Én a háború végének szúrkolok, nem akarok harcolni, legalábbis addig nem, míg a háború Ukrajnán belül marad. Látom, mekkora eséllyel hal meg ma valaki, aki a frontot megjárja. Ráadásul nekem az ukránok oldalán kellene beszállnom (legalábbis szerintük), azt meg végkép nem vállalom. Amit írtam, azért írtam, mert a véleményedből azt olvastam ki, hogy szerinted az oroszoknak szar a technikájuk, nem tudnak harcolni, ilyen mentalitással viszont nem értem, mi tart vissza valakit, hogy kiálljon az általa gondolt igazság mellet? Főleg úgy, hogy állítólag egész jó fizetést lehet a zsoldosságért cserébe kialkudni.
Mindenesetre elnézést, nem akartalak ezzel megsérteni, lehet, hogy tényleg messzire mentem. Én is távolról szurkolok az oroszoknak, tedd te is ugyanezt az ukránokkal. Mindenkinek jól felfogott érdeke, hogy ne vegyen részt a konfliktusban, sőt az igazi az lenne, ha fegyverszállításokat is befejeznék végre, mert így csak elhúzódik a háború, de a végeredmény nem változik meg.
Még egy pontra had reagáljak, mett az is dühítő, hogy mindenki tudni véli mit akarnak az ukránok, vagy az oroszok. Valójában csak a.kormányzatok szándékait vélelmezzük abból hogy mit tesznek és ezt hogyan kommunikállják. Nincs közvéleménykutatás, vagy ha van, annak az eredményét felülírja a politika és a cenzúra.
Én is, mint mindenki más csak a közvetlen környezetem véleményét látom, abból tudok táplálkozni, ami megint csak nem biztos, hogy egyezik a többség véleményével. De más nincs és nekem ebből úgy tűnik, hogy az Ukrajnában élők többsége számára teljesen mindegy, hogy az országot Ukrajnának, Oroszországnak, vagy bármi másnak hívják, ha végre hagyják az embereket boldogulni, és nem kell a felnőtt férfi lakosság többségének nyugatra járnia és dolgoznia ahhoz, hogy kenyeret tudjon a családja számára biztosítani. Nem véletlen, hogy erőszakkal fogdossák a katonaköteles férfiakat, sokszor éjszaka, rendőrrel kísérve. Aki önként, nacionalista érzelmektől hevítve akart harcolni az országért, még a háború elején elment, nagy részük azóta ott is hagyta a fogát.
Ukrajna a Szovjetunió széthullása óta verseng az Európa legszegényebb országa címért, és még a 2022-es konfliktus kitörése előtt meg is nyerte azt (egy főre eső GDP tekintetében) maga mögé utasítva a most már csak 2. szintén exSzovjet Moldovát. Ha Ukrajnából átlépsz Magyarországra, nagyobb különbséget tapasztalsz, mint amikor Magyarországról Ausztriába mész. Ukrajna egy gazdasági romhalmaz, a mindent átható korrupció eredményeként. Nyugaton is lopnak, ott is van kenőpénz, de mindig csak a torta egy részét veszik el, van maradék, ami lehetővé teszi a növekedést, ezáltal később nagyobb tortából lehet majd lopni. Az ukrán vezető réteg alapelve viszont, hogy amit ma ellophatsz, ne halaszd holnapra!
Ebben a jól teljesítő országban, miután 2014-ben egy szűk kissebség elzavarta a regnáló elnököt, a legfontosabb és legégetőbb feladat az volt, hogy hozzanak egy nyelvtörvényt az orosz kissebség ellen, az ukrán nyelv védelme érdekében.
A szovjetunió széthullásakor az akkor 52 milliós Ukrajna lakosainak több mint 50%-a vallotta magát orosz nemzetiségűnek. Mára, a hivatalos adatok alapján a mintegy 44 milliós országban 18 millió orosz nemzetiségű él. Ennyi orosz + mellette magyar, lengyel, román stb. nem használhatja a nyelvét a saját szülőföldjén. Ezek az emberek között is van, aki Ukrajnában akar élni, de valószínüleg nem véletlen, hogy a fronton készült videókon az ukrán oldalon ritkán lehet oroszt hallani. Ukrajnáért valójában egy nacionalista kissebség harcol önként, akiket elvakított a jelenlegi hatalom által leuralt állami propaganda.
Ez a nacionalizmus sajnos bármi is lesz a háború eredménye, csak növekedni fog, ami Kárpátalja lakossága szempontjából egy valódi tragédia. A kissebbségek mindenhol hátrányt szenvednek, de a helyzet Kárpátalján egyre inkább tarthatatlan.
2014 előtt is fordultak elő itt attrocitások a nemzetiségek ellen, de azóta a hatalom rájátszik ezekre az érzésekre, ezzel palásrolva, hogy gazdasági fronton nem tud mit felmutatni. A háború miatt pedig ezek a folyamatok hihetetlenül felgyorsultak, így a jövő nem sok jót tartogat számunkra.
