Az ukrán Skif / Stugna iptr-ben nagyon szimpatikus, hogy a kezelő távolabb is helyezkedhet az állványtól.Van egy parancsnoki megfigyelő képernyő rákötve - szóval a csapat másik tagja is figyelemmel kísérheti a rakéta röptét, kameraképét és talán bele is nyúlhat a célkiválasztásba. Ennél pontosabban nem tudom, hogy mi mindenre jó, de van egy ilyen hozzá mint ami az alábbi képen látható...
"The missile is connected by a fiber-optical wire that is spooled out between the launch position and the missile. With this the operator can obtain a target if it is not in the line of sight of the operator at launch, switch targets in flight, or compensate for the movement of the target if the missile is not tracking the target for some reason."
Nekem az a tippem, hogy "lövő katona" csak fire and forget módon tud tüzelni, és a társa képernyővel tud variálni a célpontok között...
[HUN] Páncéltörő rakéták (Metisz, Konkursz, Fagot, Spike...)
- Téma indítója Terminator
- Indítva
Ott annak az az oka, hogy végig követni kell a célt a becsapódásig a SACLOS rendszerű rakéták esetében és életveszélyes az indító mellett tartózkodni: ha érzékelték az indítást, akkor kilövik az indítót az ott gubbasztó csávóval együtt. Erre találták ki az ukránok hogy pár tízméterrel arrébb fedezékben gubbaszt a kezelő és vezezéken távirányítja az indítót pontosabban annak lézersugarát. Mindez nem kell a Spike-nál mert fire and forget az egész. Ez a kiegészítő képernyő kb. egy extra funkció - enélkül is működik: lövés aztán futás! Valahogy így...
A Stugnára visszatérve érdemes megfigyelni a videókban, hogy céloznak vele az ukránok: mindg a cél fölé viszik a szálkeresztet, lőnek és várnak. Majd az utolsó pillanatban viszik rá a célkeresztet a célra és akkor bumm! Ennek az az oka, hogy számos ruszki tankon van lézeres besugárzás jelző és hamar lebuknának, ködgránát és fedezékbe bújás jönne vagy épp ellen támadás.
Leopard 2 harckocsizó mesélte egy interjúban: sosem lézerezik direktben az ellenséges tankot! Ha lehet, mindig keresnek egy terep tárgyat a közelében és annak a távolságát mérik meg - ez már elég egy pontos találathoz.
Bezzeg a jó öreg huzalvezérlésűvel nem volt gond a lézeres besugárzás...Ott annak az az oka, hogy végig követni kell a célt a becsapódásig a SACLOS rendszerű rakéták esetében és életveszélyes az indító mellett tartózkodni: ha érzékelték az indítást, akkor kilövik az indítót az ott gubbasztó csávóval együtt. Erre találták ki az ukránok hogy pár tízméterrel arrébb fedezékben gubbaszt a kezelő és vezezéken távirányítja az indítót pontosabban annak lézersugarát. Mindez nem kell a Spike-nál mert fire and forget az egész. Ez a kiegészítő képernyő kb. egy extra funkció - enélkül is működik: lövés aztán futás! Valahogy így...
A Stugnára visszatérve érdemes megfigyelni a videókban, hogy céloznak vele az ukránok: mindg a cél fölé viszik a szálkeresztet, lőnek és várnak. Majd az utolsó pillanatban viszik rá a célkeresztet a célra és akkor bumm! Ennek az az oka, hogy számos ruszki tankon van lézeres besugárzás jelző és hamar lebuknának, ködgránát és fedezékbe bújás jönne vagy épp ellen támadás.
Leopard 2 harckocsizó mesélte egy interjúban: sosem lézerezik direktben az ellenséges tankot! Ha lehet, mindig keresnek egy terep tárgyat a közelében és annak a távolságát mérik meg - ez már elég egy pontos találathoz.
Viszont egy katona mesélte, hogy a Fagot-nál is először a cél fölé kell célozni, mert indításkor a rakéta megsüllyed egy kicsit a levegőben, így viszont nem fog beleállni a földbe.
Csak 10 indításból legalább 1-nél elszakadt a kábel.Bezzeg a jó öreg huzalvezérlésűvel nem volt gond a lézeres besugárzás...
Viszont egy katona mesélte, hogy a Fagot-nál is először a cél fölé kell célozni, mert indításkor a rakéta megsüllyed egy kicsit a levegőben, így viszont nem fog beleállni a földbe.
Az a gond ezzel,hogy az alakfelismerő algoritmus álcázott célokkal nem tud mit kezdeni-képtelen követni.És ez gyakorlati tapasztalat,a kolumbiai hadsereg éles bevetéseiről (nem tankokra,HE robbanófejjel).Ugyanis ők még az NLOSt is vetették már be élesben.Nagyon fontos az a kis képernyő.......mert kell a manuális célravezetéshez.Mindez nem kell a Spike-nál mert fire and forget az egész. Ez a kiegészítő képernyő kb. egy extra funkció - enélkül is működik: lövés aztán futás! Valahogy így...
Alakfelismerő algoritmus?!
Hőképre megy tudomásom szerint, ami egy tanknak van bőven. A dzsungel mélyén mondjuk az se nagyon van, de ott a tank sem tud nagyon mocorogni...
A kolumbiaiak mire lövlöldöztek ezzel? FARC-nak és drogbáróknak vannak már tankjaik is?
A tengeralattjáróknál lemaradtam...
Hajókra és bunkerekre.Alakfelismerő algoritmus?!
Hőképre megy tudomásom szerint, ami egy tanknak van bőven. A dzsungel mélyén mondjuk az se nagyon van, de ott a tank sem tud nagyon mocorogni...
A kolumbiaiak mire lövlöldöztek ezzel? FARC-nak és drogbáróknak vannak már tankjaik is?
A tengeralattjáróknál lemaradtam...
Nem csak hőképre mehet,van többhullámsávos kamera is hozzá
Nézd meg a tenmagad által berakott Barracudás hőképet.......
Hasznos hozzá ez a kis kütyű amivel lehet "távirányítani", de nem mindig szükségszerű: az esetek nagy részében magától is célba talál.
Egyébként ez az óriási előny a Javelinnel szemben: annak nincs ilyen funkciója, csak "fire and forget" van - láttam is pár ukrajnai videót ahol mellément...
Szerintem nem csak Spike tipusra kéne alapozni.Kéne egy olcsóbb tipus is,meg felfele kéne egy drágább,gyorsabb,nagyobb teljesitményű tipus is.
Itt jön az,hogy az IPTR nem csak páncélos,azon belöl hk cél ellen használatos.Egyébb járművek,bunkerek,tábori erőditések,lőállások ellen is élénken használatosak (TOWnak is van HE és thermobár feje is).
Másik iránybol közelitve a dolgot,minden harctéri járművünkön kell lennie minimum light APS.nek,MAWS-mel.Nem radaros,hanem passziv többhullámsávos IR érzékelővel.És figyelmet kell forditani az álcázásra,rejtésre,megtévesztésre,ami nem merül ki a festésben és álcahálóval való "tapétázásba".Több annál,jócskán több.
Mire gondolsz?
Konkrèt tipus?
Ès itt?
Ezt az ukrán topicban az oroszfanok mindíg elfelejtik.
Jó kérdés.Egy hangsebesség feletti,többféle harci résszel és irányitófejjel,több hordozóplatformrol bevethető tipusra.Hellfiere,Brimstone,Mokopan féleségre gondolok.
Lefele valami könnyen hordozható Stugna,Milan,Metisz-M féle,meg egy nagyobb olcsóbb,távvezérelt tipus,mint a TOW-2(felölről támadó még mindig nagyon hatékony,erődelemek ellen is jol használható thermbar fejjel) ,Ingwe
Azonkivűl személyes véleményem,hogy rendszeresitenünk kéne a LAHATot.Nem csak mint csőböl inditott,hanem mint hagyományosan (állványrol,járműröl,helikopterről,dronrol) inditot eszközt is.Csőböl inditott eszközként még érdemes elgondolkodni a Falaric családon is (belga-lengyel-ukrán koprodukcióba készült,90-125milis tagokkal)
Pct osztály(ok)nak érdemes lenne elgondolkodni egy olyan járgányon,ami többféle rakétatipus kezelésére képes.Sőt,a leendő PSZH tornyát(RCWS?) is érdemes lenne úgy kialakitani,hogy többféle rakétát lehessen róla alkalmazni.
Szerintem,legalábbis.
Sok feladatra, amire ATGM-et használnak az ukrajnai háborúban, jó megoldás lehetne nekünk a lézeres 70-es (pl APKWS): nagyon pontos (30cm-en belül talál, pl. apró drónokat leszed!), nagyon olcsó. MBT-ket meg 40+ tonnás IFV-ket leszámítva minden ellen hatásos lehet - bunkerek lőrésein betalál például. Sokféle harcirész van hozzá, nagyon elterjedt.
70 mm-es nem irányított rakéták – Wikipédia
Ukrajnában most tesztelik intenzíven: volt egy videó hogy egy Hummweeről kilométerekről kilőttek vele egy magas toronyra szerelt orosz megfigyelő kamerát...
A videóban meredeken felfelé indul a rakéta szóval egy harckocsit felülről is tudna támadni, ahol talán van esélye átütni a vékonyabb tető páncélt is...
Szóval valami ilyesmi tűztámogató jöhet pl. Gidrán vagy akár Lynx alapon: simán ráférne 40-60 ilyen rakéta ezekre a platformokra. "Lézervezérésű katyusa".
Olcsó ATGM-nek (tehát tényleg harcjárművek MBT-k ellen) az NLAW is jó lenne: "csak" 40 ezer dollár darabja a Spike 100+ ezer dollárjáva szemben. 800 méterig hatásos és felülről támad. Papíron az RGW-110 is tud 800 métert elvileg de nem felülről támad...
Olcsó repülőgép fedélzeti pct. rakétának ott van a kevéssé ismert izraeli NIMROD, ami a LAHAT felturbózott változata vadászgépek számára. Olcsó, mert egyszerű lézeres (SAL) rávezetést használ és 36 km-ig hatásos - ez minimum 2x annyi mint amit a 500 fontos lézerbomba tud.
Egy felfüggesztőn legalább 4 rakétát vihet. Van kombinált Lézeres GPS rávezetésű változata is, szóval statikus célok ellen is jó lézer nélkül. Többféle harcirésszel van: HEAT, thermobarikus, repeszromboló. Lényegében a nálunk is rendszerben lévő Maverik megfelelője, csak kisebb valamivel...
Eddig Izrael és Kolumbia rendszeresítette - utóbbi gondolok a Kefirekhez...
Nimrod (missile) - Wikipedia
Az általad mondott Brimstone / Spear 3 is jó, csak barmi drága. CAS illetve tank elhárító feladatokra az izraei SPICE-250 siklóbomba is jó lenne: lényegében az amerikaiak is a hasonló SDB II (GBU-53/B) mellett döntöttek, mint CAS fegyverzet a LGB-k mellett. Nincs kifejezetten tankelhárító feladatra rakétájuk az F-35-ösön. 200 ezer dollár körül van darabja a SDBII-nek, ami nem olcsó - kb. másfél Spike ára. Az izraeli SPICE-250 vélhetően olcsóbb...
SPICE (irányított bomba) – Wikipédia
Sok feladatra, amire ATGM-et használnak az ukrajnai háborúban, jó megoldás lehetne nekünk a lézeres 70-es (pl APKWS): nagyon pontos (30cm-en belül talál, pl. apró drónokat leszed!), nagyon olcsó. MBT-ket meg 40+ tonnás IFV-ket leszámítva minden ellen hatásos lehet - bunkerek lőrésein betalál például. Sokféle harcirész van hozzá, nagyon elterjedt.
70 mm-es nem irányított rakéták – Wikipédia
hu.wikipedia.org
Ukrajnában most tesztelik intenzíven: volt egy videó hogy egy Hummweeről kilométerekről kilőttek vele egy magas toronyra szerelt orosz megfigyelő kamerát...
A videóban meredeken felfelé indul a rakéta szóval egy harckocsit felülről is tudna támadni, ahol talán van esélye átütni a vékonyabb tető páncélt is...
Szóval valami ilyesmi tűztámogató jöhet pl. Gidrán vagy akár Lynx alapon: simán ráférne 40-60 ilyen rakéta ezekre a platformokra. "Lézervezérésű katyusa".
PGM-Hydra,illetve még 70milis könnyű sorzatvető is,szerintem is rendszeresitendő-de most IPTR-ről beszéltünk.Sok feladatra, amire ATGM-et használnak az ukrajnai háborúban, jó megoldás lehetne nekünk a lézeres 70-es (pl APKWS): nagyon pontos (30cm-en belül talál, pl. apró drónokat leszed!), nagyon olcsó. MBT-ket meg 40+ tonnás IFV-ket leszámítva minden ellen hatásos lehet - bunkerek lőrésein betalál például. Sokféle harcirész van hozzá, nagyon elterjedt.
70 mm-es nem irányított rakéták – Wikipédia
Ukrajnában most tesztelik intenzíven: volt egy videó hogy egy Hummweeről kilométerekről kilőttek vele egy magas toronyra szerelt orosz megfigyelő kamerát...
A videóban meredeken felfelé indul a rakéta szóval egy harckocsit felülről is tudna támadni, ahol talán van esélye átütni a vékonyabb tető páncélt is...
Szóval valami ilyesmi tűztámogató jöhet pl. Gidrán vagy akár Lynx alapon: simán ráférne 40-60 ilyen rakéta ezekre a platformokra. "Lézervezérésű katyusa".
Olcsó ATGM-nek (tehát tényleg harcjárművek MBT-k ellen) az NLAW is jó lenne: "csak" 40 ezer dollár darabja a Spike 100+ ezer dollárjáva szemben. 800 méterig hatásos és felülről támad. Papíron az RGW-110 is tud 800 métert elvileg de nem felülről támad...
Olcsó repülőgép fedélzeti pct. rakétának ott van a kevéssé ismert izraeli NIMROD, ami a LAHAT felturbózott változata vadászgépek számára. Olcsó, mert egyszerű lézeres (SAL) rávezetést használ és 36 km-ig hatásos - ez minimum 2x annyi mint amit a 500 fontos lézerbomba tud.
Egy felfüggesztőn legalább 4 rakétát vihet. Van kombinált Lézeres GPS rávezetésű változata is, szóval statikus célok ellen is jó lézer nélkül. Többféle harcirésszel van: HEAT, thermobarikus, repeszromboló. Lényegében a nálunk is rendszerben lévő Maverik megfelelője, csak kisebb valamivel...
Eddig Izrael és Kolumbia rendszeresítette - utóbbi gondolok a Kefirekhez...
Nimrod (missile) - Wikipedia
en.wikipedia.org
Az általad mondott Brimstone / Spear 3 is jó, csak barmi drága. CAS illetve tank elhárító feladatokra az izraei SPICE-250 siklóbomba is jó lenne: lényegében az amerikaiak is a hasonló SDB II (GBU-53/B) mellett döntöttek, mint CAS fegyverzet a LGB-k mellett. Nincs kifejezetten tankelhárító feladatra rakétájuk az F-35-ösön. 200 ezer dollár körül van darabja a SDBII-nek, ami nem olcsó - kb. másfél Spike ára. Az izraeli SPICE-250 vélhetően olcsóbb...
SPICE (irányított bomba) – Wikipédia
Nimrod egy Spice NLOS kategoriás fegyver,kolumbiaiak szintén bevetették,de nem a Kfirről,hanem az Arpia (AH60) helikopterekről.Hangsebesség alatti rakéta,nem a Maweric kategóriája,annál jóval kisebb.Jó tapasztalataik van vele.Előnye a hátránya is-lézer célkijelölés kell neki.(bár elvileg lehet más kereső feje is,de a zsidók csak emlitik ezt,be még nem mutattak félaktiv lézeresen kivűl semmilyet).Különben földröl is inditható.
Spice/SDB/Raptor III (dél afrikai,ráadásul technológiával együt megvehető.Dél afrikai hadiipar még mindig nagyon jó,valójában,és gyártástechnológiával eggyüt árulnak sokmindent.Mokopan technológiáját megszerezni szerinten cseppet se lenne rossz.Vagy a T5 Condor lövegét,ami máig lőtáv és MRSI csúcstartó,stb) szintén kellenek-de megint csak nem IPTR.
Bezzeg a jó öreg huzalvezérlésűvel nem volt gond a lézeres besugárzás...
Viszont egy katona mesélte, hogy a Fagot-nál is először a cél fölé kell célozni, mert indításkor a rakéta megsüllyed egy kicsit a levegőben, így viszont nem fog beleállni a földbe.
Bmp-1 irányzók tudnának mesélni. A Maljutkából, indítás után mennyi vágódott a földhöz rövid távon belül. Persze ez lehet az irányzó hibája is, vagy hogy ezeken a lövészeteken a lerárati időhöz közeli rakétákat indították el.
BMPn kézi vezérlés volt.A félautómata huzalosok inditás után emelt pályán kezdték az utjukat,pont a földbecsapódás elkerülése végett.
Na jobb későn mint soha találtam egy képet ahol kiválóan össze lehet hasonlítani a 3 még rendszerben lévő rakétát. Illetve ezek alapján már egyértelmű hogy Konkurszal lőtt múltkor a Bocskai.
Konkursz, Fagot, Metyisz:
