[BIZTPOL] Nyugat-Európa és Észak-Európa (Európai Unió)

NATO BANK:

Az európai bankok tőkekötelezettségvállalásait eddig az ESG (környezeti, társadalmi és irányítási) kritériumok és az uniós taxonómia alakította, amelyek nagyrészt kizárják a védelmi felszerelések gyártásával foglalkozó vállalatoknak nyújtott finanszírozási kötelezettségvállalásokat. A DSRB-vel lehetséges lehet lebontani ezt az akadályt, és bennfentesek szerint kezdetben több mint 100 milliárd eurót mozgósítani.
Az meg sem fordult a fejükben, hogx az idióta Uniós szabályozást változtassák.....hisz akkor minden bank nyújthatna ilyen kölcsönt, igy csak a nagyországok öt bankja. Mki csorgassa szépen vissza a védelmi pénzeit duplán a nagyokhoz. Egyszer tőlük vegyenek fegyvereket, másodszor az ő bankjaik hiteleiből.

Mindem válság csak arra jó, hogy a Birodalom brüsszeli feje hízzon és a Birodalom központi államainak elitje gazdagodjon.
 
Jön a NATO-bank a fegyverkezés finanszírozására...


@Terminator kedvéért itt az eredeti cikk germányul...

Hát ez szuper...

A Nemzetközi Védelmi Bank (DSRB) megalapítása folyamatban van.

A DSRB Fejlesztési Csoport politikai hozzájárulásra és a transzatlanti pénzügyi intézmények, valamint az ipar támogatására építve egy nemzetközi bankot fejleszt, amelynek célja a kritikus védelmi beszerzések finanszírozása, az ellátási láncok korszerűsítése és a NATO, az EU és az indo-csendes-óceáni országok ellenálló képességének megerősítése. A bank Védelmi, Biztonsági és Ellenállóképességi Bank néven fog működni.

Júliusban egy Rachel Reeves, az Egyesült Királyság pénzügyminisztere és John Healey védelmi miniszter vezette magas szintű munkacsoport jóváhagyta a Védelmi, Biztonsági és Rugalmassági Bank (DSRB) létrehozását, a DSRB Fejlesztési Csoport szerint. Ez a nemzetállamok tulajdonában lévő nemzetközi pénzügyi intézmény célja,
hogy segítse a NATO-tagokat és a partnerországokat a 2025. júniusi NATO-csúcstalálkozón elfogadott cél elérésében, miszerint bruttó hazai termékük 5 százalékát védelmi beruházásokra kell fordítaniuk. Az Európai Parlament támogatta a kezdeményezést, és felszólította a tagállamokat a bank létrehozására.

Nemzetközi szakértői csapat biztosítja a szakértelmet

A tervtervezetet és az alapokmányt a DSRB Development Group készítette, amely egykori bankárokból, ügyvédekből, védelmi szakértőkből és politikusokból álló nemzetközi csapat. Eddig öt vezető transzatlanti pénzügyi intézmény – a Commerzbank AG, az ING Group NV, a JP MorganChase & Co, a Landesbank Baden-
Württemberg és az RBC Capital Markets –
támogatta a létrehozást. Évtizedes tapasztalattal rendelkeznek a kormányzati pénzügyi tanácsadás, a tőkemobilizálás és a pénzügyi architektúra terén. Részvételüket történelmi mérföldkőnek tekintik a projekt számára.

A bankok szakértelmet biztosítanak az államadósság-eszközök, a tőkeszerkezet, a befektetői szerepvállalás, a minősítési tanácsadás, a kockázatkezelés és az adósságtőke-piacokhoz való hozzáférés terén. A cél a magántőke gyors és megbízható kiaknázása a globális biztonság és ellenálló képesség érdekében.

A pénzügyi befolyás határozza meg az elrettentő képességet


Rob Murray, a DSRB Fejlesztési Csoport vezérigazgatója szerint a pénzügyi befolyás ma már kulcsfontosságú az elrettentés szempontjából. Kevin Reed, a csoport elnöke hangsúlyozza a változást: „A 20. században az elrettentés az ipari mozgósítást jelentette – a 21. században pedig a pénzügyi mozgósítást.” További partnereket jelentenek be a következő hetekben, mielőtt a bankstruktúra hivatalos tervezése szeptember elején megkezdődik.

Az európai bankok tőkekötelezettségvállalásait eddig az ESG (környezeti, társadalmi és irányítási) kritériumok és az uniós taxonómia alakította, amelyek nagyrészt kizárják a védelmi felszerelések gyártásával foglalkozó vállalatoknak nyújtott finanszírozási kötelezettségvállalásokat. A DSRB-vel lehetséges lehet lebontani ezt az akadályt, és bennfentesek szerint kezdetben több mint 100 milliárd eurót mozgósítani.
 
Hát ez szuper...

A Nemzetközi Védelmi Bank (DSRB) megalapítása folyamatban van.

A DSRB Fejlesztési Csoport politikai hozzájárulásra és a transzatlanti pénzügyi intézmények, valamint az ipar támogatására építve egy nemzetközi bankot fejleszt, amelynek célja a kritikus védelmi beszerzések finanszírozása, az ellátási láncok korszerűsítése és a NATO, az EU és az indo-csendes-óceáni országok ellenálló képességének megerősítése. A bank Védelmi, Biztonsági és Ellenállóképességi Bank néven fog működni.

Júliusban egy Rachel Reeves, az Egyesült Királyság pénzügyminisztere és John Healey védelmi miniszter vezette magas szintű munkacsoport jóváhagyta a Védelmi, Biztonsági és Rugalmassági Bank (DSRB) létrehozását, a DSRB Fejlesztési Csoport szerint. Ez a nemzetállamok tulajdonában lévő nemzetközi pénzügyi intézmény célja,
hogy segítse a NATO-tagokat és a partnerországokat a 2025. júniusi NATO-csúcstalálkozón elfogadott cél elérésében, miszerint bruttó hazai termékük 5 százalékát védelmi beruházásokra kell fordítaniuk. Az Európai Parlament támogatta a kezdeményezést, és felszólította a tagállamokat a bank létrehozására.


Nemzetközi szakértői csapat biztosítja a szakértelmet

A tervtervezetet és az alapokmányt a DSRB Development Group készítette, amely egykori bankárokból, ügyvédekből, védelmi szakértőkből és politikusokból álló nemzetközi csapat. Eddig öt vezető transzatlanti pénzügyi intézmény – a Commerzbank AG, az ING Group NV, a JP MorganChase & Co, a Landesbank Baden-
Württemberg és az RBC Capital Markets –
támogatta a létrehozást. Évtizedes tapasztalattal rendelkeznek a kormányzati pénzügyi tanácsadás, a tőkemobilizálás és a pénzügyi architektúra terén. Részvételüket történelmi mérföldkőnek tekintik a projekt számára.

A bankok szakértelmet biztosítanak az államadósság-eszközök, a tőkeszerkezet, a befektetői szerepvállalás, a minősítési tanácsadás, a kockázatkezelés és az adósságtőke-piacokhoz való hozzáférés terén. A cél a magántőke gyors és megbízható kiaknázása a globális biztonság és ellenálló képesség érdekében.


A pénzügyi befolyás határozza meg az elrettentő képességet


Rob Murray, a DSRB Fejlesztési Csoport vezérigazgatója szerint a pénzügyi befolyás ma már kulcsfontosságú az elrettentés szempontjából. Kevin Reed, a csoport elnöke hangsúlyozza a változást: „A 20. században az elrettentés az ipari mozgósítást jelentette – a 21. században pedig a pénzügyi mozgósítást.” További partnereket jelentenek be a következő hetekben, mielőtt a bankstruktúra hivatalos tervezése szeptember elején megkezdődik.

Az európai bankok tőkekötelezettségvállalásait eddig az ESG (környezeti, társadalmi és irányítási) kritériumok és az uniós taxonómia alakította, amelyek nagyrészt kizárják a védelmi felszerelések gyártásával foglalkozó vállalatoknak nyújtott finanszírozási kötelezettségvállalásokat. A DSRB-vel lehetséges lehet lebontani ezt az akadályt, és bennfentesek szerint kezdetben több mint 100 milliárd eurót mozgósítani.
Ha olcsón adnak hitelt arra ami kell MH-nak, de az EU-s SAFE programból nem lehet venni akkor ez jó lehet nekünk. Ha nem jók a kondíciók akkor meg ne veszünk fel innét hitelt és akkor meg tök mindegy hogy van ez a NATO-bank vagy nincs....
 
Ha olcsón adnak hitelt arra ami kell MH-nak, de az EU-s SAFE programból nem lehet venni akkor ez jó lehet nekünk. Ha nem jók a kondíciók akkor meg ne veszünk fel innét hitelt és akkor meg tök mindegy hogy van ez a NATO-bank vagy nincs....
Államközvényeket ezek a bankok korlátozás nélkül vehetnek, amiből minden állam finanszírozhatja a kiadásait. Kötelezzük inkább a bankokat arra, hogy a hiteleik x százalékát államkötvényben kell tartaniuk. Ezáltal nőne a kereslet az államkötvémyekre, olcsóbb lenne ezek kamata, az államok újrafinanszírozása.

Másrészt miért kell az az új bankkonszern? Mert az Uniós szabályozás miatt minden bank hiteleit minősìtik, mennyire zöld, mennyire fenntartható, mennyire etikus.

A Rheinmetall, KMW évek óta (értsd már 2022 előtt is) sír, hogy nem kapnak tisztességes kölcsönt, nem fonanszírozzák a bankok a fenti okokból a beruházasaikat, csak nagyobb kockázattal, magasabb kamatra. Ezért is örült az RM és hozta fel pozitiv példaként, hogy nálunk a gyárakat az állam épiti és ő visszabérli.

Szal mi lenne ha ezeket az újbaloldali, sötétzöld, jóemberkedős ideológiavezérelt szabályokat változtatnánk meg, pragmatista, realista szabályozásra??

De nem, csak néhány központi nagybankot hozunk helyzetbe, ők versenyen kívül lekaszálhatják a hasznot.

Fordítsuk le Tiszára. Az új 3%-os államilag finanszírozott lakáskölcsön csak Mészáros bankjából lenne elérhető. A többiek is adnának lakáshitelt csak 10+%-ra.
 
Tehát -megint - a bankárok mondják meg, hogy mire adnak pénzt!
(Hogy a bankár honnan tudja, arról kérdezze Drábikját, Bogarát, Facsarját...)
8-)
 
  • Tetszik
Reactions: Kim Philby
Kötelezzük inkább a bankokat arra, hogy a hiteleik x százalékát államkötvényben kell tartaniuk. Ezáltal nőne a kereslet az államkötvémyekre, olcsóbb lenne ezek kamata, az államok újrafinanszírozása.
A kamat, az egy piaci tényező. Amikor te kötelezel valakit valamire, az nem piac.
Volt már ilyen, mondjuk 1949-től 1990-ig. Visszahoznád?
 
  • Tetszik
Reactions: Kim Philby
A szabadversenyes kapitalizmus az hosszabb távon rablókapitalizmust jelent.
Az államnak van lehetősége, hogy beavatkozzon, sőt jó pár esetben a kötelessége (lenne), de nem teszi meg.
A piac kiiktatása viszont egyenes út a tervgazdálkodás felé. Volt már erre épp elég példa, hosszabb távon nem voltak sikeresek.
 
A szabadversenyes kapitalizmus az hosszabb távon rablókapitalizmust jelent.
Az államnak van lehetősége, hogy beavatkozzon, sőt jó pár esetben a kötelessége (lenne), de nem teszi meg.
A piac kiiktatása viszont egyenes út a tervgazdálkodás felé. Volt már erre épp elég példa, hosszabb távon nem voltak sikeresek.
Az állam beavatkozik.....minden emberi életmegnyilvánulásba (totális kontroll) a korporációk érdekében.
 
A szabadversenyes kapitalizmus az hosszabb távon rablókapitalizmust jelent.
Az államnak van lehetősége, hogy beavatkozzon, sőt jó pár esetben a kötelessége (lenne), de nem teszi meg.
A piac kiiktatása viszont egyenes út a tervgazdálkodás felé. Volt már erre épp elég példa, hosszabb távon nem voltak sikeresek.
Kettő értelmes kombinációja az ami működhet. De a tervgazdaságtól semmivel sem jobb a rabló kapitalizmus, a vagyonalap kezelők korszaka, ahol már a pénz irányítja a politikát, művészetet, TUDOMÁNYT, mindent, az is métely!
 
A kamat, az egy piaci tényező. Amikor te kötelezel valakit valamire, az nem piac.
Volt már ilyen, mondjuk 1949-től 1990-ig. Visszahoznád?
Most is van ilyen. A nyugdíjpénztárak a befizetések x%-át államkötvényben kell, hogy tartsák. Ha ilyen erőltetett fegyverkezési verseny van, akkor lehet ez az új hadikötvény.
 
  • Tetszik
Reactions: Kim Philby
A szabadversenyes kapitalizmus az hosszabb távon rablókapitalizmust jelent.
Az államnak van lehetősége, hogy beavatkozzon, sőt jó pár esetben a kötelessége (lenne), de nem teszi meg.
A piac kiiktatása viszont egyenes út a tervgazdálkodás felé. Volt már erre épp elég példa, hosszabb távon nem voltak sikeresek.
Nem azt mondom iktassuk ki, de szabályozzuk kivételes időkben, kivételes módszerekkel. Ne csak a hitelintézetek zsarolják egyoldalúan az államokat, fordítva is menjen az ösztönző kényszer.
 
Most is van ilyen. A nyugdíjpénztárak a befizetések x%-át államkötvényben kell, hogy tartsák. Ha ilyen erőltetett fegyverkezési verseny van, akkor lehet ez az új hadikötvény.
Nincs is ezzel semmi baj amíg a kibocsájtott kötvények legfeljebb 20-30 %-át érinti. E felett viszont jön az egyre durvább beavatkozás a piacba.
 
  • Tetszik
Reactions: Kim Philby
Egy példa arra amikor az államnak lépnie kéne, de nem teszi.
A 7 magyar nagybank gyakorlatilag 0 % kamatot ad a lakossági betétek nem privátbanki részére, miközben az MNB alapkamat 6,5 %. Az ebből besöpört kamatkülönbözetet a bankok egyszerűen zsebre teszik. Nem véletlenül lett az OTP idei 2. né.-es nyeresége 330 milliárd forint. Ha valamelyikük adna akár csak 2-3 % kamatot, megindulna feléje a számlanyitási áramlat. De nem teszi, egyik sem.
Hogy is nevezik ezt? Nem kartellezésnek? Csak a vak nem látja, meg a GVH & tsai.

És ezek a bankok siránkoznak a különadók miatt. Nagy Márton megmondta ugyan: extra adó addig lesz amíg extra profit is van, de mást nem tesz. Neki könnyebb úgy költségvetést tervezni ha 1-2 tucat banktól szedi be a pénzt és nem millió ügyféltől a kamatadót.
 
  • Tetszik
Reactions: misinator and Loken
Nem azt mondom iktassuk ki, de szabályozzuk kivételes időkben, kivételes módszerekkel. Ne csak a hitelintézetek zsarolják egyoldalúan az államokat, fordítva is menjen az ösztönző kényszer.
Amig pl. egy blackrock nagyobb tőkével rendelkezik mint az egyes országok vagyona, gdp-je, addig ez naiv álom marad....a legnagyobb tisztelettel.
 
És a spanyolok megegyeztek, hogy nekik nem kell 5%-ot költeni, mert messze vannak az oroszok, meg ilyesmi:


Kíváncsi vagyok, hogy azért pályázni fognak-e pénzekre.
Pályáztak.