[HUN] Kerekes páncélozott harcjárművek beszerzése

[Szittya]

egy többgyűrűs védelmet hoztunk létre ahol a gyűrűk képesek vóltak egymás fedezésére. és bizonyos helyekre ön és körvédőképes alegységek kerültek kihelyezésre. a harcjárművek APC taxizott és felderített (a tüzérségnek a maguk korlátos képességeivel de ez a btr hiányossága nem az APC jé) nem nagyon pirickáztak a btr ek inkább folyton úton vóltak hogy minél nagyobb gyalogoserő legyen kijuttatva különböző mélységekbe (mert a gyalogságot átjuttatni könnyű ahhoz csak rocso kell.) ha jön az ellen és belövést kap. meg kell állniuk és felmérni a helyzetet és ez a lassítás több gyűrűbe bőven elég hogy a pontonokon vagy az úzsó komphíd elemeken nehezebb teknika is áteljen.) a tüzérség meg nem spóról. fehérre lőhetik a csövet akár minden bokorba küldhetik a malacot. (ők ott leizzadhatnak)

 

[Szittya]

A partot védő ellenséges egységeket elsősorban a búvárok számolták fel vagy jelölték meg a cél koordinátáit és előre átszivárgó előkészítő alegységek. és amikor adott partszakasz időben összehangólt megtisztítása vagy az ellenséges erők lekötése megtörténet indultak a rocsok és a BTR ek. folyami átkelni a már biztosított szakaszokon a rocsosok első hulláma a folyamtól gyalogosan távolodva biztosítótták a körletet (átfésűlték) a 2. hullám már a btr ekebe desszantólt be majd elkezdődőtt a kijuttatásuk az előrre kijelőlt (felderített) körletekbe ahol körletetfoglaltak majd a következő hullám akik szintén rocsóval érkeztek ők már nem közvetlen a folyam partján kerültek bedesszantolásra hanem ameddig a szállítóharcjármű úton vólt egy kijelőlt sávba törtek előrre aholl a mélységi elhelyezkedésük másodlagos vólt a sávban tartózkodás vólt a lényeg hogy a visszatérő btr el könyebben megtaláljáák egymást (nem találkozási pont vólt kjelölve hanem találkozási sáv) majd bedesszant majd csapatás majd kidesszant körletfoglalás.

 

[Szittya]

a második rocsó hullámot már ptsz is kísérte amik páncélelhárító képességgel rendelkező alegységeket és aknavetős támogató tüzérséget szállító tgk kat vítt át onnantól folyamatosan. + municiót vitt és visszafele elhozta az esetleges sérülteket. a foglyokat azok az úszó autók hurcibálták. és azok gondoskodtak némi munició már biztonságos mélységbe történő kilyuttatásáról. ezt a szerepet késöbb a BTR ek vették át. és már nagyobb mélységbe építettek ki létesítettek ellátási pontokat.

 

[krisss]

a második rocsó hullámot már ptsz is kísérte amik páncélelhárító képességgel rendelkező alegységeket és aknavetős támogató tüzérséget szállító tgk kat vítt át onnantól folyamatosan. + municiót vitt és visszafele elhozta az esetleges sérülteket. a foglyokat azok az úszó autók hurcibálták. és azok gondoskodtak némi munició már biztonságos mélységbe történő kilyuttatásáról.

Ez amúgy mindaddig szép és jó amíg egy komolyabb gépesített ellenlökéssel nem próbálják meg a hídfőt felszámolni.

 

[Szittya]

Ez amúgy mindaddig szép és jó amíg egy komolyabb gépesített ellenlökéssel nem próbálják meg a hídfőt felszámolni.

strykerekkel jöttek meg elyéseket küldtek akik az erdőség miatt csak távolabb tudtak földetérni. így nem sok vízet zavartak . a strykerek meg meg lettek fogva mind3 nap. az átkelés sikeres vólt a nagyobb erők átcsoportosítása megtörtént ezzel stabilizálva a hídfőt.

az utánna jövő részek máár a bakonyba lettek leszimulálva. ahova gumin mentünk és trailerekkel a nehezebb teknika. (azon része ami átjutott) a többi késöbb vonattal.

 

[Negan]

Te tényleg vak vagy és nem látod, hogy mi a következménye ha gyengén páncélozottak a harcjárműveid?

Ez megint összetett kérdés.Mi az,hogy gyengén páncélozott?Merthogy ez viszonylagos.
Ahol a hk ottpusztul,ott a GyHj is lehet akármilen páncélozott,ottpusztul.A harcászatot nem pótolhatod semmennyi páncéllal.

 

[Negan]

Ez amúgy mindaddig szép és jó amíg egy komolyabb gépesített ellenlökéssel nem próbálják meg a hídfőt felszámolni.

Fedezni kell a hidfőt,tüzérséggel,légierővel,ami van.

 

[Szittya]

mint beérkező erősítés. a híídfőből való kitörés nem vóólt bár egyszerű de ez az akkori technikai különbségeknek nagyban betudható vólt. sikeresek vóltak a kitörések is csak a veszteségek bár elfogadható kategóriába kerültek mégis a később beérkező (vasuton) előrenyomulásunk erősítésig átmenetileg elakadt. de nem írom le a teljes másfél hónapot.
jó vólt hegylakóztunk. én vóltam a mclód aztmódták nem kell kamikáznézni (meg akna se vólt csak 1 cg meg tömérdek kézi lőfeyver.)

 

[Negan]

A "nagykönyvbeli" erőszakos folyamátkelés menete.
1-Felderités.Felmérni a hadműveleti területen lévő ellen erejét,harcrendjét,állapotát,harcértékét,lehetséges szándékait.
2-Kijelőlni a megfelelő átkelőhelyet.Az átkelési szándékot,illetve annak helyét álcázni,megtévesztő műveletekkel elvonni az ellen figyelmét és csapatait.
3-Végrehajtani az átkelést,lehetőleg meglepetésszerűen (73ban Sharon a két egyiptomi hds között kelt átt előrevetett ejtőernyős-gyalogságbol álló osztaggal.Ez az elsőlépcsős átkelés teljesen zavartalanul történt,az arabok csak másnap fedezték fel-addigra meg kiépitették a védelmet).A hidfőt megerősiteni,illetve a lehető leggyorsabban biztositási övvel kiegésziteni.A mélyégi/légi/REH felderités feladata a kiépülő biztositási övvel együtt jelezni az ellen ellenlökéseit.Elsősorban a légierő és a messzehordó tüzérség feladata az ellenlökésre készülő ellent tüzcsapásokkal lefogni/akadájozni/megsemmisiteni.A biztositási övben tartozkodó erők lehetőség szerint halőgató harccal feltartják őket.Mind ezen erők,mind a tüzérség/légierő telepithat műszaki zárakat(szórt aknazár),akár megelőző jelleggel is.Az elsőlépcsős úszóképes járművekkel ellátott csapatoknak is rendelkezniük kell müszaki,légvédelmi,tüzérségi eszközökkel (na nem BAT-2 és PzH2000 a mérce).
4-A kialakitott hidfőbe el kell kezdeni a nehéz technikával való megerősitést (elösször hk-kal,kompal,vizalatti átkeléssel-bár utóbbirol nem tudok,hogy valaha is alkalmazták volna éles helyzetben).Ezek fedezetével lehet tágitani a hidfőt,megszilárditani azt.
5-hadihidat,pontonhidakat épiteni,ezeket megfelelően álcázni,védeni.Ezeken keresztűl pedig meg lehet kezdeni a hidfőböl való kitörést.

Namost ha ezt sikerűl ilyen szép flottul megcsinálni,akkor mire az ellen komoly gépesitett ereje odaér,már a hidfőböl kitörő saját nehéz gépesitett erőkkel vivhat találkozóharcot.Csak ez a szép flottság általában nem szokott összejönni (pl Saron emlegetett hidfője 2 napig el volt vágva a megerősitéstől,addig tartott,mig 4 ho újra megnyitotta a közben lezárt rést az egyiptomi harcrendben)

 

[Szittya]

A "nagykönyvbeli" erőszakos folyamátkelés menete.
1-Felderités.Felmérni a hadműveleti területen lévő ellen erejét,harcrendjét,állapotát,harcértékét,lehetséges szándékait.
2-Kijelőlni a megfelelő átkelőhelyet.Az átkelési szándékot,illetve annak helyét álcázni,megtévesztő műveletekkel elvonni az ellen figyelmét és csapatait.
3-Végrehajtani az átkelést,lehetőleg meglepetésszerűen (73ban Sharon a két egyiptomi hds között kelt átt előrevetett ejtőernyős-gyalogságbol álló osztaggal.Ez az elsőlépcsős átkelés teljesen zavartalanul történt,az arabok csak másnap fedezték fel-addigra meg kiépitették a védelmet).A hidfőt megerősiteni,illetve a lehető leggyorsabban biztositási övvel kiegésziteni.A mélyégi/légi/REH felderités feladata a kiépülő biztositási övvel együtt jelezni az ellen ellenlökéseit.Elsősorban a légierő és a messzehordó tüzérség feladata az ellenlökésre készülő ellent tüzcsapásokkal lefogni/akadájozni/megsemmisiteni.A biztositási övben tartozkodó erők lehetőség szerint halőgató harccal feltartják őket.Mind ezen erők,mind a tüzérség/légierő telepithat műszaki zárakat(szórt aknazár),akár megelőző jelleggel is.Az elsőlépcsős úszóképes járművekkel ellátott csapatoknak is rendelkezniük kell müszaki,légvédelmi,tüzérségi eszközökkel (na nem BAT-2 és PzH2000 a mérce).
4-A kialakitott hidfőbe el kell kezdeni a nehéz technikával való megerősitést (elösször hk-kal,kompal,vizalatti átkeléssel-bár utóbbirol nem tudok,hogy valaha is alkalmazták volna éles helyzetben).Ezek fedezetével lehet tágitani a hidfőt,megszilárditani azt.
5-hadihidat,pontonhidakat épiteni,ezeket megfelelően álcázni,védeni.Ezeken keresztűl pedig meg lehet kezdeni a hidfőböl való kitörést.

Namost ha ezt sikerűl ilyen szép flottul megcsinálni,akkor mire az ellen komoly gépesitett ereje odaér,már a hidfőböl kitörő saját nehéz gépesitett erőkkel vivhat találkozóharcot.Csak ez a szép flottság általában nem szokott összejönni (pl Saron emlegetett hidfője 2 napig el volt vágva a megerősitéstől,addig tartott,mig 4 ho újra megnyitotta a közben lezárt rést az egyiptomi harcrendben)

kb ez történt velünk is gyakorlaton (egy egy lépés töbszöri szimulálásai során) annyi hogy az ejések nem velünk vóltak hanem az ellennel. elyések helyett napokkal korábban beszívárgó felderítő alegységek tevékenykedtek. meg hogy az előkészítő utász alegység a partoldalt meg robbantva lett kialakítva. (szentesiek csinálták) a röögtönzött hadiutak előkészítését meg láncfűrészes mergások (ptsz es és rocsós merga nélküliekkel) és müszaki utász BTR átusztatásával történt. ( a torony nélküli ládással) .

a hídfő kiépítése is zökkenőmentesen zajlott a légierő is besegített (igaz csak 1 gripen géppáral) erős hídfőt építettünk az ellentámadási kisérletek rendszerint elakadtak. A pontonunk az ellenséges (légierőnek és beérkező tüzérségének hatására) felszámolásra került. de addigra a hídfő több rétegű egymásra épülő öv védelemmel és egymástól független ön és körvédőképes előrretolt védelemmel kiépült. a kitöréshez szükséges teknika kijuttatása megtörtént. a késöbbi utánpótlást ptsz és különböző méretű csonakok biztosították. (a ponton ideiglenes szétszedése végett) a kitörés is kezdetben sikeresnek bizonyúlt a hídfőt sikerült jelentősen kiszélesíteni így az ellenséges tüzérséget kiszorítani a hatásos távólságából.) Az utánpótlás beérkezéséig ( a ponton újralétesítéséig ) a támadás elkatt. de még az elakadt támadás hatására is rendelkeztünk akkora erőkkel hogy a kialakúlt hídfőt tartósan védeni tudjuk ha szükséges. a kiszeéesített kimélyített hídfőt (ha rendelkezésre állt vólnamegfelelő mennyiségű forgószárnyas) nagy biztosnássággal táplálható lett vólna.

nem az átkelés és a hídfő kialakítása a rizikós (pláne ha jól elő van készítve) hanem a hídfőből való kitörés (ami már nem a foylami átkelés része hanem szárazfőldi művelet az esetben harcászat teintetébe mindegy hogy folyam van az ember hátamögött sok km re vagy sem...) bizonyos utánpótlási anyagok átjutatása akár gyorsan kiépített drótkötél pálya mentén is történhet ami nagymértékben rejtett és nagyon nehezen rombólható célpont.)

A PTSZ egyébként hatalmas előnyt jelent főleg a logisztika biztosítására a minél több TGK átjuttatása miatt amik száma ptsz nek hála ponton hiányába is lehetséges bizonyos keretek között.) az átusztatott BTR ek vagy az ideiglenes pontonon átkeltek egy részének beforgatása a logisztikába szintén hasznos dolog. ahogy a gyorstelepítésű tábori javítókészletek és műhelykocsik megléte is. (műhelykocsiból nem ártana még néhány új mert igen hasznos jószágok.)

 

[Negan]

kb ez történt velünk is gyakorlaton (egy egy lépés töbszöri szimulálásai során) annyi hogy az ejések nem velünk vóltak hanem az ellennel. elyések helyett napokkal korábban beszívárgó felderítő alegységek tevékenykedtek. meg hogy az előkészítő utász alegység a partoldalt meg robbantva lett kialakítva. (szentesiek csinálták) a röögtönzött hadiutak előkészítését meg láncfűrészes mergások (ptsz es és rocsós merga nélküliekkel) és müszaki utász BTR átusztatásával történt. ( a torony nélküli ládással) .

a hídfő kiépítése is zökkenőmentesen zajlott a légierő is besegített (igaz csak 1 gripen géppáral) erős hídfőt építettünk az ellentámadási kisérletek rendszerint elakadtak. A pontonunk az ellenséges (légierőnek és beérkező tüzérségének hatására) felszámolásra került. de addigra a hídfő több rétegű egymásra épülő öv védelemmel és egymástól független ön és körvédőképes előrretolt védelemmel kiépült. a kitöréshez szükséges teknika kijuttatása megtörtént. a késöbbi utánpótlást ptsz és különböző méretű csonakok biztosították. (a ponton ideiglenes szétszedése végett) a kitörés is kezdetben sikeresnek bizonyúlt a hídfőt sikerült jelentősen kiszélesíteni így az ellenséges tüzérséget kiszorítani a hatásos távólságából.) Az utánpótlás beérkezéséig ( a ponton újralétesítéséig ) a támadás elkatt. de még az elakadt támadás hatására is rendelkeztünk akkora erőkkel hogy a kialakúlt hídfőt tartósan védeni tudjuk ha szükséges. a kiszeéesített kimélyített hídfőt (ha rendelkezésre állt vólnamegfelelő mennyiségű forgószárnyas) nagy biztosnássággal táplálható lett vólna.

nem az átkelés és a hídfő kialakítása a rizikós (pláne ha jól elő van készítve) hanem a hídfőből való kitörés (ami már nem a foylami átkelés része hanem szárazfőldi művelet az esetben harcászat teintetébe mindegy hogy folyam van az ember hátamögött sok km re vagy sem...) bizonyos utánpótlási anyagok átjutatása akár gyorsan kiépített drótkötél pálya mentén is történhet ami nagymértékben rejtett és nagyon nehezen rombólható célpont.)

A PTSZ egyébként hatalmas előnyt jelent főleg a logisztika biztosítására a minél több TGK átjuttatása miatt amik száma ptsz nek hála ponton hiányába is lehetséges bizonyos keretek között.) az átusztatott BTR ek vagy az ideiglenes pontonon átkeltek egy részének beforgatása a logisztikába szintén hasznos dolog. ahogy a gyorstelepítésű tábori javítókészletek és műhelykocsik megléte is. (műhelykocsiból nem ártana még néhány új mert igen hasznos jószágok.)

A kitörés problémája,hogy a logisztika és a megerősités egy ponthoz kötve jöhet,az átkelési ponton.Nagyon védeni/rejteni kell ezt a pontot.
Másrészt a felszabadult úszoképes erőket be lehet vetni elterelő műveletekre,a folyó más pontjain átúsztatva portyázó harcot kezdhet-és még kismillió variáció lehetséges,a lehetőségek száma végtelen.
Nem véletlen irtak könyvtárnyi könyvet az erőszakos folyamátkelésről.

 

[Szittya]

A kitörés problémája,hogy a logisztika és a megerősités egy ponthoz kötve jöhet,az átkelési ponton.Nagyon védeni/rejteni kell ezt a pontot.
Másrészt a felszabadult úszoképes erőket be lehet vetni elterelő műveletekre,a folyó más pontjain átúsztatva portyázó harcot kezdhet-és még kismillió variáció lehetséges,a lehetőségek száma végtelen.
Nem véletlen irtak könyvtárnyi könyvet az erőszakos folyamátkelésről.

igen meg gey katlanbólvaló kitörés mindi nay rizikóval jár. (mert ami nekünk hídfő az az ellen szemébe könnyen vállhat katlanba kerülésnek. ) hogy katlan vagy hídfő nézőpont és az épp aktuális harchelyzet kérdése vagyis hogy kinek a kezébe a kezdeményezés vagy van e eyáltalán mert kialakúlhat eggyensúlyi állapot is...)

 

[Negan]

igen meg gey katlanbólvaló kitörés mindi nay rizikóval jár. (mert ami nekünk hídfő az az ellen szemébe könnyen vállhat katlanba kerülésnek. ) hogy katlan vagy hídfő nézőpont és az épp aktuális harchelyzet kérdése vagyis hogy kinek a kezébe a kezdeményezés vagy van e eyáltalán mert kialakúlhat eggyensúlyi állapot is...)

Kb.A hidfő gyorsan katlanná válhat,ha elvágják az utánpótlási pont(ok)at.Saron átkelésével és a keleti mögöttes terület letarolásával pontosan igy járt a déli egyiptomi hds

 

[Vogon]

Csak az erőszakos vízi átkeléshez és a tűz alatti hídfő kialakításához és megtartásához nem árt ha van némi tűzerőd is.

Nekem ez az, ami homályos. Az oroszok mintha pont azt próbálták volna meg, hogy a számukra elérhető legvédettebb vasakat próbálták pontonnal átvinni, de szűk keresztmetszet és nem ért át elég mennyiség, az ukránok pedig T-72-k ellenére beletolták őket a vízbe.
De látni nem láttuk, hogy mi történik, csak hogy az orosz vasak nem jutottak messze a hídtól, szinte a másik parton 100 méteren belül megsemmisítették majdnem mindegyiket. Sok értékes hk meg nem is ért át, hanem a szétlőtt átkelő környékén a vízben hevert.

 

[dudi]

Nekem ez az, ami homályos. Az oroszok mintha pont azt próbálták volna meg, hogy a számukra elérhető legvédettebb vasakat próbálták pontonnal átvinni, de szűk keresztmetszet és nem ért át elég mennyiség, az ukránok pedig T-72-k ellenére beletolták őket a vízbe.
De látni nem láttuk, hogy mi történik, csak hogy az orosz vasak nem jutottak messze a hídtól, szinte a másik parton 100 méteren belül megsemmisítették majdnem mindegyiket. Sok értékes hk meg nem is ért át, hanem a szétlőtt átkelő környékén a vízben hevert.

Mi kell egy erőszakos partváltáshoz? Óriási fölény tűzerőben és a hídfő megtartásának képessége. Ez utóbbi csak nehéztechnikával valósítható meg. Nincs olyan, hogy a lószar páncélzatú APC-vel átmész a másik oldalra és ott kitartasz addig amíg elkészül a ponton és átérnek a jól páncélozott csapatok.

 

[Szittya]

Mi kell egy erőszakos partváltáshoz? Óriási fölény tűzerőben és a hídfő megtartásának képessége. Ez utóbbi csak nehéztechnikával valósítható meg. Nincs olyan, hogy a lószar páncélzatú APC-vel átmész a másik oldalra és ott kitartasz addig amíg elkészül a ponton és átérnek a jól páncélozott csapatok.

ha a ponton elkészültéi nem küldesz át semmit akkor a ponton hiányába hogy jut át a nehézteknika a vízalatt lécsővel? hogy alakítasz ki hídfőt a az átkeléshez nehézteknikával ha azt a nehézteknikát csak akkor tudod átjuttatni amikor a hídfő már valamilyen szinten elkészült. (kiépült) létesült)

 

[dudi]

ha a ponton elkészültéi nem küldesz át semmit akkor a ponton hiányába hogy jut át a nehézteknika a vízalatt lécsővel? hogy alakítasz ki hídfőt a az átkeléshez nehézteknikával ha azt a nehézteknikát csak akkor tudod átjuttatni amikor a hídfő már valamilyen szinten elkészült. (kiépült) létesült)

Harckocsi és IFV pl víz alatt.

 

[speziale]

Harckocsi és IFV pl víz alatt.

Vagy pl. légitámogatással is megoldható… már persze annak akinek ez megy… bár olyan értelemben nem értem a problémát, hogy egy hk miért ne tudta támogatást adni egy 20-30-50 méter széles folyó túlpartjáról

 

[Szittya]

Vagy pl. légitámogatással is megoldható… már persze annak akinek ez megy… bár olyan értelemben nem értem a problémát, hogy egy hk miért ne tudta támogatást adni egy 20-30-50 méter széles folyó túlpartjáról

mert a hídfő nem 20-30-40m mély hanem 5-10-15-20 km mély

 

[hózentróger]

Nekem ez az, ami homályos. Az oroszok mintha pont azt próbálták volna meg, hogy a számukra elérhető legvédettebb vasakat próbálták pontonnal átvinni, de szűk keresztmetszet és nem ért át elég mennyiség, az ukránok pedig T-72-k ellenére beletolták őket a vízbe.
De látni nem láttuk, hogy mi történik, csak hogy az orosz vasak nem jutottak messze a hídtól, szinte a másik parton 100 méteren belül megsemmisítették majdnem mindegyiket. Sok értékes hk meg nem is ért át, hanem a szétlőtt átkelő környékén a vízben hevert.

Az a helyszín pont úgy nézett ki, mintha várták volna őket. Sztem az ukránok pontosan tudták hol akarnak átkellni. Rejtély hol az orosz légierő, meg a felderítés.