[BIZTPOL] Nyugat-Európa és Észak-Európa (Európai Unió)

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

SilvioD

Well-Known Member
2018. december 23.
29 641
105 054
113
NATO BANK:

Az európai bankok tőkekötelezettségvállalásait eddig az ESG (környezeti, társadalmi és irányítási) kritériumok és az uniós taxonómia alakította, amelyek nagyrészt kizárják a védelmi felszerelések gyártásával foglalkozó vállalatoknak nyújtott finanszírozási kötelezettségvállalásokat. A DSRB-vel lehetséges lehet lebontani ezt az akadályt, és bennfentesek szerint kezdetben több mint 100 milliárd eurót mozgósítani.
Az meg sem fordult a fejükben, hogx az idióta Uniós szabályozást változtassák.....hisz akkor minden bank nyújthatna ilyen kölcsönt, igy csak a nagyországok öt bankja. Mki csorgassa szépen vissza a védelmi pénzeit duplán a nagyokhoz. Egyszer tőlük vegyenek fegyvereket, másodszor az ő bankjaik hiteleiből.

Mindem válság csak arra jó, hogy a Birodalom brüsszeli feje hízzon és a Birodalom központi államainak elitje gazdagodjon.
 

SilvioD

Well-Known Member
2018. december 23.
29 641
105 054
113
Jön a NATO-bank a fegyverkezés finanszírozására...


@Terminator kedvéért itt az eredeti cikk germányul...

Hát ez szuper...

A Nemzetközi Védelmi Bank (DSRB) megalapítása folyamatban van.

A DSRB Fejlesztési Csoport politikai hozzájárulásra és a transzatlanti pénzügyi intézmények, valamint az ipar támogatására építve egy nemzetközi bankot fejleszt, amelynek célja a kritikus védelmi beszerzések finanszírozása, az ellátási láncok korszerűsítése és a NATO, az EU és az indo-csendes-óceáni országok ellenálló képességének megerősítése. A bank Védelmi, Biztonsági és Ellenállóképességi Bank néven fog működni.

Júliusban egy Rachel Reeves, az Egyesült Királyság pénzügyminisztere és John Healey védelmi miniszter vezette magas szintű munkacsoport jóváhagyta a Védelmi, Biztonsági és Rugalmassági Bank (DSRB) létrehozását, a DSRB Fejlesztési Csoport szerint. Ez a nemzetállamok tulajdonában lévő nemzetközi pénzügyi intézmény célja,
hogy segítse a NATO-tagokat és a partnerországokat a 2025. júniusi NATO-csúcstalálkozón elfogadott cél elérésében, miszerint bruttó hazai termékük 5 százalékát védelmi beruházásokra kell fordítaniuk. Az Európai Parlament támogatta a kezdeményezést, és felszólította a tagállamokat a bank létrehozására.

Nemzetközi szakértői csapat biztosítja a szakértelmet

A tervtervezetet és az alapokmányt a DSRB Development Group készítette, amely egykori bankárokból, ügyvédekből, védelmi szakértőkből és politikusokból álló nemzetközi csapat. Eddig öt vezető transzatlanti pénzügyi intézmény – a Commerzbank AG, az ING Group NV, a JP MorganChase & Co, a Landesbank Baden-
Württemberg és az RBC Capital Markets –
támogatta a létrehozást. Évtizedes tapasztalattal rendelkeznek a kormányzati pénzügyi tanácsadás, a tőkemobilizálás és a pénzügyi architektúra terén. Részvételüket történelmi mérföldkőnek tekintik a projekt számára.

A bankok szakértelmet biztosítanak az államadósság-eszközök, a tőkeszerkezet, a befektetői szerepvállalás, a minősítési tanácsadás, a kockázatkezelés és az adósságtőke-piacokhoz való hozzáférés terén. A cél a magántőke gyors és megbízható kiaknázása a globális biztonság és ellenálló képesség érdekében.

A pénzügyi befolyás határozza meg az elrettentő képességet


Rob Murray, a DSRB Fejlesztési Csoport vezérigazgatója szerint a pénzügyi befolyás ma már kulcsfontosságú az elrettentés szempontjából. Kevin Reed, a csoport elnöke hangsúlyozza a változást: „A 20. században az elrettentés az ipari mozgósítást jelentette – a 21. században pedig a pénzügyi mozgósítást.” További partnereket jelentenek be a következő hetekben, mielőtt a bankstruktúra hivatalos tervezése szeptember elején megkezdődik.

Az európai bankok tőkekötelezettségvállalásait eddig az ESG (környezeti, társadalmi és irányítási) kritériumok és az uniós taxonómia alakította, amelyek nagyrészt kizárják a védelmi felszerelések gyártásával foglalkozó vállalatoknak nyújtott finanszírozási kötelezettségvállalásokat. A DSRB-vel lehetséges lehet lebontani ezt az akadályt, és bennfentesek szerint kezdetben több mint 100 milliárd eurót mozgósítani.
 

Aladeen

Well-Known Member
2021. július 17.
24 759
49 116
113
Hát ez szuper...

A Nemzetközi Védelmi Bank (DSRB) megalapítása folyamatban van.

A DSRB Fejlesztési Csoport politikai hozzájárulásra és a transzatlanti pénzügyi intézmények, valamint az ipar támogatására építve egy nemzetközi bankot fejleszt, amelynek célja a kritikus védelmi beszerzések finanszírozása, az ellátási láncok korszerűsítése és a NATO, az EU és az indo-csendes-óceáni országok ellenálló képességének megerősítése. A bank Védelmi, Biztonsági és Ellenállóképességi Bank néven fog működni.

Júliusban egy Rachel Reeves, az Egyesült Királyság pénzügyminisztere és John Healey védelmi miniszter vezette magas szintű munkacsoport jóváhagyta a Védelmi, Biztonsági és Rugalmassági Bank (DSRB) létrehozását, a DSRB Fejlesztési Csoport szerint. Ez a nemzetállamok tulajdonában lévő nemzetközi pénzügyi intézmény célja,
hogy segítse a NATO-tagokat és a partnerországokat a 2025. júniusi NATO-csúcstalálkozón elfogadott cél elérésében, miszerint bruttó hazai termékük 5 százalékát védelmi beruházásokra kell fordítaniuk. Az Európai Parlament támogatta a kezdeményezést, és felszólította a tagállamokat a bank létrehozására.


Nemzetközi szakértői csapat biztosítja a szakértelmet

A tervtervezetet és az alapokmányt a DSRB Development Group készítette, amely egykori bankárokból, ügyvédekből, védelmi szakértőkből és politikusokból álló nemzetközi csapat. Eddig öt vezető transzatlanti pénzügyi intézmény – a Commerzbank AG, az ING Group NV, a JP MorganChase & Co, a Landesbank Baden-
Württemberg és az RBC Capital Markets –
támogatta a létrehozást. Évtizedes tapasztalattal rendelkeznek a kormányzati pénzügyi tanácsadás, a tőkemobilizálás és a pénzügyi architektúra terén. Részvételüket történelmi mérföldkőnek tekintik a projekt számára.

A bankok szakértelmet biztosítanak az államadósság-eszközök, a tőkeszerkezet, a befektetői szerepvállalás, a minősítési tanácsadás, a kockázatkezelés és az adósságtőke-piacokhoz való hozzáférés terén. A cél a magántőke gyors és megbízható kiaknázása a globális biztonság és ellenálló képesség érdekében.


A pénzügyi befolyás határozza meg az elrettentő képességet


Rob Murray, a DSRB Fejlesztési Csoport vezérigazgatója szerint a pénzügyi befolyás ma már kulcsfontosságú az elrettentés szempontjából. Kevin Reed, a csoport elnöke hangsúlyozza a változást: „A 20. században az elrettentés az ipari mozgósítást jelentette – a 21. században pedig a pénzügyi mozgósítást.” További partnereket jelentenek be a következő hetekben, mielőtt a bankstruktúra hivatalos tervezése szeptember elején megkezdődik.

Az európai bankok tőkekötelezettségvállalásait eddig az ESG (környezeti, társadalmi és irányítási) kritériumok és az uniós taxonómia alakította, amelyek nagyrészt kizárják a védelmi felszerelések gyártásával foglalkozó vállalatoknak nyújtott finanszírozási kötelezettségvállalásokat. A DSRB-vel lehetséges lehet lebontani ezt az akadályt, és bennfentesek szerint kezdetben több mint 100 milliárd eurót mozgósítani.
Ha olcsón adnak hitelt arra ami kell MH-nak, de az EU-s SAFE programból nem lehet venni akkor ez jó lehet nekünk. Ha nem jók a kondíciók akkor meg ne veszünk fel innét hitelt és akkor meg tök mindegy hogy van ez a NATO-bank vagy nincs....
 

SilvioD

Well-Known Member
2018. december 23.
29 641
105 054
113
Ha olcsón adnak hitelt arra ami kell MH-nak, de az EU-s SAFE programból nem lehet venni akkor ez jó lehet nekünk. Ha nem jók a kondíciók akkor meg ne veszünk fel innét hitelt és akkor meg tök mindegy hogy van ez a NATO-bank vagy nincs....
Államközvényeket ezek a bankok korlátozás nélkül vehetnek, amiből minden állam finanszírozhatja a kiadásait. Kötelezzük inkább a bankokat arra, hogy a hiteleik x százalékát államkötvényben kell tartaniuk. Ezáltal nőne a kereslet az államkötvémyekre, olcsóbb lenne ezek kamata, az államok újrafinanszírozása.

Másrészt miért kell az az új bankkonszern? Mert az Uniós szabályozás miatt minden bank hiteleit minősìtik, mennyire zöld, mennyire fenntartható, mennyire etikus.

A Rheinmetall, KMW évek óta (értsd már 2022 előtt is) sír, hogy nem kapnak tisztességes kölcsönt, nem fonanszírozzák a bankok a fenti okokból a beruházasaikat, csak nagyobb kockázattal, magasabb kamatra. Ezért is örült az RM és hozta fel pozitiv példaként, hogy nálunk a gyárakat az állam épiti és ő visszabérli.

Szal mi lenne ha ezeket az újbaloldali, sötétzöld, jóemberkedős ideológiavezérelt szabályokat változtatnánk meg, pragmatista, realista szabályozásra??

De nem, csak néhány központi nagybankot hozunk helyzetbe, ők versenyen kívül lekaszálhatják a hasznot.

Fordítsuk le Tiszára. Az új 3%-os államilag finanszírozott lakáskölcsön csak Mészáros bankjából lenne elérhető. A többiek is adnának lakáshitelt csak 10+%-ra.
 

gergo55

Well-Known Member
2014. július 16.
4 713
12 694
113
Tehát -megint - a bankárok mondják meg, hogy mire adnak pénzt!
(Hogy a bankár honnan tudja, arról kérdezze Drábikját, Bogarát, Facsarját...)
:cool:
 

kacsacsor

Well-Known Member
2015. március 15.
17 170
24 170
113
Kötelezzük inkább a bankokat arra, hogy a hiteleik x százalékát államkötvényben kell tartaniuk. Ezáltal nőne a kereslet az államkötvémyekre, olcsóbb lenne ezek kamata, az államok újrafinanszírozása.
A kamat, az egy piaci tényező. Amikor te kötelezel valakit valamire, az nem piac.
Volt már ilyen, mondjuk 1949-től 1990-ig. Visszahoznád?
 

kacsacsor

Well-Known Member
2015. március 15.
17 170
24 170
113
A szabadversenyes kapitalizmus az hosszabb távon rablókapitalizmust jelent.
Az államnak van lehetősége, hogy beavatkozzon, sőt jó pár esetben a kötelessége (lenne), de nem teszi meg.
A piac kiiktatása viszont egyenes út a tervgazdálkodás felé. Volt már erre épp elég példa, hosszabb távon nem voltak sikeresek.
 
  • Tetszik
Reactions: zsolti

gergo55

Well-Known Member
2014. július 16.
4 713
12 694
113
A szabadversenyes kapitalizmus az hosszabb távon rablókapitalizmust jelent.
Az államnak van lehetősége, hogy beavatkozzon, sőt jó pár esetben a kötelessége (lenne), de nem teszi meg.
A piac kiiktatása viszont egyenes út a tervgazdálkodás felé. Volt már erre épp elég példa, hosszabb távon nem voltak sikeresek.
Az állam beavatkozik.....minden emberi életmegnyilvánulásba (totális kontroll) a korporációk érdekében.
 
  • Tetszik
Reactions: zsolti

zsolti

Well-Known Member
2015. augusztus 8.
17 972
55 511
113
A szabadversenyes kapitalizmus az hosszabb távon rablókapitalizmust jelent.
Az államnak van lehetősége, hogy beavatkozzon, sőt jó pár esetben a kötelessége (lenne), de nem teszi meg.
A piac kiiktatása viszont egyenes út a tervgazdálkodás felé. Volt már erre épp elég példa, hosszabb távon nem voltak sikeresek.
Kettő értelmes kombinációja az ami működhet. De a tervgazdaságtól semmivel sem jobb a rabló kapitalizmus, a vagyonalap kezelők korszaka, ahol már a pénz irányítja a politikát, művészetet, TUDOMÁNYT, mindent, az is métely!
 

SilvioD

Well-Known Member
2018. december 23.
29 641
105 054
113
A kamat, az egy piaci tényező. Amikor te kötelezel valakit valamire, az nem piac.
Volt már ilyen, mondjuk 1949-től 1990-ig. Visszahoznád?
Most is van ilyen. A nyugdíjpénztárak a befizetések x%-át államkötvényben kell, hogy tartsák. Ha ilyen erőltetett fegyverkezési verseny van, akkor lehet ez az új hadikötvény.
 

SilvioD

Well-Known Member
2018. december 23.
29 641
105 054
113
A szabadversenyes kapitalizmus az hosszabb távon rablókapitalizmust jelent.
Az államnak van lehetősége, hogy beavatkozzon, sőt jó pár esetben a kötelessége (lenne), de nem teszi meg.
A piac kiiktatása viszont egyenes út a tervgazdálkodás felé. Volt már erre épp elég példa, hosszabb távon nem voltak sikeresek.
Nem azt mondom iktassuk ki, de szabályozzuk kivételes időkben, kivételes módszerekkel. Ne csak a hitelintézetek zsarolják egyoldalúan az államokat, fordítva is menjen az ösztönző kényszer.
 

kacsacsor

Well-Known Member
2015. március 15.
17 170
24 170
113
Most is van ilyen. A nyugdíjpénztárak a befizetések x%-át államkötvényben kell, hogy tartsák. Ha ilyen erőltetett fegyverkezési verseny van, akkor lehet ez az új hadikötvény.
Nincs is ezzel semmi baj amíg a kibocsájtott kötvények legfeljebb 20-30 %-át érinti. E felett viszont jön az egyre durvább beavatkozás a piacba.
 

kacsacsor

Well-Known Member
2015. március 15.
17 170
24 170
113
Egy példa arra amikor az államnak lépnie kéne, de nem teszi.
A 7 magyar nagybank gyakorlatilag 0 % kamatot ad a lakossági betétek nem privátbanki részére, miközben az MNB alapkamat 6,5 %. Az ebből besöpört kamatkülönbözetet a bankok egyszerűen zsebre teszik. Nem véletlenül lett az OTP idei 2. né.-es nyeresége 330 milliárd forint. Ha valamelyikük adna akár csak 2-3 % kamatot, megindulna feléje a számlanyitási áramlat. De nem teszi, egyik sem.
Hogy is nevezik ezt? Nem kartellezésnek? Csak a vak nem látja, meg a GVH & tsai.

És ezek a bankok siránkoznak a különadók miatt. Nagy Márton megmondta ugyan: extra adó addig lesz amíg extra profit is van, de mást nem tesz. Neki könnyebb úgy költségvetést tervezni ha 1-2 tucat banktól szedi be a pénzt és nem millió ügyféltől a kamatadót.
 
  • Tetszik
Reactions: Loken

imike

Well-Known Member
2013. január 29.
2 469
9 724
113

gergo55

Well-Known Member
2014. július 16.
4 713
12 694
113
Nem azt mondom iktassuk ki, de szabályozzuk kivételes időkben, kivételes módszerekkel. Ne csak a hitelintézetek zsarolják egyoldalúan az államokat, fordítva is menjen az ösztönző kényszer.
Amig pl. egy blackrock nagyobb tőkével rendelkezik mint az egyes országok vagyona, gdp-je, addig ez naiv álom marad....a legnagyobb tisztelettel.
 
  • Tetszik
  • Szomorú
Reactions: Loken and zsolti

SilvioD

Well-Known Member
2018. december 23.
29 641
105 054
113
És a spanyolok megegyeztek, hogy nekik nem kell 5%-ot költeni, mert messze vannak az oroszok, meg ilyesmi:


Kíváncsi vagyok, hogy azért pályázni fognak-e pénzekre.
Pályáztak.
 
  • Tetszik
Reactions: Loken