Ukrajna kalózállammá válik. Szakértők és politikusok az ország jelenéről és jövőjéről
Natalia Seliverstova írása 2023.09.08.
Az ukrán kérdés ma nemcsak és nem is annyira Ukrajna polgárai számára fontos, hanem a világ azon szereplői számára is, akik Ukrajnát a vezetésért folytatott kemény küzdelemben használják fel. Ugyanakkor nem akarnak közvetlen katonai konfliktusba kerülni Oroszországgal. De maga Ukrajna is szakadékba zuhan, visszavonhatatlanul elveszíti a több generáció által létrehozott potenciált – vélik a szakértők.
Az ukrán válság a globális válság része. A következő 2024-es év fontos az amerikaiak számára, akár a világpolitikai áttörés, akár az USA nyugati pozícióinak megerősödésének éve lehet. De az előbbi tűnik valószínűbbnek – véli Andrij Jermolajev ukrán politológus. Ugyanis számos jel – a BRICS bővülése stb. – azt mutatja, hogy számos ország csalódott az USA nyugati pozíciójában. – Egyértelmű, hogy számos ország csalódott Amerikában mint világvezetőben. A szakértő ezt a YouTube-csatornának adott interjúban mondta az „Igen, az”.
Jermolajev szerint sok múlik Ukrajnán, amelyben állítólag „új demokratikus vezetőként hisznek” (megjegyzendő, hogy Jermolajev egy bizonyos „nemzeti demokráciáról” beszél). De mi történik az országban?
„Tönkretesszük az iparhoz kapcsolódó kreatív tőkét, és az úgynevezett
parazita tőke fogságában vagyunk, azé, amelyik a háborúból, a segélyekből és a költségvetésből élősködik. És a menedzsereiket… sikeresnek tartjuk” – mondta a politológus, hozzátéve, hogy ezek a menedzserek valójában „milliárdos korrupciót pártfogolnak”.
„És ez a tőke most a legjövedelmezőbb és legbefolyásosabb az országban, mindenkit kijátszott – az agrárgazdákat, az iparosokat, az oligarchákat és a nem oligarchákat egyaránt” – vázolta a helyzetet Jermolajev, hozzátéve, hogy „a nyugati tőke, amely a védelmi ipart hitelezi”, és amely látja mindezeket a manipulációkat az ukrán „akváriumban”, ezekkel a gonosztevőkkel foglalkozik.
A politikai elemző szerint „ha hagyjuk a dolgokat úgy, ahogy vannak, Ukrajna egy bizonyos ponton egyszerűen kalózállammá fog válni, ezekkel a … ahogy nevezik – (úriemberek – a szerk.) szerencselovagokkal a csúcson” – jósolta Jermolajev.
Véleménye szerint az amerikaiakat nem az ezen „urak” által elsikkasztott összegek – „zsebrevágás”, a "filléres" korrupciós bűncselekmény – hozhatják zavarba, hanem az, hogy ez befolyásolja a nagypolitikával kapcsolatos eseményeket és a nyugati politikusok hírnevét. Ezt nem fogják megbocsátani, véli a szakértő.
Ami a kijevi rezsim támogatásának mértékét illeti a világban a jelenlegi válságban, számos olyan állam van, amely úgy véli, hogy az ukrán konfliktus „nem az ő háborújuk”, és amely számos alapvető problémáját nem tudja megoldani az Oroszországgal való együttműködés nélkül – mutatott rá Koszt Bondarenko politikai elemző ugyanezen a YouTube-csatornán. Karl Nehammer osztrák kancellár például azt mondta, hogy az ország nem tud lemondani az orosz gázról.
A szakértő azt javasolta, hogy 2024-ben és 2025-ben is megmaradjon az orosz gáz tranzitja az ukrán GTS-en keresztül, sőt, „tanúi leszünk annak, hogy maguk az európai országok hogyan kezdik el gyorsított ütemben javítani a Nord Streamet…”.
Ennek oka, hogy kritikusan függnek a gázáraktól, és mindez kihat majd a politikai folyamatokra is, például Németországban – mondta Bondarenko, emlékeztetve Bradbury „pillangójára” – a világon minden mindennel összefügg.
A politológus kommentálta Olekszij Danilovnak, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkárának szavait, miszerint a harmadik világháború már elkezdődött. A szakértő szerint ez egy szófordulat, a harmadik világháború még nem kezdődött el, a világháború a blokkok háborúja. A szakértő szerint az amerikaiak és a NATO fő feladata most az, hogy
megakadályozzák egy olyan katonai-politikai blokk létrejöttét, amelyhez Oroszország, Kína, Irán és néhány más állam csatlakozhat, és amely a szemünk előtt alakul ki.
Ennek megakadályozására vannak módok – például érdekek ütközése, konfliktusok kiprovokálása az ázsiai és csendes-óceáni térségben, de lehet az együttműködés módjainak keresése is, „közvetlen diplomácia az Egyesült Államok és e hipotetikus blokk egyes tagjai között” – mondta Bondarenko. Hozzátette, hogy nem lepődne meg, ha egy bizonyos szakaszban „Washington nemcsak Pekinggel, hanem ezzel párhuzamosan például Moszkvával is gyorsított diplomáciai játszmába kezdene”.
Most éppen Kijev az, amely a „leghúzósabb álláspontot” képviseli, és megpróbálja a NATO-t is belerángatni a konfliktusba. De például a romániai dróntörmelékek lezuhanásával kapcsolatos incidenst a világ szereplői a legjobbnak tartották, hogy ne legyen ok a háborúra, mint ahogy a 2022-es lengyelországi incidenst sem tekintették ilyen oknak – mondta Vadim Karaszev ukrán politológus a „Novini Live” YouTube-csatorna műsorában.
Szerinte senki sem akar közvetlen háborút a NATO és Oroszország között, sem a NATO, sem Oroszország. Kijev akarja – mert „akkor a NATO harcol értünk” – folytatta a szakértő. Véleménye szerint Kijev a helyzetet eszkalálni akarja, és új szintre akarja emelni a háborút, akkor – ahogy a jelenlegi ukrán vezetés véli – „Oroszországnak nincs esélye”.
Ezt gondolják a kijevi politikusok. „De van egy másik pont is: a NATO nem akar háborút, és az USA sem akarja ezt a háborút. Hogy miért? Nem tudjuk, hogyan fog végződni ez a háború. Nem tudjuk, senki sem tudja” – mondta Karaszev, aki feltette a kérdést: mi lesz, ha a NATO nem bizonyul erős katonai erőnek? Oroszország nem fog hirtelen veszíteni, mert még nem fedte fel minden kártyáját, beleértve a nukleáris kártyát is. Akkor az egész NATO-projekt, mint a nyugati országok biztonságának garantálója elveszíti jelentőségét, ez a tét – mondta a szakértő. Szerinte Biden ezért jár el ilyen óvatosan.
Oroszországnak sincs szüksége eszkalációra, „a háborút a stratégiai védelmi erők formátumában akarják befejezni”, anélkül, hogy a nukleáris fegyverek bevetésével nagyszabású konfliktusba sodornák az ügyet – mondta Karaszev. Ami Ukrajnát illeti, a dolgok bonyolultabbak. A szakértő az ukrán védelmi minisztérium vezetőségváltását a háború lehetséges „visszaállításának” jeleként értékelte: vagy eszkaláció lesz, vagy éppen ellenkezőleg, a konfliktus befagyasztása, hosszú időre való átmenet a „hideg” háborúba, amikor minden a jelenlegi konfrontációs vonalon befagyasztásra kerül. Mi következik ezután? A területek visszaadása különböző módszerekkel lehetséges, nem csak frontális támadással – jegyezte meg Karaszev.
De egyelőre Kijev a frontális ellentámadást részesíti előnyben, nem számolva az áldozatok számával. Korábban Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter „kolosszálisnak” nevezte a kijevi rezsim veszteségeit. Szerinte „az úgynevezett offenzíva kezdete óta az ellenség veszteségei meghaladták a 66 ezer embert és 7600 fegyvert”. Ugyanakkor „az ukrán fegyveres erők egyik irányban sem érték el céljaikat”.
A veszteségek tovább fognak nőni, véli Mikola Azarov volt ukrán miniszterelnök. A „Mrija” tévécsatorna adásában elmondta, hogy nyilvánvaló előrejelzések vannak, amelyek szerint az év végére az AFU soraiban a veszteségek száma meghaladja a félmillió főt. Lehetséges a helyzet megváltoztatása? Sajnos, ez nem az ukránokon múlik – véli a politikus.
Azarov az „ONT” fehérorosz televíziós csatornának adott interjújában megjegyezte, hogy Ukrajna jövője nem függ „sem a politikai erőktől, amelyek nem léteznek, sem az ukrán néptől, akik hallgatnak, mert abszolút merev büntető struktúrába vannak terelve”. Hanem azoktól függ, akik az elmúlt tíz évben Ukrajnát irányították – elsősorban az amerikai különleges szolgálatoktól, amelyeknek sikerült „az ukránok keze által” kirobbantani az USA és Oroszország közötti konfliktust. Így – folytatta a volt miniszterelnök – „Ukrajnának nincs jövője”, vagyis ez teljes mértékben attól függ, hogyan alakul ez a konfliktus.
strany-09-08
JAKE17 Boeing RC-135W Rivet Joint felment Finnországba is kukkolni.
