Atomfegyverek Magyarországon / "Magyar atombomba" / Atombunkerek

9 Scud indító meg 1-2 tucat rakéta volt....
Nem beszélve arról, hogy (amennyire én tudom) még hagyományos töltetű robbanófejet sem kaptunk csak betonnal kiöntött súlymakett fejeket a rakétákhoz. Hadműveleti helyzet esetén került volna átadásra a szovjetektől működő robbanófej.
Ismertem egy fickót, aki volt kint a rendszerbeállító lövészeten a Szu-ban 74-ben. Azt mondta, hogy több mint 3 km-el vétették el a kijelölt célt, de sok-sok dicséret és jutalom után hadra-foghatónak minősítették a dandárt.
 
...
Nem beszélve arról, hogy (amennyire én tudom) még hagyományos töltetű robbanófejet sem kaptunk csak betonnal kiöntött súlymakett fejeket a rakétákhoz. Hadműveleti helyzet esetén került volna átadásra a szovjetektől működő robbanófej.
Ismertem egy fickót, aki volt kint a rendszerbeállító lövészeten a Szu-ban 74-ben. Azt mondta, hogy több mint 3 km-el vétették el a kijelölt célt, de sok-sok dicséret és jutalom után hadra-foghatónak minősítették a dandárt.
Valószínüleg atomtöltetet kaptunk volna. Ekkora mennyiségnek csak így volt értelme.
 
"Az alakulat postafiókszáma 16205 volt. A katonák egyenruhájukon páncélos állományjelzőt viseltek — ez jellemző volt az atomraktárak fedésére. Háborús helyzetben innen kapta volna a tapolcai 5. Önálló Hadműveleti Rakétadandár is az atomfejeket."

 
"Az alakulat postafiókszáma 16205 volt. A katonák egyenruhájukon páncélos állományjelzőt viseltek — ez jellemző volt az atomraktárak fedésére. Háborús helyzetben innen kapta volna a tapolcai 5. Önálló Hadműveleti Rakétadandár is az atomfejeket."

Mindent felszámoltunk. Nem kellett se Tapolca,se semmi a Dunantulrol. Pedig nagyon komoly raktárak,laktanyák,épületek voltak.
 
Ez hol van vajon?

Ez szerintem biztos hogy polgári védelmi vezetési pont (az egyik fali táblán szerepel is), azaz nem katonai objektum volt (abban az értelemben persze igen hogy hogy a polgári védelem 1962-1990 között a BM helyett HM alá tartozott, de ezek a bunkerek nem katonai alegységhez tartoztak, nem katonák üzemeltették).
Minden megyének volt egy egyenterv alapján készült 240m2-es vezetési pontja (ez a megyeszékhelyek kb 20 km-es körében volt valami eldugottabb kis helyen), és minden megyeszékhelynek is volt egy vezetési pontja (ez általában a városháza vagy valamilyen fontosabb intézmény pincéjéből lett kialakítva.) Budapesten pedig minden kerületnek, illetve sok más városnak is volt pv vez pontja, pl Cegléd de erről nem érhető el semmilyen lista hogy pontosan mi alapján döntötték el hogy melyik kisebb városnak legyen a megyeszékhelyeken kívül.
A megyei vezetési pontok nagy részét lehet tudni hogy hol van, van 3 amiből múzeumot alakítottak ki és előre bejelentkezve látogatható is (pl Ágasegyháza Bács megye). Van amit a kat védelem használ gyakorlatokra, a többi az leginkább az enyészeté, mint a videón látható is, csak ezt valami csoda folytán nem kapták szét (valószínűleg annyi őrzése azért van hogy ne tudjál gépkocsival odaállni és kirámolni).
A megyeszékhelyek pv vez.pontjai állagmegőrzés alatt vannak a kat.védelem kezelésében, én Kecskeméten jártam a városháza alattiban 10 éve egy katvédelmi gyorstalpaló keretében. Az is rendesen meg van csinálva atom/gáz ellen.
 
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
egész jó állapotba van jópár lehet az országba amiről megfeledkeztek
Tessék, ez egy kicsit jobb állapotú.

Egészen pontosan itt van, 47.239903,16.896442
Ha nincs lombozat az útról meg látszik is.
 
Ez szerintem biztos hogy polgári védelmi vezetési pont (az egyik fali táblán szerepel is), azaz nem katonai objektum volt (abban az értelemben persze igen hogy hogy a polgári védelem 1962-1990 között a BM helyett HM alá tartozott, de ezek a bunkerek nem katonai alegységhez tartoztak, nem katonák üzemeltették).
Minden megyének volt egy egyenterv alapján készült 240m2-es vezetési pontja (ez a megyeszékhelyek kb 20 km-es körében volt valami eldugottabb kis helyen), és minden megyeszékhelynek is volt egy vezetési pontja (ez általában a városháza vagy valamilyen fontosabb intézmény pincéjéből lett kialakítva.) Budapesten pedig minden kerületnek, illetve sok más városnak is volt pv vez pontja, pl Cegléd de erről nem érhető el semmilyen lista hogy pontosan mi alapján döntötték el hogy melyik kisebb városnak legyen a megyeszékhelyeken kívül.
A megyei vezetési pontok nagy részét lehet tudni hogy hol van, van 3 amiből múzeumot alakítottak ki és előre bejelentkezve látogatható is (pl Ágasegyháza Bács megye). Van amit a kat védelem használ gyakorlatokra, a többi az leginkább az enyészeté, mint a videón látható is, csak ezt valami csoda folytán nem kapták szét (valószínűleg annyi őrzése azért van hogy ne tudjál gépkocsival odaállni és kirámolni).
A megyeszékhelyek pv vez.pontjai állagmegőrzés alatt vannak a kat.védelem kezelésében, én Kecskeméten jártam a városháza alattiban 10 éve egy katvédelmi gyorstalpaló keretében. Az is rendesen meg van csinálva atom/gáz ellen.

Köszönöm a részletes választ!
 
  • Tetszik
Reactions: Pista a hegyről
Ez szerintem biztos hogy polgári védelmi vezetési pont (az egyik fali táblán szerepel is), azaz nem katonai objektum volt (abban az értelemben persze igen hogy hogy a polgári védelem 1962-1990 között a BM helyett HM alá tartozott, de ezek a bunkerek nem katonai alegységhez tartoztak, nem katonák üzemeltették).
Minden megyének volt egy egyenterv alapján készült 240m2-es vezetési pontja (ez a megyeszékhelyek kb 20 km-es körében volt valami eldugottabb kis helyen), és minden megyeszékhelynek is volt egy vezetési pontja (ez általában a városháza vagy valamilyen fontosabb intézmény pincéjéből lett kialakítva.) Budapesten pedig minden kerületnek, illetve sok más városnak is volt pv vez pontja, pl Cegléd de erről nem érhető el semmilyen lista hogy pontosan mi alapján döntötték el hogy melyik kisebb városnak legyen a megyeszékhelyeken kívül.
A megyei vezetési pontok nagy részét lehet tudni hogy hol van, van 3 amiből múzeumot alakítottak ki és előre bejelentkezve látogatható is (pl Ágasegyháza Bács megye). Van amit a kat védelem használ gyakorlatokra, a többi az leginkább az enyészeté, mint a videón látható is, csak ezt valami csoda folytán nem kapták szét (valószínűleg annyi őrzése azért van hogy ne tudjál gépkocsival odaállni és kirámolni).
A megyeszékhelyek pv vez.pontjai állagmegőrzés alatt vannak a kat.védelem kezelésében, én Kecskeméten jártam a városháza alattiban 10 éve egy katvédelmi gyorstalpaló keretében. Az is rendesen meg van csinálva atom/gáz ellen.
Pár kiegészítés;

A megyei közigazgatás védett vezetési pontjai voltak az említett objektumok. Nagyságrendileg 50 fő befogadását biztosították, a védelmüket - a felszínen - "M"-ben századszintű alegység látta volna el. Békeidőben FBÖ felügyelte.
Autonómiájuk (külső energia és levegőfüggetlenségük) 48 óra volt.
Levegő beszívással és diesel aggregátorral tovább volt biztosítható a tartózkodás. (szűrt légellátás és hűtés)
A terv nem teljesen "egyen" , a belső terek elrendezése telephelyfüggő, csak a funkcionalitás azonos.
A telepítés helyét a vélelmezett atomcsapás helyszínétől való távolság (az objektum nyomásállósága) határozta meg.

A legtöbb objektum esetében nincs állagmegóvás. Ahhoz energia és munkaerő kellene. Olyan is van, amit a helyi mezőgazdasági vállalkozó már megvásárolt az állami vagyonkezelőtől.
 
A Szovjet Unió bukása előtt az európai védelmi kiadás átlaga a GDP 3,8%-a volt. Akkor ugye egy nagyon erős USA ott állt mögöttük.
Ha Trump beint (sztem nem fog) és kilép a NATO-ból, akkor 5% is kevés lesz, mert k. gyorsan kell néhány országnak atomarzenált építenie hordozó eszközökkel együtt, mert önálló csak franciáknak van. Az meg drága buli...

Nem a párszáz francia atom fogja kompenzálni az oroszok több ezért - már pedig az USA nélkül csak ennyi lesz...
Elképzelhető, hogy több tehetősebb ország beindította már az atomporgramját titokban. (Németország? Lengyelország? Spanyolország? Olaszország? Akár Románia?) Egyszer olvastam valahol, hogy Magyarországot is azok között az országok között tartják számon, amelyiknek megvan a tudása és képessége elvileg arra, hogy atomot fejlesszen.
 
Elképzelhető, hogy több tehetősebb ország beindította már az atomporgramját titokban. (Németország? Lengyelország? Spanyolország? Olaszország? Akár Románia?) Egyszer olvastam valahol, hogy Magyarországot is azok között az országok között tartják számon, amelyiknek megvan a tudása és képessége elvileg arra, hogy atomot fejlesszen.
Tudas megvan kepessegben ketelkedek nagyon komoly ipari hatter kell es ahhoz penz is kene.
 
Elképzelhető, hogy több tehetősebb ország beindította már az atomporgramját titokban. (Németország? Lengyelország? Spanyolország? Olaszország? Akár Románia?) Egyszer olvastam valahol, hogy Magyarországot is azok között az országok között tartják számon, amelyiknek megvan a tudása és képessége elvileg arra, hogy atomot fejlesszen.
Nem hiszem hogy ezt lehet titokban csinálni. Amíg az USA a NATO-ban van addig nem fognak ilyet tenni, mert nem éri meg. Rengeteg pénz, némi nemzetközi balhét is jelent.

Ami atombomba-gyártó képességünk igen csak elméleti: az ország GDP-jének pár százalék rámenne sok éven át. Nem csak bombát kell fejleszteni és miniatürizálni (ez utóbbi a nehéz!), hanem hordózó eszközt is: rakétát, robot repülőt. Azzal nem megyünk semmire, ha egy raktárban áll, mert nem tudjuk bevetni és ezt mindenki tudja is...
Jelenleg GRAD rakétát sem tudunk gyártani.

Akiknek it tényleg lehet önálló bombája az a németek meg a lengyelek - utóbbiak tuti megy is csinálnák annyira be vannak sózva. Már most kunyerálnak az USA-nak hogy hadd legyen nekik is néhány B83-as a F-35-ösekihez...
 
Igen, a Műegyetem + Paks együtt elég erős tudást képvisel. Főleg, hogy a Műegyetemnek is van egy saját, oktatási célú reaktora.
Nem magának a töltetnek a legyártása a probléma.Az simán menne.
De a szükséges fegyverminőségű hasadóanyag előállitása már qrvanagy probléma.
Két út van.Az urándúsitás,vagy szaporitó reaktorokban Pu termelés és reprocesszálás.Elméleti tudás ugyan simán megvan ezekhez is,de se ipari háttér,se pénz nincs meg hozzá.
 
Igen, a Műegyetem + Paks együtt elég erős tudást képvisel. Főleg, hogy a Műegyetemnek is van egy saját, oktatási célú reaktora.

Középiskolai anyagismeret tanárom mesélte, még amikor suliba jártam, a 80-as évek eleje ez, a következőt. Mikor sorkatona volt, elkészíttették vele és a társaival, egy atombomba metszeti makettjét. Működés elv leírásával együtt. A tanárom műszaki egyetemre járt egyébként.
A technológia ismert volt már mindenkinek, akit érdekelt, régen is.
A konkrét képesség, hogy gyakorlatban is tudják gyártani, na az nem biztos hogy megvan bárhol.
Dúsítani az uránt, ugye már az egy jó feladat. A többi meg pluszban.
Persze, elvileg megoldható lenne, de áldozni kellene rá rengeteget, valamint kilépni pár nemzetközi egyezményből, amit aláírtunk egykoron.
 
  • Tetszik
Reactions: Pogány and Venom85