek.

Mondjuk amekkora retardált kretének ülnek vezető pozíciókban egy dr strangelove szintű történet is benne van a pakliban :) :)
A MAD a bosszúrol szol.Teljesen lényegtelen,hogy be tudod vinni az első csapást,ha nem tudod kivédeni a vállaszcsapást.