Sport

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
Nagyon remélem, hogy épségben előkerül de az a terület, ahol ő már immár 36 órája tartózkodik iszonyatosan ellenséges vidék..

Green Boots
 
Én úgy ahogy van, megtiltanám a magashegyi expedíciók magyarországi szponzorációját!
Nem tudom hány "idiótának" kell még meghalnia, miközben hazai cégek kurv@ sok pénzt beleölnek abba, hogy előbb utóbb, de úgy is fennmaradjanak a Hegyen.
Nem is értem meg, hogy miért kell támogatni a nepáli hegymászóipart ilyen fékevesztett agyalágyulással.
Ha már csak pár idiótának nem telik az expedíciókra, akkor már lenne ennek hozadéka.
Nem tudom, hogyan nem jutnak el a hazai döntéshozók odáig, hogy rájöjjenek, hogy asszisztálnak életerős emberek öntönkretételéhez. Ráadásul irgalmatlan pénzeket pumpálnak a nepáli államba. Olyan pénzeket, amiket itthon is el lehet költeni a szponzorációs piacon, és nem belélegezhető oxigén lesz belőle a 3-as meg a 4-es táborban.
Mert a végén mit mondhatunk el? A mi fiúnk borja jutott fel 452.-nek az Everestre fél herével, miközben a Bánk bán ragyogó áriáit dudorászta? Közvetlenül egy kéz és lábnélküli fülöp-szigeteki lábfejmodell után, aki mellesleg hárfázik.
Nem humorizálni akarok más ember nyomorán, és speciális tudatállapotán, csak szeretném érzékeltetni, hogy mekkora genyóság ezt pénzzel támogatni.
Mert ez arra viszi rá az erre fogékony embereket, hogy beleragadjanak ebbe a tudatállapotba, és elhiggyék magukról, hogy ebből meg lehet élni, mint Erős Zsolt , vagy a "mindenre fel nem mászó" Klein Dávid. Utóbbinak valószínűleg több esze van, mint a hasonszőrűeknek, mert rájött, hogy csak akkor tudja élvezni a szponzorok pénzét, ha le is jön. Nem baj! Majd jövőre....
Legyen már egy kis eszünk, és ne adjuk a nevünket (meg a magyar zászlót) ahhoz, hogy életerős emberek pénzért eutanáziát hajtsanak magukon végre, valahol 8000 méter felett .
:mad:
U.I.: Azokat az "ostoba", támogató nőket sem értem meg, akik ehhez asszisztálnak a nyomorultaknak. Ostobát írtam, mert épeszű feleségnek (pláne több gyerekkel) már ott dobbantania kellene, amikor a férje úgy dönt, hogy az Everest alaptáboránál tovább szeretne menni.

Tudom, hogy megosztó a hozzászólásom, és kapok majd hideget-meleget (főleg hideget), de viszonylag végigkövettem kibicként a híradásokat az utóbbi időben a témában, és a pöcsöm tele van magával a jelenséggel.....
....miközben persze szorítok a gyökereknek, hogy ne maradjanak ott. De rá kellett jönnöm, hogy ez ellen csak egyféle képen lehet tenni.
Ha Magyarország meghozná ezt az egyetlen, kategorikus, és nagy médiafelhajtással (a mainstreamben és főleg a hegymászó médiában) bejelentett döntést, akkor talán el fog gondolkozni rajta pár másik ország is, hogy mekkora abszurditás is egy ilyen lemming train mögé beállni. Kevesebb támogató ország, kevesebb mászó.Így kevesebb lesz a sherpa is, akiket el tud tarntani az ipar. Ezzel pedig LÉNYEGESEN kevesebb ember lesz a táborokban, amivel tulajdonképpen környezetvédelmi szempontokból is üdvözítőt tennénk.
 
Először is elnézést a topic választás miatt, de nem találok alkalmas helyet a következő soroknak, viszont szeretném ha minél több itteni olvasóhoz eljutna.
Kedves adminok, amennyiben lehetséges, kérlek hagyjátok.

Az elmúlt napokban sokan értesülhettetek arról, hogy Suhajda Szilárd alpinistának nyoma veszett a Mount Everest-en 8795 méteres magasságban. Az azóta eltelt időt és a sikertelen mentőakciót figyelembe véve kijelenthetjük, hogy életét vesztette.
Szerető férj, apa és barát volt, akinek az elvesztése sokaknak be nem tölthető űrt hagyott az életében.

Viszont arról szeretnék most írni nektek, hogy mindezeken felül egy igazi harcos volt.
Őszinte és tiszta szívű ember, aki a legnemesebb harcot vívta. Nem egy ellenséggel küzdött meg, hanem önmagával és a természettel, az emberi teljesítőképesség határaival.
Oda merészkedett, ahová mások nem, és a legnehezebb módot választotta. Egyedül, oxigén nélkül mászott.
Az ilyen bátor, kihívásokat kereső emberek az emberiség úttörői, akiket mások számára megmagyarázhatatlan erővel hív az ismeretlen.
Ő a mennyekig mászott a fagyos poklon keresztül, de végül a hegy úgy döntött maradnia kell.

Egy igaz embert veszítettünk.

"A hegymászás számomra az önmegvalósítás csodálatos lehetősége. Egy élhetetlen világba lépsz be, ahol éppúgy lelsz békére és mennyei szépségre, mint pokoli sötét erőkre és sziklakemény, fagytól zord, üres sötétségre. Egyszerre vesz körül a Minden és a Semmi. A teljesség és az üresség. És mindazon csoda által, ami a szemed elé tárul, minden nehéz lélegzet, minden újabb lépés közelebb visz saját magad teljesebb megismeréséhez. Nem csak az ismeretlen és a világ felfedezését jelenti odafent lenni: önmagad megismerését is. Az ember elveszik és magára talál: a test és lélek új állapotait ismered meg. Újjáértelmeződik múlt, jelen és jövő. Újjászületsz."
 
Ez egy olyan dolog, hogy valóban szomorú ami történt, de a média amit csinál ez ügyben, az szánalmas. Szvsz nem promózunk országos médiában kattintások miatt olyat, hogy vki megy a halálba önszántából, mert híres akar lenni, mindezt úgy, hogy van családja. Nem ez az első ilyen a médiától. Jusson fel, jöjjön hír, és kész. De nem, drámázik a média.
Na meg a sok hozzáértő:
"Olyan nincs, hogy segítségnyújtás nélkül elmegyek valaki mellett!"
1, Persze, a Gellért-hegyen.
2, Kivéve, amikor a körúton átléped, aki előtted esik össze, mert 'biztos csak egy részeg'.

Ennél már csak az a nagyobb baj, hogy aztán ezzel a tudással és magabiztossággal nekiindulnak túrázni. (Nemrég a Zemplénben egy nő nyári miniruha - magassarkú cipellő kombóban, mondván, neki az a hegymászó cipője. Én kérek elnézést, nekem meg a Krivánnál kezdődik a hegy, és egyik túrán se az volt a célom, hogy a mentők hozzanak le.)
Az a baj, h nálunk keveseknek van fogalma arról, hogy mi a valódi hegy, és hogy a Himalája még annál is sokkal-sokkal durvább.
 
Először is elnézést a topic választás miatt, de nem találok alkalmas helyet a következő soroknak, viszont szeretném ha minél több itteni olvasóhoz eljutna.
Kedves adminok, amennyiben lehetséges, kérlek hagyjátok.

Az elmúlt napokban sokan értesülhettetek arról, hogy Suhajda Szilárd alpinistának nyoma veszett a Mount Everest-en 8795 méteres magasságban. Az azóta eltelt időt és a sikertelen mentőakciót figyelembe véve kijelenthetjük, hogy életét vesztette.
Szerető férj, apa és barát volt, akinek az elvesztése sokaknak be nem tölthető űrt hagyott az életében.

Viszont arról szeretnék most írni nektek, hogy mindezeken felül egy igazi harcos volt.
Őszinte és tiszta szívű ember, aki a legnemesebb harcot vívta. Nem egy ellenséggel küzdött meg, hanem önmagával és a természettel, az emberi teljesítőképesség határaival.
Oda merészkedett, ahová mások nem, és a legnehezebb módot választotta. Egyedül, oxigén nélkül mászott.
Az ilyen bátor, kihívásokat kereső emberek az emberiség úttörői, akiket mások számára megmagyarázhatatlan erővel hív az ismeretlen.
Ő a mennyekig mászott a fagyos poklon keresztül, de végül a hegy úgy döntött maradnia kell.

Egy igaz embert veszítettünk.

"A hegymászás számomra az önmegvalósítás csodálatos lehetősége. Egy élhetetlen világba lépsz be, ahol éppúgy lelsz békére és mennyei szépségre, mint pokoli sötét erőkre és sziklakemény, fagytól zord, üres sötétségre. Egyszerre vesz körül a Minden és a Semmi. A teljesség és az üresség. És mindazon csoda által, ami a szemed elé tárul, minden nehéz lélegzet, minden újabb lépés közelebb visz saját magad teljesebb megismeréséhez. Nem csak az ismeretlen és a világ felfedezését jelenti odafent lenni: önmagad megismerését is. Az ember elveszik és magára talál: a test és lélek új állapotait ismered meg. Újjáértelmeződik múlt, jelen és jövő. Újjászületsz."
Sajnálom, hogy ebbe a topikba is betetted, azt hittem a HTKA talán nélkülözni fogja ezt a "szenzációt".

Picit dühítő, hogy a csapból is egy celeb dicsőítése folyik. Ha egy szerető férj és apa lett volna, akkor nem vállalja fel ezt az utat. Véleményem, hogy amit 30 éves korig nem tudsz teljesíteni, mert nem vagy rá elég felkészült, akkor már 40 éves korban hanyagold, mert már fizikailag nem vagy rá képes.
Ezeknek a típusú embereknek valamilyen gyerekkori traumája lehetett, hogy állandóan bizonyítani akarják, hogy ők a legtökösebbek.

Klein Dávidod becsülöm, mert tudta, hogy mit bír és inkább lejött. Lehet, hogy nem ért el mindent de még életben van.

Értem én, hogy szép pénzt akart keresni, ezért volt a ruháján a szponzorok neve. Ha sikerült volna, akkor mi is történt volna? Ő lett volna a leghíresebb? Meddig? Tudományos célja nem lehetett, mert amire a tudósok kíváncsiak voltak, azokat a kísérleteket a nyomáskamrákban elvégezték. A gyereke az veszített a legtöbbet.

Profinak nem volt profi, mert a profi meg tudja határozni a képességeinek a határait. Ő nem tudta.

Egy hozzászólás, ami elég sokat elmond az egészről. Az esetek döntő többségében a vélemény ilyen, vagy nagyon hasonló, de nincs ennyire kifejtve.

„Mindenkinek a saját dimenziójában van kihívása. Egyesek a beteg szeretteiket, nagyszülőket ápolják otthon, inzulinozzák, etetik, pelenkázzák és fürdetik, míg a végén már nincs idejük élni sem. Mások meg akkora 5 perc világhírnév-hajhászó önmegvalósításban vannak, hogy még a kisgyerekükről való gondoskodás felelőssége sem tudja az önveszélyes és tízmilliókba kerülő extrém sporttól visszatartani őket. Hát nem is tudom..., valahogy többre tartom annak a névtelen hősnek a teljesítményét, aki utolsó fillérjeit is ápolókra és a gyereke tisztességes felnevelésére költi és kemény munka mellett még a saját agyvérzéses nagyanyjának is kitörli a fenekét, megfürdeti és bepelenkázza nap mint nap, mint azt, aki szponzorok tízmillióiból felmászik egy hegyre, ami mostanra már nem több, mint egy jó drága temető-átjáróház és egy szűk belterjes hegymászóközösségen kívül kb. senkit nem érdekel, hogy mikor és hányan másztak már fel oda így vagy úgy. Ha még fel sem ér, de hátrahagy egy gyászoló özvegyet meg egy árva gyereket, akkor aztán meg pláne sok értelme volt... De persze nem a győzelem a fontos, hanem a részvétem.”
 
Sajnálom, hogy ebbe a topikba is betetted, azt hittem a HTKA talán nélkülözni fogja ezt a "szenzációt".

Picit dühítő, hogy a csapból is egy celeb dicsőítése folyik. Ha egy szerető férj és apa lett volna, akkor nem vállalja fel ezt az utat. Véleményem, hogy amit 30 éves korig nem tudsz teljesíteni, mert nem vagy rá elég felkészült, akkor már 40 éves korban hanyagold, mert már fizikailag nem vagy rá képes.
Ezeknek a típusú embereknek valamilyen gyerekkori traumája lehetett, hogy állandóan bizonyítani akarják, hogy ők a legtökösebbek.

Klein Dávidod becsülöm, mert tudta, hogy mit bír és inkább lejött. Lehet, hogy nem ért el mindent de még életben van.

Értem én, hogy szép pénzt akart keresni, ezért volt a ruháján a szponzorok neve. Ha sikerült volna, akkor mi is történt volna? Ő lett volna a leghíresebb? Meddig? Tudományos célja nem lehetett, mert amire a tudósok kíváncsiak voltak, azokat a kísérleteket a nyomáskamrákban elvégezték. A gyereke az veszített a legtöbbet.

Profinak nem volt profi, mert a profi meg tudja határozni a képességeinek a határait. Ő nem tudta.

Egy hozzászólás, ami elég sokat elmond az egészről. Az esetek döntő többségében a vélemény ilyen, vagy nagyon hasonló, de nincs ennyire kifejtve.

„Mindenkinek a saját dimenziójában van kihívása. Egyesek a beteg szeretteiket, nagyszülőket ápolják otthon, inzulinozzák, etetik, pelenkázzák és fürdetik, míg a végén már nincs idejük élni sem. Mások meg akkora 5 perc világhírnév-hajhászó önmegvalósításban vannak, hogy még a kisgyerekükről való gondoskodás felelőssége sem tudja az önveszélyes és tízmilliókba kerülő extrém sporttól visszatartani őket. Hát nem is tudom..., valahogy többre tartom annak a névtelen hősnek a teljesítményét, aki utolsó fillérjeit is ápolókra és a gyereke tisztességes felnevelésére költi és kemény munka mellett még a saját agyvérzéses nagyanyjának is kitörli a fenekét, megfürdeti és bepelenkázza nap mint nap, mint azt, aki szponzorok tízmillióiból felmászik egy hegyre, ami mostanra már nem több, mint egy jó drága temető-átjáróház és egy szűk belterjes hegymászóközösségen kívül kb. senkit nem érdekel, hogy mikor és hányan másztak már fel oda így vagy úgy. Ha még fel sem ér, de hátrahagy egy gyászoló özvegyet meg egy árva gyereket, akkor aztán meg pláne sok értelme volt... De persze nem a győzelem a fontos, hanem a részvétem.”

Erre az eszmefuttatasodra csak azert nem valaszolnek, mert nem er meg egy kitiltast. Mindenesetre mutathatnal nem kicsit tobb tiszteletet! Es ezzel igy zarnam is…
 
Amúgy bennem is van egy ilyen kettős érzés, hiszen nyilvánvalóan nem a
tudomány, emberiség stb szolgálatában halt meg, hanem 'csak' a saját 'önzősége' miatt.
Most az, hogy ez dicsőség, hírnév kergetés, agyi 'kattanás' az mellékes.
De ugyan akkor -ettől függetlenül- mélységes respect annak, aki ilyen teljesítményre képes.
Nekem magasságból bőven elég a nagy létra :D
 
Amúgy bennem is van egy ilyen kettős érzés, hiszen nyilvánvalóan nem a
tudomány, emberiség stb szolgálatában halt meg, hanem 'csak' a saját 'önzősége' miatt.
Most az, hogy ez dicsőség, hírnév kergetés, agyi 'kattanás' az mellékes.
De ugyan akkor -ettől függetlenül- mélységes respect annak, aki ilyen teljesítményre képes.
Nekem magasságból bőven elég a nagy létra :D
Ehhez nem kapcsolódik, de rád gondoltam és így volt a legkönnyebb nekem. :)

"Mindenesetre a Google is fejet hajt a történelmi tett előtt: ha bárki rákeres a Luton Townra, akkor egy rövid tűzijátékkal kedveskedik az óriáscég."

Kattintás erre:


 
  • Tetszik
Reactions: SirHiggins
Sajnálom, hogy ebbe a topikba is betetted, azt hittem a HTKA talán nélkülözni fogja ezt a "szenzációt".

Picit dühítő, hogy a csapból is egy celeb dicsőítése folyik. Ha egy szerető férj és apa lett volna, akkor nem vállalja fel ezt az utat. Véleményem, hogy amit 30 éves korig nem tudsz teljesíteni, mert nem vagy rá elég felkészült, akkor már 40 éves korban hanyagold, mert már fizikailag nem vagy rá képes.
Ezeknek a típusú embereknek valamilyen gyerekkori traumája lehetett, hogy állandóan bizonyítani akarják, hogy ők a legtökösebbek.

Klein Dávidod becsülöm, mert tudta, hogy mit bír és inkább lejött. Lehet, hogy nem ért el mindent de még életben van.

Értem én, hogy szép pénzt akart keresni, ezért volt a ruháján a szponzorok neve. Ha sikerült volna, akkor mi is történt volna? Ő lett volna a leghíresebb? Meddig? Tudományos célja nem lehetett, mert amire a tudósok kíváncsiak voltak, azokat a kísérleteket a nyomáskamrákban elvégezték. A gyereke az veszített a legtöbbet.

Profinak nem volt profi, mert a profi meg tudja határozni a képességeinek a határait. Ő nem tudta.

Egy hozzászólás, ami elég sokat elmond az egészről. Az esetek döntő többségében a vélemény ilyen, vagy nagyon hasonló, de nincs ennyire kifejtve.

„Mindenkinek a saját dimenziójában van kihívása. Egyesek a beteg szeretteiket, nagyszülőket ápolják otthon, inzulinozzák, etetik, pelenkázzák és fürdetik, míg a végén már nincs idejük élni sem. Mások meg akkora 5 perc világhírnév-hajhászó önmegvalósításban vannak, hogy még a kisgyerekükről való gondoskodás felelőssége sem tudja az önveszélyes és tízmilliókba kerülő extrém sporttól visszatartani őket. Hát nem is tudom..., valahogy többre tartom annak a névtelen hősnek a teljesítményét, aki utolsó fillérjeit is ápolókra és a gyereke tisztességes felnevelésére költi és kemény munka mellett még a saját agyvérzéses nagyanyjának is kitörli a fenekét, megfürdeti és bepelenkázza nap mint nap, mint azt, aki szponzorok tízmillióiból felmászik egy hegyre, ami mostanra már nem több, mint egy jó drága temető-átjáróház és egy szűk belterjes hegymászóközösségen kívül kb. senkit nem érdekel, hogy mikor és hányan másztak már fel oda így vagy úgy. Ha még fel sem ér, de hátrahagy egy gyászoló özvegyet meg egy árva gyereket, akkor aztán meg pláne sok értelme volt... De persze nem a győzelem a fontos, hanem a részvétem.”
Már én is sajnálom.
Disznók elé gyöngyöt vetni.
Nem hittem, hogy ilyen csekély emberek olvassák.
Volt szerencsém őt megismerni, és egyetlen szavad sem igaz rá.
 
Sajnálom, hogy ebbe a topikba is betetted, azt hittem a HTKA talán nélkülözni fogja ezt a "szenzációt".

Picit dühítő, hogy a csapból is egy celeb dicsőítése folyik. Ha egy szerető férj és apa lett volna, akkor nem vállalja fel ezt az utat. Véleményem, hogy amit 30 éves korig nem tudsz teljesíteni, mert nem vagy rá elég felkészült, akkor már 40 éves korban hanyagold, mert már fizikailag nem vagy rá képes.
Ezeknek a típusú embereknek valamilyen gyerekkori traumája lehetett, hogy állandóan bizonyítani akarják, hogy ők a legtökösebbek.

Klein Dávidod becsülöm, mert tudta, hogy mit bír és inkább lejött. Lehet, hogy nem ért el mindent de még életben van.

Értem én, hogy szép pénzt akart keresni, ezért volt a ruháján a szponzorok neve. Ha sikerült volna, akkor mi is történt volna? Ő lett volna a leghíresebb? Meddig? Tudományos célja nem lehetett, mert amire a tudósok kíváncsiak voltak, azokat a kísérleteket a nyomáskamrákban elvégezték. A gyereke az veszített a legtöbbet.

Profinak nem volt profi, mert a profi meg tudja határozni a képességeinek a határait. Ő nem tudta.

Egy hozzászólás, ami elég sokat elmond az egészről. Az esetek döntő többségében a vélemény ilyen, vagy nagyon hasonló, de nincs ennyire kifejtve.

„Mindenkinek a saját dimenziójában van kihívása. Egyesek a beteg szeretteiket, nagyszülőket ápolják otthon, inzulinozzák, etetik, pelenkázzák és fürdetik, míg a végén már nincs idejük élni sem. Mások meg akkora 5 perc világhírnév-hajhászó önmegvalósításban vannak, hogy még a kisgyerekükről való gondoskodás felelőssége sem tudja az önveszélyes és tízmilliókba kerülő extrém sporttól visszatartani őket. Hát nem is tudom..., valahogy többre tartom annak a névtelen hősnek a teljesítményét, aki utolsó fillérjeit is ápolókra és a gyereke tisztességes felnevelésére költi és kemény munka mellett még a saját agyvérzéses nagyanyjának is kitörli a fenekét, megfürdeti és bepelenkázza nap mint nap, mint azt, aki szponzorok tízmillióiból felmászik egy hegyre, ami mostanra már nem több, mint egy jó drága temető-átjáróház és egy szűk belterjes hegymászóközösségen kívül kb. senkit nem érdekel, hogy mikor és hányan másztak már fel oda így vagy úgy. Ha még fel sem ér, de hátrahagy egy gyászoló özvegyet meg egy árva gyereket, akkor aztán meg pláne sok értelme volt... De persze nem a győzelem a fontos, hanem a részvétem.”
Egyetértek Veled!

Kapcsolódó:

 
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

 
  • Tetszik
Reactions: LMzek 2.0
Na meg a sok hozzáértő:
"Olyan nincs, hogy segítségnyújtás nélkül elmegyek valaki mellett!"
1, Persze, a Gellért-hegyen.
2, Kivéve, amikor a körúton átléped, aki előtted esik össze, mert 'biztos csak egy részeg'.

Ennél már csak az a nagyobb baj, hogy aztán ezzel a tudással és magabiztossággal nekiindulnak túrázni. (Nemrég a Zemplénben egy nő nyári miniruha - magassarkú cipellő kombóban, mondván, neki az a hegymászó cipője. Én kérek elnézést, nekem meg a Krivánnál kezdődik a hegy, és egyik túrán se az volt a célom, hogy a mentők hozzanak le.)
Az a baj, h nálunk keveseknek van fogalma arról, hogy mi a valódi hegy, és hogy a Himalája még annál is sokkal-sokkal durvább.
És még mindig van, aki alulmúlja:
"Miért nem ment érte helikopter?" - És hova a retekbe száll le, kiscsillag?!
 
  • Szomorú
Reactions: Kim Philby