Az a fránya statisztika. A Szu-34-es gépveszteségek közül kettő eleve pilótahiba miatt veszett oda, mert a tenger felett összeütköztek, itt a négy pilótából három azért halt meg, mert belefagyott/belefulladt a hideg tengerbe.
Volt még egy nagytestű madárrajjal ütközés, ott "csak" a földön voltak halálos áldozatok, a személyzet megmenekült.
És most ez.
Illetve volt még egy olyan leszállás utáni géptörés, ahol később újra repülőképes lett a példány.
De nézzük például a Raptort. Ott a 187 legyártott mennyiségnek a hadrafoghatósága idáig sosem volt több 70 százaléknál és most egy komoly mennyiséget le is állítottak végleg.
Öt gép veszett oda, két pilóta vesztette életét, ebből kettő volt tervezési-műszaki probléma. További három sérült meg, de javíthatóan. Volt, ahol 35 millió dollár volt a javítás költsége.
Szar statisztika? Annyira nem, hiszen sok repült órára vetítve jött ki ez az adat.
Az más kérdés, hogy a típus állandó műszaki kihívásai, korábbi súlyos tervezési hibái árnyalják a képet.