Ugyanez a hiszti megy ha jüan hitelt veszünk fel és nem dollárt vagy eurót. Ez a diverzifikáció rossz….
Ehhez a posthoz biggyesztem, de nem SilvioD-nek szól, hanem általában szeretnek néhány gondolatot megosztani.
A piaci deviza hitelekkel (itt: kötvénykibocsátás) körül van egy kis félreértés.
Piaci hitelről lesz szó.
Bocsánat, de ez egy nagyon primitív megközelítés: nyugati hitel “rossz” vagy “jó” … ennek a párja a kínai hitel minősítése ugyanígy.
A magyar állam, ha deviza alapú hitelt kíván felvenni piacon (kötvénykibocsátás formájában), akkor a legnagyobb pénzpiacokon van értelme próbálkozni likviditás, költségcsökkentés+ egyebek okán.
A szóbajöhető lehetőségek: EU(Frankfurt), USA(NYC), Japán(Tokió), Kína(itt két piacon is lehetőség van erre, Sanghaj a nagyobb).
Ezek önálló piacok, önálló devizával(egymáshoz képest is változó árfolyam trendekkel), eltérő, de lassabban változó kamat lábakkal.
Magyarország nem azért nem “nyugati”hitelt vesz fel, mert fúj EU…meg EU az ellenségünk stb hülyeségek.
Van euró alapú kötvény még lakossági piacra is, ergo bárki vehet a fórumozók közül is.
Eleve euróhoz kötött a HUF árfolyama…
Amikor ilyen turbulens, gyorsan változó a világgazdaság, s a pénzpiacok trendje egymáshoz képest, akkor hangsúlyos a külső hiteleknél a diverzifikáció.
Nem azért nem EU-s hitel veszünk fel, mert a “gonosz EU”, akivel harcban állunk egyéb faszságok vagy mert drága, hanem azért mivel Magyarországát EU-s gazdaság része, így amikor felmerül a diverzifikáció igénye, akkor ahhoz másik külpiacra kell menni. Lehetőség szerint több piacot is meg lehet(kell?) célozni.
Ezért lett jen, dollár és most jüan hitel.
Amikor az adott ország pénzpiacán kötvény aukciót hirdetsz meg, akkor alapvetően a hitel kamatot két tényező határozza meg:
1. Az adott pénzpiac/ország által kibocsátott saját kötvények kamatlába.
2. Ehhez képest a piac milyen kamatfelárat vár el egy idegen ország által kibocsátott kötvényekre(bázis pontban számolva).
(Futamidővel nem foglalkozunk gyakorlatilag lineárisan érvényesül a hatása.)
Ez esetünkben azt jelenti, h Magyarország mindig drágábban valamivel nagyobb kamatra drágábban tud devizában hitelt felvenni, mint a devizát kibocsátó ország.
De, ami mindig kimarad.
A dollár és a jüan kötvényeket is euróta váltjuk(itt EUR vettünk), SWAP-oltuk. (Mert a mocskos EU).
Valójában arról van szó, h ez egy fedezeti ügylet, mely tovább csökkentheti a kamat költségeket, illetve a további kockázatok csökkentését is szolgálja.
Mivel a kötvénynek is van árfolyama.
Erre pedig azért van különösen jó lehetőség most, mivel mind a dollárhoz mind a jüan hoz képest jelentősen erősödött az EUR. Itt az elmozduláson, pontosabban a mértéken van a hangsúly, mert ez az ügylet kétirányú vissza kell majd valamikor váltani.
Ha jó az időzítés akkor “olcsóbb” is lehet a hitel.