[BIZTPOL] Észak-Korea

Twitter népe már meg is talalta az off brand érintő kepernyőt...
IMG-20230317-183858.jpg

IMG-20230317-183924.jpg

Ez a Samkoon minő meglepő véletlen épp Kínai...
 
De most őszintén, ezen bárki meglepődik?
Egyrészt egy ilyen kijelző már vagy 10 éve commodity (na jó, öreg vagyok, legyen 20), a kínaiak meg jóban vannak ÉK-val.
Nyilván, csak ugye abból indultunk ki használnak-e modern elektronikát a rakétákhoz, pontosabban "lehetseges-e hogy nem hasznalnak Kinai alkatrészeket?" és a jelek szerint nagyon is használnak.
 
Lehet nagy tévedésben vagyok, de egy ICBMet egy Raspberry Pi 1 is elirányít ha nincs végfázis pótirányítás.
Én meg úgy gondolom, hogy nem (legalább is üzembiztosan), legalább 2 okból:
  • a Raspberryd csak a + hőmérséklettartományban működik,
  • nem kozmikus sugárzásálló.

Nem túl ésszerű egy több millió dolláros rakétánál pár száz (vagy ezer) dollárt ezen spórolni, ha így pont a végeredmény kerül veszélybe.
Az igazi kérdés nyilván nem az ár, hanem a beszerezhetőség.
 
Én meg úgy gondolom, hogy nem (legalább is üzembiztosan), legalább 2 okból:
  • a Raspberryd csak a + hőmérséklettartományban működik,
  • nem kozmikus sugárzásálló.

Nem túl ésszerű egy több millió dolláros rakétánál pár száz (vagy ezer) dollárt ezen spórolni, ha így pont a végeredmény kerül veszélybe.
Az igazi kérdés nyilván nem az ár, hanem a beszerezhetőség.


Az usa kinából szerzi be... akkor min csodálkoztok.
Kár ezen filózni, ugyis van nekik.

De ha már annyira pi, akkor itt van egy mil standard raspberry pi compute modul:


Persze ne mintha ne kinában készülnének a military standardnak megfelelő alaktrészek.
 
Lehet nagy tévedésben vagyok, de egy ICBMet egy Raspberry Pi 1 is elirányít ha nincs végfázis pótirányítás.

Ohh..

A komplett hitech f22At valami 90 Mhzes intel leszármazott cpu vitte. Ahhoz képest a pi1 is szuperszámítógép ma már.

Az f35 vezérlőegysége már combosabb, itt vannak mips értékek is megadva a gyártó részéről. De egy set top box kategória 2023ban.

Nyilván nem összehasonlitható egy egy benchmarkkal. De azt a képadatküldést a földről, nagyságrendileg több kapacitás kell, mint a pálya szabályozásához.

De mondok más példát, pl philips 432es cnc vezérlés 1991ben egy 8 vagy 12mhzes procival, 128kbyte rammal képes volt szimultán 5 tengelyes megmunkálásra.

Gyakorlatilag nincs olyan hardware ami 2023ban ezt a számitási kapacitást ne tudná csukloból.

1-2 ezer forintért kapsz több magos 32bites, akár több száz megaherzes arm cuccokat.

És hogy még egy példa, ha pl autók, vezérlőegységek, standalone motorvezérlőket ismered. Na most sok régebbi motorvezérlő ócska 8 bites mikrokontroller motorvezérlővel futott. (Ez azba szint, amivel hobbista eleltronikával foglalkozók játszottak a 90es évelben) A hardwaresen nem egy nagy szám, de eladasi árban igen, mai Magyarországon közkedvelt maxxecu motorvezérlőben is ilyen 1000 forintos stm32es cpu dübörög.
Realtime elvisz egy sokhengeres motort, szabályoz, logol, can buszon kommunikál, wifizik...

Nem akarom ismételni magamat.. de hogy képet küldte a földre.. az nagyságrenddekkel nagyobb feladat, mint eliranyítani pontosan manhatten egyik utcájába.
 
Meg valami, nyugati demokráciákban sem lehet számolni az árral, mert az árkaltel, azaz gyakorlatilag nyilt lopásban meg végre.

Előzőhöz. Szóval nem véletlen lesz upgrade az f35höz. Nyilván atom túlárazottan majd..

Itt látható a raspberry pi 4: 8000+ dmips
6 éves fiam ilyennel játszik emulátorral mario kartot, usb c telefontöltőről.

A repülő számitógépnek becézett számitógépe ezt az összes procijával nem éri el, 4.5kwos fogyasztással:

 
Én meg úgy gondolom, hogy nem (legalább is üzembiztosan), legalább 2 okból:
  • a Raspberryd csak a + hőmérséklettartományban működik,
  • nem kozmikus sugárzásálló.

Nem túl ésszerű egy több millió dolláros rakétánál pár száz (vagy ezer) dollárt ezen spórolni, ha így pont a végeredmény kerül veszélybe.
Az igazi kérdés nyilván nem az ár, hanem a beszerezhetőség.
Teszek rá egy 50 kilós rezgéscsillapító sugárvédő dobozt és kész...
 
  • Tetszik
Reactions: LMzek 2.0
Szólj az usa űrhadseregnek. Sztár leszel náluk.

A magyar főiskolás/egyetemista építésű 10x10 cm-es, 1 kg-os Cube-Sat-nál --MaSat-1/-2-- is megoldották, ezt a nagyságrendileg hasonló technológiai szintű elektronikánál: 10x10 centiméterből és 1 kg-ból, pár honapos üzemidőre tervezve.

Emlékeim szerit a tervezett hetek/hónapok helyett több mint egy évig működött, ezzel ez egyik leghosszabb működési idejű volt a hasonlóan nemzeti-főiskolák által épített Cube-Sat(telite)-ok között.

Nem lehetetlen!

.
 
A magyar főiskolás/egyetemista építésű 10x10 cm-es, 1 kg-os Cube-Sat-nál --MaSat-1/-2-- is megoldották, ezt a nagyságrendileg hasonló technológiai szintű elektronikánál: 10x10 centiméterből és 1 kg-ból, pár honapos üzemidőre tervezve.

Emlékeim szerit a tervezett hetek/hónapok helyett több mint egy évig működött, ezzel ez egyik leghosszabb működési idejű volt a hasonlóan nemzeti-főiskolák által épített Cube-Sat(telite)-ok között.

Nem lehetetlen!

.
Azt is kommersz Raspberryből építették?
 
Azt is kommersz Raspberryből építették?
Arra már nem emlékszem --kb. 10 éve lőtték fel az elsőt--, de kereskedelmi beszerzésekből beszerezhető elemkből összeválogatva épült meg, Pi-kategóriás szintű, Conrad-Shop elemekből.

A befektetett munka mennyisége és minősége miatt lett sokkal hosszabb üzemidejű, mint más nemzetek "felsős" tanulóinak hasonló Cube-Sat-ja.
Bár nem volt hivatalos nemzetek közötti verseny, és szabályok, de nem emlékszem, hogy a háttérben kaptak volna vmi hivatalos/kormányzati-szakmai segítséget, és csak strómanok lettek volna a hazai diákok.
Az akkori iráni/indiai hasonló Cube-Sat-ról kerengtek durva pénzekről, "beugró" profi mérnökökről, hírek fórumokon...
Nem érdekes már, sajnos állva-hagytak bennünket...


Vissza a hazai építő csapathoz: Volt cikk is, hogy a többséget elvitték külföldi cégek, aki maradt, az sem átag-fizetéses állásokat kapott.

Van a Yt-on videó, annak akit érdekel: "MaSat" +értelem szerű kulcs-szavakra megtalálható.
Önálló részfeladat. :hadonaszos:

.
 
Én meg úgy gondolom, hogy nem (legalább is üzembiztosan), legalább 2 okból:
  • a Raspberryd csak a + hőmérséklettartományban működik,
  • nem kozmikus sugárzásálló.

Nem túl ésszerű egy több millió dolláros rakétánál pár száz (vagy ezer) dollárt ezen spórolni, ha így pont a végeredmény kerül veszélybe.
Az igazi kérdés nyilván nem az ár, hanem a beszerezhetőség.
Bár a Pershing 2-es MRBM volt, de a repülési végfázis irányítását egy Motorola 68000-es végezte. Az is egy kőkorszaki darab egy Raspberryhez képest, a hetvenes években tervezték és bőven elég volt.
 
Bár a Pershing 2-es MRBM volt, de a repülési végfázis irányítását egy Motorola 68000-es végezte. Az is egy kőkorszaki darab egy Raspberryhez képest, a hetvenes években tervezték és bőven elég volt.


És abban gondolom megegyezhetünk, hogy a cepje mondjuk nem mmes tartományba esik, az nem a cpun múlik, hanem a többi sallangon.

Azon a motorolán futott a heidenhain tnc355ös cnc vezérlő. Mára azért már kikoptak, de 15 éve akkor is elavultnak számító ilyen gépeken gyártották a hitech alkatrészeket nyugatra.
:) :)

De mai napig vannak olyan cégek, ahol a lz x nyugati ország katonai csúcs optikáját 20 éves pentium1es vezérlőjű gépen marják itthon kis szériás, egyedi gyártással foglalkozó cégek. :D
 
És abban gondolom megegyezhetünk, hogy a cepje mondjuk nem mmes tartományba esik, az nem a cpun múlik, hanem a többi sallangon.

Azon a motorolán futott a heidenhain tnc355ös cnc vezérlő. Mára azért már kikoptak, de 15 éve akkor is elavultnak számító ilyen gépeken gyártották a hitech alkatrészeket nyugatra.
:) :)

De mai napig vannak olyan cégek, ahol a lz x nyugati ország katonai csúcs optikáját 20 éves pentium1es vezérlőjű gépen marják itthon kis szériás, egyedi gyártással foglalkozó cégek. :D
persze, nem volt mm-es, itt egy radar segített be a becsapódás előtt, így lett a CEP 30 m, ami akkor nem volt rossz. A Coldfire-ok a mai leszármazottak. Nálam van pár eredeti Motorola 68k az Amiga és Atari gyűjteményemben :). De bocsánat az offért, ez az észak-koreai topic.
 
  • Tetszik
Reactions: LMzek 2.0 and GI83
Jól van, ma sem maradunk rakéta indítás nélkül...
Ezúttal egy SRBM-et inditottak ami 800km repülve csapodott a tengerbe..


Még a korabbi indításról készült képekről... :) valaki ezért lehet faszolni fog..
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
Meg valami, nyugati demokráciákban sem lehet számolni az árral, mert az árkaltel, azaz gyakorlatilag nyilt lopásban meg végre.

Előzőhöz. Szóval nem véletlen lesz upgrade az f35höz. Nyilván atom túlárazottan majd..

Itt látható a raspberry pi 4: 8000+ dmips
6 éves fiam ilyennel játszik emulátorral mario kartot, usb c telefontöltőről.

A repülő számitógépnek becézett számitógépe ezt az összes procijával nem éri el, 4.5kwos fogyasztással:

Ja, csak a raspid nem tud lockstep módban működni, nem hardened, és akkora darabszámban gyártják a főegységeit, amik miatt olcsó tud lenni, nem kell (némileg) más technológiával, kis szériás gépsort csinálni neki, mint az autó/repülőiparban a mission-critical modulokban használt CPU-knak. Avagy: prototipizálni jó, de az EU-ban csak úgy nem kapsz rá működési engedélyt, más kiegészítések kellenek, hogy a kellő redundanciát tudja, és az is sokba kerül. Mindig mindenki árkartellt, meg árdrágítást kiált, aki nem vett ilyen fejlesztésében részt. Avagy láttam már betonvasból hajtogatott/hegesztett lengőkart, micsoda árkartell van a (kovácsolt) lengőkarok piacán, amikor ilyen olcsón ki lehetne hozni...