[BIZTPOL] Közép- és Dél-Amerika

Időzítettem:
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
 
 
Lula, a DS kedvenc.
 
  • Tetszik
Reactions: LMzek 2.0
Érdekes fejlemény, állítólag Argentína holnap aláír egy szerződést Indiával 15 db Tejas Mk1A, és valamennyi (talán szintén 15?) LCH harci helikopter vásárlásáról.

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
Érdekes fejlemény, állítólag Argentína holnap aláír egy szerződést Indiával 15 db Tejas Mk1A, és valamennyi (talán szintén 15?) LCH harci helikopter vásárlásáról.

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
Úgy tűnik, egyelőre vagy kacsa, vagy még nem végeztek a tárgyalásokkal. Egy info szerint szándéknyilatkozatot írtak alá 20 db LCH helikopterről, de ez sincs megerősítve.

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
Bloomberg ajvék, Salvadorban az arab származású elnök vaskézzel leszámol a bűnözéssel (amit a nép 90%-a támogat). Ezzel pedig a demokráciát is szétzúzza szerintük.

 
Bloomberg ajvék, Salvadorban az arab származású elnök vaskézzel leszámol a bűnözéssel (amit a nép 90%-a támogat). Ezzel pedig a demokráciát is szétzúzza szerintük.

Persze hiszen a demokràcia a modernitàs génjeit hordozó kis csapatnak a dagonyàja és a jóravaló bûnözôk is a fontos részei ennek mint szerte a vilàgon ahol demokràciàznak. Gondolj bele, ha kitakarítjàk ôket a gazdatestbôl, ajvé, micsoda veszteség lesz. Meg múltba révedô laposföldesek is àm, ha ez nem jó nekik.
 
Nicaragua elnöke aláírta az orosz katonai bázisok építését engedélyező rendeletet

Daniel Ortega nicaraguai elnök rendeletet írt alá, amely lehetővé teszi orosz katonai bázisok építését az országban, és benne cirkáló rakéták telepítését.
Távolság Washingtontól - legfeljebb 3000 km légi úton.

Most az amerikaiaknak, akik nyíltan Nicaragua, majd Kuba és Venezuela invázióját tervezték, át kell gondolniuk agresszív politikájukat a Karib-térségben.
 
Nem lepődnék meg,ha valami drog ellenes korlátozott háború félét indítanának.
Muszáj nekik, mert különben az USA fogja a kezébe venni a dolgokat záros határidőn belül. A mexikói hadsereg egyébként a méretéből adódóan képes lenne erre. Viszont minden ilyen belső kezdeményezés biztosan bukásra van ítélve a mexikói kormány részéről már csak a hadsereg és a rendőrség tiszti karának korrumpáltsága (szinte mind a kartellek zsebében vannak) miatt is. Ez alól talán a La Marina azaz a mexikói "tengerészgyalogság" (naval infantry) az egyedüli kivétel amely teljesen lojális a kormányhoz, azonban kevesen vannak. Mindösszesen 30 ezer fős kontingens. Ezért csak kisebb koncentrált rajtaütésekre képesek pl. 2009-ben.
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

"US Military Intervention in Mexico Would Be a Disaster"​

Az USA azonban csak a Mexikói hadsereggel közösen lenne képes ezt végrehajtani már csak Mexikó méretéből és a lakosság létszámából kiindulva is. Így is min. 250 ezer (Ez is több mint ami Irakban volt és Irak másfélszer kisebb ill. harmad ekkora populációval rendelkezik), de inkább dupla annyi fős amerikai expedíciós erőre lenne szüksége...Úgy, hogy a jelenlegi állományt is alig tudják fenntartani a romló toborzási adatok alapján. Ráadásul itt nem bombázgathatna szabadon hiszen egy szomszédos, szövetséges, ráadásul keresztény országról van szó.
így is valószínűleg az Iraki megszállás 2.0 lenne belőle. Továbbá nem flip-flop papucsos dzsihadisták ellen, hanem jól felfegyverzett drogbandák ellen kellene harcolni. Hegyek között, dzsungelben és óriási metropoliszokban. Ráadásul itt nem jól őrzött laktanyákban kellene üldögélni néha járőrt küldeni. Hanem aktívan kint kellene lenni az utakon. Folyamatosan ellenőrizve a drog forgalmat és a raktárok után kutatni, ill. üldözni a kartellek fegyvereseit a hegyekben. Mindezt kéz a kézben a mexikói kormánnyal és csapataival.
Azonban a jelenlegi mexikói elnök Obrador ebbe jelenleg nem megy bele. Valamilyen szinten érthető visszatekintve, mennyit háborúzott egymással a két ország az 1800-as évektől az 1900-as évek elejéig. Nem szeretnének az amerikai hadsereget látni az ország földjén.
Ennek ellenére is valószínű azonban, hogy előbb utóbb ez fog bekövetkezni. Mert elfogy az USA türelme és mert mostanra megvan hozzá a politikai akarat és a közvélemény támogatottsága is. Az USA lakosságának is elege van. Évente 80 és 100 ezer amerikai hal meg a Mexikóból érkező metaamfetaminok miatt. Az amerikai nagyvárosok jelentős részében erősen jelen vannak a kartellek függetlenül attól mennyit költött eddig az USA ügynökségei az ellenük folytatott harcban. Ráadásul a kartellek intenzíven részt vesznek az USA déli határa ellen irányuló embercsempészetben. Ezért aztán az USA új 2023-as drogtörvénye értelmében a mexikói drog kartellek terrorista csoportoknak minősülnek.
A mexikói állam egy esetleges kéretlen USA intervenció ellen kb. semmit sem tudna tenni. Szinte nincs légvédelmi kapacitása, minimális a tüzérsége és leginkább csak könnyű csapatszállítókkal rendelkezik...max. esetleg egy országos népfelkelés segíthetne megakadályozni.
Az egydüli jó megoldás az lenne ha a mexikói elnök félretéve az ellenérzéseit behívná az amerikai csapatokat egy közös kartell ellenes hadjáratra....Az óra azonban már ketyeg.
 
Muszáj nekik, mert különben az USA fogja a kezébe venni a dolgokat záros határidőn belül. A mexikói hadsereg egyébként a méretéből adódóan képes lenne erre. Viszont minden ilyen belső kezdeményezés biztosan bukásra van ítélve a mexikói kormány részéről már csak a hadsereg és a rendőrség tiszti karának korrumpáltsága (szinte mind a kartellek zsebében vannak) miatt is. Ez alól talán a La Marina azaz a mexikói "tengerészgyalogság" (naval infantry) az egyedüli kivétel amely teljesen lojális a kormányhoz, azonban kevesen vannak. Mindösszesen 30 ezer fős kontingens. Ezért csak kisebb koncentrált rajtaütésekre képesek pl. 2009-ben.
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

"US Military Intervention in Mexico Would Be a Disaster"​

Az USA azonban csak a Mexikói hadsereggel közösen lenne képes ezt végrehajtani már csak Mexikó méretéből és a lakosság létszámából kiindulva is. Így is min. 250 ezer (Ez is több mint ami Irakban volt és Irak másfélszer kisebb ill. harmad ekkora populációval rendelkezik), de inkább dupla annyi fős amerikai expedíciós erőre lenne szüksége...Úgy, hogy a jelenlegi állományt is alig tudják fenntartani a romló toborzási adatok alapján. Ráadásul itt nem bombázgathatna szabadon hiszen egy szomszédos, szövetséges, ráadásul keresztény országról van szó.
így is valószínűleg az Iraki megszállás 2.0 lenne belőle. Továbbá nem flip-flop papucsos dzsihadisták ellen, hanem jól felfegyverzett drogbandák ellen kellene harcolni. Hegyek között, dzsungelben és óriási metropoliszokban. Ráadásul itt nem jól őrzött laktanyákban kellene üldögélni néha járőrt küldeni. Hanem aktívan kint kellene lenni az utakon. Folyamatosan ellenőrizve a drog forgalmat és a raktárok után kutatni, ill. üldözni a kartellek fegyvereseit a hegyekben. Mindezt kéz a kézben a mexikói kormánnyal és csapataival.
Azonban a jelenlegi mexikói elnök Obrador ebbe jelenleg nem megy bele. Valamilyen szinten érthető visszatekintve, mennyit háborúzott egymással a két ország az 1800-as évektől az 1900-as évek elejéig. Nem szeretnének az amerikai hadsereget látni az ország földjén.
Ennek ellenére is valószínű azonban, hogy előbb utóbb ez fog bekövetkezni. Mert elfogy az USA türelme és mert mostanra megvan hozzá a politikai akarat és a közvélemény támogatottsága is. Az USA lakosságának is elege van. Évente 80 és 100 ezer amerikai hal meg a Mexikóból érkező metaamfetaminok miatt. Az amerikai nagyvárosok jelentős részében erősen jelen vannak a kartellek függetlenül attól mennyit költött eddig az USA ügynökségei az ellenük folytatott harcban. Ráadásul a kartellek intenzíven részt vesznek az USA déli határa ellen irányuló embercsempészetben. Ezért aztán az USA új 2023-as drogtörvénye értelmében a mexikói drog kartellek terrorista csoportoknak minősülnek.
A mexikói állam egy esetleges kéretlen USA intervenció ellen kb. semmit sem tudna tenni. Szinte nincs légvédelmi kapacitása, minimális a tüzérsége és leginkább csak könnyű csapatszállítókkal rendelkezik...max. esetleg egy országos népfelkelés segíthetne megakadályozni.
Az egydüli jó megoldás az lenne ha a mexikói elnök félretéve az ellenérzéseit behívná az amerikai csapatokat egy közös kartell ellenes hadjáratra....Az óra azonban már ketyeg.

Mindenesetre megváltás lenne a világnak, ha beleugranak egy ilyen mocsárba az amcsik. Amennyire szeretik őket tőlük délre, hamar nacionalista színezetet öltene a kartellek harca.
 
Argentina és az örökké tartó gazdasági válság....

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.