orosziban sosem volt gond és gond nélkül meg lehet oldani. Ott most is probléma a savas víz ami kifolyik (nem leszívárgó víz !) tehát megoldható.
Energiagazdálkodás, energiabiztonság, villamosenergia-termelés
- Téma indítója Batka
- Indítva
Nem tudom, nekem nagyapám (aki a tatabányai-oroszlányi) bányákban volt főmérnök mindig azt mesélte hogy mindig a vízzel van a gond, de ha jól emlékszem te bányamérnök vagy, jobban értesz ehhez. Amúgy Gyöngyösoroszi nem rekultiválás alatt van húsz éve?
De az megjegyzem, szinte minden víz leszivárgó víz, mert máshonnan honnan lenne?
Napenergia: rekordmértékű tarifaemelés jön
Jelentősen emelkedtek januártól a hazai megújulóenergia-erőművek által termelt villamos energiára vonatkozó kötelező átvételi árak, miután az átvételi ár évente az előző évi inflációtól függően módosul. Az érintett megújulóenergia-termelők bevételei nőnek, de a fogyasztók nem sokat fognak...
www.portfolio.hu
Ha így vesszük igen minden leszivárgó víz
. Nekem már a nagyapám is bányamérnök volt és orosziban apám szintén és nem csak főmérnöke volt oroszinak. Tehát nem én találtam ki hanem a gyakorló szakemberek gondolkodtak ezen és meg is csinálták volna, ha nem ez történik az országgal a 90 es években!A mélyművelésű bányákban a legnagyobb gond a víz, de nem azért mint írtad hanem a vízbetörések miatt. A halálos balesetek jó része e miatt volt. Ezért írtam, hogy egy ilyen bányákban így is úgy is nagyon sok vizet kell megmozgatni, tehát a víztározókat fel lehet ebből tölteni.
Az oroszi rekultiválás alatt egy vicc amit csinálnak!
Amúgy a bányát úgy zárták le, hogy gátakat építettek be amivel a vizet akarták megfogni, (nevetséges ötlet volt nem is sikerült ilyen amikor magabiztos hülyék csinálják a tervet akik erőszakosak is!)
Tehát most is van bent "víztározó"
Igen marha sok iszap is van benne alig pár tíz év alatt és ezt kezelni kellene, de egy működő üzemnél nem lenne gond.
Summa summárum orosziba ezt meg lehetne oldani, de sok pénz kellene hozzá amit egy ilyen start up soha nem tudna behúzni. Úgy hogy az ötlet megvalósítható (szerintem meg mások szerint is) ,de ahhoz az állam kellene meg mondjuk az eu támogatás mint zöld beruházás.
Kérdés mi a megtérülése, és hogy viszonyul az az alternatívákhoz (akár az akkus tároláshoz, bár se skálázódik jól), és mi a várható élettartama. Víz mozgatásával azért várhatóan kevesebb gond van, mint a darusnál, de ki kell betonozni, monitorozni kell, stb, szóval egy rendes víztározó kiépítése nagyon nagy befektetésnek tűnik...Ha így vesszük igen minden leszivárgó víz
A mélyművelésű bányákban a legnagyobb gond a víz, de nem azért mint írtad hanem a vízbetörések miatt. A halálos balesetek jó része e miatt volt. Ezért írtam, hogy egy ilyen bányákban így is úgy is nagyon sok vizet kell megmozgatni, tehát a víztározókat fel lehet ebből tölteni.
Az oroszi rekultiválás alatt egy vicc amit csinálnak!
Amúgy a bányát úgy zárták le, hogy gátakat építettek be amivel a vizet akarták megfogni, (nevetséges ötlet volt nem is sikerült ilyen amikor magabiztos hülyék csinálják a tervet akik erőszakosak is!)
Tehát most is van bent "víztározó"
Igen marha sok iszap is van benne alig pár tíz év alatt és ezt kezelni kellene, de egy működő üzemnél nem lenne gond.
Summa summárum orosziba ezt meg lehetne oldani, de sok pénz kellene hozzá amit egy ilyen start up soha nem tudna behúzni. Úgy hogy az ötlet megvalósítható (szerintem meg mások szerint is) ,de ahhoz az állam kellene meg mondjuk az eu támogatás mint zöld beruházás.
Nem kell víztározót kiépíteni a régi vágatokat használják most is és ott vannak a gátak beépítve!
hát, ahol beszivárgás van, ott elszivárgás is lesz szerintem.
Valamint ennél nekem egyszerűbbnek látszik egy hegytetőre rakott medence, a föld alatti munka veszélyesebb sokkal mint a felszíni betonozás, csőépítés.
Itthon meg kb egyetlen időpillanat sincsen már amikor a hazai termelés több lenne mint a fogyasztás. (igen, azt a nyári pár napot éves viszonylatban nyugodtan lehet elhanyagolni)
De kérdés, hogy mennyire lesz az tartós, ha rendszeresen elárasztod, leszívatod? Nem mos ki dolgokat? Ezért gondolom, hogy ha ezt tartós üzemre akarjuk kiépíteni, akkor komoly továbbfejlesztés kell.
Aztán kell egy felszíni tározó is mellé, ahova fel lehet szívni azt a vizet, és kéznél van leeresztésre. Az is földmunkát, betonozást igényel.
Meg lehet csinálni, de ha csináljuk, legyen tartós, hogy legalább fél évszázadig a turbina csapágyazásán kívül ne legyen másra gond, és legyen többes hasznosítású, pl. akár ivóvíz tározó is legyen a felszíni eleme.
a függőleges aknák készen vannak. De a projekt lényege az volt, hogy a működő bányában tudták volna ezt megcsinálni! Tehát most is meglehet de akkor csak ezt csinálnák, az meg más számokat mutat rögtön. ettől függetlenül kigyenlítő erőműnek nem lenne rossz!
És a bányát újra lehetne indítani. pl az ón és az ólom plussz az arany igen csak keresett az eu ban. Ezen kívül minden ország működtet legalább egy föld alatti bányát, hogy a szakemberei meglegyenek csak a rohadék hazaárulók záratták be itthon az összeset!
Nem érted. Orosziban -1200 as szint is van érted ? mélyebb mint amilyen magas a kékes!
Ez változhat még, nem baj, ha ez előbb épül meg, az olcsó import áram tárolása a drága import kiváltására épp úgy értelmes lehet, amíg nem épül meg a hazai túltermelő kapacitás.
Ezzel együtt úgy vélem, hogy nem véletlen nem építjük ezeket gőzerővel, nagyobb falatok, mint elsőre gondolnánk.
Nem érted. Töltöd, szivattyúzod, akkor nem amortizálódik le a tározó?
Hány köbméternyi van ott?
Egy köbméter víz 1 km-re 2,72 kWh. Nem egetrengető. (veszteségek nélkül, csak a potenciális energia.) Ahhoz, hogy legyen értelme, tartósnak kell lennie, amihez tovább kell előkészíteni. Csakhogy, és ez a trükk, a hegyi tározóval ellentétben ahol a hegy magassága fix, itt a kiszívott víz magassága nem fix, mert a vízszint tetejéig ereszted csak le a vizet, úgyhogy a pontos kapacitás számításhoz kellene egy adatsor, hogy milyen mélységben mennyi légköbméter van, és vajon mennyi marad abból, miután a járatokat kellően megerősítjük a tartós üzemhez.
itt is fix magasságokról beszélünk. Ha van egy függőleges 400 m es aknád a felső szinted pedig akkora amennyi régi vágatot befogsz hozzá. Több száz km nyi vágatod van orosziban. Iszonyatos víztömeget tudsz tárolni. Ez attól függ mekkora tározós erőművet akarsz oda építeni. Az iszap a kérdés azt kellene megvizsgálni.
Az a nem naponta több száz méter vízszintváltozásra (1 bar/10 méter az 40 bar/400 méter) kitalált bányarendszer (ha jól gondolom, akkor annyit kellett kibírnia, hogy ki lehessen termelni az ásványkincset, aztán akár be is omolhat) nem igényel "némi" befektetést, hogy használható legyen? Több száz kilométer hosszon. Mellékesen a sok éve elhagyott vágatba bemenni karbantartani, megerősíteni, esetleg kibélelni nem életveszélyes? Lehet egyszerűbb volna fúrni egy kibélelt új alagutat. De persze ez csak az én agymenésem.
Az iszonyatos víztömeg hogy viszonyul az ország kegyetelenül brutális áramigényéhez?
Konkrét számokat tudsz hozni, milyen átmérőjű vágatból milyen mélységben hány km?
Nem attól függ mekkorát akarok építeni. Akkorát akarok építeni, amennyi kapacitás csak rendelkezésre áll. Ezért gödröt ásni energia pocsékolás lenne, de ha van gödröm, nyilván a teljes kapacitást ki akarom használni.
Majdnem gigantikus kád épült az ország legszebb kilátóhelyére
A Prédikálószékre többször is szivattyús energiatározót terveztek, amibe kéthetente Velencei-tó méretű vízmennyiséget pumpáltak volna fel a Dunából.
index.hu
600 méter átmérőjű, 20 méter mély tó a hegytetőn.
https://docplayer.hu/2950847-Szivat...ataroz-rozo-kft-szeredi-istvan-ugyvezeto.html
https://www.google.com/url?sa=t&rct...g%C3%A9n.pdf&usg=AOvVaw0Gq72ytO4Sn3Qjl1nctemT
https://www.google.com/url?sa=t&rct...i_Istvan.pdf&usg=AOvVaw1csk-i58u1up17ZkNY8IgM
Igen, és ez sem érte volna meg (nem csak a pénz számít). A bányánál legalább már megtörtént a pusztítás, akkor hozzunk ki valami jobban belőle.Ez egy sok száz milliárdos építkezés lenne, de az is lehet hogy ezer milliárdos.Majdnem gigantikus kád épült az ország legszebb kilátóhelyére
A Prédikálószékre többször is szivattyús energiatározót terveztek, amibe kéthetente Velencei-tó méretű vízmennyiséget pumpáltak volna fel a Dunából.
600 méter átmérőjű, 20 méter mély tó a hegytetőn.
https://docplayer.hu/2950847-Szivat...ataroz-rozo-kft-szeredi-istvan-ugyvezeto.html
https://www.google.com/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=&ved=2ahUKEwiR_OXv0O_8AhUpi8MKHb6pBp4QFnoECAwQAQ&url=http://ete-net.hu/wp-content/uploads/2020/12/Szeredi-A-szivatty%C3%BAs-energiat%C3%A1roz%C3%A1a-helyzete-2020-v%C3%A9g%C3%A9n.pdf&usg=AOvVaw0Gq72ytO4Sn3Qjl1nctemT
https://www.google.com/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=&ved=2ahUKEwiR_OXv0O_8AhUpi8MKHb6pBp4QFnoECA4QAQ&url=http://www.sze.hu/~tothp/Renexpo_eloadasok/Szeredi_Istvan.pdf&usg=AOvVaw1csk-i58u1up17ZkNY8IgM
30 éve ott van hagyva. KI van nyitva és elég sok rész újra van tömedékelve vagy kitisztítva. De ettől függetlenül mivel úgy is rekultiváció alatt van úgy is tisztítani kell a vizet úgy is kezdeni kell vele valamit, lehet hogy érdemes lenne az újra nyitásán és plussz egy ilyen tározós erőműt is belerakni. Ez mind csak ötletelés, hogy lehet e ilyet csinálni. Én mondtam hogy lehet innentől pénz kérdés.
Én ezt így összekapcsolva csinálnám.
-újra nyitás
- tározós erőmű
-ércfeldolgozás
Már csak azért is, hogy legyen ilyen szakemberünk plussz a termelés, szinte biztosan rentábilis lenne, csak az eu meg a sötétződek stb
Egyedül csak a tározós erőmű biztosan rizikós lenne és nagyon nagy akarat politikai oldalról.
megkérdezem apámat ott van nála az egész bánya dokumentáció még mindig.
Na beszéltem vele. egy gát mögött max 500 000 m3 vizet tudtak volna tárolni orosziba.
A lényegesebb viszont a recski részen volt. Ott szinte korlátlan lenne a hegyen a víztárolási lehetőség és 1200 m mély akna is van. Na ott lehetett volna egy igazi tározós erőművet felhúzni.
A lényegesebb viszont a recski részen volt. Ott szinte korlátlan lenne a hegyen a víztárolási lehetőség és 1200 m mély akna is van. Na ott lehetett volna egy igazi tározós erőművet felhúzni.