Mert arra is lett tervezve, csak te nem vagy tisztában azzal, hogy az átlag 4.gen. gép milyen magasan harcol és, hogy a Raptort milyen magasságra tervezték.
Gondolatok a légiharcászatról / A légi hadviselés jövője
- Téma indítója nani1980
- Indítva
Épp erre gondoltam, hogy pl. a kitérési manővernél lehetett-e valami haszna azon a magasságon és sebességen. Mert régen erről ment itt a vita, hogy a manőverező légiharcnál nem sok haszna van mert ilyenkor nagyon lelassul a gép és ha jól emlékszem azt mondtátok hogy nagy magasságon nagy sebességű repülésnél lehet még valami haszna.
Erről is írtam már többször, hogy önmagában a nagy magasság és a TVC kapcsolatát a földközeli légibemutatók alapján megítélni téves.
A Raptor és a NASA F-15ACTIVE gépe is képes a szuperszonikus vektorálásra, de csak nagy magasságon, amely állításnak a fordítottja is igaz: a Raptor (de az F-15ACTIVE is) a nagy magasságú vektoráláskor muszáj, hogy hangsebesség felett repüljön. De még ekkor sem fog olyan komplex, átesésen túli manővereket végrehajtani, csak képes lesz a hagyományos aerodinamikai kormányzáshoz képest nagyobb túlterhelésekkel is manőverezni.
Félreértettem!Sokat lendítene a helyzeten ha megtanulnál végre magyarul. Olvasd el újra amit írtam
Így talán érthetőbb, hogy mire vonatkozik a kérdésem: Ehhez az irányváltáshoz kellett-e a TVC vagy elég volt hozzá az aerodinamikai kormányfelületek azon a magasságon?
‘In 1998 Canadian CF-18s tried to shoot down a rogue weather balloon that went out of control drifting between 27,000 to 37,000 ft. It took 6 days for the balloon to fall despite RCAF CF-18s firing over 1,000 rounds of ammunition in multiple attack-runs. While the attack caused extensive punctures on the balloon, it failed to fully release the helium gas which kept the balloon flying. In fact, instead of falling on the ground the balloon ended up drifting across Canada and out to the Atlantic Ocean for almost a week.
Simán lehet, de ne feledd, a Raptornál a TVC teljesen automatikus. Még a legegyszerűbb repülési helyzetekben is működésbe léphet, lásd: felszállás.Így talán érthetőbb, hogy mire vonatkozik a kérdésem: Ehhez az irányváltáshoz kellett-e a TVC vagy elég volt hozzá az aerodinamikai kormányfelületek azon a magasságon?
A zoroszok az M-17est eredetileg léggömbvadásznak tervezték. Aztán pont az nem lett belőle.az izéke +U-2S Dragon Lady
Itt volt egy kis összefoglaló a szovjet ballonvadászokról.
Amúgy is, ez egy elavult módszer, Prágában felszállva Pozsony felet felhúzás közben kellett volna elengedni hogy a Bakonyban becsaposjon NIR sorozat, mint ahogy a Szu-25-ök csinállják, Mivel ebben is nagyon modern az elektronika, niylván célba találna mint azok a sorozatok.
Ez a felrántós rakétázást máig nem értem, amit Ukrajnában tolnak...baromira nem lehet vele semmit eltalálni még úgy sem, hogy területcélra lőnek. Szerintem ehhez képest a Grand mesterlövész-puska - ott legalább van valamifél irányzék és számítás ehhez, meg a sorozatvető fixre le van támasztva a földre.
miből gondolod hogy ez esetben nincs irányzás. alapból van egy ballisztika. egy sima karabélyal is amikor tüzel az ember nagy távólságba a cső nagyon nem vízszítesen van hanem felfele néz.
A rakétablokkot alapvetően egyenes (line of sight) tüzelésre találták ki, mint a gépágyút. Amikor felhúzza gép orrát, nem is látja hogy hova lő - eléggé "megérzésre" megy a dolog ahogy látom!
Ez olyan mint ha gépkarabéllyel csak úgy a levegőbe lőnél remélve, hogy jó helyen fog földet érni a golyó.
Állványos géppuskával szoktak "ívesen lőni", hogy messzebre menjen (legalábbis a két világháborúban volt ilyen) de ott egyhelyben van a fegyver külön van ehhez egy dedikált optikai irányzék. Egy mozgó repülőgépről kizárt hogy tudjon a találat esélyével célozni úgy hogy a felrántásnál nem is látja a célt a gép orrától!
minden lőfegyverrel a páztázott távólság felett pozitívba emeled a csövet.
a nir blokk sem egyenesvonalú annak is van röppályája.
nem a pilótának kell látnia a célt hanem az irányzó által kijelölt célt kell eltalálni úgy hogy a tűzvezető számítógépszámol. a pilóta felhúzza a gépet és amikor a számítógép számításai szerint a becsapódási pontok vagy találati vagy találkozási (melyikkel számól) helyesek gondolom jelez és a fegyveroperátor elsüt. ami szu 25 esetében a pilóta. aknavetőnél sem látod a célt és a többi közvetett irányzású fegyvernél sem.
A kérdés hogy Mi-8-as, Su-25-ös meg többi gép fedilzeti rendszer-e képes-e erre a felrántásos módszerrel célozni - nem hinném. Ezek faék egyszerű gépek, számítógép sincs rajtuk - Mi-8-ason tuti nincs. Szóval szerintem továbbra is inkább arról van szó, hogy szemre, érzésre próbálkoznak, lövöldöznek. Vélhetően nagyon rossz hatékonysággal.
hát hogy is lenne ezeken számítógép... igazából hajtómű sincs rajtuk olyan pofon egyszerű gépek.... még permetezőgépnek sem lennének jók.
Ès minden fegyvernek van egy maximális cèlzott lőtávolsága,ès egy maximális lőtávolsága.
Gondolom láttál már nir lövèszetet mozgó helikopterről,repülőről.
Mèg kis távolságon is nagy a szórása ezeknek a fegyvereknek. Nem vèletlenül alkalmazzák nagy mennyisègben.
Itt pedig ezzel a módszerrel a maximális lőtávig próbálják kitolni a maximális (hagyományosan)cèlzott lőtávolságot.
Hogy ne keljen berepülni a cèl közelèbe.
Kitève a gèpet az ellenek.
Szóval az amúgy is nagy szórás,a lőtávolsággal/lègköri viszonyokkal(szèl) mèg nagyobbra fog nőni.
Így a szèjjelebb szóródó rakèták a területen lèvő cèlokat, kisebb hatèkonysággal fogják pusztítani.
igen nem is állítottam ennek ellenkezőjét.
csupán azt cáfoltam hogy célzás nélkül a vakvilágba lőnék el a rakétáikat.
mert célozva lövik azt el. hogy a pontosság a távolsággal arányosan romlik meg evidens.