Napóleoni háborúk (1799 - 1815)

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

  • Az elmúlt évek tapasztalatai alapján, és a kialakult helyzet kapcsán szeretnénk elkerülni a (többek között az ukrán topikban is tapasztalható) információs zajt, amit részben a hazai sajtóorgánumok hozzá nem értő cikkei által okozott visszhang gerjeszt. Mivel kizárható, hogy a hazai sajtó, vagy mainstream szakértők többletinformációval rendelkezzenek a fórumhoz képest a Wagner katonai magánvállalat oroszországi műveletével kapcsolatban, így kiegészítő szabály lép érvénybe a topik színvonalának megőrzése, javítása érdekében:

    • a magyar orgánumok, közösségi média oldalak, egyéb felületek hírei és elemzései (beleértve az utóbbi időkben elhíresült szakértőket is) nem támogatottak, kérjük kerülésüket.
    • a külföldi fősodratú elemzések, hírek közül az új információt nem hordozók szintén kerülendők

    Ezen tartalmak az oldal tulajdonosának és moderátorainak belátása szerint egyéb szabálysértés hiányában is törölhetők, a törlés minden esetben (az erőforrások megőrzése érdekében) külön indoklás nélkül történik.

    Preferáltak az elsődleges és másodlagos források, pl. a résztvevő felekhez köthető Telegram chat-ek, illetve az ezeket közvetlenül szemléző szakmai felületek, felhasználók.

SirHiggins

Well-Known Member
2018. november 13.
14 623
21 321
113
Amikor több a tiszt, mint a baka... :)
Legalábbis a lovasított tiszt :D

A témában egyébként kötelező olvasmány és tiszta szívvel ajánlom mindenkinek:

Bourgogne strázsamester emlékezései Napóleon oroszországi hadjáratáról

Első kézből tudósít az egészről. Mai ésszel felfoghatatlan szenvedésen mentek keresztül.


1812 tavaszán az alig huszonhét éves Bourgogne strázsamester, a napóleoni Császári Gárda altisztje a dicsőséges Nagy Ármádia katonájaként elindul a portugáliai Almeidából, végigmasírozik egész Európán, és megérkezik Moszkvába. Így kezdődik a világtörténelem egyik legnagyobb és a hadtörténelem egyik legkülönösebb hadjárata és az addig veretlen napóleoni hadsereg pokoljárása az orosz télben-fagyban. Bourgogne strázsamester a résztvevő és szemtanú hűségével, szavahihetőségével, a nem tollforgató ember, az egyszerű katona nyers őszinteségével, mit sem szépítő naturalizmusával idézi meg az oroszországi hadjárat drámai epizódjait, Moszkva bevételét, a Kreml és a város égését, a szmolenszki és krasznojei ütközetet, a berezinai átkelést, a francia hadsereg testi-lelki-erkölcsi züllését, az "Átokországból" menekülők és a rájuk le-lecsapó kozákok véres csetepatéit, az orosz népi ellenállást. Ő maga a visszavonulás során elszakad csapattestétől, jó ideig magányosan, kétségbeesetten menetel visszafelé az orosz hópusztaságban, és csak rettenetes szenvedések árán, kalandregénybe illő események után jut el a hadsereghez és végül szülőhazájába. Visszaemlékezése nemcsak forrásértékű kordokumentum, hanem emberileg megrázó, művészileg hiteles, lebilincselő olvasmány, amely a keletkezése óta eltelt mintegy másfél évszázad alatt mit sem veszített elevenségéből, történelmi jelentőségéből, és ma is méltán sorolható a memoárirodalom gyöngyszemei közé.
 

aquarell

Well-Known Member
2015. január 20.
15 652
55 303
113
Szintén nagyon jó ebben a témában:"1812,Napoleon végzetes oroszországi hadjárata", Adam Zamoyskitól.
Csodálom, hogy a Nagy Hadseregből egyáltalán valaki élve került ki abból a pokolból,amit Bourgogne is leir és akinek műve szerepel a könyv forrásai közt.
 

migfun

Well-Known Member
2013. május 28.
2 226
4 578
113
Legalábbis a lovasított tiszt :D

A témában egyébként kötelező olvasmány és tiszta szívvel ajánlom mindenkinek:

Bourgogne strázsamester emlékezései Napóleon oroszországi hadjáratáról

Első kézből tudósít az egészről. Mai ésszel felfoghatatlan szenvedésen mentek keresztül.


1812 tavaszán az alig huszonhét éves Bourgogne strázsamester, a napóleoni Császári Gárda altisztje a dicsőséges Nagy Ármádia katonájaként elindul a portugáliai Almeidából, végigmasírozik egész Európán, és megérkezik Moszkvába. Így kezdődik a világtörténelem egyik legnagyobb és a hadtörténelem egyik legkülönösebb hadjárata és az addig veretlen napóleoni hadsereg pokoljárása az orosz télben-fagyban. Bourgogne strázsamester a résztvevő és szemtanú hűségével, szavahihetőségével, a nem tollforgató ember, az egyszerű katona nyers őszinteségével, mit sem szépítő naturalizmusával idézi meg az oroszországi hadjárat drámai epizódjait, Moszkva bevételét, a Kreml és a város égését, a szmolenszki és krasznojei ütközetet, a berezinai átkelést, a francia hadsereg testi-lelki-erkölcsi züllését, az "Átokországból" menekülők és a rájuk le-lecsapó kozákok véres csetepatéit, az orosz népi ellenállást. Ő maga a visszavonulás során elszakad csapattestétől, jó ideig magányosan, kétségbeesetten menetel visszafelé az orosz hópusztaságban, és csak rettenetes szenvedések árán, kalandregénybe illő események után jut el a hadsereghez és végül szülőhazájába. Visszaemlékezése nemcsak forrásértékű kordokumentum, hanem emberileg megrázó, művészileg hiteles, lebilincselő olvasmány, amely a keletkezése óta eltelt mintegy másfél évszázad alatt mit sem veszített elevenségéből, történelmi jelentőségéből, és ma is méltán sorolható a memoárirodalom gyöngyszemei közé.
Hű, de rég olvastam! Elő kell venni újra...
 

SirHiggins

Well-Known Member
2018. november 13.
14 623
21 321
113
Bourgogne megemlíti egyébként Ney marsall-t, akivel találkozott a visszavonulás során is.
Néha úgy tűnik, mintha egy nagy baráti társaság lett volna az egész :D

Napoleon legbátrabb marsallja volt, a Bátrak Bátra, Elchingen és Moszkva hercege.
Szvsz a háborúk alatt nem akadt párja, de talán azóta sem.
A teljesség igénye nélkül:
150 emberrel foglalta el Mannheim városát
Hohenlinden -i csatában személyesen vezette a lovasrohamot, amivel 10000 embert és 100 ágyút fogott el
Elchingen -i csatában szintén személyesen vezette a rohamot át a hídon
Szmolenszknél golyót kapott a nyakába, de Borogyinónál már ő vezette személyesen a lovasság rohamát
A visszavonuláskor személyesen vezette az utóvédet, legutolsó francia katonaként kelt át a Berezinán
Waterloonál 5 lovat lőttek ki alóla.
Attól nagyvonalúan tekintsünk el, hogy Waterloo-t többek között miatta vesztette el a Császár :D
Amikor már minden elveszett, a köré gyűlt emberekkel ismét rohamra ment,
"Gyertek és lássátok hogyan hal meg Franciaország marsallja!".
De nem volt szerencséje, túlélte.
Elfogása után nem élt az ügyvéd felkínálta mentőövvel, miszerint lehetett volna porosz 'kettős állampolgár':
"Francia vagyok és továbbra is az maradok!"
A katonai bíróság ügyében illetéktelennek nyilvánította magát, a Felsőház mondta ki rá a halálos ítéletet.
Ezt a nyilvánosság kizárásával merték csak végrehajtani - tartottak a zendüléstől.
Szemét nem engedte bekötni, a katonáknak ő maga vezényelte a tűzparancsot.

Oroszo:
aa343a9c50a70e1b1257e6afda60bda5.jpg
Adolphe_Yvon_%281817-1893%29_-_Marshall_Ney_at_retreat_in_Russia.jpg


Waterloo
dhm0250.jpg


Dumaresq-Ney.jpg
 

Pogány

Well-Known Member
2018. április 26.
20 207
67 092
113
Szintén nagyon jó ebben a témában:"1812,Napoleon végzetes oroszországi hadjárata", Adam Zamoyskitól.
Csodálom, hogy a Nagy Hadseregből egyáltalán valaki élve került ki abból a pokolból,amit Bourgogne is leir és akinek műve szerepel a könyv forrásai közt.
Az utàszaik önfelàldozàsànak és iszonyú munkàjànak köszönhetik javarészt az életüket, valamint szintén ugyanezek vezetöjének(szégyellem a neve elfelejtését, de ebben elég rossz vagyok) az elörelàtàsa àltal létrehozott lerakatoknak. Nagy ember volt, az egysége tagjai mindenestöl ízig-vérig hösök.
 
  • Tetszik
Reactions: aquarell

SirHiggins

Well-Known Member
2018. november 13.
14 623
21 321
113
Az utàszaik önfelàldozàsànak és iszonyú munkàjànak köszönhetik javarészt az életüket, valamint szintén ugyanezek vezetöjének(szégyellem a neve elfelejtését, de ebben elég rossz vagyok) az elörelàtàsa àltal létrehozott lerakatoknak. Nagy ember volt, az egysége tagjai mindenestöl ízig-vérig hösök.
Jean-Baptiste Eblé
A hadjáratban a holland (!) hidászok parancsnoka volt.
Napoleon utasításait nem feltétlenül követve :oops: , Moszkva után nem semmisítette meg az anyagot.
Eléggé hasznos lett ez a Berezinánál... a 400 hidászból mindösszesen 40 élte túl (az azóta is bármilyen műszaki csapat által véghezvitt leghősiesebb tettként van számon tartva !) a 100m -es híd építését.
Érdekesség, hogy a hídverés közben négy svájci gyalogezred adta a fedezetet.
Eblé ugyan nem maradt ott, de a körülmények annyira megviselték, hogy már Königsbergben meghalt.

main-qimg-0a1c7d099cd30dd90262001fb0025f39


Érdekes egyébként, hogy mennyire oda meg vissza vagyunk jelenkori önmagunktól.
De abban 100% -ig biztos vagyok, hogy nemigen jönnénk haza ugyan onnan, ugyan ilyen körülmények között többen, mint ők...
 

Kurfürst

Well-Known Member
2017. szeptember 14.
4 862
15 262
113
A rohamban 110-en meghaltak, 130-an megsebesültek, 58-an fogságba estek. Több mint 350 ló elpusztult. Tehát a hiresztelésekkel ellentétben a brigâd nem semmisült meg teljesen a roham folyamán.

Ha jól emlékszem, erről a rohamról valamelyik helyszínen lévő francia kissé gonoszul megjegyezte, hogy ‘nagyszerű, de ez nem háború.’
 
M

molnibalage

Guest
Csak érdekességnek: Az angol könnyü lovasság rohama 1854-ben a krimi hâborúban, sem rossz. Pedig csak 676 lovas vett benne részt.
És a parancs ott is a szokásos udvarias módon törtènt: "Lord Raglan kivânsága, hogy a lovasság gyorsan a frontra induljon. Kövesse az ellenséget és kisérelje meg megakadályozni, hogy a lövegeket elvigyék." Sajnos senki nem tudta, ez a parancs mit jelent pontosan.
Az akkor 66éves Lord Raglan
( akiröl meg a raglan ûjjat nevezték el...) utoljâra mint Wellington adjudánsa vett részt harcokban. A hat divizióparancsnok közül csak egy volt 60-nál fiatalabb.A törzs rokonaiból állt, akiknek nem volt katonai tapasztalata. A lovasság parancsnoka Lord Lucan volt, Lord Cardigan sógora.
A könnyü lovasság parancsnoka Lord Cardigan ( akiröl a kardigánt neveztèk el...) volt.
A rohamban 110-en meghaltak, 130-an megsebesültek, 58-an fogságba estek. Több mint 350 ló elpusztult. Tehát a hiresztelésekkel ellentétben a brigâd nem semmisült meg teljesen a roham folyamán.
Milyen híresztelésekről van szó?
Amúgy egy rövid harccselekményen a 40%-os halott veszteség az kb. egy alakulat funkcionális elvesztése gyakorlatilag.
 
  • Tetszik
Reactions: Mark1993
M

molnibalage

Guest
Wikizz rá a témára...
Mi wikizzek? Egy alakulat nem 100%.os veszteség mellett semmisül meg.
A harcképessége régen megszűnik egy alakulatnak akkor, ha egyetlen bevetésben odaveszik kb. fele. Meg ugye a sebesültek.
Csak a számítógépes játékokban és filmekben van máshogy.
 
  • Tetszik
Reactions: Mark1993

SirHiggins

Well-Known Member
2018. november 13.
14 623
21 321
113
31AUG-01SEP 1813
Vera-i harcok (Félszigeti hdj)
Heves esőben a franciák előrenyomuló hadosztályát a 95-ösök két százada (mindössze 100 fő) tartotta fel egy keskeny hídon.
Cadoux szds parancsnoksága alatt két napig tartottak ki, erősítés nélkül.
A századost csapatai visszavonása közben ülték meg, sírja a hídtól nem messze található.
FbeIoA4XEAADnae


FbeIoA5WIAMMkyp
FbeMeTmXEAEH6AH
 
  • Tetszik
Reactions: aquarell

Centquri prime

Well-Known Member
2021. december 22.
4 915
24 604
113
Nyilván.
De a mondatomnak volt egy második fele is: hogy akkor találkoztak volna, amikor nem volt N-nek ilyen meg olyan baja.
Napoleon nagy ellenfele nem Arthur volt. Őt kifejezetten azért választotta, mert úgy volt vele, hogy előbb a szórakozás, aztán jöhet a munka.
Én az asperni csatáról beszélek, és Napoleon első valóban hasonló kategóriás ellenfeléről Károly főhercegről beszélek. Sajnálatos módon, a két nagy csak egyszer mérte össze a tudását. Az 1:1 lett. Viszont a károlyi reform tette a Császári Királyi hadsereget a francia hadsereg méltó ellenfelévé.
 
  • Tetszik
Reactions: Littlejohn

SirHiggins

Well-Known Member
2018. november 13.
14 623
21 321
113
Napoleon nagy ellenfele nem Arthur volt. Őt kifejezetten azért választotta, mert úgy volt vele, hogy előbb a szórakozás, aztán jöhet a munka.
Én az asperni csatáról beszélek, és Napoleon első valóban hasonló kategóriás ellenfeléről Károly főhercegről beszélek. Sajnálatos módon, a két nagy csak egyszer mérte össze a tudását. Az 1:1 lett. Viszont a károlyi reform tette a Császári Királyi hadsereget a francia hadsereg méltó ellenfelévé.
Én viszont két nagy alatt azokat értettem, akiket én mondtam :D
 

enzo

Well-Known Member
2014. augusztus 4.
12 999
32 360
113
Mi wikizzek? Egy alakulat nem 100%.os veszteség mellett semmisül meg.
A harcképessége régen megszűnik egy alakulatnak akkor, ha egyetlen bevetésben odaveszik kb. fele. Meg ugye a sebesültek.
Csak a számítógépes játékokban és filmekben van máshogy.

Egy védekező alakulaté nem feltétlenül. Számos "last stand" volt a történelemben, ahol a védők az utolsó emberig kitartottak.
Jó, offenzívára valóban nem képes ekkora veszteség után egy alakulat, ha nem szervezik újra, ebben teljesen igazad van.
 

SirHiggins

Well-Known Member
2018. november 13.
14 623
21 321
113
Napoleon nagy ellenfele nem Arthur volt. Őt kifejezetten azért választotta, mert úgy volt vele, hogy előbb a szórakozás, aztán jöhet a munka.
Én az asperni csatáról beszélek, és Napoleon első valóban hasonló kategóriás ellenfeléről Károly főhercegről beszélek. Sajnálatos módon, a két nagy csak egyszer mérte össze a tudását. Az 1:1 lett. Viszont a károlyi reform tette a Császári Királyi hadsereget a francia hadsereg méltó ellenfelévé.
Egyébként kétlem. Károlynak sosem voltak olyan hadtestparancsnokai, mint N-nak.
Szvsz ha Fr nem vérzik ki (és nem megy Oo-ba), akkor nem nagyon lett volna olyan, aki különösebb gondot okozott volna.
Nem Arthur volt?
Hát.... akkor ki pcsázta el a Fr-t a Félszigeten? Ez okozta az első törést a hadseregben és a vezetésben is, nem Károly.
Nem is tudtak vele mit kezdeni. Ellenben az osztárkokkal.